Somogyi Néplap, 1985. július (41. évfolyam, 152-178. szám)
1985-07-22 / 170. szám
AZ MSZMP SOMOGY HEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAP]A XLI. évfolyam, 170. szám Ára: 1,80 Ft 1985. július 22., hétfő Viták, műhelyek Könnyű lenne regisztrálni, hogy nem tudunk vitatkozni. Pedig egy íejlődő társadalomban szükség van vitákra, s magától értetődik, hogy a művészet sem fejlődhet nem teljesedhet ki viták nélkül. Csakhogy a vitáknak — az igazán tartalmasaknak van egy alapvető feltételük, s véleményem szerint a hiányosságok oka elsősorban itt keresendő. Amikor az MSZMP ideológiai határozatai a kulturális műhelyek szerepéről szólnak, midőn ilyen műhelyekként jelölnek meg tanszékeket, intézményeket, szerkesztőségeket, akkor a megfogalmazás mögött nem pusztán egy úgynevezett kollektivista törekvés, hanem a történelem valóságos tapasztalatai állnak. A reneszánsz, amelyről Engels oly elragadtatva beszél, mint a nagy egyéniségek és az összefoglaló, sokoldalú személyiségek korszakáról, különböző ipari műhelyekben készülődött, és Giotto éppen úgy Cimmabue műhelyének egyik mesterlegénye volt, mint ahogyan az urbinói műhelyből indult el Brabante, Piero della Fran- cesca, valamint Raffaello Santi is. Amikor tehát vitakultúránk hiányosságairól szólunk, nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy igazi tartalmas viták alapvetően a műhelyekben jönnek létre. A szellemi teljesítmények éppen úgy megkövetelik a közös munkát és azon belül a gondolatok állandó cseréjét, időnkénti megoszlását és szintetizálását, mint ahogyan az az ipari műhelyekben is történik. A laikus igen sokszor azt látja: irodalomban, filmművészetben, tudományban is félsikerek születnek, kevés az igazán nagy teljesítmény. De ezek a kevésbé sikeres teljesítmények alapozhatnak meg a jövő számára igazán átfogó és elismerésre méltó vívmányokat. A kevésbé sikeres alkotások azonban minden esetben egy alapvető és nagy kérdést foglalnak magukban, nevezetesen azt, hogy zsákutcába jutást jelentenek-e, vagy pedig éppen ellenkezőleg: egy még csak érlelődő eredmény kidolgozásának nehézségeit tükrözik. E nincs az az egyszemélyes kritikus, szakember, szaktekintély, aki ezt a kérdést önmaga eldönthetné. Ennek a kérdésnek megválaszolása a műhelyviták feladata. A műhelymunkák sem mindig tökéletesek persze. De a jó műhely, az alkotó viták műhelye mindig a komoly alkotások felé tör. Ezek a műhelyek alkalmasak arra, hogy figyelmeztessék magukat az alkotókat a zsákutcába jutás veszélyeire vagy esetleg tényére. A műhelymunkán az egyén önmagát is lemérheti, és az egyén teljesítménye egyúttal a műhelymunka mércéje is. Ez a kölcsönös viszony teszi számunkra igen jelentőssé a műhelyek szerepének helyes megítélését. Nagyon örvendetes ebből a szempontból, hogy egyre több városunk, településünk vállalja magára a műhelyalakítás feladatát. Vannak hagyományokkal rendelkező műhelyek, s vannak egészen új kezdeményezések. A tokaji, a békéscsabai képző- művészeti táborokon kívül egyre több művészeti ág talál otthont különböző városokban. Hermann István Aratás — kényszerpihenővel 600 kombájn a somogyi tarlón A Ihiét végén esősre fordult időjárás megzavarta a beta- kanitákaít. Néhány megyében vasárnap növid kényszerpihenőit is fartötötök, ám amint a körülmények engedték, mindenütt ismét munkához láttak. Több mint ezer kombájn vágta a búzát a Kisalföldön. s néhány gazdaságban már a tavaszi árpa betakarítását is megkezdik. Szombaton több mint 10 ezer hektárról takarították be a gabonát. Vasárnap az eső az aratásit mindenütt félbeszakította, de ékkor sem pihentek a gazdaságokban. A nagy teljesítményű gépekkel a tarlóhám- itást, s a másodivetést végezték- Eddig a Kisalfölden a búzáinak 20, a tavaszi árpának 1—2 százalékát takarították be. Vas megyében is megzavarta az aratók munkáját a zivataros időjárás. A gazdaságok zömében ezt az időt arra Ihasználták, hogy átvizsgálják a kombájnokat, a be- taíkarítógépeket, s .kijavítsák a hibákat. A lehullott csapadék egyébként jót tett a mé- sodvatésnek. A megyében vetnek rövid tenyészidejű több, mint 4 ezer hektáron korai kukoricát és különböző toka rmánykev er ékeket. Arra számítanak, hogy a korai kukoricából jó tömegű silótakarmányt nyernek, a fővetésű silókukoricát pedig szemesként takarítják be. Somogy megye gabonatábláin, Dráváitól a Balatoniig több mint 600 kombájn dolgozott; a mintegy 70 ezer hektárnyi kenyérnekvailó több mint felét szombat estig betakarították a gazdaságok. Vasárnap egy-két üzem kivételiével folytatódik az aratás. A gabonaforgaLmi és malomipari vállalat átvevő- helyein eddig már több mint 100 ezer tonna étkezési búzát vettek át a termelőKtői. Ezer kombájn, köztük 30 csehszlovák vendég arató- cséplőgép .munkáját szakította félbe a vasárnap délelőtt érkezett zivatar Szolnok megyében. Készenlétben voltaik a fóllialepedőik, azzal védték az esőtől a beszállításra váró búiza&zemeket. A mező- gazdasági szakemberek állandóan figyelik a gabona állapotát, nedvességét, és amennyiben újabb esőzés nem lesz, rövidesen folytatják a gábona betakarítását. Bács-Kiskunban is — ahol már túljutottak az aratás félidején — pihenőre kényszerítette az eső a betakarí- tókat. Eddig igen jól haladt a munka, alig volt termelés- kiesés .géphiba miatt, s szinte minimális szemveszteséggel dolgoztak a Kombájnok. A szórványos eső után — ami jót tett a kapásnövényeknek — folytatták az aratást. Az ország legészakibb termőföldjein, Borsodban a hétvégén több mint 80 kombájn dolgozott. A szomszédos szlovákiai gazdaságokból is csaknem 100 kombájn vett részt a gabona betakarításában. A megyében több mint 106 ezer hektárról kell betakarítani a kalászosokat. Vasárnap estig az őszi árpa 80 százalékát már learatták, s a tárolóhelyekre szállították. Az új termés átvétele zavartalan, a megyei galbonaforgallmi és ■ malomipari vállalat 48 átveivőhelye várja a szállítmányokat. A vállalat bocsi telephelyién elkészült a 6 ezer tonna gabona befogadására alkalmas fémsiló, és munkába állt az edelényi 5 ezer tonnás új csarnoksiló is. Koszorúzási ünnepség Szigetmonostoron Negyedszázados hagyomány, hogy a KPVDSZ Vörös Meteor Természetbarát Egyesület szigetmoinostori erdei telepének lakói a nyár derekán koszorúzási ünnepséggel emlékeznek a munkásmozgalom hőseire, mártírjaira. A mostani esemény jelentőségét növelte, hogy a Természetbarátok Turista Egyesülete (TTE) idén ünnepli megalakulálsániak 75. évfordulóját. A vasárnapi ünnepségen Róder Imre, az erdei telep elnöke üdvözölte a megjelenteket, köztük Varga Péterit, az MSZMP Központi Bizottság tagját, a KP Köz- igazgatási és Adminisztratív Osztályának vezetőjét, majd felkért® őt az ünnepi köszöntő megtartására. Varga Péter beszéde első részében az alapítókra, Red- liinger Rudolf elnökre, Király Albert jegyzőre és társaikra emlékezett. Azokra a túlnyomórészt nyomdai munkásokra, akik 1910. február 4-én létrehozták a vándorsport szervezetet. Öfc voltok azok, akik célul tűzték ki, hogy a tagtársakban tudatosítsák a természet iránti szeretetei, valamint a közös kirándulások örömét. Az egyesület első közgyűlésén nem véletlenül jelentették ki, hogy csak az léphet a tagok soréba, aki szervezett munkás, és a céljaikkal rokonszenvező, haladó gondolkodású egyén. A TTE tevékenységében már az első időikben is igen fontos szerepet kapott a haladó eszmék hirdetése. A mozgalom súlyát tovább növelte, hogy a felszabadulás előtt az illegális kommunista párt egyik fedőszerve volt: a törvényes természet- barát szervezet lehetőséget nyújtott az illegális akciókra, amelyek a reakciós társadalmi rend ellen mozgósították a haladó gondolkodású embereket. A kommunisták szemináriumokat, megbeszéléseket tartottak az erdők, hegyek, vizek világában, s mellette kikapcsolódásként sportoltak, testedző játékokban vettek részt. Varga Péter a későbbiekben a testedzés, a turizmus maii helyzetére tért ki. A kővetkezőket mondita: — A Minisztertanács a testnevelés és a sport továbbfejlesztésére ez év áprilisában hozott határozatot, és munkaprogramot adott. A helyzet értékelése során és a teendők között is kiemelt figyelmet kapott a turizmus. Érthető, hiszen hazánk természeti adottságai, és ami legalább ilyen fontos, a hagyományok páratlan lehetőséget kínálnak a testedzés e formájának bővítésére. A találkozó baráti beszélgetéssel, hangulatos kultúrműsorral ént véget. Lengyel nemzeti ünnep Az újjászületésének, az ország szocialista átalakulás kezdetének negyvenegyedik évfordulóját ünnepük meg ma Lengyelországban: az ideiglenes kormány 1944. július 22-én a felszabadított országrész fővárosban, Lub- linban tette közzé híres kiáltványát, amely a demokratikus átalakulás elveit és irányait fogalmaz'a meg. Július 22-e azóta a Lengyel Népköztársaság nemzeti ünnepe. Az idei háromnapos ünnepségsorozat keretében szombaton Varsóban emlékművet avattak. A szoborcsoport — amelynek leleplezésén részt vett Henryk Jab- lonski államfő és Wojciech Jaruzelski, a LEMP KB első titkára, miniszterelnök — azoknak állít emléket, akik 1944 és 1948 között életüket áldozták a népi Lengyelország megszilárdításáért. Ebben az időszakban 22 ezer katona, rendőr mi- licista, párttag, ifjúsági aktivista, munkás, paraszt és értelmiségi vesztette életét a belső reakcióval vívott harcban. Az emlékmű felállítására létrehozott bizottság elnöke az avatási ünnepségen elmondott beszédében leszögezte: a ' szoborcsoport arra is inti a lengyeleket, hot*” soha töhbé ne kezdjenek testvérháborút. A szabad strand mentén A siófoki Aranypart gyepén strandolok ezrei. — Egy tonikot kérek, de hideget! A büfés, Kövesi Árpád rosszallóan néz rá. — Nem értem ... Minden második ember azt hangsú- lyazza, hogy hideg italt akar. Kérem, ki van írva, hogy az ital jéghideg ... — Rossz beidegződés — mondom —, bár hosszú évek kedvezőtlen tapasztalatai után némileg érthető. — Csak hideget tudok adni. Olyan gépem van ... Pár évvel ezelőtt „meleg italhoz” is ritkán juthatott a szabad strandok közönsége, örültünk, ha egy fagyialtos vagy egy gyümölcsárus feltűnt a parton. Akadt egy-egy „pléhbodé” vagy kiszuperált autóbusz is ugyan, mely előtt ingerült tömeg várakozott sörre, szendvicsre. Végre elmondhatjuk, hogy az aranyparti szabad strandon jó színvonalú ellátást nyújtanak azok a magánkereskedők, akik az utóbbi két esztendőben nyitottak itt üzletet. Ehhez még hozzátehetjük: bárcsak a déli part többi részén — például Sóstón — is ilyen színvonalas áruválasztékról beszélhetnénk ... Az üzletek, üzletsorok esztétikailag is elfogadhatók, „tájba illőek”, a felszerelésük pedig a lehető legkorszerűbb. Következésképpen a higiéniával sincs baj. A laikus számára is nyilvánvaló: nem csekély összeget költöttek ezekre az egységekre. A nemrég még ellátatlan területen most konkurrencia van, s ennek jótékony hatását érzi a fogyasztó. Ha megéhezik, megszomjazik, perceken belül hozzájuthat a kívánt ételhez, italhoz, — a hatalmas tömeg ellenére sincs sorbaállás — de ha zöldséget, gyümölcsöt vagy strandcikket akar vásárolni, azt is nyomban megtalálja. A konkurrencia persze ki- sebb-nagyobb torzsalkodásokat is okozott a kereskedők között, de csak kezdetben. Most már például a Vas Gereben utcához közeli üzletsoron teljes a harmónia az árusok között. Az egyik főként úgynevezett egytálételt, a másik sült hurkát, kolbászt, a harmadik lángost palacsintán készít. De van itt zöldséges, gyümölcsös, fagyialtos, strandcikket, ajándékot árusító kereskedő is. Az áruválaszték gazdag, s az árak is elfogadhatók. A strandolok ellátását még a 43. számú Állami Építőipari Vállalat üdülője is segíti: tejivóját, fagylaltozóját, sörözőjét nemcsak a beutaltak vehetik igénybe, hanem bárki a fürdőzők közül. A rendkívül kultúrált körülmények között működő söröző harmadosztályú áron kinálja a szakszerűen kezelt hűtött italokat. — Az idei szezonban mintegy 60 új üzlet nyílt a siófo- kia partokon, s körülbelül ugyanennyi Szépiáktól Szemesig — mondja Szarka József, a siófoki tanács városgazdálkodási osztályának vezetője. — Ezek közül sok a büfé-falatozó, valamivel kevesebb a lángos- és pecse- nyesötő, még kevesebb a tejivó. Az egységek zöme- magánerőből épült, de néhány szövetkezeti, illetve vállalati új létesítmény is szolgálja az ellátást. Például a bajai Bácshús szövetkezeti kombinát négy elárusítóhelyet létesített az idén (az eddigi öt mellett), s köztük egy tejivót a siófoki vásárcsarnokban, ahol a tejtermékeken, péksüteményeken kívül húsipari készítményeket is kínálnak. A parti üzletek főként a strandolok kényelmét szolgálják. Ha azonban a Bala- ton-parti ellátás teljes rendszerét vizsgáljuk, változatlanul föl kell figyelnünk a krónikus problémákra, főként az élelmiszer-kereskedelemben. Nagy erőfeszítésekkel ugyan, de ismét sikerült megszervezni a szombati és vasárnapi nyitvatartási, a nyomasztó munkaerőgond ellenére. A bolthálózat szűkös raktárai, eladóterei változatlanul akadályozzák a folyamatos munkát, s új élelmiszerüzletek az idén sem nyíltak. (E téren nem vállalkozik a magánszektor sem.) Az áruellátás színvonala elfogadható, néhány cikkből — főként a húsipari cégek és a mezőgazdasági szövetkezetek jóvoltából — nagyobb, színesebb a választék, mint tavaly volt. A folyamatos áruellátás azonban — különösen a már említett raktározási nehézségek miatt — az idén sem megfelelő; előfordul, hogy egy-egy boltban ideiglenesen még az alapvető élelmiszerek is kifogynak. Szapudi András Varsóban és más lengyel városokban szombat óta különböző ünnepi sport- és zenei rendezvények várják a kikapcsolódni vágyó dolgozókat. Megemlékezés a 2. oldalon. Nemzetközi Tisza-túra A Szabolts-Szatmár megyei Tivadarban ünnepélyes tábornyitással köszöntötték a hét végén a nemzetközi Ti- sza-túra egyik starthelyéről indulókat, csaknem három- sízáz evezőst. A Tisza menti megyék termés,zetbarát szak- szövetségei által mostt tizennyolcadik alkalommal megrendezett háromhetes vízi útra hat országból — Ausztriából, Csehszlovákiából, Lengyelországból, az NDK- bóli, az NSZK-ból és hazánkból — csaknem hatszázam neveztek (be. A Szegeden végződő, mintegy hétszáz kilométeres túrán várhatóan még ennél is nagyobb számban szállnak hajóba — kielbootba, kajakba, kenuba. ladikba —, ugyanis az út húsz táborhely bármelyikén megkezdhető, illétve megszakítható.
