Somogyi Néplap, 1985. július (41. évfolyam, 152-178. szám)
1985-07-03 / 154. szám
2 Somogyi Néplap 1985. július 3., szerda Az elnökség elnöke A világ államférfiai között aligha jván az övénél ismertebb arc >— (s nincs olyan világraszóló jelentőségű nemzetközi esemény, ahol ne lett volna jelen immár több mint négy évtizede. Ellenfelei, vitapartnerei tartanak tőle, de tisztelik is következetességéért, elviségéért, kemény is ugyanakkor rugalmas tárgyalási stílusáért. Barátai nemcsak nagy tapasztalatát, hanem világos logikáját, ésszerű ókfejtését is jól ismerik és becsülik, nagyra tartják határozott, célratörő stílusát. Így ismerik Andrej Gromikót, aki 28 évig volt a Szovjetunió külügyminisztere, s most a Legfelsőbb Tanács elnöksége elnökévé választották. Fiatal diplomataként azonnal felelős [beosztást kapott: a Szovjetunió washingtoni nagykövetségére küldték tanácsosnak. Andrej Gromiko a háború éveit töltötte az amerikai fővárosban, előbb beosztottként, de a döntő években már nagykövetként. Ez a poszt érthetően kiemelkedő fontosságú volt, hiszen az antifasiszta koalíció két legjelentősebb hatalma közötti kapcsolat, együttműködés fenntartása nagy felelősséget, gyors áttekintést, döntést követelt meg. Gromiko úgy oldotta meg feladatát, hogy kivívta magának amerikai partnerei tiszteletét, megbecsülését. S a washingtoni szovjet nagykövet akkor még nem volt negyvenéves... Ott volt a nagyhatalmak tanácskozásán, ahol már a háború utáni világ képét alakították; országát képviselte azokon a tárgyalásokon, amelyeken létrehozták az Egyesült Nemzetek Szervezetét, s ő volt a Szovejtunió állandó képviselője a Biztonsági Tanácsban, amikor az antifasiszta koalíció szétbomlásával az ENSZ — s ezen belül a Biztonsági Tanács — lett a legfontosabb küzdőtér a hidegháborús erők szerveződő akcióival szemben. Rövid ideig Londonban vezette a nagykövetséget, majd visszatért Moszkvába, s külügyminiszter-helyettesként, 1957[-től pedig miniszterként irányította — a párt politikájának megfelelően — a szovjet diplomácia apparátusát. Jelentős közvetlen szerepe volt labban, hogy a szovjet állam kibővítette nemzetközi kapcsolatait. Ezekben az években bontakozott ki a Szovjetunió — és vele együtt a szocialista országok — harca a békés egymás mellett élés elvének elismertetéséért és alkalmazásáért, ekkor született meg — a párt XXIV. kongresz- szusán — az SZKP békeprogramja, ezekben az években sikerült rendezni Európa államainak kapcsolatait, eljutni Helsinkiig. De ezek az évtizedek egyúttal konfliktusok, robbanások, viszályok évei is voltak. Andrej Gr«- miko külügyminiszterként nagyon felelős poszton dolgozott azért, hogy ne a konfliktusok uralják a nemzetközi életet, hogy kialakuljon, megerősödjék a különböző társadalmi rendszerű országok békés együttműködése. Andrej Gromiko nagyon sokat tett azért is, hogy — a testvárpártok együttműködése által megszabott céloknak megfelelően — elősegítse a szocialista közösség országainak együttműködését, barátságunk, testvériségük erősödését. Többször járt hazánkban is — a miniszteri szintű megbeszéléseket pedig minden évben megtartotta magyar kollégájával. Munkája elismerését jelenti, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága beválasztotta a Politikai Bizottság tagjainak sorába, számos alkalommal részesítették magas kitüntetésben. Gromiko az új államfő (Folytatás az 1. oldalról) Mai társadalmi életünkre minden eddiginél inkább jellemző a szovjet emberek politikai aktivitása: számos javaslattal elmek politikai, gazdasági és a társadalom más területeit érintő kérdésekben, érzékenyen reagálnak minden hiányosságra. Ez valójában a demokrácia igazi megnyilvánulása, annak kifejezése, amit a néip szocialista önkormányzatának nevezünk. A küldöttek a javaslatot egyhangúlag jóváhagyták, s Andrej Gromikót, az SZKP KB PB tagját megválasztották a Legfelsőbb Tanács elnökségének elinökévté. Gromiko méteg szavakkal köszönte meg a bizalmat. Beszédében kiemelte: — Országunkra hatalmas feladatok várnak a gazdasági és társadalmi fejlődés terén, a szovjet nép jólétének növelésében. A Szovjetunióra hatalmas szerep hátúi nemzetközi ügyekben: a nukleáris háború veszélyének megakadályozásában, a béke megszilárdításában. A belső dolgainkat és a külpolitikát illető konkrét feladatokat megfelelő teljességgel és határozottsággal fogalmazták meg azokban a döntésekben, amelyeket pártunk központi bizottságának legutóbbi ülésein hoztak. A páirt és a nép bizalmát élvező minden kommunistának az a dolga, hogy hozzájáruljon e döntések megvalósításához és ezzel az iránta tanúsított bizalmat is megszolgálja. Oj tisztemben minden erőfeszítést megteszek azért, hogy becsülettel teljesítsem a pánttal, az őrs raggal, a néppel szembeni kötelességemet. A második napirendi ponttal összefüggésben Jegor Ligacsov, az SZKP KB PB tagja, az SZKP KB titkára, a Legfelsőbb Tanács küldötte terjesztette elő az SZKP Központi Bizottságának javaslatát, hogy válaszszák meg a Legfelsőbb Tanács elnökségének tagjává Mihail Gorbacsovat, az SZKP KB főtitkárát. A küldöttek a javaslatot elfogadták, s egyhangúlag megválasztották Mihail Gor- bacsovot a Legfelsőbb Tanács elnökségének tagjává. Az ülésszak ezután a Legfelsőbb Tanács elnöksége elnökének helyettesévé megválasztotta Vlagyimir Orlo- volt, az oroszországi föderáció Legfelsőbb Tanácsa el- nöksógének elnökét és Ja- niisz Vagriszt, a Lett SZSZK Legfelsőbb Tanácsa elnökségének elnökét. Ä Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának ülésszaka Eduard Sevardnadzét, az SZKP KB PB tagját a Szovjetunió külügyminiszteriévé nevezte ki. A külügyminiszter személyére Nyiikolaj Tyihonov, az SZKP KB PB tagja, a Minisztertanács elnöke tett javaslatot. A környezetvédelemről és az ezzel kapcsolatos jogalkotói munkáról Zija Nuri- jev miniszterelnök-helyettes tartott előadói beszédet. GROMIKO ELETRAJZA Andrej Gromiko, ,a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának kedden megválasztott elnöke szegényparaszt szülők gyermekeként 1909-ben született a belorussziai Sztarije Gromiki faluban. Orosz nemzetiségű. Andrej Gromiko 1939-től dolgozott a diplomáciai pályán. Tanácsosi beosztásban dolgozott az iEgyesült Államokban a szovjet nagykövetségen; 1943—1946 között a Szovjetunió rendkívüli és meghatalmazott nagykövete az Egyesült Államokban, s ezzel egyidejűleg a Szovjetunió követe a Kubai Köztársaságban. A következő években a Szovjetunió állandó képviselője az ENSZ Biztonsági Tanácsában, egyidejűleg külügyminiszter-helyettes. Rendkívüli és meghatalmazott nagykövetként dolgozott Nagy-Britanniában, majd a Szovjetunió külügyminiszterének első helyettesévé nevezték ki. 1957 februárjától — a Legfelsőbb Tanács elnöksége elnökévé történt megválasztásáig — a Szovjetunió külügyminisztere volt. A Minisztertanács első elnökhelyettesévé 1983- ban nevezték ki. Gromiko a Szovjetunió Kommunista Pártjának 1931 óta tagja. Az SZKP XIX. kongresszusán az SZKP KB póttagjává, majd a XX. kongresszuson s a XXII. kongresszustól valamennyi pártkongresszuson a Központi Bizottság tagjává választják. Az SZKP KB Politikai Bizottságának 1973 óta tagja. Keresztyén békevilággyűlés A prágai kultúrpalotában kedden este 7 órakor isten- tisztelettel nyílt meg a hatodik keresztyén békevilággyűlés, a keresztyén béke- konferencia hétévenként ülésező legmagasabb szintű fóruma. Eddig mintegy 900 hivatalos küldött, illetve meghívott vendég és szakértő érkezett a csehszlovák fővárosba, köztük számos kiemelkedő magyar egyházi személyiség. Dr. Tóth Károly református püspök, a keresztyén békekonferencia elnöke beszámolójában rámutatott, hogy az elmúlt években egyrészt megerősödtek a neokonzer- vatív erők, romlott általában a kelet—nyugati viszony, másrészt azonban erősödtek a békemozgalmak, s ami az egyházi mozgalmakat illeti, ma már nincs olyan, amely valamilyen formában ne foglalkozna a béke kérdésével. A prágai tanácskozás fő célja és nagy kérdése is az, sikerül-e felismerni az emberiséget fenyegető veszélyt, újragondolni a dolgokat és radikális megoldást találni. — Remény és lehetőség van — hangoztatta dr. Tóth Károly püspök, rámutatva, hogy a kelet—nyugati viszony minden kiéleződése ellenére is Helsinki szelleme még mindig élő, az enyhülés folyamata sem halt el. A í“tropress I Denktas hajthatatlan kedd esti ^ kommentálja Ciprus sorsa épp oly bizonytalan, mint mondjuk egy esztendeje. Most Richard Haas, az ENSZ főtitkárának megbízottja tárgyalt Szpirosz Kiprianu ciprusi elnökkel és Rauf Denktassal, a török közösség vezetőjével, az úgynevezett Észak-ciprusi Török Köztársaság elnökével. A világszervezet annak idején nem vett tudomást a törökök által megszállt területen másfél éve kikiáltott államalakulatról, amelyet Ankarán kívül senki nem ismert el. Pedig egy hete még nemzetgyűlési választásokat is rendeztek Ciprus északi részén, a szigetország törökök megszállta övezetében. Az ENSZ-közvetítéssel kimunkált megállapodástervezetet Denktasék egyelőre nem fogadják el. Számunkra — mint Haas puhatolódzó tárgyalásain kiderült — csakis olyan egyezmény jöhet számításba, amelyben a török közösség jogainak garantálójaként Ankara is szerephez jut. Kiprianu viszont az erős központi kormányzattal rendelkező föderatív rendszer híve, s ez ellentmond a török közösség által szorgalmazott részleges államszövetségnek, két — szinte szuverén — állam laza szövetségének. A szigetországot immár tizenegyedik éve szeli ketté a „zöld vonal”, azóta tart a megosztottságból adódó feszültség. A számtalan próbálkozás után most közelinek látszik a megoldás, hiszen a görög közösség elfogadja az új egyezménytervezetet. Sokan azonban máris attól tartanak, hogy a tárgyalások elhúzódása, az álláspontok merevsége miatt Ciprus megosztása véglegessé válik. Pérez de Cuellar ENSZ- főtitkár megbízottjának újab ciprusi tárgyalása azt bizonyítja a világszervezet mindent elkövet a válság békés rendezéséért. Sajnos, ez a közvetítési kísérlet is kudarcba fulladhat. Márpedig Cipruson a mesterséges határvonal nemcsak az ott élők szenvedését és létbizonytalanságát hosszabbítja meg, hanem Európa déli részén, a Földközi-tenger keleti térségében — ráadásul nem messze az amúgyis puskaporos libanoni partoktól — veszélyes feszültséggócot tartósít. Föloldására pedig egyelőre kevés esély kínálkozik. Gy. D. Losonczi Pál üdvözlete Andrej Gromikónak ANDREJ GROMIKO elvtársnak, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnök*gge elnökiének MOSZKVA Tisztelt Gromiiko elvtárs! A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és a magam nevében szívből köszöntőm önt a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége elnökévé történt megválasztása alkalmából. Népünk a Szovjetunió kiemelkedő vezetőjét, a megbonthatatlan magyar—szovjet barátság és együttműködés őszinte hívét tiszteli önben. Szívből kívánunk Önnek jó egészséget, további nagy sikereket a szovjet nép javára és közös céljaink, a szocializmus és a béke érdekében kifejtett sokoldalú, felelősségteljes tevékenységéhez. Budajpest, 1985. július 2. Losonczi Pál A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke Várkonyj Péter külügyiminiszter táviratban fejezte ki jókívánságait Eduard Sevardnadzénak, a Szovjetunió külügyminiszterévé történt .kinevezése alkalmából. Az Országos Béketanács levele az európai békemozgalmakhoz Az Országos Béketanács fontos feladatának tekinti, hogy hozzájáruljon az európai bákemozgailmak közötti együttműködés előmozdításaihoz. Ez tűnik ki abból a levélből, amelyet az OBT küldött a vele kapcsolatban álló európai békeszervezeteknek. A kedden közzétett dokumentum hangsúlyozza: Magyarországon egyre többen kapcsolódnak be a bókemozgalomba, és egyre többen teszik föl önmaguknak és máscknak is a kérdést: hogyan lehetne még hatékonyabbá tenni cselekvésünket, miként lehetne új formákat, új kereteket adni tevékenységünknek. Ezt a gondolkodási folyamatot jelentősen befolyás sollják nemzetközi kapcsolataink is. Külföldi partnereinkkel az utóbbi időben folytatott megbeszéléseink, konzultációink és delegációink kölcsönös látogatásai arról győztek meg bennünket, hogy mások is ha- soihló problémákkal foglalkoznak, mások is hasonló kérdésekre keresnek választ — a köztünk meglévő különbségek és mozgalmaink éltérő működési föltételei ellenére. Töprengésünk és útkeresésünk abból a tényből fakad, hogy a békemozgal- ma(k működési feltételei az elmúlt élvben is tovább módosultak. A nemzetközi élét eseményei részben új körülményeket teremtették. Mindez arra ösztönöz bennünket — és taipas ztalla- taink szerint partnereinket is —, hogy előretekintsünk és új teendőinkkel foglalkozzunk. Eddigi munkánkban a különböző szintű két- és többoláliú érintkezések, kapcsolattartások feltétlenül hasznosak voltak. Segítették tájékozódásunkat, mások szándékainak megismerését és jobb megértését. Közvéleményünk, békemozgalmunk minderre a továbbiakban is számít, merít mindannyian tisztában vagyunk azzal, hogy ezek a kapcsolatok nem öncélúak. Segítik a nyugodt, feszültségmentes európai légkör kialafculláSiált, hozzájárulnak az egymás iránti bizalom megteremtéséhez és erősítéséhez. Ügy látjuk, hogy ez a bizalom még sokszor és sok területen hiányzik Európa keleti és nyugati országai között, pedig anélkül mozgalmainkban is nehéz közös vagy párhuzamos akciókat szervezni céljaink elérése érdekében. Lehetőségeinkhez mérten magunk is igyekszünk ilyen akciókat kezdeményezni, szívesen résiztveszünk mások kezdeményezéseiben, egymás identitásának elfogadása és kölcsönös tiszteletben tartása alapján, a nemzetközi békemozgalmi kapcsolatokban az elmúlt évék során kialakult pozitív normák alapján. Hazánkat Európa integráns részének tekintjük; bennünket éppúgy érintenek az összeurópai kérdések, mint bármelyik keleti vagy nyugati partnerünket. Mi is a Helsinki szellemet kívánjuk erősíteni, illetve érvényre juttatni, s ennek megfelelően szeretnénk tovább munkálkodni a békás egymás mellett élés és az atómfegyvermentes Európa megvalósításáért. KétoidaM kapcsolataink a legkülönbözőbb indíttatású európai békemozgalmaikkal a közelmúltban nagyon intenzívek voltak, s ezt az aktivitást teljes mértékben természetesnek és indokoltnak tartjuk. Az összeurópai békemozgallmi együttműködésben továbbra is jó lehetőségieket látunk. Véleményünk szerint megteremthetők és biztosíthatók a hosszú távú, tartás együttműködés alapjai; ehhez konstruktív szellemű, közös erőfeszítésekre van szükség. Ehhez szeretnénk a magunk módján hozzájárulni kétoldalú kapcsolatainkkal is. Emellett változatlanul hasznosnak tartjuk a multilaterális fórumokat, és készek vagyunk találkozni mindazokkal, akik hajlandók a korrekt együttműködésre. Ebben a szellemben kívánunk fellépni Európa valamennyi békeszerető erejével közösen a fegyverkezési versennyel szemben, szolgálva kontinensünk békéjének és biztonságának nemes ügyét — hangoztatja végezetül a dokumentum. (MTI) Bush Londonban tárgyal George Bush amerikai al- elnök kedden befejezte kétnapos franciaországi hivatalos látogatását és Londonba érkezett, nyugat-európai kőrútjának utolsó állomására. Bush Párizsban az új amerikai katonapolitikai kezdeményezésekről és a nyugat-európai haditeoh- nológliai együttműköd és elgondolását tartalmazó, úgynevezett Euréka-itervről tárgyalt Mitterrand elnökkel, Fabius kormányfővel, Dumas külügy- és Hemu hadügyminiszterrel.
