Somogyi Néplap, 1985. július (41. évfolyam, 152-178. szám)
1985-07-20 / 169. szám
6 Somogyi Néplap 1985. július 20., szombat GYERMEKEKNEK Kánükuila. Nézzük csak, — de kellemesen hűvös ERDŐ ÉS CSEND H osszú kirándulásra indultunk Andrissal a megye déli részébe Szederrel 'borított erdőrészekben bukdácsoltunk, volt szúnyog is, izzadtunk a fülledt melegben. De a fáradozásunk nyomán szép élményekben volt részünk. Mert ki ne hallgatná színesen az énekes rigó tiszta csengésű dallamos énekét, vagy a sárgarigó íuvolázó fütyülését. Még a kakukk egyhangú kiáltása, vagy az örvösgalamb szomorú búgá- sa Is dó érzést (vált ki azokban, akik a felüdülést keresik az erdőben. Mennyivel kellemesebb a madárdalt hallgatni, mint az indok nélküli kiabálást. — Erre gyertek, itt is találtam gombát! — kiáltotta a közelünkben valaki, és távolabbról még hangosabban válaszoltak rá: — Én is találtam, nem tudom, hogy jó-e? Megkérdeztem tőlük, miért kiabálnak? — Hogy el ne tévedjünk — felelték. — Ha közelebb lennének egymáshoz, nem kellene kiabálni. Jobban meg is találnák a gombákat — javasoltam, közben belenéztem a kosarukba. — Ismerik a gombát? — kérdeztem. — Nem, — felelték határozottan. — Mi minden gombát fölszedünk, a bátyám megnézi, ha nem jó, eldobjuk. — Ezeket mind kidobhatják — mutattam a megbar- nult fakógombákra. Hasztalannak látszott a figyelmeztetés, az is, hogy ne kiabáljanak, ezért igyekeznünk minél távolabbra kerülni tőlük. — Milyen furcsán károg ez a varjú —, szólalt meg Andris, amikor a fenyves szélén megálltunk. — Nem varjú, Andriskám, hanem holló: a tölgyesben van a (fészke. Azt a nyíres- borókás részt kell lefényképeznünk — mutattam a vágásterületen túli erdőrészre. Hamarosan célhoz is értünk. Mivel csendesen menjünk, az egyik tisztáson legelésző dámokat láttunk. Andris örült, mert eddig még nem látott dómokat. Valami nyugtalaníthatta a pöttyös kanalasokat, — így hívjuk a fiatal dámbi’kákat mert föl-fölkapták a fejüket, rövid farkukkal állandóan csapkodtak. Minket nem vehettek észre, mert jó irányból fújt a szél és remek takarást nyújtottak a boróka- bokrok. — Disznószagot éreznek, valószínű azért idegesek. A fényméréssel és a fényképezőgép beállításával foglalatoskodtam, amikor Andris megfogta a karomat és a dámok felé intett. Meglepett a látvány: egy csíkos kis vadmalac az egyik bika mellett állt és a fejéhez dugta az orrát. A malac mind az öt 'bikához odament, egyik sem zavartatta agát: legelt tovább. A tisztás szélén levő dagonyába turkált a malac, majd egy csigával a szájában beszaladt a sűrűbe, ahonnét az imént kijött. A dámok nyugodtan legeltek, most már nem kapkodták a fejüket. Készítettem róluk néhány felvételt, köbben a malac újra kijött és a dagonyában turkált. Nemsokára kijött a koca is, öt malac követte. Odáballagott a dagonyához, belefeküdt és röfögve szoptatta malacait, a dámok pedig nyugodtan legeltek a tisztás másik felén. Néztük egy ideig ezt a békés hangulatot, aztán óvatosan eljöttünk. Fölkapaszkodtunk egy magaslesre, ahonnét a zsombékoson átballagó szarvasokat fényképeztük. Először egy nagyihasú tehén jött a tavalyi borjával, aztán három bika követte, majd néhány perc múlva öt pöttyös dám imént a vadföld felé. H allgattuk az erdő szárnyas lakóinak dalát, mellyel az elmúlt napot búcsúztatták. Aztán amikor az este is beballagott az erdőbe és sötét lepellel takarta be a fákat, eljöttünk, hogy ne zavarjuk a csendet szerető erdőlakók életét. Tóth Ferenc TÖRÖK ISTVÁN: NYÁR Rózsás gödény Az ágról piros cseresznye csüng alá, lila inget vett magára a szarkaláb, arany-mezőben sétál, tündököl forrón a Nap, rigófüttyöt kerget légen át a pillanat, barack hízik, szétcsattan, oly kövér, madárfészket ringat hátán a déli szél, kertek alatt gyerekek kezéből léggömb illan el, égő pipacsmező búcsúzán utána énekel. KÖRBEKARIKÁBA Ennek a rejtvénynek az az érdekessége, hogy l-'től 10-ig minden öltbetűs megfejtés középről indul és K- be tűvel kezdődik. Ha a rejtvényt helyesen, fejtitek meg, ákkor a legszélső sor betűit — az óramutató járása szerint — összeolvasva az úttörők egyik kedvelt és szép állandó táborának helyét kapjátok még. 1. Gyertya bele, 2. Nem fiatal, 3. Szerszám is, törpe is van ilyen. 4. Evőeszköz, 5. Vajat készít, 6. Tv-filmso- rozat szereplője: Kunta ...., 7. Szemétre hány, 8. ... vág (elfelez), 9. Tejtermék, 10. Rakás. Ez a rózsapelikánnak is nevezett, nagy testű madár a múlt század hatvanas éveiben még fészkelt a Tisza alsó szakasza mentén húzódó nagy mocsarakban. Ma a Balkánra szorult Vissza, ahol legnagyobb telepei a Duna deltájában, Dobrudzsában találhatók. Egy felmérés szerint 1961-ben kereken 6000 pár gödény költött a hatalmas nádas területen, ezen közül 15—20 százalék a? Európában élő másik faj, a borzas gödény volt. A rózsás gödény tollruhá- ja a költési Időben rózsaszínűvel árnyalt fehér, a tarkóján' hátrafelé irányuló kon- tyot visel. A fiatalok barnák. A hazánkban ritka kóborlóként felbukkanó példányok rendszerint fiatal madarak. Egy-egy gödény súlya 10—(11 (kiló. A Dobrudzsában élő párok fészek,telepei a nádas mélyén vannak, de a madarak táplálékért a környék vizeire járnak ki. A halászó és a rózsaszínű felhőként repülő nagy madarak csodálatos látványt nyújtanak. Röptűkben ferde sorba vagy ékalakba rendeződnek, a vízre ereszkedve csapatosan .halásznak. A nádszálakból és más vízinövények darabjaiból álló fészkek szorosan egymás mellett épülnek. A tojók áprilisban rakják le 1—2 fehér tojásukat. Egy-egy friss tojás súlya kb. 180 gralmm. A fiókák egyhónapi kotlás után kelnek ki. Az öreg madarak néha tekintélyes távolságról hordják a táplálékot számukra. A Duna- deltában 50 kilométernyire is elrepülnek, de egyes afrikai .telepnél több mint 100 kilométert kell repülniük ahhoz, hogy a .háiászlhelye- ket elérjék. A Dobrudzsában élő pel'Lkánkolónia nemzetközi természetvédelmi érték, eltűnése súlyos veszteséget jelentene az egyetemes természetvédelem számára. ■ ■ Ügyességi rodeó Vidéki vagy vidéken nyaraló gyerekeknek az udvaron, a ház körül; városi gyerekeiknek a közeli parkban, erdőben ajánlatos egy ügyességi versenyt, vetélkedőt rendezni. Nagyon sok -ügyességi akadály, feladat szervezető itt. Csak néhány gondolatébresztő feladatot írok’ le. dobozok ne zörögjenek)! Győztes az, akinél „néma” marad az akadály. (Lásd a rajzot.) Papírrepülő vadászai Mincjen résztvevő 3—3 papírrepülőt hajtogat, és ezen kírvül van három rongylabdája. A verseny kétféleképpen is játszható. Első változat: Egymásután három repülőt felrepítenek és a versenyző egy-egy rongylabdával próbálja eltalálni. Minden találat 5 pontot ér. Az össztalálat aláp- ján lőhet a győztest .kihirdetni. Második változat: Egymásután feldobja mindenki a saját repülőjét, és a többiek dobnak. Amelyiket nem találják el, az után öt pontot kap ä „reptető”. Csengetés akadály A földtől kb. 1 méter magasságban .botok, karók tetejére szereljetek fel kötélhálózatot! Erre kössetek fel csengőket! (De a konzervdobozok is megteszik, ha kavicsot tesztek bele.) A versenyzők feladata ez alatt úgy átkúszni, hogy a csengők ne szólaljanak meg (a Hiányzó szám W 9W6 7®3 8W4 © 8W6 ® 5W6 Az ábrákban a számok bizonyos logikai szabály szerint követik egymást. Ennek alapján milyen szám kerül a kérdőjel helyére? (A megoldást ellenőrizzétek a 13. oldalon.) OSCAR WILDE Az igaz szó és az aranytallér Volt egyszer egy király és ez a világ összes többi királyánál gazdagabb volt. És mert ö volt - a leggazdagabb, a legszebbnek is tartotta magát. Azért is, mert az arany csábítja a hízelgőket és egy művész a király arcáról az aranytallérra szép képmást készített. Egyszer egy napon abban lelte kedvtelését a király, hogy kísérete nélkül indult sétaútjára. A kastélya feljárójánál egy koldusba ütközött, akit a hanyag testőrség nyilván nem látott meg. A koldus megállította az ismeretlen királyt és így kéregetett „Én szegény vagyok, Uram és olyan éhes... Kérlek, adj nekem valami pénzt, hogy magamnak egy kevés ételt vehessek ...” A király az összes zsebében pénzt keresett, de csak egy aranytallér volt nála, a saját képmásával. Mosolyogva mondta: „Bár csak a saját képmásom van nálam, azért neked adom.” A koldus a csodálkozástól tágranyílt szemel nézte tenyerében a pénzt. Miután alaposan megszemlélfe, így szólt: „Uram, amikor azt mondtam, hogy szegény vagyok, akkor igazat mondtam. De miért akarod nekem azt mondani, hogy ez a Te képmásod? Te királyi ajándékot adtál nekem és én köszönetét mondok érte. De az aranyon levő képmás annyira hasonlít Tehozzád, amennyire én a római pápához hasonlítok!” így először tudta meg életében a király, hogy nem fiatal és nem is szép. Ebben a pillanatban odasietett. egynéhány testőr és el akarták fogni.a koldust. Ekkor vette észre a koldus, hogy a királlyal beszélt. Félelemtől remegve borult a király elé és így jajve- székelt: „Irgalom, irgalom, Királyom! Ne vétesd fejemet, mert olyan buta voltam és a képmásodat a talléron nem ismertem meg! De öreg szemeim már igen nagyon meggyöngültek. De most látom: g képmás itt a talléron elképesztően hasonlít Rád — és Te a valóságban még sokkal szebb vagy!” „Egy szót sem többet!” kiáltott a király. „A félelemtől ne légy ugyanúgy hazudozó, mint ezek itt! Vedd az arantyallért, s én megtartom, amit te mondtál! Mert igazmondó ember vagy és olyannal ajándékoztál meg engem, amit nem lehet megfizetni az egész világ aranyával sem: az igaz szóval!” Kosaras-labda Két gyerek játszhatja párban. Az .egyiknek az a feladata, hogy a teniszlalbdákat a falhoz, illetve a kosár palánkhoz pattintja. A visszapattanó labdákat pedig a társának egy kosárral kell elkapnia (lehet szemét-, szenes kosár stb.) Az elkapott labdák száma adja a végeredményt. Minden párnak tíz kísérlete van. Lábizom-leckéztető A láb izmok erősítését is szolgálják ezek a versenyszámok. Előbb a bal-, majd a jöbblábon 10—10 méter szökdelés. Ez sorváltóban is megrendezhető. (Aki lelép hibapontot kap.) De érdekes, sőt vidám (versenyszám lehel a féllátjas távolugró verseny szervezése is. L/ábizorr erősítéssel jár a „taéka-üge- tő” verseny is. Párosán is váltóversenyként iá szervezhető. Célbagurító bajnokság Többféle célra, többféle tárggyal is lehet .gurítani Asztalon pingpongladát kis paplírkapuba fújni egy levegővétel lel; tornakarikáva álló műanyag kuglibábut eltalálni; focival faágra függesztett lengő célt eltaláln: stb.
