Somogyi Néplap, 1985. június (41. évfolyam, 127-151. szám)
1985-06-12 / 136. szám
1985. június 12., szerda Somogyi Néplap 3 A LÁTOGATÁS HASZNA Ügy gondolom: a látogatás legfőbb haszna aiz volt, hogy nem vártaik tőle sem erkölcsi, sem anyagi támogatást. Nem nyújtottak be számlát, nem kértek és nem követeltek. Egyszerűen csak megmutatták önmagjukat, mint akik jól /tudják, hogy mi a dolguk, és mekkora a felelősségük. Megosztották örömeiket, gondjaikat. Hogy volt más haszna is? Hát hogyne lett volna! Életközeiből, közvetlenül ismerkedett a másik fél a térség életével; értékelhetett, kérdezhetett, hogy kérdéseivel is ösztönözzön, és közeléhb- rői láthatta a nem is a/ny- nylra „mikrovilágot”, mint ahogy az egy nagy megyében annak látszhatna. Partnerek tárgyaltak hosszan, elmélyültem ezen a találkozón. A helyiek örömmiéi tájékoztattak — ezt jól lehetett érzékelni —, szinte a jó atya szerény, de vitathatatlan büszkeségévéi, mint amikor megérzi — meg kell éreznie —, hogy érdeklődnek gyermekéről, őszintén kíváncsiak „iperedésére”.-'SNos, hát ilyen találkozó zajlott lle a múlt héten Tabáni, ahol a pártbizottság, a tanács vezetői, egy üzem és egy község hivatott irányítói vallottak önmagukról, törekvéseikről, , sikereikről és gondjaikról. Semmi sem állt távolabb ettől a találkozótól, mint a híivatalosfcodás, a protokoll megnyilvánulás, a színlelés. Végtére ás egy célért munkálkodó emberek találkozója vOlt ez még akkor is, ha a látogatók csoportja — úgymond — „magasabb helyről” érkezett, s a megyei pártbizottságot képviselte. Régi és jól bevált vezetési módszer az úgynevezett „átfogó látogatás”. Ezúttal Klenovics Imre ellfeő titkár, Kleiber Józsefné, Káder László és e sorok írója utazott Talbra élményt, tapasztalatot gyűjteni mindennapi munkájához. Vallom, hogy a bőség szarujával tértek haza. S bár tarsolyük- ban nem hoztak számlát, bizonyára „fölfedezhették”, hogy mire keld, mire érdemes figyelniük a térség lakóinak ©Letét megismerve és szemlélve, s milyen általánosítható tapasztalatokat szűrhetnek le, mielőtt bármiféle döntés születik a „nagy házban”. A látogatásnak ez a lényege, a baszna... Teleki Sándor, a városi jogú nagyközség pártbdzo/tt- eágánák első titkára szinte kötelességének érezte — és nem ok nélkül! — a történelmi visszapillantást, hiszen közismert /tény, hogy múlt nélkül nincs jelen és jövő; s a történelmi tények feltárása nélkül — bár itt él a közelben — senki sem tudná kellőképpen értékelni azt az utat, amelyet kínlódások és erőfeszítések árán, de magabiztosan, előrelátóan tett meg e térség dolgos lakossága. Felszabadult örömről és feszültségforrásokról, gyötrődésről és az alkotókészség kibontakozásáról, az életkörülmények változásáról adott számot Teleki Sándor, s mint minden valamirevaló vezetőnek szavait, az övét is a sikerek fölötti öröm s az elégedetlenség hatotta át, hiszen „ennél is többre vagyunk képesek”., Ezt olvastam szavaiból, s nem titkolom: ro- konszenvet keltett. Tájékoztatójában a termelőszövetkezeti fejlődés, az 'ipar előretörése, a munkaerő-foglalkoztatás feszültségei csakúgy helyet kaptak, mint a legutóbbi közigazgatási átszervezés gondjai. Huszonöt (!) település tartozik már Tabhoz, mintegy húszezer lakos, 42 pártszervezet, nyolc mezőgazdasági nagyüzem (közülük öt kedvezőtlen adottságú!), s az iparban — bármennyire fejlődött is az összetétel, a szerkezet — nem mondható még, hogy „minden rend-, ben”. Baj van a kereskedelmi ellátással? A vendéglátással1? Jól tudják. Csakhogy ez kevés! A látogatók sem tartották tűrhetőnek tovább az áfész kényelmes belenyugvását, tehetetlenségét. Már a pártértekezlet is szóvá tette, hogy baj van az áruellátással, a vendéglátássál, a szolgáltatással — főként a kis községekben—, miközben egyre fejlődik Tab idegenforgalmi kínálata és fogadókészsége. Az élet nem áll meg, s a pártszerveknek, a tanácsnak nincs joga ahhoz, hogy elfogadja, „szentesítse” az értelmetlen fékeket ... Kevés a továbbtanulók aránya Tabon. S bár az idén fejlődik a középfokú oktatás, újabb feszültség támad: a kollégaumépítés nélkülözhetetlen. Korszerűsíteni keli a térség központjának általános iskoláját, ahol már az ezret is meghaladja a gyermeklétszám, s gondi van az andocsd tantermekkel, halott Kisbárapéti- ban kihasználatlan termek állnak rendélkezésre. Megfontolandó: vajon nem észszerűbb-e felülbírálni a korábbi körzetesítési elképzeléseket, mint tovább nyűglődni a feszültségekkel. Ugyanakkor Tengődön, Bedegkéren egyre nagyobb gondot okoz az osztályok, a tanulócsoportok fenntartása, mert folyamatosan csökken a gyereklétszám. Egyszóval nem élnék gondtalanul a tabiak... A közművelődésben nagyrészt a tárgyi és a személyi feltételek is hiányoznak; visszaesett a műkedvelő mozgalom. Még a központ stagnálásáról is számot adtak a vezetők. S mindezt úgy tették: nem másoké, hanem az ő feladatuk, hogy változtassanak a helyzeten. S hogy a sportlétesítmény fejlesztése „mindössze” 35 éve húzódik? Nem várhatnak tovább ... A vendégek ezernyi mindenről ' érdeklődtek. Hogy milyen a vezetők munka- módszere és kapcsolatrendszere; tudja-e idei tervét teljesíteni az ipar; mi a megoldás a kereskedelmi és vendéglátói gondok enyhítésére; milyen a párttagság, a lakosság hangulata, közérzete, kereseti viszonyai, s hogy a közigazgatási átszervezés következtében hogyan bírnak tizenegy társközségükkel? Őszinte, lényegre utaló válaszok hangzottak el, — a jó értelmű elégedetlenség jegyében. Biztató. Azután látogatás a cam- pi ngci k k-vállalatnál. Űj technológiai eljárások, besegítő kisüzemek Somogy- meggyesen, Ságváron; farmerprogrami, 320 dolgozó, 226 millió forintos termelési érték, folyamatos termékszerkezet-váltás, ausztrál piac — jövő! És „a hónap legjobb dolgozója” mozgalom, ezer forintért. Iszonyú húzóerő! Jövőbelátó gyárvezetés ... És helyi reklámot mutat: a sátor-sportcsarnokot. A külföldieknek is tetszik. A töprengés követte előrelátás rendkívül rokonszenves. Azután Zala. a Zichy-mú- zeum, és a tabi vezetők -tervei. A múzeum csodás, tavaly már harmincezer látogatója volt. Tizenkét hektáros természetvédelmi területe azonban el van hanyagolva. Komplex terv készülj, az idén már építőtáboroznak ott a boglárlellei szakközép- iskolások. Helyreállítására tovább nem várhatnak. Azután Törökkoppány. Még mindig van idő, energia — egy nap tapasztalat- szerzéséből. A körzetben 1657 lakos, érdemes a figyelemre. Orvosi rendelőt bővítenék, védőnőt akarnak letelepíteni, a gyerekek egynegyede hátrányos helyzetű .. . 847 tsz-tag közül a fele sem dolgozó. Nyugdíjasok. járadékosak. Az állattenyésztést fölszámolták, viszont 22,5 millió forint a melléküzemági bevételük. Az emberek közérzete jó, csak éppen azt nem értik: miért nem lehet megélni a mezőgazdaságból, amikor mindig meg lehetett... Panaszkodnak a húsellátásra, az elavult gyógyszertárra, de dicsérik a tabi vezetést, mert sóikat segít, s kiiktatta együttműködésükből a fölösleges adminisztrációt... Helytáll az ifjúság! Büszkén mondják. De a KlSZ-miek rugalmasabban kellene politizálnia ... Ezernyi tapasztalat. Ez -az „átfogó” látogatás haszna. A módszeré, amely nem hallomásokra, híresztelésekre, szóbeszédre épít, hanem személyes tapasztalatokra. Hogy alapot merítsen a döntésekhez... Jávori Béla Az elöljáróság első lépései Az 1985. évi választásokat követően több mint másfél ezer községben csaknem hatezer tanácstag részvételével elöljáróságok alakulnak. Somogybán egyébként 175 társközségben alakul elöljáróság: az elsők pénteken Igái, Nagyberki és Ta- szár társközségeiben. A közös tanácsokhoz tartozó társközségek új népképviseleti- önkormányzati testületéi meghatározó módon vehetnek részt a települések életét lényegesen érintő kérdések eldöntésében. Az elöljáróságok képviselik a közös tanácsban és más szervek ..előtt a társközség lakosságának érdekeit. Szervezik a közösségi életet és döntenek a rendelkezésre álló anyagi eszközök fel- használásáról is. A tanács- törvény értelmében a tanácsok egyes, — a község lakosságát közvetlenül érintő — hatásköreinek gyakorlását átruházhatják az elöljáróságokra, amelyek a fontos döntések előtt — jogszerűen — véleményt nyilváníthatnak. A társközségek érdekeinek fokozottabb érvényesítését szolgálja az is, hogy a tanácsnak, illetve a végrehajtó bizottságnak újra kell tárgyalnia azt a — társközséget érintő — döntést, amelyet az elöljáróság sérelmesnek tart. Miután az elöljáróság a jövőben a közös tanács szervezetéhez tartoznak, hatékonyabbá és zökkenőmentesebbé válik majd a nem székhely társközségek és a közös tanácsok együttműködése és lehetővé az is, hogy a közös tanács az elöljáróságokat további — az egyes társközségek lakosságát érintő — hatáskörök gyakorlásával ruházza fel. Az elöljáróságok hatásköreit a tanácstörvény, a kormány rendelete és más jogszabály határozza meg, további hatásköreiről a közös tanács dönt. Lényeges, hogy a hatásköröli — miután a társközségek jellegük és nagyságuk szerint is jelentős eltéréseket mutatnak — nem szabályozhatók országosan egységesen. Például a társközségek több mint felében a lakosság száma nem éri el az 500-iat, ugyanakkor vannak olyan települések is, ahol 1500-nál is többen élnek. A szándék szerint az elöljáróságoknak érdemi szerepet kell betölteniük a társközségek életében. Lényeges, hogy birtokában legyenek az ehhez szükséges anyagi eszközöknek is. Az önálló rendelkezés joga magában foglalja azt is, hogy az anyagiakat a közös tanács által elfogadott célra használják fel. Megegyezés alapján a tanács a továbbiakban is koncentráltan használhatja fel az anyagi eszközöket, például úgy, hogy az egyik évben az egyik társközségben, a következő évben a másikban újítják fel az iskolát. Fontos rendező elv, hogy a közös tanáos szervei a társközség lakosságát szélesebb körben érintő ügyekben nem dönthetnek az elöljáróság véleményének kikérése nélkül. Az elöljáróság ellenőrző tevékenysége kiterjed a társközségekben működő minden tanácsi, illetve lakossági ellátást-szol- gáltatást nyújtó nem tanácsi szervre. A közösség érdekeit képviselve önállóan is felléphet az elöljáróság a nem tanácsi szerveknél, s ilyenkor gyakorolhatja mindazokat a jogokat, amelyek egyébként a közös tanácsot illetik meg. A közösség életében nagy jelentőségű falugyűléseket a társközségekben a jövőben az elöljáróság is összehívhatja, a testület minden lényeges helyi kérdésekben kérheti a falugyűlés állás- foglalását. Az elöljáróság tagjai közül választja meg az elöljárót, akinek feladata az elöljáróság folyamatos, hatékony működésének szervezése. Tevékenységét társadalmi munkában látja el. Miután azonban tennivalója jóval több, mint a jelenlegi tanácstagi csoportelnököké, indokolt munkáját tiszteletdíjjal elismerni. Nyilvánvaló természetesen, hogy az elöljáró akkor tud sajátjaként eljárni a község ügyeiben, ha ott is lakik. Lényeges tudnivaló az is, hogy az elöljáróság nem szakigazgatási szerv. Ezért az ilyen jellegű helyi teendőket, továbbá a lakosság államigazgatási ügyeit továbbra Is a szakigazgatási szerv köteles intézni. Az elöljáróság viszont ellenőrzi a lakosság ügyes-bajos dolgainak érdemi, gyors és kulturált intézését. A megválasztott elöljárókat rövid tanfolyamon készítik fel új feladataikra. Munkájuk segítésére módszertani segédkönyvet is rendelkezésükre bocsátanak. HŰTŐTORNYOK EXPORTRA Befejezéséhez közeledik a. Transelekitro Külkereskedelmi Vállalat és az Energiagazdálkodási Intézet egyik legnagyobb expartvállalfeo- zása, az iráni Isfahánban. Az 1978-ban megkötött, több mint 50 millió dollár értékű szerződés alapján a magyar ipar négy, egyéniként 200 megawattos erőművi turbinához szállít Heller—Forgó hűtőtornyokat. Két léglkon- denzácdós tornyot már üzembe helyeztek a magyar szakemberek közreműködésével, a harmadikat a következő hetekben adják ált, s a negyediket is felszerelik még az év vége előtt. Újra választják a népi ellenőrzési bizottságokat Az 1980-ban megválasztott megyei és városi népi ellenőrző bizottságok megbízatása lejár. A választásoknak a. népi ellenőrzés életében is kiemelkedő politikai és társadalmi jelentősége van, ezért nagy felelősséggel készültünk a feladat teljesítésére. A választási törvény szélesíti a demokratizmust. Az előkészítő munka során figyeltünk arra, hogy a megválasztásra javasolt testületek alkalmasak legyenek a törvényben és más jogszabályban megjelölt feladatok elvégzésére. Politikai; szakmai felkészültségük révén képesek legyenek az ellenőrzési munka irányítására, intézkedési javaslatok megfogalmazására és a végrehajtás figyelemmel kísérésére. A népi ellenőrzési bizottságok tagjainak olyan személyeket javasoltak, akik szocialista államunkhoz, társadalmi rendszerünkhöz hűek, feddhetetlen előéletűek, választójoguk és megfelelő szakmai, politikai felkészültségük van. Figyelmet fordítottunk arra, hogy a jelöltek a közügyekben jártasak legyenek, köztiszteletben álljanak. Általános elvként érvényesítettük azt is, hogy a javasolt személyek legyenek kezdeményezőkészek, jó szervezők és elemzők, alkalmasaik az emberi kapcsolatok kialakítására. A munka folyamatosságát szeretnénk biztosítani. Ezért kezdeményeztük, hogy a tapasztalt, jól dolgozó elnököket, elnökhelyetteseket és bizottsági tagokat újra jelöljék. Arra törekedtünk, hogy a testületek összetétele tükrözze a megye, a városok társadalmi, gazdasági adottságait és megfelelő arányban kapjanak helyet a közgazdasági, a jogi, a mezőgazdasági, a műszaki, valamint humán végzettségűek. A megyei és városi bizottságokat — a területi elv alapján —• a székhely szerinti illetékes tanácsok az alakuló ülésükön választják meg. A boglárlellei városi jogú nagyközségben április 3-án alakult meg az önálló NEB. Ezt most nem választják újjá. A választások szervezeti és személyi előkészítése befejeződött. A bizottsági tagok 57 százalékát újra jelölik. A cserék alapvető oka az idős kor, az egészségi állapot és — néhány esetben — az alkalmatlanság. A megválasztásra javasolt bizottságok alkalmasak lesznek arra, hogy a népi ellenőrzéssel szemben támasztott magasabb követelményeknek megfeleljenek. Dr. Nagy Iván a megyei NEB elnöke’
