Somogyi Néplap, 1985. június (41. évfolyam, 127-151. szám)

1985-06-12 / 136. szám

2 Somogyi Néplap 1985. június 12., szerda Az MSZBT-elnökség ünnepi ülése (Folytatás az 1. oldalról) lett szocialista társadalmat építik, tökéletesítik. Jól tud­juk és meggyőződéssel vall­juk, hogy szocializmus a Szovjetunió nélkül, tőle el­távolodva nem létezik. Mi, magyar kommunisták kez­dettől azon az állásponton vagyunk, hogy a szovjet- unióbeli tapasztalatok a szocializmust építő országok számára nagy értéket, gaz­dag iránymutatást képvisel­nek. Már több évtizede jól tudjuk, hogy hibát követ­nénk el, ha mechanikusain másolnánk a szovjet nép által megtett utat, hiszen nem azonosak országiatok adottságai, mások a törté­nelmi előzményiek, s ezért nincs lkát teljesen egyforma szocialista társadalom. De kötelességünk, hogy merít­sünk a szovjet út általáno­sítható tanulságaiból, mert egymástól — a lényeg te­kintetében — különböző szo­cializmusok sincsenek. A Központi Bizottság tit­kára rámutatott: a magyar —szovjet barátság és együtt­működés kiemelkedően fon­tos területe a béke megóvá­sa. a szocialista világrend­szer biztonságának védelme és a fegyverkezési verseny megállítása. A szovjet bé­kepolitika a világ valameny- nyi népéhez hasonlóan a mi népünk legbensőbb érdekeit is kifejezi, ezért támogatjuk minden erőnikkel, politikai mozgékonyságunkkal. — Pártjaink, kormánya­ink között teljes a nézet- azonosság a jelenlegi világi­helyzet megítélésében, kül­politikai erőfeszítéseink egy célra irányulnak — mon­dotta. — Jól tudjuk, hölgy építőmunkánk kedvező nem­zetközi feltételeit a Szov­jetunióval együtt, a szocia­lista országok szoros össze­fogásával biztosíthatjuk a jövőben is. Berecz János a jövő fel­adatait körvonalazva ki­emelte, hogy a cél, amely­ért dolgozunk változatlan: a két ország szoros és meg­bonthatatlan testvéri együtt­működése. Ezért kell még többet teninii, ezt kívánja a szocializmus ügye és nem­zetünk jól felfogott érdeke. E mimikában sajátos és semmilyen más szervezet, intézmény által el nem vé­gezhető feladatok várnak az MSZBT-re, a barátság tö­megmozgalmára — mondot­ta. Végezetül további sike­res munkát kívánt az MSZBT tagcsoportjainak, minden tisztségviselőjének és aktivistájának, majd át­nyújtotta a társaság elnöké­nek a Béke és. Biarátság Ér­demrendet, amelyet az El­nöki Tanács adományozott az MSZBT-mek. A Szovjet—Magyar Baráti Társaság küldöttségének képviseletében Filipp Jer- mas köszöntötte a társasá­got a jubileum alkalmával. Méltatta az MSZBT tevé­kenységét, az SZMBT-vel és a Szovjet—Magyar Baráti Társasággal megvalósuló sokoldalú és gyümölcsöző együttműködés eredményeit. — Az eltelt négy évtized a szovjet—magyar testvéri kapcsolatok gyümölcsöző fejlődésének időszaka is volt. Népeink barátságának, szo­lidaritásának nagy hagyo­mányai vannak, s kapcsola­taink ma mind érezhetőbb eredményeket hoznak az élet minden területén: a po­litikában, a gazdaságban, a kultúrában és a tudomány­ban. Filipp Jermas rámutatott: kezdettől a baráti társaság aktivistái terjesztették az igazságot a Szovjetunióban folyó szocialista építésről, terjesztették a magyar dol­gozó tömegek körében a Szovjetunióhoz fűződő ba­rátság eszméjét. Munkájuk­nak . hatalmas politikai je­lentősége volt. A szovjet emberek jól ismerik az MSZBT mai tevékenységét is amelyben jelentős helyet kap a Szovjetunió bel- és külpolitikájának ismerteté­se, a szovjet tudomány, technika eredményeinek és a kultúra értékeinek a nép­szerűsítése — mondotta vé­gül az SZMBT elnöke. Az ülés után az országos elnökség fogadást adott az Országház kupolacsarnoká­ban. Az ünnepi ülést megelő­zően az MSZBT Országos Elnöksége a társaság meg­alakulásának 40. évfordulója alkalmából kitüntetési ün­nepséget rendezett a Parla­ment delegációtermében. A nap folyamán az MSZBT koszorúzási ünnep­séget rendezett Budapesten a jubileum alkalmából. A Felszabadulás téri Lenin- szobor talapzatán a Ma­gyar—Szovjet Baráti Társa­ság képviseletében Apró Antal, Veres József, a tár­saság alelnöke és Bíró Gyu­la helyezte el a kegyelet koszorúját. Megkoszorúzta a szobrot a Szovjet—Magyar Baráti Társaság küldöttsége is, élén Filipp Jermassal. Kádár János levele az MSZBT-elnökséghez Tisztelt Elvtársak! Ba­rátaim! Negyven évvel ezelőtt bontott zászlót az a szé­les körű társadalmi moz­galom, amely a magyar— szovjet barátság ápolását tűzte ki célul, s amely az­óta évtizedeken át, tisztes munkával kimagasló ered­ményeket ért el a két nép ■ testvéri kapcsolatának fej­lesztésében, elmélyítésé­ben. A magyar—szovjet ba­rátság eszmei és érzelmi gyökerei a nagy októberi szocialista forradalom idő­szakáig nyúlnak vissza. A magyar proletariátust a szovjet forradalom példá­ja ihlette, amikor 1919 márciusában kivívta ha­zánkban a dolgozó nép hatalmát. Hazánkban a szocialista társadalom építése nemze­ti program. Munkánk és küzdelmünk ugyanakkor része annak a világtörté­nelmi jelentőségű átala­kulásnak is, amelynek végső célja, hogy megsza­badítsa az emberiséget a kizsákmányolás és az el­nyomás minden formájától és a háború fenyegetésétől. Nemzeti érdekeink csak a társadalmi haladás útján érvényesülhetnek. Szocia­lista céljainkat, a szilárd és tartós béke megterem­tését a Szovjetunióval és a szocialista országok kö­zösségével összefogva, nemzetünk és az emberi­ség ügye iránti elkötele­zettség, felelősség szelle­mében cselekedve érhetjük el. A Szovjetunió népünk szocialista építömunkájá- nak, hazánk függetlenségé­nek legfőbb nemzetközi támasza. A magyar—szov­jet barátság és együttmű­ködés minden oldalú fej­lesztése alapvető érdekünk, és ezért pártunk és álla­munk politikájának sar­kalatos pontja. A Magyar —Szovjet Baráti Társaság fontos küldetést teljesít azzal, hogy a párt politi­kájának szellemében, együttműködve más tö­megszervezetekkel és moz­galmakkal, munkáját a magyar—szovjet barátság ügyének szenteli. A Magyar—Szovjet Ba­ráti Társaság akkor tölti be hivatását eredménye­sen, ha mozgalmi eszkö­zeivel az együttműködés további területeit kutatja fel, bővíti a ~két nép egy­másra vonatkozó ismere­teit, s a személyes kap­csolatok révén érzelmileg is közelebb hozza egymás­hoz a magyar és szovjet embereket. Az évforduló alkalmá­ból a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottsága nevében üdvöz­löm a Magyar—Szovjet Baráti Társaság aktivis­táit, a tagcsoportokban tö­mörülő dolgozókat, a tiszt­ségviselőket, akik odaadó fáradhatatlan munkával, meggyőző szóval, szemé­lyes példamutatással segí­tik a magyar—szovjet ba­rátság elmélyítését. Köszöntőm a gazdasági, a tudományos, a kulturá­lis együttműködés bővíté­séért tevékenykedő tár­sadalmi munkásokat, mert e kapcsolatoknak nélkülöz­hetetlen szerepük van szo­cialista társadalmunk épí­tésében, országaink műsza­ki-tudományos haladásá­nak meggyorsításában, éle­tünk gazdagabbá tételében. A társaság megalakulá­sának negyvenedik évfor­dulóját annak tudatában ünnepelhetik, hogy fontos, jó ügyet szolgálnak, és a végzett munkának nagy és szép eredményei vannak. Vigyék és fejlesszék to­vább a négy évtized ne­mes, értékes örökségét. Még egyszer köszöntőm Önöket a 40. évforduló al­kalmából és gratulálok a magas kitüntetéshez, a Bé­ke és Barátság Érdem­rendhez. További eredmé­nyes, jó munkát kívánok a Magyar—Szovjet Baráti Társaság tisztségviselőinek és minden aktivistájának. Szívélyes üdvözlettel: Kádár János a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára Gorbacsov a szovjet gazdaságpolitikáról Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára kedden Moszkvában előadást tar­tott A párt giaizdasáigpoMti- kájénak alapkérdése - cím­mel. Az előadás a tudomá­nyos-műszaki haladásról tartott tanácskozáson hang­zott el. A beruházások, a műsza­ki fejlesztés új súlypontjai­ról, az intenzív fejlődési pályára való átállás nehéz­ségeiről szólt Mihail Gor­bacsov, s hangsúlyozta a gazdasági mechanizmus ala­pos átszervezésén ek, a vál­lalati ö,»elszámolás erősíté­sének fontosságát is. Az SZKP KB áprilisi ülésén alakította ki a társadalmi­gazdasági fejlődés meggyor­sításának koncepcióját. A köziponti bizottság, ami­kor a társadalmi-gazdasági fejlődés meggyorsítását tűz­te ki feladatul, nemcsak a népgazdaság növekedési üte­mének emelését tartotta sízem ellőtt. — Fejlődésünk, új minősié- giáről van szó; arról, hogy gyorsan előrelépjünk a stra- . tégiailag fontos irányokban, átalakítsuk a termelés szer­kezetét. Át keli térnünk az intenzív fejlesztésre, a veze­tés hatékony formáira, a társadalmi problémák telje­sebb megoldására — hang­súlyozta Mihail Gorbacsov. Az SZKP KB főtitkára szólt a szocializmus és a tervgazdálkodás vitathatat­lan sikereiről, több ezer vállalat felépítéséről!, a vá­rosok és falvak arculaténak változásáról, a lakáshelyzet és az életkörülmények javí­tásáról, majd hangsúlyozta, hogy a hetvenes évek elejé­től észrevehetővé váltak bi­zonyos nehézségek a gazdia^ sági fejlődésben. Kifejtette, hogy sok minisztérium veze­tője arra törekszik: lehető­leg minél több beruházást és tartalékot ,,verekedjen ki”, de minél alacsonyabb mutatókat tartalmazó tervet kapjon. Gorbacsov kifejtet­te: — Az újabb pénzeszközök^ megszerzéséért és a tervmu­tatók lefaragásáért vívott harcban irigylésre méltó áll­hatatosságot mutat Konsz- tantyin Nyiikitovics Bel jak állattenyésztési és taíkiar- mánytermesatés'i gépgyártá­si miniszter. Nem képviselt jobb álláspontot Aleks/jej Ivanovios Jasin építőanyag- ipari miniszter és néhány más minisztérium és főha­tóság sem. Úgy gondolom, nincs szükségünk olyan ve­zetőkre, akik arra számíta­nak, hogy ismét hatalmas, megalapozatlan kiadásokba verhetik az országot. A szónok a lassan meg­térülő beruházások sorában megemlítette a kraszmo>- jarszki határterületen meg­valósuló szajiano—susensz- kojei vízi erőművet, amely féle olyan gyorsan épül, Imlnt annak idején a bratiszki erőmű. Évekkel ez­előtt már felépültek az abla­kaim vagongyári egyesülés épületei, de azóta sem hasz­nálják ki őket. — Az állam a jövőben sem sajnálja az eszközöket Szibéria fejlesztésére, de joggal követeljük, hogy a befektetések térüljenek meg, és ne jelentsenek holt tőkét — mutatott rá Gorbacsov, s kiemelte, hogy kisebb rá­fordítással több eredményt fcettil elérni. Ez — mint mon­dotta — gazdasági, sőt ha úgy tetszik, politikai fel­adat. Gorbacsov kiemelten szólt az egyes ágazatok előtt álló feladatokról. Az 'energiahor­dozók és a nyersanyagok ki­termelésének növelése egy­re nehezebb, ezért éssze­rűbb utat kell követni, a lehető legnagyobb mértékű takarékoskodás, az erőfor­rásokat kímélő technológiák meghonosításának útját; ez kétszerte-háromszorta ke­vesebbe kerülne. — Az új ötéves tervidő­szakban — mondotta — az eddiginél határozottabban kell törekedni arra, hogy a tőkebefektetéseket a leggaz­daságosabb irányokra kon­centrálják; ez vonatkozik például az agrár-ipari komp­lexumra is, ahol a beruhá­zások már elérték az opti­mális szintet, ám megtérü­lésük még nem toiéiéigítő. A haladás katalizátora a mikroelektronika, a számí­tástechnika; a műszergyár­tás, az egész informatikai ipar; ezek gyorsított fejlesz­tést követelnek — húzta alá. Természetesen nemcsak a számítógépgyártás növelé­se fontos, hanem azoknak a népgazdaságban történő ész­szerű felhasználása is. Beszédében részletesen foglalkozott azzal is, hon­nan teremti elő a népgaz­daság a műszaki 'rekonstruk­cióhoz szükséges hatalmas tőkét. Az elvi válasz erre: a tudományos-műszaki fej­lődés meggyorsítására tett intézkedéseknek mlaguknalk kell' megtérülniük. Hiszer ezeket éppen azért hozzák, hogy növeljék a munka ter­melékenységét, vagyis meg­gyorsítsák a nemzeti jöve­delem növekedését is. Ezután kitért az irányítás kérdéseire is. Javasolta, hogy az állami tervbizottság szervezetileg fogja össze a legkiemelkedőbb tudósokat és vezető szakembereket. Felhívta a figyelmet arra is, hogy az irányítás szerve­zeti átalakítását szervesen össze kell kötni az önálló gazdasági elszámolás, a gazdasági ösztönzők erősíté­sével. Á svéd miniszterelnök Olaf Palme svéd minisz­terelnök, a Svéd Szociálde­mokrata Munkáspárt elnöke 1927. január 30-án született Stockholmban. A sigtunai gimnáziumban érettségizett 1944-ben, majd az Egyesült Államokban folytatta 'tanul­mányait. Jogi diplomát a Stockholmi Egyetemen 1951- ben szerzett. Nem sokkal ké­sőbb a Svéd Diákszövetség elnökévé választották. Ebben az időben tevékenyen vett részit a nemzetközi szociál­demokrata ifjúsági mozga­lom megszervezésében. 1953-tól — 15 éven keresz­tül — Tage Erlander szo­ciáldemokrata miniszterel­nök pártelnöki személyi tit­káraként dolgozott. Ebben az időben a svéd Szociáldemok­rata Ifjúsági Szövetség Vég­rehajtó Bizottságának tagja­ként aktívan részt vejtt a gyakorlati politikai feladatok megvalósításában. Páriámén- ■ ti képviselőnek 1957-ben vá­lasztották meg, s több bi­zottság — szociális, oktatási, nemzetközi segélyügyi — tag­ja lett. A szociáldemokrata kor­mányban 1963-tól tárcanél­küli miniszteri tisztet töltött be, majd 1965-től közlekedési miniszter és a tömegtájékoz­tatási kérdésék felelőse volt. Később, 1967-től közoktatási és kulturális miniszter lett. Olof Palme 1965 és 1968 kö­zött a vietnami kérdésben tanúsított Amerika-ellenes nyílt kiállásával hívta fel a közvélemény figyelmét. A Szociáldemokrata Mun­káspárt 1969 októberében — a távozó Tage Erlander után — a párt elnökévé vá­lasztotta, s azt követően 1976-ig a szociáldemokrata kormány miniszterelnöke volt. A polgári pártok 1976. évi választási győzelme után is megőrizite pártelnöki tisz­tét, s egyidejűleg több nem­zetközi megbízatást is vál­lalt. A Szocialista Interna- cianálé alelnökeként beha­tóan foglalkozott a dél-afri­kai és más nemzeti felszaba­dító mozgalmak helyzetével. Tagja volt a Brandt Bizott­ságnak és 1981-től aktivizálta a róla elnevezett leszerelési bizotitság nemzetközi tevé­kenységét. E bizottság 1982 júniusában terjesztette az ENSZ közgyűlés második rendkívüli leszerelési ülés­szaka elé jelentését Közös biztonság címmel. Az ENSZ főtitkárának megbízásából 1980-tól több ízben tett kí­sérletet a . közvetítésre az iráni—iraki háborús konflik­tusban. Svédországban a szocialista blokk 1982-es győzélme nyomán a megala­kított szociáldemokrata kor­mánynak ismét miniszterel­nöke lett. Olof Palme nős, 1956-ban kötött házasságot Lisfoet Beck-Frliis gyermekpszicho­lógussal. Három fiúk van: Joalkhim, Märten és Mattias. Űrszonda a Vénuszon (Folytatás az 1. oldalról) Ehhez megfelelő berende­zésekkel, a kapott adatok továbbítására pedig rádióval van fölszerelve. A leszállóegység süllyedé­sének idején szintén vizs­gálta a Vénusz felhőrétegét, atmoszférájának fizikai tu­lajdonságait és kémiai ösz- szetételét. A kapott adatok alapján megállapítható, hogy a leszállóegység és a légkört vizsgáló szonda műszerei és berendezései kifogástalanul működnek. A Szovjet Tudományos Akadémia Űrkutatási Inté­zetében megkezdődött a ka­pott adatok feldolgozása. Ugyancsak vették a Vega—1 egységeinek információit a „Vénusz—Halley üstökös” elnevezésű programban résztvevő más országok rá­dióteleszkópjai is. A programban a Vénusz, illetve a Halley-üstökös irá­nyába indított másik űr­szonda, a Vega—2 június 15-én érkezik a Vénusz kö­zelébe. A Vénusz kutatására szol­gáló egységeik leválása után mindkét űrszonda folytaitja útját a Halley-üstökös irá­nyába, hogy jövő március­ban a tudomány számára értékes adatokat közöljön az üstökösről is. Fürdőzők, figyelem! Értesítjük kedves vendégeinket, hogy a Hévízi Állami Gyógyfürdőkórház tó- és fedettfürdője 1985. MÄJUS 27-TÖL SZEPTEMBER 30-IG az alábbiak szerint üzemel: Fedettfürdő: 7 órától 17 óráig folyamatosan. Tófürdő, nyitott (strand és déli bejárat): 8 órától 18 óráig folyamatosan. Tófürdó, fedett gyógyászati centrum: 8 órától fél 12 óráig, fél 2 órától 18 óráig. A nyitvatartási napokon a pénztárzárás egy órával korábban történik. Felhívjuk vendégeink szíves figyelmét, hogy 16 éven aluli gyermekeknek fürdőink használatát nem javasoljuk. IGAZGATÓSÁG (233248)

Next

/
Thumbnails
Contents