Somogyi Néplap, 1985. június (41. évfolyam, 127-151. szám)
1985-06-28 / 150. szám
• AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLI. évfolyam, 150. szám Ára: 1,80 Ft 1985. június 28-, péntek Űj utak, gondolatok KÖZMŰVELŐDÉSI AKTÍVA KAPOSVÁRON Mint arról olvasóinkat tájékoztattuk: a megyei pártbizottság május 14-én megtárgyalta a közművelődés, a művészeti élet helyzetét; fontos irányelveket és feladattervet fogadott el. Ezek közkinccsé tétele céljából tegnap délután kommunista aktívaülést tartottak az oktatási igazgatóság nagytermében. Az eszmecserén az agitáció, a propaganda, a közművelődés és a művészeti élet kommunista és párton kívüli munkásai, vezetői vettek részt. Dr. Horváth Sándornak a megyei pártbizottság osztályvezetőjének megnyitója után Tóth Jánosnak, a megyei pártbizottság titkárának vitaindító előadásával folytatódott az esemény. Mielőtt a legutóbbi évtized jellemző vonásait tárta volna föl. az előadó, nem mulaszthatta el, hogy utaljon a Somogy művelődési életének kibontakozásét befolyásoló történelmi örökségre. A szegényes intézményhálózat azt követelte a felszabadulás után, hogy mindenekelőtt művelődési házakat, iskoláikat, könyvtárakat teremtsünk. Ezzel egyidőben tömegesen bontakozott ki a műkedvelő művészeti mozgalom megyénkben. A hatvanas évek végén, a hetvenes éVek első felében — a gazdasági, po- litilaaá, település- és társadalomszerkezeti változások következtében — a tömeges művelődési formák visszaestek. Csökkent az érdeklődés, az intézmények kihasználtsága. Ezzel szemben új módszereket, alkalmaikat teremtettünk, s bár az útkeresés még ma is tart, érdemes megemlíteni többek között a klub- és a honismereti mozgalom előretörését, s azt, hogy a művészeti élet, a tudományos műhelyek munkája egyre nagyobb hatást gyakorol a közművelődésre. Tóth ' János elmondta, hogy növekedett a munka kultúrájának jelentősége, tehát szükségessé vált a lakosság iskolázottságának ki- terjesztése. Felélénkült a felnőttoktatás, s az egyén érdekeihez kapcsolódva bővültek a vállalati, üzemi művelődés lehetőségei. Ebben az időszakban megkétszereződött a diplomások száma Somogybán, két és félszeresére nőtt a szakmunkások aránya. A legutóbbi évtizedben — hangsúlyozta az előadó — ellentmondásosan alakult a közművelődésben részt vevők köre. Csökkent az amatőr művészeti közösségek és tagjaik száma, ezzel szemben formailag gazdagodott és magasabb színvonalat képvisel a mozgalom. A szabadidős forrnák iránt újabb igény .keletkezett; az országban először nálunk kezdődött meg a kulturális egyesületek szervezése. A színház, a mozi, a könyvtár, a múzeum * és a kiállítások iránt is megnövékedett az érdeklődés. Általában tartalmasabb szórakozást igényelnek az emberek. Az intézmények azonban csak részben tudnak megfelelni e követelményeknek. A megyei pártbizottság titkára ezután az egyes társadalmi rétegek közművelődésben való részvételét elemezte és megállapította: örvendetes, hogy az ifjúság részvétele jelentékenyebbé vált, és szervezettebben 'kapcsolódik -be a közművelődésbe a nyugidíjas korosztály is. Általában a dolgozó középkorosztály körében értűk el a legkisebb eredményt. ,A fizikai dolgozók részvételi aránya nem fejlődött a kívánt és szükséges mértékben, főként a nők, a betanított munkások és a mezőgazdaságban dolgozók körében. Az értelmiség részvétele nem változott a korábbihoz képest. A közművelődési munka letéteményesei — a növekvő számú hivatásos népművelőkkel együtt — továbbra is a pedagógusok, de fokozódott az egészségügyi és az agrárértelmiség aktivitása. Nem kielégítő a közgazdasági, a műszaki és a jogász rétegek bekapcsolódása a köz- művelődésbe, bár szakmai összefogásuk, együttműködésük javult. Gondot okoz, hogy a kistelepülések többségében nem javultak a lehetőségek, sőt, a korábbi formák egy része elsorvadt. Nőtt az ingázók száma; változatlanul nehéz bevonni őket a közművelődésbe. Nagyatád, Barcs és Marcali lakótelepein javultak a feltételek, Kaposváron viszont a legkedvezőtlenebbek. Az előadó kifejtette, hogy a művelődési szolgáltatás általános fejlődése ihatott a megye lakosságának gondolKÖZG AID ÁS X-¥áNB GHGYŰ LÉS Csütörtökön megkezdte munkáját a 24. közgazdász vándorgyűlés Nyíregyházán, a Váci Mihály Művelődési Központban. A Magyar Köz- gazdasági Társaság által rendezett háromnapos tanácskozás témája a gazdasági növekedés, illetve annak feltételéi a VII. ötéves tervidőszakban. A vándorgyűlést Csikós-Nagy Béla, a Magyar Közgazdasági Társaság elnöke nyitotta meg, majd Varga Gyula, az MSZMP Szabolcs-Szatmár Megyei Bizottságának első titkára üdvözölte a résztvevőket. Ezt követően Maróthy László, a Minisztertanács elnökhelyettese tartott bevezető előadást. Maróthy László beszéde elején emlékeztetett rá, hogy napjainkban gazdasági növekedés alatt elsősorban nem a termelési mennyiségek növekedését értjük, hanem a fejlődés olyan értelemben vett meggyorsítását, amellyel javítható a gazdaság jövedelemtermelő képessége. Azért van eure szükség, hogy az így elért többletjövedelemből mind többet tudjunk belső felhasználásra, a termelés fejlesztésére és az életszínvonal növelésére fordítani.- Jelenleg Magyarország az egy lakosra jutó bruttó hazái termék termelésében az európai országok alsó harmadában foglal helyet. Ez jól tükrözi a termelékenységben és döntően a műszaki színvonalban tapasztalható lemaradásunk nagyságrendjét; a világgazdaságban bekövetkezett változások, az olajárrobbanás mellett ez is hozzájárult exportlehetőségeink és exportáraink kedvezőtlen alakulásához. A gazdaság szerkezetének korszerűsítése, az új fejlődési pályára történő átállás nem könnyű feladat El kell érni, hogy a szükséges termelési többlet a jövőben a hatékonyság javulásából származzon. Az anyagi ágak komplex hatékonyságának, a» egy főre jutó nemzeti termelésnek, az állóeszköz-hatékonyságnak egyaránt javulnia kell a soron következő tervidőszakban. Maróthy László bevezető előadása után Hoós János tervhivatali államtitkár tartott előadást a VII. ötéves terv előkészítése kapcsán felmerült gazdasági növekedési variánsokról. Rámutatott, hogy a VII. ötéves tervidőszakban néhéz és korszakos feladatokat kell megoldani; el kell érni, hogy a magyar gazdaság gyorsabban és rugalmasabban alkalmazkodjék a világgazdasági Változásokhoz. Ez több mint egyszerű egyensúlyi kérdés: a magyar gazdaság fejlődésének a kérdése. Beck Tamás, a Magyar Kereskedelmi Kamara elnöke a vállalatoknak a VII. ötéves terv előkészítésében, valamint a vállalati tervek kialakításában végzett tevékenységéről tartott előadást. A vándorgyűlés ma szekcióülések keretében folytatja munkáját. Az öt szekcióban a gazdasági növekedés variánsait és prioritásait; a gazdaságpolitikai célok és a gazdasági szábályozás aktuális kérdéseit; a különböző vállalati formák és vállalko- zásdk döntési rendszerét; a növekedés külpiaccal kapcsolatos feltételeit, valamint a foglalkoztatáspolitikai növekedéssel összefüggő kérdéseit, vitatják meg a szakemberek. Baráti légkörű találkozó Kádár János és Willy Brandt megbeszélései kedvezőtlen folyamatainak ellensúlyozásában. Kádár János és Willy Brandt a kelet—nyugati párbeszéd szempontjából is hasznosnak minősítette a Magyar Népköztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság közötti kapcsolatok fejlődését. Hangsúlyozták a kommunista és a szociáldemokrata pártok közötti rendszeres véleménycsere fontosságát a nemzetközi biztonság megszilárdításában, a kötlcsünös bizalom erősítésében. Megerősítették pártjaik szándékát a kialakult sokrétű kapcsolatok folytatására. A találkozón jelen volt Kótai Géza, a Központi Bizottság tagja, a külügyi osztály vezetője és Kovács László, az osztály helyettes vehetőié, illetve Karsten Voigt, az SPD parlamenti frakciójának kül- és ‘biztonságpolitikai szóvivője és Norbert Wieczorek parlamenti képviselő, a Bundestag költségvetési bizottságának tagja. Kádár János csütörtökön este yacsorát adott Willy Brandt, valamint kísérete tiszteletére. A vacsorán részt vett Szűrös Mátyás, a Központi Bizottság titkára és Kovács László, a KB külügyi osztályának helyettes vezetője. (Folytatás \a 2. oldalon.) Kádár János, az MSZMP főtitkára csütörtökön délután a Központi Bizottság székhazában fogadta Willy Brandtot, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) és a Szocialista Internacionálé elnökét. A szívélyes, baráti légkörű találkozón véleményt cseréltek a nemzetközi helyzet legfontosabb kérdéseiről, mindenekelőtt az emberiség létét fenyegető veszélyek elhárításának, a fegyverkezési verseny folytatódása és további kiszélesedése megakadályozásának, a feszültség és bizalmatilániság mérséklésének lehetőségeiről. Egybehangzóan állást foglaltak a vitás nemzetközi kérdések tárgyalásók útján történő rendezése, a különböző társadalmi rendszerű államok közötti párbeszéd folytatása, a kölcsönös előnyökkel járó együttműködés bővítése, a fejlődő országok gondjainak közös erőfeszítésekkel történő enyhítése mellett. Nagyra értékelték a tíz esztendővel ezelőtt aláírt helsinki záróokmányban foglalt elvek és ajánlások, a helsinki folyamatba illeszkedő összeurópai találkozók jelentőségét a nemzetközi helyzet kodására, életvitelére, s ebben szerepe van annak is, hogy általánossá vált a rádiózás és a televíziózás; számottevően nőtt a napilapok és a folyóiratok olvasottsága. A közművelődésre és a művészeti élet fejlesztésére hozott korábbi határozatok eredményei elsősorban a kulturális intézményekben dolgozó népművelőknek, könyvtárosoknak, muzeológusoknak, levéltárosoknak, pedagógusoknak, alkotóművészeknek és kutatóknak, a (Folytatás a 3. oldalon) ÜLÉST TARTOTT A HNF ORSZÁGOS ELNÖKSÉGE ’ Csütörtökön Kállai Gyula elnökletével ülést tartott a Hazafias Népfront országos elnöksége. Az ülésen megjelent és felszólalt Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára. Az elnökség meghallgatta és jóváhagyta Pozs- gay Imre főtitkár beszámolóját az országgyűlési és tanácsi választások tapasztalatairól. Az országos elnökség megtárgyalta a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának állásfoglalását az országgyűlés alakuló ülésével összefüggő személyi kérdésekben. A javaslatokat elfogadta. Ügy határozott, hogy azokat a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságával közösen az illetékes testületek elé terjeszti; Az elnökség úgy határozott, hogy 1985. július 12-re — elfogadva a javasolt napirendet — összehív- ja a HNF Országos Tanácsát.
