Somogyi Néplap, 1985. június (41. évfolyam, 127-151. szám)

1985-06-28 / 150. szám

2 Somogyi Néplap 1985. június 28., pénteli Baráti légkörű találkozó (Folytatás az 1. oldalról) Willy Brandt, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) és a Szocialista Intemacio- nálé elnöke csütörtökön dél­előtt látogatást tett az MSZMP Társadalomtudomá­nyi Intézetében. Aczél György főigazgató, az MSZMP Pol'tikai Bizottsá­gának tagja fogadta. Jelen volt Berecz János, a Köz­ponti Bizottság titkára. Wil­ly Brandt az intézetben elő­adást tartott a Magyar Szo­cialista Munkáspárt vezető képviselői, szakértői és tár­sadalomtudósok előtt az SPD készülő program-tervezeté­ről. Willy Brandtot ezután tisz­teletbeli doktorrá avatták az Eötvös Loránd Tudomány- egyetemen. Az egyetem ta­nácsának ez alkalomból tar­tott ünnepi ülésén Fülüp Jó­zsef rektor köszöntötte az új díszdoktort, aki kiemelke­dő tudományos, valamint nemzetközi politikai tevé­kenységéért kapta meg az állam- és jogtudomány tisz­teletbeli doktora címet. Az ülésen hangsúlyozták: Willy Brandt rendíthetetlen híve és fáradhatatlan harco­sa a fegyverkezési verseny megfékezésének, az Európa különböző társadalmi rend­szerű államai közötti kap­csolatok javításának, a hel­sinki szellem ápolásának, va­lamint a fejlődő országok problémái felelősségteljes megoldásának. A díszdoktori dklevél átvételét követően a német politikus meleg sza­vakkal mondott köszönetét a honoris causa doktori cím­ért. Az ünnepélyes díszdoktor avatáson jelen volt Radics Katalin, az MSZMP KB osztályvezetője, valamint Emst-Friedrich Jung, a Né­met Szövetségi Köztársaság budapesti nagykövete. . / :: Véget ért a 40. ülésszak Varsóban tegnap befeje­ződött a Kölcsönös Gazda­sági Segítség Tanácsának 40. ülésszaka, A szocialista gaz­dasági közösségnek a tava­lyi havannai XXXIX. ülés­szaka óta elért eredményeit ^elemző és az új feladatokat meghatározó tanácskozásán a tagállamok küldöttségeit a miniszterelnökök, illetve miniszterelnök-helyettesek vezették. A KGST és Jugo­szlávia közötti megállapodás értelmében az ülésszákon jugoszláv küldöttség vett részt. Meghívottként meg­figyelői minőségben jelen volt hét fejlődő ország kép­viselője is. Az ülésszak munkájáról közleményt fogadtak el — ezt később hozzák nyilvá­nosságra. A lengyel főváros­ban csütörtökön ülést tartott a KGST Végrehajtó Bizott­sága is. Erről szintén közle­mény jelenik meg. Csütörtökön délelőtt ple­náris üléssel folytatódott a KGST negyvenedik üléssza­ka. A záró ülés a kora dél­utáni órákban kezdődött meg a varsói Hotel Victo- riában. Ezen a tagállamok küldöttségein kívül részt vettek a Jugoszláv Szocia­lista Szövetségi Köztársa­ság és a megfigyelőként fneghívott országok Afga­nisztán, Angola, a Jemeni Népi Demokratikus Köztár­saság, Laosz, Mozambik, BRÜSSZEL Bush-Martens találkozó A nemzetközi terrorizmus­ról és a genfi szovjet—ame­rikai leszerelési tárgyalások­ról folytatott eszmecserét Wilfried Martens belga mi­niszterelnök és a Brüsszel­ben tartózkodó George Bush amerikai alelmök. Bush szer­dán érkezett háromnapos lá­togatásra Belgiumba. A belga miniszterelnök emlékeztette Busht, hogy kormánya milyen szellemben adott zöld utat a manőve­rező robotrepülőgépek bel­giumi telepítéséhez, s hozzá­tette, hogy kormánya „tár­gyalásos megoldást akar a fegyvterkezés ügyében”. Karnevál után Nicaragua és a Szocialista Etiópia — képviselői. A zá­róülésen aláírták a negyve­nedik ülésszak jegyzőköny­vét, majd Wojciech Jaru­zelski lengyel miniszterel­nök, az ülésszak elnöke mondott zárszót. Kiemelte, hogy az ülés­szakot a szocialista interna^ cionalizmus és a kölcsönös megértés légköre jellemez­te- Elmondta, hogy értékel­ték mind az eredmény éket, mind a problémákat, s ezt az értékelést az ajánlások is tükrözik. Az ülésszakon is teljes volt az egyetértés ab­ban, hogy jobban ki kell használni a szocialista gaz­dasági közösség szellemi és anyagi lehetőségeit, a két- és a sokoldalú együttműkö­dés módszereinek és mecha­nizmusának javítására van szükség. Áttekintették az ülésszakon az 1986—1990-es népgazdasági tervek koor­dinációját is. A KGST következő, negy­venegyedik ülésszakát 1986- ban Bukarestben tartják. A KGST negyvenedik ülésszakán több dokumentu­mot írtak alá. Lázár György, a Minisztertanács elnöke ír­ta alá azt a keretegyez­ményt, amely a gépipar szá­mára szükséges rugalmas gyártórendszerek kidolgo­zásában, szakosított és koo­perációs gyártásának meg­A Centropress kommentárja A választások két forduló­ban történő lebonyolítása — gondoljunk csak a hazánk­ban most befejeződött vok­solásra, vagy mondjuk a franciaországi módszerre — igazán nem újdonság a nem­zetközi gyakorlatban. Az a parlamenti voksolás azonban amely tegnap kezdődött Zim­babwében, mégis egyedinek számít: 'a fekete-afrikai or­szágban ugyanis nem az első forduló eldöntetlen helyei szerint hívták ismét nz ur­nákhoz a szavazópolgárokat, hanem a bőrszín alapján. A lakosság kisebbik részét kitevő fehérek most adták le szavazatukat, a jövő hét ele­jén pedig a fekete többség. Már ez az első pillantásra formainak ható apróság is jelzi, mennyire sajátos kö­rülmények között kerül sor szervezésében való sokolda­lú együttműködésről és szé­les körű népgazdasági el­terjesztésükről szól. Faluvé­gi Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese írta alá azt a keretegyezményt, amely a földgáznak szállítójármű­vek üzemanyagaiként törté­nő felhasználásáról, illetve az abban való sokoldalú együttműködésről rendel­kezik. A KGST jogképessé­géről, előjogairól és men­tességéről szóló konvenciót Marjai József, a miniszter­tanács elnökhelyettese írta alá. Wajjcietóh Jaruzelski, a LEMP KB első titkára, len­gyel miniszterelnök a 40. ülésszak alkalmából csütör­tökön fogadást adott a részt­vevő delegációk tiszteletére. Csütörtökön Varsóból ha­zautazott az a magyar kül­döttség, amely Lázár Györgyinek, a miniszterta­nács elnökének vezetésével részt vett a KGST 40. ülés­szakán. A delegáció tagja volt Havasi Ferenc az MSZMP Központi Bizottsá­gának titkára, Marjai Jó­zsef miniszterelnök-helyettes, hazánk állandó KGST-kép- viselője, Faluvégi Lajos mi- riiszterelnök-helyettes és Horn Gyula külügymindszté- riumi államtitkár. a hararei törvényhozás meg­újítására. S valóban, Zim­babwe több szempontból kü­lönleges helyet foglal el a térségben azóta, hogy az 1980 tavaszán tartott nép­szavazás véget vetett a hosz- szú fehértelepes-hatalomnak, s új korszakot nyitott az egykori Rhodesia • életében. Vagyis — a portugál gyar­matoktól, Angolától vagy Mozambiktól eltérően — nem kiterjedt fegyveres fel­szabadító harc, hanem első­sorban a diplomácia csatate­rén aratott siker hozta meg a többségi uralmat. Azt persze nem állítjuk, hogy az elmúlt öt esztendő nem hozott nehézséget az. afrikai mércével magas élet- színvonalát megőrző állam történetében. Ilyen volt min­denekelőtt a hajdani Smith- rendszer ellen vállvetve küz­dő két legerősebb szervezet, Hogy fogják ezt a renge­teg hulladékot innen- elta­karítani. Emlékszem, ez a kérdés motoszkált bennem, amikor a júniusi parlamenti választások másnapján Athén centrumában sétál­tam. A görög főváros köz­pontja valóságos csatatérre hasonlított: a nagy pártok egymást követő zárógyűlé­sei, a sokhetes, heves kam­pányperiódus során olyan mennyiségű röplapot, zász­lót, matricát és egyéb pro- pagandaanyagat osztogat­tak szét, hogy eltakarítá­suk csakugyan komoly gon­dot okozhatott. Letisztult összkép „A karneválnak vége” — így foglalta össze a közhan­gulatot az egyik athéni na­pilap. A megállapítás talá­ló: Görögország túljutott a tavasz óta tartó belpolitikai csatározásokon, amely Ka- ramanlisz államfő visszalé­pésével kezdődött, s a vok­solást megelőzően az új el­nök, Szarcetaikisz kijelölése körül csúcsosodott ki. A ke­délyek, úgy tűnik, tényleg megnyugodtak, s ha a kü­lönböző politikai csoportok szembenállása előrelátható­lag nem is csökken, összes­ségében mégis egy letisztul­tabb helyzet jellemzi a gö­rög közéletet. Ennek, oka elsősorban az, hogy az 1981-ben hatalomra került Pánhellén Szocialista Mozgalom (PASZOK) a vártnál némileg könnyeb­ben őrizte meg helyét a kormányrúdnál. A parla­menti mandátumok megosz­lása világosan jelzi, hogy Andreasz Papandreu mi­niszterelnök, aki újból ab­szolút többségre tett szerte törvényhozásban, saját be­látása szerint folytathatja a négy esztendővel ezelőtt meghirdetett „Allaghi” (szó- szerint: Változás) program­ját — kihasználva, hogy a tízmilliós balkáni ország szavazóinak zöme az ő sze­mélye, illetve irányvonala mellett tette le voksát. Hogyan tovább? — merül fel tehát a kérdés. Mi az, amit Papandreu kabinetje az előttünk álló hónapok a Zimbabwe Afrikai Nemze­ti Unió, a Zanu/HF és a Zimbabwe Afrikai Népi Unió, a Zapu eltávolodása egymástól, illetve vezetőik, Mugabe kormányfő és Jos­hua Nkomo szembekerülése. A megfigyelők szerint a mostani, kiélezett' kampány­időszakra is leginkább ez az ellentét nyomta rá bélyegét. A gyűlések, szónoklatok nem - egyszer torkolltak összetű­zésbe, s megszaporodtak a vádaskodások. A fehér la­kosság szerepe körüli viták viszont háttérbe szorultak. Számarányuk erős csökkené­se miatt ők a következő vá­lasztásig amúgyis elvesztik a jelenlegi alkotmányban még biztosított kiváltságaikat. Az erőviszonyok alapján Mugabe kormányfő pártja, a Zanu/HF látszik a nagy esé­lyesnek. Kérdés, hogy hat ki KAKAS ÉS BIKA vagy évek alatt meg akar valósítani, s mi az, ami — az esetleges kampányígére­tek ellenére továbbra , sem tűnik valószínűleg a PASZOK soronkövetkező lé­pései során? Jogkör-kurtítás Az első témakör, ahol hatá­rozott intézkedések várha­tók, a köztársasági elnök jogállásának megváltozta­tása. A Karamanilisz—Szar- cetakisz helycserével pár­huzamosan ugyanis Athén­ban kidolgozták a görög, ál­lamfő jogkörének megkur­títására vonatkozó terveze­tet.. Ennek lényege, hogy az elnök eddig meglehetősen kiterjedt szerepét csökken­tik, jónéhány feladatát-ki- váltságát a parlament, vagy á miniszterelnök veszi át. A javaslat elfogadásához ter­mészetesen már nem volt elegendő az előző, idő előtt feloszlatott törvényhozás állásfoglalása, .így a végső megszavazás, vagyis az al­kotmány módosítása már az új," most júniusban megvá­lasztott parlamentre ma­radt. Az államfőnek a jö­vőben nem lesz joga a par­lament feloszlatására, a kor­mányfő menesztésére, vagy új kormányfő kinevezésére, népszavazások kiírására, hadüzenetre vagy politikai elítéltek amnesztiában ré­szesítésére. Részleteiben ennél egye­lőre jóval kidolgozottabb a PASZOK által követendő gazdaságpolitika. Az alap­vető teendők természetesen adottak, hiszen a legégetőbb problémákat illetően nem lehet sóik vita: le kell szo­rítani a közös piaci átla­gút jócskán meghaladó inf­lációt és az elmúlt években egyre fenyegetőbbé váló munkanélküliséget — ez ugyanis az a terület, ahol Pápán dreuék eddigi tevé­kenysége talán a legsová­nyabb eredményeket hoz­ta. (Az áremelkedés jelenleg évi 18,5 százalék körül mo­zog, *az állást keresők szá­ma pedig körülbelül 400 ezer, vagyis közel 9 százalé­kos.) Nem véletlen, hogy az ez a törzsi problémákra és az általános politikai irány­vonalra. Felgyorsulnak-e az ország gazdasági-társadalmi átalakítására tervezett re­formlépések, vagy továbbra is inkább az eddigi óvatos, pragmatikus vonalvezetés ér­vényesül, amely figyelembe veszi a fajüldöző Dél-afrikgi Köztársaság közelségét, en­nek katonai-stratégiai követ­kezményeit éppúgy, mint Zimbabwe gazdasági kötelé­keit a nyugati világgal. A fehérbőrű lakosság mai szavazásával tehát csak el­kezdődik a választási küzde­lem. Néhány napon belül azonban, amint a kakas szimbólumát választó Muga- be-pártra és a bika alakját zászlójára tűző Zapura adott voksok eredményét nyilvá­nosságra hozzák, világosabbá válik, milyen irányba halad tovább a fél évtizede gyöke­res történelmi fordulatot át­élő fiatal afrikai állam. Sz. G. A győztes Papandreu hívei körében Hogyan tovább Hellaszban? ellenzék legerősebb pártja, a végül második helyre szo­rult Űj Demokrácia vezető­je, Konsztantjn MicotafciSz ikampányhiadjáráta során legtöbbször ezeket a kudar­cokat rótta fel a PASZOK- kabinetnek. A belpolitikai helyzel tisztázatlanabb kérdései kö­zé tartozik a kormánypárt és az ország változatlanul harmadik legbefolyásosabb erejének bizonyult Görög Kommunista Párt jövőbe! viszonya. A Hariláosiz Flo- rakisz vezetése alatt álló kommunisták (akad ugyanis egy másik, úgynevezett „bel­ső” kommunista csoport is. ám az mindössze egyetlen képviselői helyet szerzett a voksoláson) véleménye sze­rint mindenekelőtt a PASZOK által meghirdetett célkitűzések következete­sebb valóra váltására len­ne szükség, ha meg akarnak birkózni az ország előtt me­red ező nehézségekkel. NATO-kérdőjelek Az ugyanis aligha tagad­ható, hogy Papandreu ed­digi tevékenységét, gyakor­lati politikáját nemegyszer- a zavarba ejtő ellentmon­dásosság jellemezte. Külö­nösen szemléletesen mutat­kozott ez meg a nemzetközi diplomácia terén. A kor­mányfő világpolitikai lép­tékű. a nemzetközi béke fenntartása, a fegyverkorlá­tozás előmozdítása érdeké­ben kifejtett ténykedése, í sajátos bel- és biztonságpo­litikai szempontokat előtér­be helyező magatartása, Gö­rögország valódi nemzeti ér­dekeinek határozottabb kép­viselete méltán keltett szé­les körben elismerést. (Má szemszögből persze érthető hogy a görög kormányfő Brüsszelben sűrűn emleget ték a „NATO fenegyereke­ként” különvéleményeire fenntartásaira, a meghozott határozatoktól való gyakor elhatárolódására utalva. Ugyanakkor az is tény, hog: a szocialisták eredeti prog ramjához képest nem kerül sor sem az Európai Gazda sági Közösségiből, sem ; NATO katonai szervezetébő való távozásra, s hogy Hel lász területén ma is fan.to, amerikai haditámaszpontöt találhatók. Az sem egészei világos, mi fog történni h- 1988-ban lejár a bázisol fenntartásáról Washington nal kötött szerződések ha tály-a? Nem csoda tehát, hogy PASZOK-kabinet kilátásai több szempontból bizonyta lanság jellemzi. Athénba: már beköszöntött az iga; mediterrán nyár, turistái százezrei zarándokolnak e az antiík kultúra csodálaté műemlékeihez. A politiku sóiknak most viszont csa rövidke vakáció jut, hisze az előttünk álló hetékbe- dől el, milyen irányban k dúl tovább Hellász, m alkar tenni Papandreu fri; sen elnyert, újabb nég esztendős hivatali periódus kezdetén. Szegő Gabi

Next

/
Thumbnails
Contents