Somogyi Néplap, 1985. június (41. évfolyam, 127-151. szám)

1985-06-01 / 127. szám

1985. június 1., szombat Somogyi Néplap 3 A TÉMA: IDEGENFORGALOM BARCSON Vendéget várnak a szállásokra • A Siotour .helyi kirendelt­ségének munkájáról, az ide­genforgalmi lehetőségekről tárgyalt legutóbbi ülésén a Barcsi Városi Tanács Vég­rehajtó Bizottsága. A téma már csaik azért is figyelem­re méltó, mert az elmúlt években egyre többször esett szó a megye belső te­rületeinek idegenforgalmi hasznosításáról. Barcs ki­vételes helyzetben van. Közúti határátkelője jelen­tős nemzetközi forgalmat bonyolít le, a Dráva holt­ága, a Borókás páratlan ter­mészeti .érték, a várostól néhány kilométerre több me­leg vizes fürdő is található, önmagukat kínálják a le­hetőségek — ám sokéig mégsem beszélhettünk itt idegenforgalomról, hiszen nem volt szálláshely. A vli- sontai fürdő még a gyógyul­ni akarókat sem csábította ilyen körülmények között. A Siotoumak köszönhető, hogy 1980-ban megnyílt a város első vendégfogadója, a Halfcár Motel, majd a kem­ping, s két évvel később ki­tárta kapuit a Hotel Boró­ka is. A vendégvárás alap­vető feltételei tehát megte­remtődtek — csupán a ven­dég hiányzik. Mint a vég­rehajtó bizottság ülésén is elhangzott, a szálloda ki­használtsága alig harminc- nyolc, a motelé harminc­hét, a kempingé mindössze 5,7(!) százalékos. Aki egy kicsit is járatos a szálloda- iparban, az tudhatja: ezen mihamarabb változtatni kell. Betgemé Tihanyi Éva, a tanács kereskedelmi elő­adója előterjesztésében — a barcsi vezetők elképzelései­vel ösiszhangban — ehhez kívánt javaslatokat adn Népszerűsíteni kellene a horgászati, vadászati és lo- vaglási lehetőségeket. Igazi helyi specialitásokat kellene kínálni a csoportoknak, ' akár egy vacsoraest része­ként. Helyük lehetne a szak­mai programoknak, a sport­táboroknak is. És természe­tesen vonzóvá kell tenni a gyógyfürdőket. A csokonya- visontai fürdő még épülő­félben van, ám évek múlva a megye legkiépítettebb gyógyfürdője lesz. Barcson évente százötven- ezer turista fordul meg. Többségük átutazó. Hogy megálljának a városban; s néhány napot eltöltsenek itt, ahhoz a vendéglátás és a kereskedelem színvonalá­nak növelésére is szükség van, mert némely .kivételtől eltekintve nem éppen szí­veslátók a vendéglátók. A Siotour vendégmarasz­taló szándékait bizonyítja, hogy különböző kedvezmé­nyeket nyújt a szálló ven­dégeinek. Például egy Jugo­szláviába utazó turista húsz százalék kedvezményt kap a szobaárból!, ha legalább két éjszakát eltölt a hotelben. Speciális programokat akar­nak meghirdetni. Csokonya- visontára 200 személyes kempinget és 50 személyes üdülőtelepet terveznek. N. J. BEMUTATJUK A KÉPVISELŐJELÖLTEKET A 9-es választókerület jelöltjei SUGÁR IMRE Több mint két évtizedes tanácsi vezetői pályafutása során elsősorban azért tisz­telik Sugár Imrét, a megyei tanács ötvenöt éves elnökét, mert mindig nyitva áll az ajtaja mindenki előtt. A pa­naszosok nagyra becsülik, mert emberi szót, megértést kapnak tőle. Sugár Imre a műszaki pá­lyának mondott búcsút a közigazgatás kedvéért. So- mogyszilban született, Mo­hácson érettségizett, majd a Budapesti Műszaki Egyete­men szerzett diplomát har­minckét évvel ezelőtt. Akkor a fővárosban he­lyezkedett el. Üzemmérnök­ként kezdte pályafutását a Ganzban. Somogy iparának fejlesztésekor került vissza a megyébe, s mint a Transz- vili addigi osztályvezetőjét nevezték ki a vállalat ka­posvári gyárának igazgató­jává. Mindent megtett a so­mogyi ipar fejlesztéséért, a műszakiak letelepítéséért. 1964. január 1 óta tanácsi vezetőként szorgalmazza szü­lőmegyéje fejlődését. Tizenöt évig a megyei tanács elnök- helyettese volt, hat évvel ez­előtt pedig megválasztották a megyei tanács elnökévé. Sokan ismerik, hiszen széles körű társadalmi tevé­kenységet fejtett ki a szak- szervezeti, a nópírontmozga- lomihan, a MTESZ megyei szervezetének, elnökeként, a megyei pártbizottság, később a megyei párt-vfo tagjaként. Azt tartja: az elismerés mindig jólesik, a kritika pe­dig rendszerint helyénvaló. A jelölő gyűlésen igazat adott azoknak, akik szorgal­mazták, hogy jobban kell fejleszteni az ipart, a mező­gazdaságot, az oktatást és az egészségügyet Marcaliban és környékén, DR. BORSOS SÁNDOR Marcaliban és környékén közismert, népszerű orvos dr. Borsos Sándor, a városi kórház negyvenöt éves bel­gyógyász osztályvezető fő­orvosa. Sokan elmondták róla, hogy marcali születésű lo- kálpaitrióta. Ott végezte az iskoláit, majd a Pécsi Or­vostudományi Egyetem el­végzése után oda tért vissza. Elsősorban a szülőhelyhez való kötődése miatt, vala­mint a szülei javaslatára helyezkedett el segédorvos­ként a marcali kórházban. Lépését azóta sem bánta meg. Számos előnyét érezte annak, hogy a szülőhelyét választotta. Egyre nagyobb feladatokkal bízták meg. Gyonsan főorvos lett, hat évivel ezelőtt pedig a bel­gyógyászat osztályvezető fő­orvosa. öt éve igazgatóhe­lyettes és a megyei orvos­etikai bizottság elnöke. Nehéz időben is tudta, hol a helye. Büszke arra, hogy az ellenforradalom után középiskolásként az el­sők között lépett be a Kom­munista Ifjúsági Szövetség­be. A pécsi egyetemén tevé­kenyen részt vett az ifjúsági mozgalomban. Elismerést szerzett párttitkárként. Ti­zennégy évig ő állt a kórház alapszervezetének élén. Más­fél évtizede tagja a marcali pártbizottságnak. A politizáló orvos minden fórumot felhasznál arra, hogy szorgalmazza a marca­li kórház tizennyolc éve na­pirenden levő rekonstrukció­jának megkezdését, minél több értelmiségi végleges le­telepítését Marcaliban. Ezért kért szót a városi, a megyei pártértekezleten. Nagy meg­tiszteltetésnek tartja, hogy ő is ott lőhetett a XIII. párt­kongresszuson. irőmtivi turbina* javítók Precíz munka, jó mun­kaszervezés, pontos ha­táridő: ez jellemzi a Láng Gépgyár dolgozóit, akik az erőművi rekonst­rukció folyamán turbi- najavításokkai foglalkoz­nak. Az üzemben jelen­leg a Bánhldal Erőmű száz megawattos turbi­nájának a felújításán dolgoznak. A tizenötmil­lió forint értékű munkát kilenc bét alatt végzik el. Á HÉT SOMOGYI KRÓNIKÁJA Eseményekben gazdag he­tet hagytunk magunk mö­gött. A rendezvények egy része már a közelgő válasz­tásokra irányította megyénk lakosságának figyelmét, hi­szen mához egy hetre az ur­nákhoz járulnak a szavazás­ra jogosultak, tehát a somo­gyi állampogárok többsé- is. A választási nagygyűlések sorában kiemelkedő helyet foglalt el az, mélyet csü­törtökön Kaposváron, a sportcsarnokban rendeztek, s amelyen Losonczi Pál, a Politikai Bizottság tagja, az Elnöki Tanács elnöke mon­dott beszédet. Mindarról, amiről a nagygyűlésen szó esett, beszámoltunk olva­sóinknak, de a tévé, a rádió, az országos napilapok tud sításai révén hazánk lakossá­ga is tudomást szerezhetem a kaposvári sportcsarnokban elhangzottakról. Az Elnöki Tanács elnöke elsősorban földijeihez, a so­mogyiakhoz szólt. Emlékez­tetett arra, hogy a megye választói harminckét éve szavaztak először bizalmat számára, amikor képviselővé választották, s azóta is min­den alkalommal megújítot­ták ezt a megbízatásukat. Gazdaságpolitikái kérdések­ről szólva utalt arra, hogy a nemrég tartott párfkongresz- szus összegezte a szocialista társadalom építésének ered­ményeit, ugyanakkor mun­kánk gyengeségeivel is önkritikusan foglalkozott. Beszédéből szá­mos, megszívlelésre érdemes mégállapítást, feladatmegje­lölést idézhetnénk, emlé­keztetőül most csak néhány gondolatot emelünk ki. Például azt, hogy a társa­dalomnak a 'Jcözös célok el­éréséhez ia /jelenleginél ha­tékonyabb munkát kell nyújtania, s evégből a szán­dékon túl határozott tettek­re, a szocialista társadal­munkban meglevő lehetősé­gek kihasználására van szükség. Mindenütt olyan körülményeket kell , terem­teni, hogy kibontakozhasson az állampolgárök alkotókész­sége. Fiatalok népes tömege előtt mondott beszédet dr. Varga Sabján László, a KISZ Központi Bizottságá­nak titkára hétfőn Barcson, a városi és városkörnyéki if­júságnak rendezett választá­si nagygyűlésen. Az előadó egyébek között arról szólt: azt várják a fiatal képvise­lőjelöltektől, hogy megvá­lasztásuk esetén következe­tesen képviseljék korosztá­lyuk érdekeit, szem előtt tartva természetesen azt is, hogy a kérések teljesítésé­hez, az igények kielégítésé­hez milyen lehetőségeket kí­nál az ország gadasági hely­zete. Ezen a héten újabb so­mogyi gazdálkodó szerveze­tekben rendeztek ünnepséget abból az alkalomból, hogy múlt évi gazdálkodásuk alapján elnyerték a kiváló vállalat címét. Kedden a Kahyb vállalat közössége kapta meg az elismerést tanúsító okle­velet. Köszöntést és mélta­tást Pozsgay Imre, a Köz­ponti Bizottság tagja, a Ha­zafias Népfront főtitkára mondott a megtisztelő cím átadása alkalmából. Tegnap a Balatonlboglári Mezőgazda- sági Kombinát dolgozóinak is okuk volt az ünneplésre: tavaly munkájuk elismerése­ként ők is megkapták a kiváló vállalat címet. Jóllehet a Balaton * S túlsó partján — Vonyarc­vashegyen — tartotta ülését a Balatoni Intéző Bizottság, a napirendi pontok bennün­ket érintő kérdéseket is tag­laltak. Megnyugtató lehet például, hogy nálunk ígérke­zik kiegyensúlyozottabbnak az ellátás, a köztisztaság helyzete, a strandok yárha- tó zsúfoltsága azonban már nem ad okot dérűlátásra. S ha a . strandoknál tar­tunk — ezen a héten már sokan mártóztak meg a Ba­laton vízében. Nem csoda: a tartós fölmelegedés, s az, hogy pia. már júniust írunk, visszavonhatatlanul jelzi, hogy itt a nyár. Hernesz Ferenc A zóMség a fogyasztók tanácsának asztalán Furcsa dolgokat hallani a zöldség- és gyümölcspiacról. Ha néha túlzók is a men­demondák, van abban vala­mi igazság, hogy mér-már tisztességtelen verseny ala­kult ki, melynek a vevő lát­ja a kárát. Ezért tűzte na­pirendjére a témát a népi ellenőrzés és a Fogyasztók Országos Tanácsa is. Arra voltak kíváncsiak, miként lesz a termelőtől átvett cikk ára egyetlen nap alatt két- szer-háromszor magasabb, s miért tart ják drágáknak a Zöldért áruit. .Tegnap dél­előtt ez utóbbi kérdésre igyekezett választ kapni a Fogyasztók Somogy megyei Tanácsa is, amikor arra kérte a kaposvári Zöldért vezetőit, adjanak tájékozta­tást munkájukról. Mali Gyula igazgató töb­bek között elmondta: az évente csaknem ötszázmillió forint értéket forgalmazó vállalat tavaly csupán 7,í milliós nyereséget tudott felmutatni — azt is külön foöző támogatásoknak kö- szönhetően. Anélkül veszte ségesek lennének. A Zöldért a kiskereskedelemben átla­gosan 12,1 százalékos ha- szomkulccsal dolgozik. Ebből kell fedezniük a szállítási, a raktározási költségeket és a veszteséget is, hogy a dolgozóik béréről no is be­széljünk. Megszűntek a ko­rábbi dotációk, s ez őket is ésszerűbb gazdálkodásra késztette. Ez pedig sok gon­dot vet föl, hiszen néha a szállítás többe kerül, minta szállított áru értéke, ugyan­akkor a raktározással járó kockázatot is vállalniuk kell Nagyjából megfelelő raktá­rozási lehetőségekkel ren­delkeznek, sőt a siófoki 250 vagonos hűtőházukat ki sem tudják használni. Az itteni kirendeltségük üzemelteté­se évente 18 millió forintba kerül, az árbevételük pedig alig közelíti meg a 10 mil­liót. Hogy csökkenthessenek a veszteségen, jeget készíte­nek, s a hűtőház mélyhűtő­termét bérbe adták a Bala­toni Halgazdaságnak. A vásárlók szerint magas árral dolgozik a Zöldért, ezt az egyik felszólaló is el­mondta. A vállalat igazga­tója tiltakozott ez ellen, s hivatkozott a már említett árrésre. Szerinte néha még olcsóbbak is, mint a napi piaci ár. Hogy a maszeknál szebb a zöldség, mint náluk? Ez igaz. Mint az is, hogy akis- kereskedő — többnyire számlaadási kötelezettségé­ről megfeledkezve — a ja­va portéka között válogat­hat, a Zöldértnék pedig mindent át kell vennie a termelőtől, számla ellené­ben. Azt is néhéz megérte­ni, hogy a magánkereskedő miért tudja úgy tálalni a portékáját, hogy a vevő örömmel viszi haza, s miéit nem tudja ezt tenni a Zöldért. Aligha lehet kifogás, hogy ők nem tudják megmosnia zöldséget, a sártól megtisz­títani a burgonyát, mert sok van belőle, nem érnek rá. s a megmosott áru — ha nem viszik el aznap — könnyen tönkremehet. Az érvelések közül az egyetlen elfogad­ható: azért nem tudják az árut mutatósán csomagolni, mert nincs pénzük megfele­lő gépekre. Az együttműködés tapasztalatai A Központi Népi Ellenőr­zési Bizottság és a Külke­reskedelmi Minisztérium ve­zetői korábbi megállapodá­suk alapján áttekintették együttműködésük eddigi ta­pasztalatait. Megállapították, hogy az együttműködés a célkitűzésekkel összhang­ban fejlődött. A külkeres­kedelem területén az elmúlt években több esetben közö­sen lefolytatott vizsgálatok hozzájárultak a külgazdasá­gi egyensúly helyreállítását szolgáló kormányzati célok megvalósításához. Megállapodlak abban, hogy a vállalatirányításban végbemenő változások fi­gyelőmbe vételével együtt­működésüket fokozzák.

Next

/
Thumbnails
Contents