Somogyi Néplap, 1985. június (41. évfolyam, 127-151. szám)

1985-06-24 / 146. szám

1985. június 24., hétfő Somogyi Néplap 3 Emlékébresztő találkozások Mintha az idő is. igyeke­zett volna „megemberelni” magát a hét végén attól a hírtől, hogy a megyei KISZ-hizoittsáig VIT-ítábort rendez baiatonfenyvesi ott­honában. Jó hangulatban, vi­dáman jöttek a fialtalak már pénteken délután ismerked­ni, kérdezősködni, élménye­ket és tapasztala tóikat szívni magúikba a XII. moszkvai Világifjúságii Találkozó előtt. A termékeny ötlet Miha- lies Veronikától, a megyei KISZ-bizottság titkárától eredt, ő volt a táborpa- ranesnok is. S ahogy az már illik fiatalok között és a Balatoni pántján: oddott lég­körben, kötetlen program sorozatta várta a fiatalokat. Eljöttek a moszkvai VIT so­mogyi küldöttei, a nemrég lezajlott VIT-vágta megyei csapatának tagjai, több ifjú­sági vezető és sokan azok közül is, akik az Expressz utazási iroda szervezésében lesznek majd részesei a ha­ladó ifjúság nagy találkozó­jának. És ott voltak a moz­galom „öregjei”, akik a bu­dapesti, az 1957-es moszkvai, a berlini és a havannai ta­lálkozók élményeit hoztták el útnavaiául. Tartalmas eszmecsere, nemzetközi politikai fórum nyitotta meg az események sorát. Várnai Ferenc, a Ma­gyarország főszerkesztő-he­lyettese a világifjúsági ta­lálkozók nemzetközi hátteré­ről, a huszonnyolc évvel ez­előtti moszkvai fesztivál poli­tikai, szervezeti előkészíté­séről, hangulatáról és ese­ményeiről épp úgy képet adott bevezetőjében, mint napjaink nemzetközi esemé­nyeinek összefüggéseiről!. A fiatalok sem maradtak res­tek. A több mint kétórás eszmecserén csak úgy ontot­ták okos, izgalmas kérdései­ket. S ezek közül — érthe­tően — a mai magyar való­ságra vonatkozó kérdések sem hiányozhattak. Aktiv részvételűikből is kitetszett: komolyan veszik a felkészü­lést, elvégre fontos poliriákai küldetést bízott rájuk So­mogy ifjúsága. Ejsite tíz óra is elmúlt már, amikor egy rendihagyó, tré­fásan komoly (tehát tanulsá­gos és derűt fakasztó) VIT- vetélkedőn já.tszotta!k-ofcul- tak a, fiatalok. A Somogyi VIT-esek szellemi tusáján a csapatnia lom - j átéktól a ró­mai jog „megfejtéséig”, az irodalmi, zenei és képzőmű­vészeti feladatok megoldásán keresztül a politikai össze­függések nem is túlságosan könnyű feltárásáig sok min­denben összemérhették ké­pességeiket a csapatok. S hogy újságcikkeket is kellett írniuk különböző nyugati és keleti Lapok stílusában? Hogy viccalkotásra is „kény­szerültek”? Hagy a „Törté­nelem a hálószobában” cí­mű feladványokra is választ kellett adniuk, s a táncver­Konzervgyár KISZ-bizottsági titkára jártas, tapasztalt em­ber. — Olyan hátterem van — utalt ifi-társai várakozá­sára —, hagy nem érhet meglepetés, ha bármire vá­laszolnám kell. — Egyébként valamennyi, vándorzászlóval kitüntetett KISZ-szervezet küldhetett egy-egy fiatalt Moszkvába. Ilyen utazó Me­zősi Gyula, a Videoton talbi gyáregységének KlSZ-tiitká- ra, Resch János boglárlellei KISZ-titkár, Gadár László, a Kapoagép KlSZ-bizottságá- nak tagija, Fejes Ildikó so­mogyivári bolti eladó is. De utazik a tapasztalt ifjúkom- mundsita Torma László, a kaposvári városi KISZ-bi- zottsá-g tagja, Kalafatics Zsu­zsa siófoki gimnazista is. Sárdi Árpád mondta: — An­nak örülök, hogy személy szerint jól ismerem a dele­gáció tagjait, s már itt a tá­borban is kiderült: igazi jó közösség kovácsolódik össze. Információéhes, felkészült, politizáló fiatalok. — Ne­künk együtt kell lennünk ... — mondta Torma Laci —, elvégre nemcsak az alapszer- vezetet, hanem egy megyét, sőt, egy országot képvise­lünk! Enyhe széliben, de délután már napozhattak is, játszot­tak, sportoltak a fialtalak: a kikapcsolódásé, a pihenésé volt e néhány óra. Sportver­senyeket. rendeztek, barát­koztak, beszélgettek, és va­csora után hangulatos bállal fejezték be a találkozót. Va­sárnap reggel zárták a tá­bort, de a VIT-vágta me­gyei csapata még Balaton- körüü kirándulásra indult. seny sem maradhatott el? Ez már csak természetes egy ilyen kacagással, játékkal, derűvel teli összejövetelen. Éjfél is elmúlt, mire gazdá­ra leltek a finom tortadí­jak ... Szombaton délelőtt önkén­tes csoportokba szerveződve beszélgettek a fiatalok a ko­rábbi VIT-ek nagyrészt már deres hajú résztvevőivel. Előkerültek a fényképalbu­mok, a diafilimek, de legin­kább az emlékezetben kitö­rölhetetlenül élő személyes élmények. Dr. Szabó Sándor, Bartus Gyuláné, dr. Szabó György, Prohászka István és a többiek ugyanolyan szenvedéllyel idézték föl em­lékeiket, mint ahogy ifjú ko­rukban végigélték a feszti­válok eseménysorozatát. Sárdi Árpád, a megyei KISZ-foizattság első titkára, a somogyi delegáció vezető­je ezután friss „töltést” adott a VIT-re. Ismertette az elő­ző napi KB-ülésen elhang­zott tájékoztatót a találkozó előkészületedről. Nem kis munkai vár a magyar küldöt­tekre. A 326 tagú delegáció 70 különböző rendezvényen és kétoldalú találkozón lesz érdekelt. Két nemzetközi gá­laestet és 25 kiállításit ren­dezünk Moszkvában. Érthető hát a nagy készülődés. Somogyot 9 tagú politikai delegáció képviseld. A cso­port üdvöskéje Pintér Karo­lina, harmadikos nagyatádi gimnazislta, KISZ-titkár. A gyors körkérdésre ugyanúgy pír öntötte el az arcát, mint amikor megtudta a hírt, hogy utazhat . Moszkvába. ■Horváth' Imre? a - Nagyatádi ­A tanácstagi pótválasztások Somogy megyei összesített eredménye A tanácstagok megválasztására jogosultak száma A tanácstagokra leadott szavazatok száma és százaléka Az érvényes szavazatok száma és százaléka Az érvénytelen szavazatok száma és százaléka Az érvényes szavazatokból a tanácstagjelöltekre leadott szavazatok száma és százaléka A tanácstag jelöltek ellen leadott szavazatok száma és százaléka A megválasztott tanácstagok száma A megválasztott póttanácstagok száma • i 0 Li Község Város összesen 3145 6973 10 118 3048 5837 8 885 96,9 % 83,7 % 87,8% 3006 5769 8 775 98,6% 98,8% 98,70/0 42 68 110 1.4% 1.2% 1.3% 2978 5735 8 713 99,1% 99,40/o 99,3% 28 34 62 0,9% 0,6 % 0,7 % 33 23 56 28 21 49 Vidám felkészülés a VIT-re ÖREG KIKÖTŐ, VÉN KIKÖTŐ A hétvégén megkezdődött a balatoni hajózási föidény, amely az élményeken és örömökön kívül a forgalom növekedésével arányban egy­re több bosszúságot is okoz. Főkén! hétvégeken zsúfoltak a hajók, s az ülőhelyért tüle­kedő utasok alig tudnak fi­gyelni a táj szépségeire. A balatoni hajózás színvonalá­nak javítását azonban a nyaranta olykor szűkösnek bizonyuló hajóparknál is jobban gátolják-a túlzsúfolt, korszerűtlen kikötök. A 22 balatoni kikötő na­gyobb része a század első évtizedeiben épült, s alig fe­lel meg a mai követelmé­nyeknek. A legnagyobb for­galma! lebonyolító badacso­nyi kikötőben olykor mér irreálisak a jegyváltás, vagy a ki-ibeszállás körülményei. Ugyancsak sok bosszúságot okoznak például a koránt­sem tízezres igénybevételre tervezett mosdók. Aggoda­lomra ad okot a kikötők megromlott állaga is, ezek minimális reken itsrukc i ój á - hoz 30—50 millió forintra volna szükség. A kikötők fenntartása a Mahairt Balatoni Leányvál­lalatának feladata. Az egy éve' alakul! szigorúan nyere­ségérdekeit vállalat azonban képtelen saját erőből ekko­ra beruházásra. A nyári ha­józás bevétele önmagában még a gazdálkodás egyensú­lyának fönntartásához is ke­vés. Annál is inkább, mert e bevételek túlnyomó része a -64 napos nyári szezonból származik, a zömében elöre­gedett hajókat azonban egész évben fönn kell tarta­ni, az elő- és utószezonban vállalva azok gyakran, ráfi­zetéses üzemeltetését. Hogy a leányvállalat mégis nyereséges, az első­sorban rugalmasságának és vállallikozókészségénék kö­szönhető. Műszaki ágazatuk például a Tőidényen kívül külső bérmunkákat is vál­lal. Az így szerzett nyereség elég a leányvállalat fizető­képességének folyamatos fenntartásához, de édeskevés a kikötői beruházásokra. 1955 ellőtt a kikötők kar­bantartását külön állami ki- kdtőfelügyalőség látta el. (A repülőterek létesítményeinek üzemben tartása máig sem a Malév dolga.) A Balatoni Hajózási Leányvállalat igaz­gatója szerin! a megoldás! ma is csak ebben az irány­ban lehet keresni. A balatoni kikötőkben ko­rántsem csupán a .hajókra szálló évi 4 millió utas for­dul meg. Sokkal nagyobb ennél az úgynevezett sétáló­forgalom. A kikötők min­denhol egyben az üdülőhely idegenforgalmi centrumai, fő látványosságai is. Ilyen ala­pon véthető föl, hogy az egyes helyi tanácsok is vál­laljanak részt a kikötőkor- szerűsíltés terheiből. Ismerve azonban a báláton-parti te­lepüléseken. tornyosuló ezer­nyi közmű- és szolgáltatás­fejlesztési gondot, s a ren­delkezésre álló fejlesztési forrásokat, ez sem látszik gyors megoldást hozni. A BXB jól látja a kikötőle állapotának tarthataitlansá- gát, s hogy _a gyors állag­romlás miatt pár éven beliül már az említett 30—50 mil­lió is kevés lesz az „első­segélynyújtáshoz”. Csakhogy nekik sincs pénzük minder­re. A balatoni személyhajózás fontos szerepét tölt be a leg­jelentősebb hazai idegenfor­galmi terület életében. Végül is a megoldás halogatása or­szágos jelentőségű gondokat vethet föl. Aligha indokolt tehát egy ilyen nagyságren­dű terhet egyetlen vállalat­ra vaigy akár a helyi taná­csokra hárítani. Nem jelen­ti, persze ez, hogy ne ve­gyék ki részüket a nagy fed- adatból, a végső és meg­nyugtató megoldást azonban csak az érintett szakminisz­tériumok és megyék összefo­gása hozhat. Bíró Ferenc Telek, építési kölcsön tsz-tagoknak A barcsi Vörös Csillag Termelőszövetkezet hosszú évek óta nagy gondot fordít arra, hogy támogassa a le­telepedni, otthont teremteni szándékozó dolgozóit. A szö­vetkezet vezetősége minden éviben külön dönt arról, hogy az igénylők közül ki­ket támogat kölcsönnel. Ebben az éviben egymillió kétszázezer forint állt ren­delkezésre ilyen célra, ezt az összeget osztották szét a kö­zelmúltban húsz dolgozójuk között. Anyagi segítséget en­nél többen, huszonkilencen kértek. A támogatás odaíté- , lésénél minden esetben kö­rültekintően járnak el, mi­vel az anyagi segítség köte­lezettséget ró a szövetkezet dolgozójára. Az építkezéshez vagy lakásvásárlásihoz nyúj­tott kamatmentes kölcsön „ellentételeként” a szövetke­zet tagja szerződésben vál­lalja, hogy tizenöt évig, de legalábbis a hitel visszafize­téséig a nagyüzemben dol­gozik. A kérelmek elbírálá­sánál emellett természetesen mérlegelik a dolgozó szemé­lyi és családi körülményeit, anyagi helyzetet, a munká­ban való helytállását. A köl­csön legnagyobb összege százezer forint. Az, hogy húszán részesedtek most az egymillió kétszázezer forint­ból, jelzi, hogy minden szempontot figyelembe vé­ve, a többséget ötven-nyolc- vanezer forinttal tudta segí­teni a nagyüzem. Miivel a rendelkezésre ál­ló alap évről évre kevésnek bizonyul, a szövetkezet most más módon, telekjuttatással is igyekszik segíteni a^riagy-i üzemhez ragaszkodó dolgo­zóinak. Lakóházépítés céljá­ra tartós használatba adnak belterületi földeket. Ebben az évben a szövetkezet terü­letén Darányban négy, Ist- vándiban hat-nyolc telek ki­osztására, kedvezményes használatba vételére nyílik mód.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents