Somogyi Néplap, 1985. június (41. évfolyam, 127-151. szám)

1985-06-22 / 145. szám

1985. június 22., szombat Somogyi Néplap 3 Sokadszor a tetőtérbeépífésről Telkek a padlásokon A gyakorlat az igazi vizsga Tanévzáró a pártiskolán Hallatlan előny, hogy a tetőtérbeépíté&nél nein kell ú.i területet kihasítani a vá­ros határából, s a terepet előkészíteni. Szükségtelen a közművesítés, mert az már ott van ... Mindez költség­kímélő tényező. Farkas Istvánnak, a vá­rosi tanács tervosztá'yveze- tőjének elismételtem ezt az „ideát”. — Ekkora lehetőséget nem látok — mondta. — Mi is készítettünk fölméréseket, s ezekből arra következte­tek: körülbelül ötven tető­téri lakást építhetünk a kö­vetkező ötéves tervben. Ennyit is csalk akkor, ha minden tényező szerencsé­sen találkozik. Igazán jól ilyen lakásokat csak a há­zak teljes felújításával egy- időben lelhet csinálni. Sze­rintem az. árak sem ennyi­re kedvezőek. A tetőterek­ben általában csak nagy lakásokat lehet kialakítani, amelyek még akkor is drá­gák, ha négyzetméteren­ként olcsóbbak, mint a töb­bi. Mi pedig a tanácsi bér- - lakásokkal elsősorban szo­ciális gondokat oldunk meg, és nem száz négyzetméter körüli luxuslakásokra költ­jük a pénzt. Ahol a tetőtér­ben gazdaságosan építhető lakás, ott persze meg kell csinálni, de én nem fűznék ehhez túl nagy reményeket. Az óvatosságot részben értem, de túlzottnak talá­lom. Láttam már néhány tetőtéri lakást, szépek és nagyok valóban, de luxus­nak egyiket sem minősíte­ném. Hiszen az egyik fő baj az, hogy negyven-hatvan négyzetméteres átlaglaká­sok épültek tömegesen, s innen nehéz továbblépni. Láttam olyat is — igaz, ma­gánházon —, amely úgy épült a Generál módszeré­vel, hogy közben a föld­szinten laktak a tulajdono­sok, s csupán apró kelle­metlenségeket okozott a padlásukon tartó építke­zés — különben meg sem engedték volnla. Teljes föl- újítás tehát ehhez nem kel­lett. Dr. Györky Zoltán véle­ménye : — Ha akarnánk, el le­hetne érni. hogy a jelenle­gi jogi szabályozás ne aka­dályozza a tanácsi épületek tetőterének beépítését, nr-rt nem kerülhetnek magántu­lajdonba a lakások. Kapos­vár akár országos kísérle! i jogot kérhetne és indíthat­na Ehhez persze az kellő ne. hogy az országos szer­veknél a helyiek kezdemé­nyezzenek. És el lehetne ad­ni a padlásokat te’ekként, kedvezményes áron, azután akár magánerővel, akár egy szervezet — például az IKV — fővállalkozásával meg le­hetne kezdeni az építkezést. Érdekes ötlet. Bizonyára sokan vannak, akik tanácsi bérlakásra nem jogosultak, nem dúskálnak a pénzben, viszont szívesen építenének maguknak nagyobb lakást. Részben szociális gond ez is. Tehát az olcsó tetőtéri építkezéssel két legyet — vagy ki tudja hányat — üt­hetnénk egycsapásra: to­vábbi lehetőségeket teremt­hetnénk a magánerő hasz­nosítására. De szervezett cserével, megfelelő támoga­tással esetleg tanácsi érté­kesítésre visszaadott másfél, két, két és fél szobás lakás helyett nagyobb tetőtéri la­káshoz juthatnának azok, akik egyébként pénzszűke miatt esetleg már le is mondtak arról, hogy na­gyobb lakásuk legyen, de miág vágyakoznak erre... A Generál munkaközös­ség tehát vállalkozna a tö­meges tetőtérbeépítésre. Hodics István mondta: — Mi akkor is el fogjuk adni a módszerünket, ha Kaposvárról nem kapunk megrendelést. A budapesti munka csupán az első, már több fővárosi ingatlankezelő komolyan érdeklődik. A bé­csi munkát sem úgy kezd­jük, hogy átadunk egyet, azután elbúcsúzunk az oszt­rák fővárostól. Referencia- munka ez; ha jól vizsgá­zunk, akkor újabb megren­deléseket kapunk. És ha megszakadunk, akkor is jól fogunk vizsgázni. De mivel kaposváriak vagyunk, sze­retnénk itt is „próféták” lenni. És kellemes volna mondjuk egy más városból, más megyéből érkező meg­rendelőt avval elküldeni: sajnos, annyi a munkánk itthon, hogy nincs kapaci­tásunk. Ilyen a helyzet tehát So­mogy megye székhelyén. Van négyszáz lakáshoz te­tőtér. közülük kétszáz a ta­nácsi ... Luthár Péter A pártkongresszuson meg­határozott feladatok megkí­vánják, hogy minél több, felkészültebb aktíva és tiszt­ségviselő tevékenykedjen a pártszervekben és -szerve­zetekben. Az oktatási igaz­gatóság sokat tesz ennek érdekében. Az idén huszon­kilencen végeztek az egy- égyes, negyvenen az öthó- ■ napos pártiskölán, az egy­es kéthetes tanfolyamokon pedig összesen száztizen- nyolcan vettek részt. A tegnapi tanévzárón dr. Fenyő István, az oktatási igazgatóság helyettes veze­tője kiemelte, hogy akik öt hónapig, tíz hónapig tanul­ták a pártiskolán, fölke- szültebben folytathatják munkájukat a pártszerveze­tekben. A kapcsolat ezután sem szakad meg a hallga­tókkal, hiszen vannak, akik a szakosítóin továbbtanulnak, másokkal majd a pártmun­ka során találkoznak, s ta­lán lesznek olyanok is akik a panaszaikkal, örömeikkel megkeresik őket. Az igazgatóhelyettes sze­rint most az a fontos, mit tudnak odahaza kamatoz­tatni abból, amit megta­nultak a pártiskölán. Azt kérte, hogy bátran vállalja­nak feladatot. Dr. Fenyő István hét hall­gatónak — Benczes László­nak, G. Tóth Lászlónak, Csontos Józsefnek, Kiss Sándornak, .ács Jánosnak, Király Zoltánnak, Zagorecz Tibornak — kiváló pártós^ kólái hallgató oklevelet nyújtott át. Az évzáró után beszélget­tem két hallgatóval, akik az egyéves pártiskölán vé­geztek. Petájer Margit a hala tonszárszói tsz szőlészeti brigádvezetője, az idén vá­lasztották meg a megyei pártbizottság tagjának. — Ügy érzem, hogy a tíz hónap után több az isme­retanyagom, nagyobb a tu­dásom az elméleti kérdé­sekben. S bőséges útmuta­tást kaptunk a gyakorlati munkához is. Ács János a pusztaková­csi iskola élelmezésvezető­je kiváló pár.tiskólái hall­gató oklevelet kapott az év­zárón. Odahaza párt—KISZ- összekötő. — Sókat adott a pártis- koLa ehhez a munkámhoz. Eddig is tudtam, hagy a KISZ-élettel gondok van­nak, az itteni előadások, osztályfoglalkozások ötle­teket, javaslatokat aditak ahhoz, mit kellene termi. A két hallgató azok közül való, akik nem fejezték be a tanulást. Petájer Margit az ősztől Siófokon, Ács Já­nos Kaposváron megkezdi a marxizmus—leninizmus es­ti egyetem szakosítóját. Szélenergia a mezőgazdaságban A gödöllői egyetem mező­gazdasági gépészmérnöki ka­rán végzettek közül sokan ismerik Szabó Györgyöt, a helyi tangazdaság igazgató- helyettesét. A nagyüzemi gyakorlatok részét ugyanis náluk töltik a hallgatók, s tudják róla, hogy mezőgaz­dasági műszaki szakember. Azt viszont már kevesebben, hogy néhány évvel ezelőtt egy szélgépet szerkesztett, ami — egy kis túlzással szól­va — évtizede szinte egy­folytában ingyen termeli az energiát a gazdaság egyik tanyáján, ahol nincs villa­mosáram. Van viszont né­hány épület, benne rádió, televízió, hűtőgép. Mindeze­ket szeles időben a széike- rék-hajtotta generátor, más­kor a tartalék akkumuláto­rok árama működteti. Ezeket a szélmotor áramfejlesztője tölti fel. Amikor találkoztam az igazgatóhelyettessel a szélke­rék felől érdeklődtem. — Természetesen megvan, működik, kis gondom is van vele, korszerűsíteni kell a gerjesztését. Ma hazánkban a karcagi mezőgazdasági szakiskolában is van egy szélkerék, ame­lyik állítólag harminc éven át működött, most éppen felújítják. Mit kezdjünk mostanában ezzel a dologgal? Vannak, akik ropantul lel­kesednek a szélenergia hasz­nosításáért, mások eleve ki­zártnak tartják, hogy érde­mes lenne vele komolyan foglalkozni. A lelkesedők ol­csó energia befogásában re­ménykednek. Más kérdés, de lényeges, hogy — csakúgy mint a napenergiánál — egy- egy komoly berendezést létre kell hozni, s ez olykor nem kis költség. A szélenergia hasznosításá­val az elmúlt években fog­lalkozott a gödöllői székhe­lyű MÉM Műszaki Intézet. Előbb a sűrű lapátozású szélgépeket, majd a három lapátos kísérleti gépet vizs­gáztatták. Az előbbinél ma­radtak, amikor 1979-ben egy ausztrál vízhúzó szélgéppel kezdték a kísérleteket a Kis­kunhalasi Állami Gazdaság­ban. A legelőn fúrt kút fölé álüiíltottálk, s két éves üzem­ben dőlt el, érdemes lesz ha­zai gyártásút kifejleszteni a villamosvezetékektől távoli legelőkön, a jószágok itatá­sának megkönnyítésére. Ké­sőbb egy dán berendezést is megvizsgáltak hazánkban, ezt a Taurina és a Gyöngyö­si Vasipari Szövetkezet vé­gezte el. Ezután megkezdő­dött a gyártás. Ebből a nyír­egyházi Mezőgép Vállalat is kivette részét, több típust is készítettek. A MÉM szakemberei va­lamennyit megvizsgálták: a villamosáram termelésére al­kalmasakat is, hiszen időköz­ben fölmerült, hogy a távve­zetékektől távol eső nagy­üzemi telepek világítási ára­mát szélkerekek állítsák elő. A kutatók megállapítása szerint a hazai fejlesztésű berendezések alacsony szél- sebességnél már elindultak. Az ilyen légmozgások elég gyakoriak nálunk, így biz­tonsággal szolgálhatnak. A többnapos szélcsend esetére azonban célszerű tartalék víztárolót telepíteni. (Hiszen nem ásott kutakra telepítik legtöbbjét.) Természetesen, a szélmoto­ros áramfejlesztők és szi­vattyúk telepítésénél előze­tesen adatokat kell gyűjteni a terület szélviszonyairól. Ami e gépek villamosener- gia-termelését illeti: a szak­emberek számítása szerint drágább, mint a benzinmoto­ros áramfejlesztőké. Itt tart nagyjából a szél­energia mezőgazdasági hasz­nosítása. A kutatók, a gyár­tók és az üzemek közül töb­ben is megfelelő tapasztalat­tal rendelkeznek ahhoz, hogy tanáccsal, műszaki ismerettel segítsenek azoknak, akiket ez érdekel. Fehér István A HÉT SOMOGYI KRÓNIKÁJA Olimpiai város volt a hé­ten Kaposvár. A XXI. nyá­ri úttörő-olimpia versenye­in 10 sportágban csaknem háromezer ifjú sportoló ve­télkedett, bizonyítva ügyes­ségét, edzettségét, küzdő- szíellemét. Az olimpia versenyeire csütörtökön ellátogatott Horváth István, a Központi Bizottság titkára, Buda Ist­ván államtitkár, az OTSH elnöke, valamint Varga László, a Központi Bizott­ság tagja, az úttörőszövet­ség főtitkára is. A magas- rangú vendégeket Tóth Já­nos, a megyei pártbizottság titkába tájékoztatta az olim­pia előkészítéséről, hangu­latáról, és eredményeiről. A héten megyeszer te zaj­lottak a tanácsok alakuló ülései. A fonyódi eseményt különösen ünnepélyessé tet­te, hogy Tóth Károly, a me­gyei tanács elnökhelyette­se ez alkalommal nyújtotta át a nagyközség tanácsel­nökének a tavalyi telepü- - lés fejlesztési versenyben elért első helyezésért járó oklevelet és a 350 ezer fo­rint fejlesztési alaptámoga­tást. Jó eredménnyel zárult a májusban megyénkben tar­tott országos polgári védel­mi törzsparancsnoki szem­le. A polgári védelmi mun­ka egészét áttekintő ellen­őrzés tapasztalatait dr. Ber­ki Mihály vezérőrnagy ösz- szegezte a megyei tanácson kedden tartott parancsnoki értekezleten. A hét somogyi szempont­ból is kiemelkedően, fontos, országos jelentőségű ese­ménye volt a Kis-Balaton úi vízvédelmi rendszeri­nek szerdai üzembehelyezé­se. A Kis-Balaton víztározó annak a nagyszabású, 3,2 milliárdos beruházás-soro­zatnak fontos állomása, melynek befejezése után három Velencei-tó nagyságú élővízszűrő tartja majd tá­vol a Zala folyó vízének szennyezését a Balatontól., A megye mezőgazdasági nagyüzemeiben mindenütt elkészültek az aratási kam­pánytervek, s a héten lezaj­lottak a betakarítás előtti gépszemlék is. Több, mint száz szárítótornyot és táro­lót készítettek elő a csak­nem 210 ezer hektárnyi so­mogyi kalászos terület ter­mésének fogadására. Több gazdaságban már a hét má­sodik felében meg akarták kezdeni a nagy munkát, ám közbeszólt az eső. Szeren­csére az időjárás eddig a néhány napos késedelmen kívül nem okozott nagyobb kárt a gabonákban, annál inkább a zöldtakiarmány be­takarításánál. Sok helyen petrencében ázott a széna, miig a gépek kényszerűen vesztegeltek. Csütörtökön tartotta ülé­sét az SZMT. A szakszer­vezeti választások előkészí­tésével összefüggő felada­tok mellett a megye mun­kavédelmi helyzetének ala­kulásáról és az egy éve lét­rejött munkavédelmi fel­ügyelőség tevékenységének tapasztalatairól tárgyaltak. Elhangzott, hogy az idei év első öt honlapjában nem­csak a balesetek, de a táp­pénzes napok száma is csökkent. A kedvező össz­képen belül azonban egye:' vállalatok munkavédelm' helyzete kritikán aluli Megkezdődött a kaposvári nyár kulturális rendezvénysoro­zata. A gazdag program re­mélhetően sikeresebb lesz majd, mint -a kaposvári La- tinca Sándor Művelődési Központban hétfőn este kongó nézőtér előtt tartott színvonalas nyitóhangver­seny. Tegnap beköszöntött a csillagászati nyár, az idő­járás azonban egyelőre nem kedvez az egyre sokasodó nyárias programoknak. Nap­fényt remélnék egyebek közt a hétvégen Igáiban rende­zendő természetbarát és a balatanszemesi autóstoppos találkozó résztvevői is. Bíró Fereníj AZ OLCSÓBB MEGOLDÁS Gabonatároló rekordtempóban Négyen pályáztak a szen­nai tsz 3 ezer tonnás gabo­natároló-beruházásának ki­vitelezési munkáira az Agro- ber által kiírt versenytárgya­láson. A legmérsékeltebb ajánlat 6,5 milliós volt. Mi­kor a gazdaság képviselője ezt is túl drágának tartotta, a pályázók visszaléptek, s a versenytárgyalás sikertelenül zárult. Sző sem volt azonban arról, hogy a gazdaság ko­molytalanul, áron alul akar­ta volna megépíttetni a tá­rolót. A versenytárgyalási ide­jén ugyanis már 2,3 millió forint értékű anyag rendel­kezésükre állt. S bár az Ag- rober szakemberei is úgy ítélték meg, hogy a Kapós- mérői Építőipari Szövetkezet végső ajánlata méltányos, a szennaiak bíztak abban, hogy ennél a megoldásnál van olcsóbb is. Ami azóta tör­tént, őket igazolta. — A megye több gazdasá­gában jártunk, ahol már épült ilyen dunaújvárosi rendszerű tároló — mondta Bier er János, a gazdaság fő­könyvelője. — Azt tapasztal­tuk, hogy a saját kivitelezés legalább egymillióval ol­csóbb, mintha a munkát tel­jes, egészében külső vállalko­zó végzi. Magunk írtunk ki újabb versenytárgyalást, me- (i lyej a kaposvári Inv^t gmk 3 millió 965 ezer forintos és rendkívül rövid határidejű ajánlatával nyert. Május ele­jén a kaposfői határban még szántóföld volt ott, ahol ma már áll a tároló vasváza. Az építők az egyébként is feszes határidőből sokat lefaragtak és azt ígérik, augusztus má­sodik felében már megkez­dődhet a betárolás az épít­mény egyik szárnyában. Ok­tóber elejére adják át az egész tárolótelepet. — Miért Kaposfőn épít tá­rolót a szennai tsz? — Mert így nem kell szál­lítani a szárított terményt. A szárítás is régi gond volt gaz­daságunkban. Ezért két éve beléptünk a mérői és kapos­fői tsz-ekkel közös szárító- társulásba. Addig minden évben sok fejfájást és kény­szerű többletköltséget oko­zott, hogy a betakarítási lánc e fontos szemei hiá­nyoztak. Az új beruházás három éven belül megtérül, mert a jövőben nem kell már milliókat kifizetnünk bértá­rolásra és extra szállítási költségekre. Az is köztudott, hogy a tárolóval rendelkező gazdaságok kevésbé kiszol­gáltatottak az értékesítésnél. Az új nyár újabb esélye­ket is teremt a szennai tsz- ben.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents