Somogyi Néplap, 1985. június (41. évfolyam, 127-151. szám)

1985-06-03 / 128. szám

2 Somogyi Néplap 3985. június 3., hétfő Tanácskozott a Magyar Újságírók Országos Szövetségének közgyűlése Magasabb színvonalon hűséggel, felelősséggel (Folytatás az 1. oldalról.) jaink eléréséhez. E munka, benne az egyéni teljesít­mény, megfelelő erkölcsi és anyagi megbecsülést érde­mel. A párt támogatja abban a Magyar Újságírók Szövet­ségét, hogy az eddigieknél magasabb színvonalon telít­hesse be politikai, szakmai és érdekképviseleti felada­tait, s számít arra, hogy az újságírók a továbbiakban is hozzájárulnak az MSZMP helyes, a gyakorlati tapasz­talatok álltai mindig korri­gált folyamatosan megújuló politikájának valóra váltá­saihoz — mondotta befeje­zésiül Berecz János. Vasárnap folytatódott az első nap megkezdődött vita a MÜOSZ ötéves tevékeny­ségét értékelő beszámoló, és a bizottságok jelentései fö­lött. A vitában Bányász Rezső is felszólalt. A kormány ne­vében elismerését és köszö­netét fejezte ki azért a munkáért, amit a televízió, a rádió és az írott sajtó vé­gez a kormány politikájá­nak megismeiitetése és vég­rehajtása érdekében a nem­zeti egység, a társadalmi közmegegyezés erősítéséért. Az államtitkár hangsúlyoz­ta: kormányunk nagyra be­csüli a tömegtájékoztatásban dolgozók munkáját, és nél­külözhetetlen segítőtársat lát a sajtóban. Napra készen figyelemmel kíséri és intéz­kedéseiben igen gyakran felhasználja a sajtó jelzése­it. Számos kormányvizsgá­lat és -ellenőrzés kezdődött el — illetve zárult komoly következtetések levonásával — a sajtójelzések alapján. A Tájékoztatási Hivatal elnöke a vita eddigi mene­téhez kapcsolódva szólt, né­hány az utóbbi öt év ered­ményeit és gondjait jelző kérdésről is. 1984-ben 1791 sajtótermék jelent meg Ma­gyarországon, összesen több mint 1,4 milliárd példány­ban. Az öt évvel ezelőtti helyzethez viszonyítva ez 68-cal több lapot és 4,2 szá­zalékkal magasabb példány- számot jelent. Új orgánu­mok jöttek létre, de termé­szetesen meg is szűntek ki­adványok. A magyar sajtó struktúrájáról két évvel ez­előtt végzett vizsgálat azt mutatta, hogy a jelenlegi állapot alapjában, véve meg­felel, bár kétségkívül szük­ség van kiséb'b kiigazítások­ra. A tartalmi átfedéseket kiszűrő összevonások, meg­jelenés- ritkítások és terjede­lem csökkentések napiren­den vannak. Újabb, gyakran hézagpótló kiadványok meg­jelentetésének azonban egye­lőire gátat állít a papír és a nyomdai kapacitás szűkös­sége. A kedvező változások közé tartozik, hogy fél évti­zed alatt valamelyest nőtt a rádió és a televízió műsor­ideje. Bányász Rezső végül hang­súlyozta: a Tájékoztatási Hivatal mindent elkövet annak érdekében, hogy se­gítse az újságírók munkáját olymódon is, hogy tevékeny­ségük minél kevesebb bü­rokratikus akadályba, és sokszor partikuláris érdekek által vezérelt elzárkózásba ütközzék. A vitában felszólaló kül­döttek részletesen elemezték a MŰOSZ elmúlt Öt eszten­dős tevékenységét. A Magyar Újságírók Or­szágos Szövetségének mun­kájával kapcsolatban szá­mos észrevétel hangzott el. Egyöntetűen megfogalmazó­dott, hogy a szövetségnek tovább kell szélesítenie ér­dekképviseleti szerepét, s erősítenie társadalmi szer­vezet jellegét. Az újságírók érdekvédelmét továbbra is elsősorban a szakszervezetek látják el, de mint arra töb­ben rámutattak: jobban fi­gyelemmel kellene kísérni az újságíró társadalom élet- és munkakörülményeinek alakulását. Megyeri Károly, a MŰOSZ főtitkára összegezte a vitá­ban elhangzottakat majd a küldöttek jóváhagyták: a MÚOSZ alapszabályának és az etikai kódexnek a módo­sítására előterjesztett javas­latot. Elfogadták a szövet­ség munkájáról készített írásos beszámolót, illetve annak szóbeli kiegészítését is. Ezt követően megválasz­tották a Magyar Újságírók Országos Szövetségének 55 tagú választmányát, az el­lenőrző, valamint az etikai bizottságot. Az új választmány a köz­gyűlés után megtartotta első ülését, megválasztotta az el­nökséget és annak tisztség- viselőit. A MŰOSZ elnöke ismét Pálfy József lett, a szövetség főtitkári tisztét is­mét Megyeri Károly tölti be, a főtitkárhelyettes újra Kapalyag Imre lett. Ezután a küldöttek a MŰOSZ Ellenőrző Bizottsá­gának jelentését hallgatták meg a szövetség gazdálko­dásáról. Befejeződtek a magyar—kínai tárgyalások Kereskedelmi megállapodás Befejezte magyarorszá­gi látogatását a Li Peng miniszterelnök-helyettes ve­zette kínai küldöttség, amely Marjai József minisz­terelnök-helyettes meghí­vására május 27. — június 1. között tartózkodott ha­zánkban. A tárgyalásokon Marjai József és Li Peng eszmecse­rét folytatott az időszerű nemzetközi politikai, gazda­sági és pénzügyi kérdések­ről. Részletesen tájékoztat­ták egymást a két ország helyzetéről, a szocialista építőmunka soron lévő gya­korlati feladatairól. Kölcsö­nösen ismertették a gazda­ságirányítás továbbfejlesz­tése és tökéletesítése '-ide- kében országaikban tett és tervezett intézkedéseket. A fegyverkezési verseny megfékezését célzó szovjet javaslatok mind a mai na­pig nem találtak megfelelő visszhangra az amerikai kormányzatnál. Amerikai részről negatív álláspontra helyezkedtek a szovjet mo­ratórium javaslattal kapcso­latban is — írja a genfi szovjet—amerikai tárgyald-1 sok második fordulójának megkezdésével kapcsolatban vasárnapi számában a moszkvai Pravda. Az SZIKP KB lapja fel­hívja a figyelmet: az ame­rikai űnfegyverkezési tervek megvalósítása, a csapásmérő űrfegyverek kifejlesztése nagymértékben növelné a háborús veszélyt, áthúzná a fegyverkezési verseny meg­állításának kilátásait. A Szovjetunió a tárgyalá­sok második fordulójának megkezdése előtt ismét ja­vasolta az amerikai félnek az atom- és űrfegytverekre vonatkozó moratóriumot. Ez lenne az első lépés a köl­csönös bizalomerősítés út­ján — írja a Pravda. Az első tárgyalási fordu­lóhoz hasonlóan a Szovjet­unió most is kész keresni a kölcsönösen elfogadható megoldásokat. Jelenleg Washingtonon a sor. A jövő mutatja majd meg, kész-e az amerikai fél módosítani álláspontján, s a tárgyalások meghirdetett céljaival összhangban haj­landó-e a kölcsönösen elfo­gadható megállapodások ke­resésére — írja a Pravda. Reagan elnök arra utasí­totta a genfi leszerelési tár­gyalásokon résztvevő ame­rikai küldöttség tagjait, hogy „ne tanúsítsanak rugalmas­ságot mindaddig, amíg az oroszok nem terjesztenek be új javaslatokat” — írja a The New York Times va­sárnapi száma, magas ran­gú kormánytisztviselőkre hivatkozva. A lap terjedel­mes cikkben elemzi az Megállapították, hogy az e téren szerzett tapasztalatok mindkét fél számára hasz­nosíthatók és értékesek: Áttekintve a kétoldalú kapcsolatok, mindenekelőtt a kereskedelmi, gazdasági és műszaki-tudományos együtt­működés alakulását, meg­állapították, hogy az elmúlt időszakban, növekvő mérték­ben bővültek, gazdagodtak a Magyar Népköztársaság és a Kínai Népköztársaság gazdasági irányító szervei és vállalatai közötti kap­csolatok, amelyek eredmé­nyesen segítették a két or­szág előtt. álló feladatok megvalósítását. A kapcsola­tok építése és erősítése te­rén aláhúzták a magas szin­tű tárgyalások jelentőségét. Ügy értékelték, hogy a ki­Egyesült Államok és a Szovjetunió álláspontját, le­hetőségeit és úgy vélekedik, hogy a most kezdődött genfi forduló nem hozhat áttörést a tárgyalásokon. A lap álltaiában igen jól értesült nemzetbiztonsági szakértője, Leslie Gelb úgy tudja, hogy az amerikai tár­gyalási álláspont, amelyet' a Nemzetbiztonsági Tanács mintegy tíz nappal ezelőtt megtartott ülésén hagyták jóvá, nem tartalmaz új ele­meket és „bár az elnök meghatározta, milyen terüle­teken tanúsíthatnák az ame­rikai küldöttek rugalmas magatartást, mindaddig nem léphetnek, amíg az oroszok nem mutatják, hogy komo­lyan alkarnak tárgyalni”! ,.Reagan elnök nem akarja feladni a .csillagok háború­ja’ elképzelést” — írja a cikk. A The New York Times egy másik cikkében Marshall Shulman, a szovjet—ameri­kai kapcsolatok együk is­mert szakértője arra figyel­meztet, hogy a tárgyaláso­kat s általában a szovjet- amerikai kapcsolatok alaku­lását éppen az Egyesült Ál­lamok űrfegyverkezési prog­ramja fenyegeti leginkább. Ha a kormány megkapná a törvényihozástól azt a 3,7 milliárd dollárt, amit a jö­vő költségvetési évre az űr- fegyverkezési program foly­tatásához kér, akkor már megkezdené egy összetett automatizált rendszer kiépí­tését. „Egyesek azt mondják, hogy csak kutatási program­ról van szó, s emliatt nem kell senkinek sem aggodal-* maskodnia. De a .csillagok háborújának’ programja a .kutatást’ kiterjeszti arra is, amit általaiban már fejlesz­tésnek lehet tekinteni, s a berendezések kipróbálása, ínég ha azt csupán techno­lógiai bemutatónak nevezik is, része ennek a program­nak” — hangoztatja Shul­man. nai küldöttség mostani ma­gyarországi megbeszélései további együttműködési le­hetőségek feltárásával, az ehhez kapcsolódó konkrét teendők kimunkálásával nagymértékben hozzájárul­nak a két ország közötti kapcsolatok továbbfejlesz­téséhez. Különösen pozitívan érté­kelték a magyar—kínai kül­kereskedelmi forgalom utób­bi években történt gyors növekedését. Örömmel álla­pították meg, hogy az 1985. évi árucsere-forgalmi elő­irányzat több mint másfél­szeresével haladja meg a? előző évit. Magyarország el­sősorban fogyasztási cikke­ket és egyes fontos alap­anyagokat vásárol, míg Kí­na mindenekelőtt gépipari termékeket importál. Kife­jezték azt á szándékukat, hogy a két népgazdaság szá­mára szükséges termékfe­leségek további feltárásával folyamatosan bővítik az árucsere-forgalmat. Megerősítették, hogy az ipari együttműködés kiszé­lesítése terén hazánk részt vesz egyes kínai fejlesztés’ és rekonstrukciós progra­mok megvalósításában, s bővítik a mezőgazdaság, az egészségügy és az oktatás terén kibontakozó közös munkát. Hangsúlyozták, hogy a hosszú távú együtt­működés szempontjából nagy szerepe van a műsza­ki-tudományos kapcsolatok elmélyítésének is. A két ország gazdasági es kereskedelmi együttműkö­dése további fejlődéséhez teremt szilárd alapot az 1986—1990. évekre szóló külkereskedelmi megállapo­dás. amelyet a látogatás vé­geztével szombaton, a Par­lamentben Marjai József és Li Peng írt alá. A kínai küldöttség veze­tőjét magyarországi látoga­tása során fogadta Lázár György, a Minisztertanács elnöke és Németh Károly, az MSZMP főtitkárhelyette­se. A kínai delegáció szom­baton elutazott hazánkból. A közgyűlés feladatai kö­zé tartozik a MŰOSZ alap­szabályának módosítása is. Az alapszabály felülvizsgá­latára az elmúlt hónapokban bizottságot alakítottak Ezt követően megkezdő­dött a beszámoló 'és a bi­zottságok jelentéseinek vitá­ja. Felszólalt a közgyűlésen Berecz János. Tolmácsolta az MSZMP Központi Bizott­ságának üdvözletét, köszön­tötte a közgyűlést, a ma­gyar újságírók közösségét. A közfigyelem előterében áll a szövetség legfelső fóru­mának munkája — mondot­ta1 —, s ebben része van an­nak ís, hoigj ez az első szak­mai, politikai szervezet, amely a párt XIII. kong­resszusa után mérleget von az elmúlt öt évben végzett munkájáról, s körvonalazza feladatait: mit kívánnak tenni a sajtó munkásai a pártkongresszus határoza­tainak, országépí ő céljaink­nak a valóra váltásáért. £zt a társadalmi érdeklődést, benne a párt figyelmét, vá­rakozását a közgyűlés iránt, jelezte Kádár Jáno nak, az MSZMP főtitkárának a kö­zelmúltban a Magyar Saj­tó Házában tett Lát >gatnsa, a szövetség elnök bégével folytatott eszmecseréje is. — A Magyar Szocialista Munkáspárt tehát mint a tudatformálás, a mozgósítás nélkülözhetetlen eszközére tekint a sajtóra és támo­gatja abban, hogy feladatait mind magasabb színvonalon végezhesse el. Melyek ezek a tennivalók? Elsőként a hiteles és gyors tájékozta­tás, hiszen minden magyar állampolgár jogos igénye,, hogy informálódjék azokról a hazai és nemzetközi -kö­rülményekről, amelyek a társadalom, s az ő szemé­lyes sorsának alakulását is befolyásolják. Nemcsak is­merni akarja ezeket, hanem igényli — s ehhez a tájé­koztatás segíti hozzá —, hogy eligazodjon bennük, hogy fogódzókat találjon a helyes cselekvéshez. S ez egyben a sajtó, a felvilágo­sító munka másik fontos funkciója: tettekre mozgósí­tani, hiszen társadalmunk­ban tudatosan alakítjuk olyanná körülményeinket, hogy megteremtsük a jobb élet feltételeit, és teszünk meg mindent a béke meg­őrzése érdekében. — A magyar újságírók el­kötelezettsége, cselekvőkész­sége és felkészültsége ösz- szességében megfelel az e feladatok támasztatta magas követelményeknek. A sajtó munkásai felelősen politi­zálva, értékes hozzájárulást nyújtanak szocialista cél­A chilei fővárosban ismét tiltakoztak az egyetemista diá­kok a Pinochet-rezsim ellen. A képen a rohamrendőrök támadásra készülnek a tüntetők ellen. (Telefotó: AP—MTI—KS) A Pravda és a The New York Times cikke A genfi tárgyalásról Görög választások Nyugodt és várakozástel- jes légkörben zajlottak a vasárnapi görögországi par­lamenti választások. A gö­rög tömegtájékoztató eszkö­zök vasárnap délutánig az ország egyetlen választókör­zetéből sem jelentettek rend­kívüli eseményt. A választók közül, aki csak tehette, már a délelőtti Órákban leadta szavazatát. Görögország II. világháború utáni történelmének 13. par­lamenti választásán 12 párt mintegy 2500 jelöltje indult. Közülük 288-an a kapott szavazatok alapján jutnak képviselői mandátumhoz, a fennmaradó képviselői he­lyeket külön számítás alap­ján osztják el. Andreasz Papandreu, az 1981 óta hatalmon levő Pán- hellén Szocialista Mozgalom, és Harilaosz Florakisz, a GKP KB főtitkára, Athén­ban adták le szavazataikat. A két párt közötti együtt­működés lehetőségei iránt érdeklődő újságíróknak Pa­pandreu azt mondta, hogy nem kíván válaszolni a kér­désre. A Görög Kommunista Párt vezetője kijelentette, hogy az együttműködés „at­tól a programtól függ majd, amelyet a Paszok a válasz­Papandreu szavaz tások után fog előterjeszte­ni”. . Hivatalos végeredmény csak ma délelőttre várható. A mostani parlamenti sza­vazás költsége 1200 millió drachma (mintegy- 9 millió dollár), csak a szavazatok számítógépes összesítése 8 millió drachmába kerül az államnak.

Next

/
Thumbnails
Contents