Somogyi Néplap, 1985. június (41. évfolyam, 127-151. szám)

1985-06-03 / 128. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek ! ^ AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAP]A XLI., évfolyam, 128. szám ____________________________________Ára: 1,80 Ft______________________________________________________1985. június 3., hétfő Nemcsak pénzzel Idegenben — Velencében született, mégis jó polgára lett hazánknak Marastoni Jakab, akit 1846-ban Pest városa díszpolgárává ava­tott. Abban az esztendőben, amikor megalakította az Első Magyar Festészeti Aka­démiát. Ahol — az akkori hasonló külföldi intézmé­nyekhez mérve r— kezdetle­ges felszereléssel, de nagy elszántsággal a többi között olyasmit is a tanmenetbe ik­tatott, mint táj és ember, természetes és mesterséges környezet harmóniája. Ta­nítványaival — akik sorá­ban ott volt Lotz Károly, Zichy Mihály — azt kíván­ta felfedeztetni Marastoni Jakab urunk, hogy még a festővásznon is lényeges ha­tással van a figurára a kör­nyezet, ami ennél is iga- zabb a tárgyi világ nyers valóságában. .. . A városokban, a közsé­gekben vannak ugyan tava­szi, őszi településtisztasági és környezetvédelmi akciók, sor kerül falubejárásokra — amikor az érintett tanácsi vezetők, a társadalmi szer­vezetek tisztségviselői föl­mérik, mi is a helyzet, mik a teendők —, de a legutób­bi években némely helyen apadt a lelkesedés folyama, zsugorodott az elszántság, a következetesség, tétovázik a hatósági szigor. Kár, mert ezekből mindből kell — va­lamennyi ahhoz, hogy a ta­vaszt tavaszi arccal kö­szöntse város, falu, nem mások, hanem az ott élők jó közérzete, önbecsülése érde­kében. Nincsen szándékunkban egyenes összefüggést feltéte­lezni a környezetvédelmi őrök, őrségek nagy tisztele­tet érdemlő társadalmi akti­vistái számának csökkenése és az illegális szeir.uílerakó- helyek szaporodása között, de azért... Azért tanulságos volt, amikor autóbuszokba ültették az egyik település tanácsa tagjait és kőibe vit­ték őket a külső részeken, a határban éppúgy, mint bel­területen. Elképedtek, ott mi van . • ■ amott... látjátok?! Borzasztó! (Ez már tűrhetet­len! IS (bizony, akadtak, akik leszegték a fejüket, mert a maguk választókerületét ta­lálták el a társak szónyilai. Parkok, kertek... A bu­dapestit nem számítva, az ország többi városában 86 millió négyzetméternyi a zöldterület. Egymillió négy­zetméter a virággal beülte­tett park. Ami az összes bélterületi parknak az 1,1 százaléka... Háromezer fe­lett van a játszóterek szá­ma. Ezek többsége azonban kicsi — legtöbbször egy dü- höngőnek nevezett kispálya, hinta, homokozó ■—, 880—900 négyzetméter csupán, ahol bizony nem egyszerű feladat a tipegő emberpalántától a tizenéves kamaszokig vala­mennyi korosztálynak kínál­ni ezt-azt a játék örömei­ből. Gondozottságuk, tiszta­ságuk még keményebb dió. Vagy mégsem? Mert akad már hely, ahol éppen a ti­zenéveseket, a közeli iskola kamaszait kérte meg erre a társadalmi munkára — ál­landó jelleggel! — a nép­frontbizottság. Ezer lehető­ség rá, hogy magunk körül rendet, tisztaságot teremt­sünk, láthassunk, mégis, mennyire gyakori a sirám, nincsen most pénz ilyesmi­re, bezzeg,/ha lenne... Valóban a pénzen, kizáró­lag a forintokon múlik? A kérdés 'szónoki. Nyil­vánvaló a felelet. Felelni azonban nem szó­ban lehet, nem szóban kell. Veress Tamás Tavaszi határszemlék Tanácskozott a Magyar Újságírók Országos Szövetségének közgyűlése Javában tartanák a tava­szi határszemlék. Az ellen­őrzésre felkért bizottságok ellenőrzik, hogy a földtulaj­donosok, -kezelők- és hasz­nálók eleget tesznek-e a művelési kötelezettségnek. Külön is vizsgálják azokat a részeket, amelyeket a ter­melők tavaly parlagon hagy­tak. A határszemlék kiter­jednék a kistermelők föld­részeire is. A munka várhatóan júni­us derekán fejeződik be. A MÉM szakemberéi az eddigi tapasztalatokat kedvezőnek tartják. Arra számítanak, hogy a nehézségek ellenére az idén tovább csökken a műveletlen, kihasználatlan terület. Két évvel ezelőtt még 11 ezer hektárt tartot­tak számon; tavaly, az eré­lyes intézkedések nyomán 6500 hektárra mérséklődött a termelésből kiesett rész. Az idén hozzávetőleg 1000— 1500 hektáros javulásra szá­mítanak, bár az üzemeknek és a kistermelőknek az el­múlt hetekben, hónapokban a tavalyinál néhezébb dol­guk volt. A késői kitava­szodás, majd az esőzések hátráltatták a talajmunká- kat. A nagyüzemek vontatói, ekéi a szokásosnál későbben szabadultak fel, és csak ez­után láthatták hozzá a kis­termelőknél végzett bérmun­kához. Ez azt jelenti, hogy a háztáji részeken eléggé jielentős lemaradást kell be­hozniuk. Mindent egybevet­ve azonban a mezőgazdasá­gi nagyüzemek, ahol a talaj előkészítését és a vetést végérvényesen nem akadá­lyozták meg a belvizek, az esetek döntő többségében hagy gonddal végezték el a tavaszi munkákat, és május végén már a kistermelők is jól álináfc. Amennyiben a határszem- le-bizottságok műveletlen területre találnak, írásban figyelmeföetik a kistermelő­ket, vegyék gondozásba a földet. A nagyüzemék mu­lasztása esetén jegyzőköny­vet vesznék fel, s éhben meghatározzák., mikorra kel) rendibe tenni a birtokrészt. Amennyiben ez nem törté­nik mJeg, az ismételt ellen­őrzésénél már pénzbírságot róhatnak tói. A sorozatosan vétő kister­melők, telektulajdonosok te­rületét akár állami tulaj­donba is vehetik. Magasabb színvonalon hűséggel, felelősséggel Hazánk több mint 5 ezer újságírójának képviseleté­ben csaknem 400 küldött részvételével szombaton, a Budapest Kongresszusi Köz­pontban megkezdődött a Magyar Újságírók Országos Szövetségének közgyűlése. Az elnökségiben helyet fog­lalt Berecz János, a Magyar Szoeiálista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságénak titkára, Csehák Judit, a Miniszter- tanács elnökhelyettese. La­katos Ernő, az MSZMP KB Agiitáoiós és Propaganda Osztályának vezétője és Bányász, Rezső államtitkár, a Minisztertanács Tájékoz­tatási Hivatalának elnöke. A kétnapos tanácskozást Pálfy József, a MÜOSZ elnöke nyitotta meg. Megválasztották a köz­gyűlés tisztségviselőit, majd egyperces néma felállással emlékezitek meg arról a 230 újságíróról, akik a legutób­bi közgyűlés óta eltelt öt évben távoztak az élők so­rából. Pethő Tibor nyugal­mazott főszerkesztő emlék- beszédében a felszabadulás jubileumáról és a MÜOSZ megalakulásának 40. évfor­dulójáról szólt. Ezután Me­gyeri Károly, a MÜOSZ fő­titkára fűzött szóbeli kiegé­szítést az 1980 óta végzett munkát elemző írásos be­számolóhoz. Kiemelte: az újságírótár- sadallom számára alapkö­vetelmény az a párt XIII. kongresszusán megfogal­mazódott igény, hogy haté­konyan segítse a társadalom politikai tudatának formá­lását, a politikai és gazda­sági feladatok megoldását a gyors, mozgósító erejű és reális szellemű tájékoztass és felvilágosító munka esz­közeivel. Ezzel összefüggés­ben rámutatott: a közgyűlés előkészítése során a szer­kesztőségi beszélgetéseken teljes egyetértés volt abban, hogy politikai, gazdasági céljaink megvalósítása még soha nem tette ennyire szükségessé az újságírók al­kotó közreműködését, mint napjainkban. Az elkövetkező évek cél­jait körvonalazva a MÜOSZ feladatait elsősorban abban jelölte meg, hogy a szakmai szervezet tegyen eleget a politika követelményeinek, és feleljen meg az újság­írótársadalom igényeinek is. Mindehhez olyan prog­ram kimunkálása szükséges — se feladat álll a mostani közgyűlés előtt —, amelynek révén a szövetség a magyar újságíró társadalom politi­kád, szellemi életének átfo­gó szervezetévé, egyik leg­fontosabb színhelyévé fej­lődhet. Ezért olyan, új mun­kastílus és szervezeti ftt mák. kialakítása a cél, ame­lyék az eddigieknél ered­ményesebben segíthetik az újságírói alkotómunka szín­vonalának növekedését. A továbbiakban Megyeri Károly szólt az újságírók társadalmi presztízséről; va­lamint az szakma általános közérzetét befolyásoló jelen­ségekről. Rámutatott: az új­ságírás mindig is a közéleti küzdőtér egyik területe lesz. A közéleti igazságokért foly­tatott küzdelem sokszor bá­tor kiállást kíván, amely­hez elengedhetetlen az új­ságíró megfelelő felkészült­sége, a jobbítani akarás szándéka és a konstruktív magatartás egyaránt. A főtitkár szóbeli kiegé­szítője után Burján Sándor, az MTI vezérigazgatója, a MÜOSZ Etikai Bizottságá­nak elnöke terjesztette elő a testület jelentését, arpely többek között megállapít­ja : az újságírótársadalom erkölcsi arculata és maga­tartása alapvetően jó. A kü­lönböző etikai ügyek száma és tartalmuk azt igazolja, hogy a magyar újságírók döntő többsége az etikai normáknak megfelelően te­vékenykedik. (Folytatás a 2. oldalon) Aulát építenek a csur­gói ipari és mezőgazda­sági szakmunkásképző intézet és szakközépisko­la épületéhez. Az intézet oktatási épülete a három szárnyat összekötő aula építésével befejeződik. Az impozáns látványt nyújtó aulát a Somogy- terv Pelikán szocialista brigádja tervezte társa­dalmi munkában. Az építésénél felhasználják a Sefag csurgói gyárának faszerkezetét is. A csar­nok 900 négyzetméter alapterületű, 1600 ember befogadására lesz alkal­mas. Ha elkészül, az is­kolai rendezvényeken kí­vül az egész nagyközsé­get érintő kulturális ren­dezvényeket szeretnének benn tartani. Régi tapasztalat: a balatoni idény sikere — az elő és az utó­szezoné is — az időjárástól függ. Ha fürdő idő van, özönlik a vendég, ha huza­mosán borús az ég, fúj a szél, esik az eső, megcsap­pan az idegenforgalomban érdekeltek réménye. Egyszó­val: a strand mindenek­előtt .. . Az idei előszezon időjárását mértéktartónak ítélik. Május már nyárias napokkal is megajándékozta a turistákat, akik közül a bátrabbak — főként a né­metek — a hónap elején is megmártóztalk a habokban. És nemcsak a szabadstran­dokon, hanem a siófoki nagystrandon is, amelyet május 10-én már megnyi­tottak. A sóstói és az újhe­lyi fizető fürdőhelyek pedig május 25-e óta fogadják a vendégeket. E hétvégén a strandigazgatóság minden egysége kinyitott. — Amióta itt dolgozom, tavaly volt a legjobb a strandolók ellátása — mond­ja dr. Ferenczi József, a sió­foki sltrandiigazgató. — 1984- ben jelentkezett nálunk a legtöbb vállalkozó: válogat­hattunk közöttük. (A strand területén árusítók által befi­zetett bérleti díj tavaly egy­millió kétszázezer forint volt.) Az idén még nagyobb kényelemben részesülnek a vendégek. A fizető- és a sza­badstrand okon mintegy negyven különböző árusító pavilont építettek magán­erőből, a nagystrandon pe­dig 5 új üzlet létesült: zöld­ség-gyümölcs, strandcikk és ajándékpaviionok. Június 20-án két csúzdát adunk át az üdülőfcnék, melyhez megfelelő medencét kerítet­tünk el a tóból. A strandok szépítését, gondozását folya­matosan végezzük. A mint­egy 500 ezer négyzetméter­nyi földterületet évente nyolcszor-tízszer kell kaszál­ni, s most éppen a második­nál tartunk. Június 10-én nyitjuk meg kempingjein­ket, köztük a szabadi vasút­állomással szemben létesí­tett táborhelyet, amely ed­dig a Siotouré volt. Körül­belül 3 millió forintot köl­töttünk — költünk — a kempingék felszerelésére. A Siotour is kinyitotta már a nagyobb kempingjeit. A zamárdi Autós I., a föld­vári Magyar Tenger, a sze­ntesi Vadvirág nyaralótelep, a Lidó, a boglárlellei Sellő, a fonyod-bé La telepi Napsu­gár, a sóstói Ifjúság, vala­mint a siófoki Aranypart kedvező körülmények között fogadja a sátorozókat. — Május 10-én nyitottunk, két héttel hamarabb, mint itavaly — mondja Fekete ístvánné, a zamárdli Autós I. kemping vezetője. — Je­lenleg 700 lákója van tábo­runknak: NSZK- és NDK­belli, osztrák, valamint ma­gyar turisták. Az idei elő­szezon jobban sikerült, mint a korábbi évekéi, hiszen ennyi vendégünk, például tavaly, csak június közepe táján volt. Szántód-puszta sincs hí­ján vendégeknek. Az egyko­ri cselédlházakban kialakított apartmanok lakói most kül­földi lovasok: a Ménescsár­da és a pinceborozó forgab ma is kedvező volt az elő­szezonban. Jelenleg 9 kiállí­tás látható, s a szezonban ÚjaStat nyitnak. Szabó Mik­lós, az idegenforgaLmi és kulturális központ vezetője elmondta: a felújított mag­tár-épületben dél-dunántúli népművészeti, néprajzi tár­latot rendeznek be, valamint 4 kézműves műhelyt. Nép­művészeti bolt is lesz a pusztán. Most a góré és az öreg csárda felújítását vég­zik, a két épület átadási időpontja: június 28-a. Ez­zel befejezik az egész mű­emlékegyüttes rekonstruk­cióját. Szombaton megnyitották a szárszói és a szemiesi stran­dokat is. Az utóbbi fürdő­helyen növelték a napozóte­rületet, mindenütt parkosí­tottak. Klilzinger Jenő, a ta­nács gazdasági-műszáki el­látó-szolgáltató szervezeté­nek vezetője elmondta, hogy a szárszói strandot összekö­tik a nagyközség szennyvíz­csatorna hálózatával: a munkálatokat már megkezd­ték. Üj kertmozit is építet­tek Szárszón, s e hét végén vetítik 'benne az első játék­filmet. A fonyódi Sándor-telepi strandon a napokban fejez­ték be a parkosítást, s mintegy 2 hektárral növel­ték a fürdőzők területét. Dr. Komáromi József ta­nácselnök elmondta, hogy a csapadékvíz elvezetéséivel kulturáltabb körülményeket teremtenek a hajókikötőnél is. A forgalmasabb helye­ken, s a parti sétányon 30 méterenként szemétgyűjtő­ket helyeztek el. Folytatják a szennyvízcsatorna hálózat építését, ám az idényben a kevésbé látogatott helyeken dolgoznák. Az élelmiszerel­látást segíti a piac csarnok mellett létésített 160 négy­zetméter alapterületű új ABC-üzlet, viszont 4—5 élelmiszerboltot nem tud­nak időben megnyitni mun­kaerőhiány miatt Fonyód üdülőterületein. A máriafür- dői fizetőstrand is a hét vé­gén fogadott először nyara­lókat az idén. A balatonke- resztúri tanács 6 szabad­strandot gondoz: a mária­alsói egy hektárnyi, a többi fél hektár területű. A ta­nács több mint félmillió fo­rintot költött e fürdőhelyek karbantartására, szépítésére. A strandolok ellátása is jobb lesz mint tavaly volt: több új büfé és élelmiszer- bolt nyílt a parton. Sz. A.

Next

/
Thumbnails
Contents