Somogyi Néplap, 1985. június (41. évfolyam, 127-151. szám)

1985-06-15 / 139. szám

1985. június 15., szombat Somogyi Néplap 3 A taggyűlések tapasztalatai A VÁLLALATI GAZDASÁGI MUNKAKÖZÖSSÉGEKRŐL Megkezdődött a borsószezon A kongresszust megelőző pártfórumokon, taggyűlése­ken, aiz irányelveik vitájá­ban is gyakran elhangzot­tak a fő munkaidő becsüle­tét féltő, gazdasági fejlődé­sünk szocialista vívmányai­ért aggódó felszólalások. Elő­fordultak — mindenekelőtt a kellő tájékozottság hiánya miatt — hamis általánosítá­sok, szélsőséges nézetek is. Pártunk XIII. kongresszu­sán is szóba került a váltó- lati gazdasági munkaiközös­ségek ügye. A kommunisták országos tanácskozásán, és az e témában az év elején szervezett pártfórumokion ezzel kapcsolatban a követ­kező főbb megállapítások hangzottak el. A vállalati gazdasági mun­kaközösségekre, mint a ter­melési feltétélek javításának új eszközére az előttünk ál­ló gazdasági feladatok meg­oldásához szükségünk van. Nagy többségük reális igé­nyeket elégít ki. jól illesz­kedik a vállalati gazdálko­dás rendszerébe, növeli an nak eredményességét. A do- zitív vonások erősítéséhez elengedhetetlen, hogy a vál­lalati munkaközösségeket még inkább a dolgozók de­mokratikus ellenőrzése alá helyezzék, és szüntessék meg mindazokat a gmik-ikat, ame­lyek a munkahelyi szerve­zetlenség, fegyelmezetlen­ség leplezését szolgálják, és ily módon megalapozatlan, indokolatlan többlet jövede­lemhez juttatják tagjaikat, A kormányzati szerveknek — a gazdaságirányítási rend­szer továbbfejlesztésével — tovább kell javítani mind­azokat a szabályozási, szer­vezési, érdekeltségi feltéte­leket, amelyek lehetővé te­szik, hogy a fő munkaidő­ben lehessen a teljesítmé­nyeket erőteljesebben nö­velni, és ezzel arányban a nagyobb jövedelmet elérni. A vállalati gazdasági mun­kaközösségekről az év első negyedében tartott taggyű­lési viták és állásfoglalások a vállalati pártmunka szá­mára több hasznosítható ta­nulságot adtak. Az egyik fi­gyelemreméltó tapasztalat: nem teljesen érthető, hogy a pártalapszervezeteknek miért csak kis hányada fog­lalkozott az elmúlt években saját kezdeményezésére a vállalati gazdasági munka- közösségek működésének ta­pasztalataival. Kedvezőnek tartjuk azonban azt, hogy a közelmúltban e témáiról tar­tott taggyűléseket jól készí­tették elő, valós tényeken alapuló vitaindítóik hangzot­tak el, és alkotó vélemény- csere alakult ki. A helyes álláspontot tükröző állás- foglalások, politikai felada­tok többsége megítélésünk szerint hasznosan segíti a gazdaságii jellegű gondok felszámolásának meggyor­sítását. Kedvezőnek tartjük, hogy lelenleg a párttagok többsé­ge nem a vállalati gazdasá­gi munkaközösségek létre­hozását ellenzi, hanem azok helyi torzulásainak meg­szüntetését szorgalmazza. Lényeges tanulság, hogy napjiainikbain a munkaiközös­ségek többségiének pozitív a gazdasági, politikai hatása azokban a gazdasági egysé­gekben, ahol működésük hosszabb időre tekint visz- sza. A dolgozók jobban ész­reveszik, megértik a külső gazdasági környezet válto­zásait, fokozottabban érdek­lődnek a vállalat helyzete iránt, fejlődik kezdeménye­zőkészségük és közgazdasági gondolkodásuk. A legjobb munkaközösségek példát mutatnak a munkaszerve­zésben, a munkavégzés in­tenzitásában, a munkaműve­letek jó előkészítésében. A demokratikusain kijelölt ve­zetőknél. és a teljesítmény alapján kiválasztott' fájók­nál egyaránt nagy hangsúlyt kap a szaktudós, az alkal­mazkodókészség, és a mun­kaszeretet. Kedvezőnek te­kintjük azt az egyre gya­koribb jelenséget is, hogy az egyes vállalati gazdasági munkaközösségek felaján­lásokat tesznek, társadalmi munkát végeznek, és mint kollektívák is részt vesznek a vállalat társadalmi életé­ben. Nem kétséges, hogy a vállalati munkaközösségben nyújtott többletteljesítmény bizonyítja, és kézzel fogha­tóvá teszi a termelés embe­ri tényezőinek, mint a belső tartalékok egyikének fon­tosságát, és ma még kellő­en ki nem használt óriási lehetőségét. A taggyűlések segítségével sikerült a párttagokkal el­fogadtatnunk, hogy a mun­kaközösségekben végzett te­vékenység magasabb díja­zása az esetek nagy többsé­gében arányban áll az ott kifejtett fokozott teljesít­ménnyel. Temészetesen ott továbbra is maradtak kéte­lyek és ellenvélemények ez­zel kapcsolatban, ahol a munkahelyeken hiányzik a munkaközösségek közötti verseny, nincs egyenlő esély a részvételire, új közösségek kialakítására; a vállalatok gazdasági vezetői az ármeg­állapításkor és a szerződés- költőkor nem tanúsítanak körültekintő gazdálkodói magatartást; az elszámolá­sok, a nyilvántartások te­kintetében nem biztosítják a főmunkaidő védelmét; nem kellően tisztázott a munkahelyi vezetők és a munkaközösséget kiszolgá­ló dolgozók érdekeltsége. Ahol indokoltnak látszik, a pártszervezetek bizonyára szorgalmazzák ma jd az ano­máliák megszüntetését, a törvényes előírások betartá­sát. Az országos tapasztalatok szerint a vállalati gazdasá­gi munkaközösségekben a párttagok részvételi aránya általában magasabb, mint áz adott területen a párt szer­vezettsége. Ezért különösen fontos a ‘taggyűlések azon egybehangzó megállapítása, hogy ezek az elvtársiak tisz­tességgel eleget tesznek a párttagságukból eredő fel­adatoknak és kötelezettsé­geknek. Nagyrészt ennek a ténynek tulajdonítható, hogy a pártalapsizervezetek több­sége úgy ítéli meg, a vál­lalati gazdasági munkakö­zösségek alapvetően nem gyakorolnak kedvezőtlen hatást vállalatuk politikai életére, konkrétan a párt­munkára sem. Egyidejűleg tapasztalható az is, hogy a munkaközös­ségekre hivatkozva egyesek nehezebben vállalnak hosz- szabb idejű pártmegbízatást; és jobb előkészítő, szervező munkát igényellnek a tár­sadalmi rendezvények, a munkásőrség utánpótlásá­nak biztosítása, összefügg az előbbi gondolattal' az is, hogy a szabadidő felértékelődésé­vel — amit ia munkaközös­ségek megjelenése legfeljebb csak gyorsított — tovább növekedett a párttagok igé­nye a tartalmasabb párt- életre, a célszerűen és szín­vonalasan szervezett politi­kai rendezvények iránt. összegezve: az üzemi pártszervezetek a gazdaság­gal kapcsolatos pártpolitikai munkájukban ai jövőbeni le­gyenek öntevékenyebbek, és egyebek között fordítsanak nagyobb gondot a vállalati gazdasági munkaiközösségek politikai hatásainak rend­szeres elemzésére, a gazda­sági vezetők részéről a szük­séges intézkedéseik kezde­ményezésére. Az agiltációs és propaganda munkával, a munkahelyi demokratikus fórumok felhasználásával serkenthetik legeredménye­sebben a kedvező tapaszta­latok elterjedését, javíthat­ják a nyilvánosságot, A gazdasági vezetőktől igényeljék, hogy a vállalati gazdasági munkaközösségek termelésre és gazdálkodásra gyakorolt pozitív tapasztala­tait fokozatosan, de bátran érvényesítsék a főmunikaidő alatt, az általános vállalati tevékenységben. Dr. Balogh Pál MSZMP KB munkatárs Medárd óta egyfolytában esik, s ez alaposan felborí­totta a Nagyatádi Konzerv­gyár terveit. Szerdán még reménykedtek a csütörtöki indulásban, aztán már csak abban bíztak, hogy pénte­ken talán megkezdődhet az Idei zöldborsó-szezon. Tegnap kora reggel fel- bolydult méhkashoz hason­lított a nyersanyag-ellátási osztály vezetőjének, Szent- györgyi Józsefnek az irodá­ja. Egymást érték az érdek­lődő telefonok. Tíz óra táj­ban befutott az első jó hír: a segesdi termelőszövetkezet somogyszobi területén egy kisebb hiba kijavítása után megkezdődött a cséplés. De nincsenek irigylésre méltó helyzetben. Nagy sárban kell felszedni a borsót, las­san halad a cséplés is. Ne­gyed egykor mégis begör­dülhetett az első vontató a gyári hídmérlegre. Az első négy konténer tar­talma meglehetősen zsenge szemekből állt, s jócskán folyt belőle a víz. Ennek ellenére megkezdődött a feldolgozás, s mire e sorok megjelennek, már címkés üvegekben pihen a borsó. Egész éjszaka dolgoztak a konzervgyáriak, s hétfőtől öt héten át nem lesz meg­állásuk, Szerencsére vasár­nap este nyit az első nagy­atádi építőtábor, így hétfő­től negyven fiatal is segíti őket. A Nagyatádi Konzervgyár tiz termelőszövetkezettel és Sokféle nadrágot varrtak már az idén a Május 1. Ru­hagyár marcali üzemében. Hazai kordból Hotoó felira­tú címkével készítenek nad­rágokait, s újabban egy lá- gyabb anyagból gyártanak farmer szabású női pantal­lóikat. Erről a szabászat egyik dolgozója, Subicz End- réné mondta: —• A hagyományos, avagy a bársony farmerrel köny- „nyébb a dolgunk. De ezt a kockást darabonként át kell néznünk, mert ha nem stim­melnek milliiméternyi pon­tossággal a vízszintes és a függőleges vonalak, nem ve­szik át tőlünk a nadrágot. Bizony, egy-két órai nézege­tés után már káprázik a szemünk. Amúgy szép, mu­tatós a kockás farmer, de sóikkal lassabban készül, mint a sima. A kockás nadrágokat Ka­nadába viszik. Azután a má­sodik félévben visszatérnek az eredeti kerékvágásba, mert a márkagazda, a Le- vi’s 1985 második felére je­lentős megrendelést adott. Bíró Julianna, aki a nadrá­gok összevarrásának egyik műveletét végzi, s amikor Vasárnap nyit az építőtábor a Dél-somogyi Mezőgazda- sági Kombináttal kötött szerződést zöldborsó termel­tetésére. Az előzetes felmé­rések szerint hatszáz—hat­százötven vagonnyl szemet tartósíthatnak majd. A konzervgyárban egyéb­ként az elmúlt napokban már érkeztek különböző gyümölcsszállítmányok, így 3,4 tonna cseresznyét, 69 mázsa szamócát és 67,9 má­zsa meggyet főzhettek be. N. J. kérdeztük épp magyar kord­farmert varrt, leplezetlen örömmel mondta: — Várom a második fél­évet, mert a kordból meg a kockásból kevesebbet tudok csinálni és nehezebben megy. Pedig lágyabb az anyag. De mi már hozzá­szoktunk a durva kék far- mervászonhoz és azzal dol­gozunk könnyebben. Újdonság, hogy az idei Le- vi’s farmerek fele már mo- sottan kerülnek az' üzletek­be itthon és külföldön is, A divat' ezt kívánja. Kere­sik a mosással fakított, lá­gyított anyagú nadrágot, Bojtor Ferenc igazgató a mosás titkairól elárulta: — Az Idén vegyszerrel mosott farmert küldünk megrendelőinknek. Kifor­dítva mossák ezeket a nad­rágokat, tehát a színűk kék marad, az anyaguk pedig meglágyul. A tervek szerint jövőre már kővel koptatott Levi’s-t is gyártunk. Ez is mosott, csakhogy a színén mossák és a mosószerben habkőda.r atokók vannak. Az így kezelt nadrág fakul is azonkívül, hogy meglágyul a vászon. Nemsokára tehát start... Két-három napig — ezt elő­re tudják — újra gyöngébb lesz a gyáriak teljesítménye. Mindig így történik, amikor hosszabb szünet után ve­szik kézbe az inddgókék kel­mét. De a farmervarrás is olyan, mint a biciklizés: ha valaki egyszer megtanulta; nem felejti el, s néhány nap alatt, ha közben évekig nem gyakorolta, akikor is ugyan­úgy tudja, mint rég. Mivel a megrendelés sok, azt is eldöntötték a gyá­riak: az idén a szokásos két hetes karbantartási szünetet megrövidítik, ez csak egy hetes lesz. Több hétvégén is dolgoznak majd. L, P. LÁGYABB ALAPANYAG Kockás nadrágokat varrnak Harcalihan A HÉT SOMOGYI KRÓNIKÁM A hétfő érdekfeszítő ese­ménnyel kezdődött: június 10-én közölték az újságoka választási eredményeket. Azonban hamarosan pótválasztásokat tartanak, s csak azután lesz teljes a megválasztott kép­viselők és tanácstagok név­sora. Ugyanazon a napon még egy, a maga nemében szin­téi kiemelkedő hímek örül­hetünk, — s ezúttal kró­nikánkba kívánkozik a sport —: a Siófoki Bányász labdarúgói bejutottak az NB I-be. Gratulálunk sze­replésükhöz. Június közepének meg­szokott és mégis megszok­hatatlan vissza-vlsszatérő és mégis érdekes újdonsága, hogy megkezdődtek aszóbeli érettségik. Ugyancsak a diá­koknak szenzáció — s az előbbinél könnyedebb —, hogy tegnap volt az utolsó tanítási nap. Itt a vakáció. A hót elején átadták az év lakóháza pályázat díjait. Hosszú ideje föl-fölíángoí a szinte össztársadalmi vita csal ádi ház -ép ítésü n k fogya­tékosságairól, s egyik csú­nya divat után jön a má­sik. Épp ezért rendkívül fontos esemény a díjátadás, jó propagandája az építé­szeti közízlés fejlesztésének. Országos esemény is ju­tott megyénknek. A megye- székhelyen ezen a héten kezdődött meg a Weiner Leó szellemében rendezett or­szágos kamarazenei találkozó. A rangos zenei esemény nemcsak a muzsikával hiva­tásszerűen foglalkozó embe­reknek, hanem a nagykö­zönségnek is több napos élményt nyújtott. Fonyódon számítástechni­kai konferencia kezdődött szerdán, ez szintén országos rendezvény, amely a közép­iskolák munkáját segíti. Ha Igaz, hogy a zene a mate­matikával is rokon, akkor nem túlzás párhuzamot von­ni a kaposvári és a fonyódi esemény között, az egyik a zeneoktatás, a másik a szá­mítástechnika tanításának javítását is szolgálja, s így jótékony hatásuk, lehet a fölnövekvő nemzedékre. Az építők napját ünne­pelték a héten az építőipar­ban dolgozóik. E gondokkal terhes Időszakban is talá­lunk köztük kiválókat, akik bizonyítják, hogy nemcsak akkor lehet sokat és jól dolgozni, amikor sok a be­ruházás, az építeni való, ha­nem akkor is, amikor több szervezet verseng egy mun­káért. Az idegenforgalmi idény- nyél (kapcsolatban számos apróbb eseményt lehetne megemlíteni. A legtöbb a „kulisszák mögött” sűrűsö­dik­a tópartra érfceiő vendégek mind több árul. szórakozási lehetőséget és egyebet kívánnak, a ‘gazda­sági és más szolgáltatások lassacskán elérik a teljes „fordulatszámot”. Ennek egyik morzsája, hogy teg­naptól másfélszer annyi te­jel dolgoznak fel a kapos­vári tejüzemben s naponta indítják a tejvagonolkat a Balatonhoz, Ez az .apróság” és a meg­kezdődött nyári vakáció is jelzi: végképp rámktört az elmúlt héten a nyár. Luthár Péter

Next

/
Thumbnails
Contents