Somogyi Néplap, 1985. június (41. évfolyam, 127-151. szám)
1985-06-15 / 139. szám
2 Somogyi Néplap 1985. június 15., szombat Az események címszavakban Hétfő: Washingtonban bejeie tették, hogy továbbra tartja magát az USA SALT—II. előírásaihoz. A francia kormányfő, L rent Fabius az NDK-bi tárgyal. — Kínai—ny gatnémet gazdasági me állapodásokat írtak i Bonnban Csao Ce-jai miniszterelnök tárgyalás végén. Kedd: Mihail Gorbacsov nai beszéde Moszkvában gazdasági reformról. Varsóban tárgyal A Sintaro japán külügyit niszter. — A török í lamfő Bukarestbe érk zett. Cvonlit * Ellentétek Reagan Radzsiv Gandhi washin toni tárgyalásain. — Lis szabonban, illetve Madridban aláírták Portugália, illetve Spanyolország közös piaci csatlakozásáról szóló okmányokat. — Az amerikai képviselőház megszavazta a nicaraguai ellenforradalmároknak nyújtandó támogatást. Csütörtök: Magyar—svéd kormányfői tárgyalások Budapesten. — Olszowski lengyel külügyminiszter hivatalos látogatása Bécsben. — Jász- szer Arafat Algírban. — Craxi—Mitterrand csúcstalálkozó Firenzében. Péntek: Európai körútja során London után Brüsszelben tárgyal De La Madrid mexikói elnök. — Burgl- ba tunéziai elnök párizsi látogatása után Washingtonba utazott. — A túszul ejtett finn ENSZ- katonák ügye. — Soares portugál miniszterelnök lemondott. Lemondott a portugál kormány. Mario Soarez miniszterelnök sajtókonferecián jelentette be, hogy a szocialista—szociáldemokrata koalíció felbomlása miatt visszaadja megbízatását (Telefotó — AP—MTI—KS) TOLLHEGYEN Nem könnyű egy semleges országnak — fegyvereket gyártani. Politikai-erkölcsi korlátád vannak. Kitől fogadhat el megrendelést? Ilyen problémák jelentkeznek időről időre a szomszédos Ausztriában. Egyszer Pinochet Chiléje jelentkezett vevőként, hogy szívesen vásárolna a Steyr- művek páncélozott járműveiből. No de a semleges Ausztria, amelynek kormányelnöke akkor a szocialista Bruno Kreisky, a szocialista interniacionálé elnöke volt, éppen a chilei elnyomott, baloldali ellenzék tüntetéseinek szétveréséhez szállítson páncélosokat? Az üzlet nem jött létre. Most Marokkó részéről futott be megrendelés a Steyr-művekhez. A „Iküras- sier”-harckocsi érdekelné őket. Nem mondták Rabat bán, de Bécsben kitalálták: a polisario elleni harcban akarnák bevetni az osztrák gyártmányú páncélosokat. Ezit lehet? Amikor az üzleti tárgyalások megindultak, a kiindulópont az volt, hogy az utóbbi időben Marokkó és a nyugát-sza- haraiak közötti küzdelem heve már alábbhagyott. Annál hevesebb lett aztán az osztrák parlamentben a vita, amikor kiderült, hogy szó sincs fegyver-nyugvásról a Szahara nyugati részén Marokkó és a polisario között. Az osztrák honatyák erre elővették a törvényt: háborús feleknek szállítani tilos... Az üzlet megint elmaradt. De valóban nem egyszerű harckocsit úgy eladni, hogy a vevő kötelezze magát : nem veti be harcba sehol, soha... (P.) a gdanski perben Elítélték tegnap a Szolidaritás három egykori vezetőjét, mert országos sztrájkot akart szervezni. Bogdán Lis re és Wladyslaw Frasy- niukra, a feloszlatott szervezet két volt vezetőijére kelt és fél, illetve három és fél évi, Adam Michnilkire, a Szolidaritás országos vezetőinek egykori tanácsadójára pedig háromévi börtönbüntetést szabott ki a gdanski bíróság. Az ítélet még nem jogerős. E három személyt januárban Gdanskban tetten érték egy Illegális gyűlésen, amelyen épp azzal foglalkoztak, hogy országos általános sztrájkot készítsenek elő február végére a márciusi élelmiszeráremelések elleni tiltakozásaik A hét három kérdése A magyar nép fájdalommal gyászolja Károlyi Mihályné Andrássy Katinkát, az első Magyar Köztársaság elnökének elhunyt feleségét. Halálával olyan személyiség távozott közülünk, aki a nagy időknek nemcsak tanúja, hanem tevékeny résztvevője is volt. Andrássy Katinka feleségként és harcostársként egyaránt követte férjét, vállalva a politikai küldetést, a közös harcot, a száműzetés élvtizedeiben is. Fiatalon vállalt életútja emelte — férjével együtt — osztálya, az egykori magyar arisztokrácia fölé, és ez vezette el a haladó eszimék elfogadásához. Mündig az a cél vezette, hogy a független, szabad Magyarországot, a nép ügyét szolgálja. NemcSak hirdette, hanem meg is élte a teljes életet, és boldoggá tette, hogy küzdéseinek célját miég látta megvalósulni. „Hittünk a kollektív lelkiismeretiben — írta emlékirataiban —, hittünk abban, hogy végső fokon mindenki felelős a világban történt rosszért, és hogy mindenkinek kötelessége enyhíteni az emberi szenvedéseket...” Károlyi Mihállyal közös életüket summázta így, s igazuk mellett immár maga a történelem tanúskodik. Károlyi Mihályné Andrássy Katinkát újkori történelmünk kimagasló személyiségeként tiszteljük. Emlékét örökké megőrzi a magyar nép. Az elhunyt földi maradványait, végakaratának megfelelően hazai földibe, férje mellé helyezik. A {Magyar (Népköztársaság {Elnöki .Tanácsa A Hazafias (Népfront Országos Tanácsa Bejrútban harcok Miről tárgyaltak Moszkvában a gazdasági tanácskozás résztvevői? Nemcsak a Szovjetunióban kísérte rendkívüli érdeklődés azt a tanácskozást, amelyet Moszkvában a tudományos-műszaki haladás kérdéseiről, a gazdaság legfontosabb feladatairól rendeztek. Az ülésen felszólalt Mihail Gorbacsov, az SZKP főtitkára, aki a pártnak az elkövetkező évekre érvényes gazdasági stratégiáját vázolta feL A nyugati hírmagyarázók, akik az utóbbi időben ismételten úgy értékelik Gorbacsov tevékenységét, hogy az elsősorban a szovjet fejlődés meggyorsítására irányul, ezt a véleményűiket igazolva .látták, amint az SZKP főtitkára az irányítás, az egész népgazdasági mechanizmus átalakításáról szólt, Gorbacsov figyelmeztetett arra. hogy már nem lehet tovább halogatni a 70-es évek eleje óta a szovjet gazdaság fejlődésében jelentkező nehézségek kiküszöbölését. „Az erőgyűjtés ideje elmúlt, most már határozottan lépni kell!” — mondta. A tanácskozáson az SZKP politikai bizottságának más tagjai is sürgették a gazdásági irányítási rendszer átalakítását. a gazdaság minőségi megújulásának alapjaként a tudomány legújabb életét vesztette vagy megsebesült. A zöld vonaltól délebbre, a menekülttáborok környékén is föllángoltak a harcok a síita Amal mozgalom és a palesztin fegyveresek között. Satilában és Bordzs el-Ba- radzsneban kölcsönös offen- zíva-kísértletre került sor, de a katonai helyzetben nem következett be lényeges változás. A Najef Havatme vezette Demokratikus Front Palesztina Felszabadításáért közleményt jelentetett meg Bejrútban, amely hangoztatta: szerda este négyórás rendkívüli hevességű harc után a satilai palesztin tábor védői visszavetették a hetek óta legnagyobb támadást. Az ostromlók — így a közlemény — rendkívül súlyos emberi és anyagi veszteségeik után kénytelenek voltak visszavonulni. Péntekre virradóan legalább fél tucat támadást intéztek az Amal és a 6. dandár katonái ellen a magukat Bejrúti Hazafias Erőknek nevező, a szétvert Al- Murabitun-szervezet maradványaiból álló titkos csoportok. Egyes hírek szerint folytatódik a Haladó Szocialista Pánt és az Amal közti villongás is, noha e két legerősebb muzulmán szervezet vezetői stratégiai szövetségüket hangoztatták, s nagy létszámú közös járőrök felállításáról döntöttek az anarchia megakadályozása céljából. ítélet Heves harcok dúltak csütörtökön és pénteken a libanoni fővárost kettéválasztó demarkációs vonal mentén. A nehézfegyverekkel, rakétákkal vívott tűzpánbaj az éjféli órákiban érte el csúcspontját, de még pénteken is élénk lövöldözés hallat- szőtt. A fialamgisita milícia és a muzulmán erőik harca a zöld vonal Uéljes hosszában, azaz a bejrúti kikötőtől Haddatig, 16 km-es sáviban hullámzott. Nem kímélték a sűrűn lakott polgári negyedeiket sem; mind a muzulmán, mind a keresztény oldalra tucatjával hullottak az ágyúlövedékek és a rakéták, súlyos károkat Okozva szinte egész Bejrútban. Sok polgári személy is Dániel Ortega nicaraguai államfő bejelentette: mivel az Egyesült Államok kongresz- szusa megszavazta az ellenforradalmárok támogatását, országa kénytelen újra megkezdeni fegyvervásárlásait Károlyi Mihálynénak, a HNF Országos Tanácsa tagjának halálára (1892—1985) Az Izrael zsoldjában álló Lahad-milícia fogságba ejtette a libanoni ENSZ-erők több finn katonáját. Képünkön a foglyok egyik csoportja eredményeinek alkalmazását. Tudások szintén szót kaptak, s például Anatolij Alekszandrov, az akadémia elnöke az alapkutatás meghatározó szerepére figyelmeztetett. Meggyőző példákat is említett: Kur csat övét, az atomfizikusét, akit annak idején megbíráltak, mondván, hogy kutatómunkájának semmilyen gyakorlati jelentősége sincs, viszont hagyták, hogy Liszenko tév- tanaival a genetikában meg a növénynemesítésben súlyos károkat okozzon. Az ipar és a mezőgaz- daság vezető szakemberei szintén hozzájárultak felszólalásaikkal a moszkvai tanácskozás sikeréhez: a gazdaság intenzív fejlesztése napirendre került a hatalmas szovjet államban. Milyen új fejlemények vannak a libanoni drámában? Mára úgyszólván teljes lett a mindenki harca mindenki ellen. A palesztinok húzzák a legrövidebbet: most már nemcsak Izrael és a bejrúti jobboldal követeli távozásukat az országból, hanem — s ezt a hét közepén lezajlott repülőgép-eltérítés is jelezte — a síiták is. (Persze, azok már a Sabra és Szatila elleni akcióikkal kifejezésre juttatták, hogy legalább is a maguk ellenőrzése alá akarják vonni a palesztin menekült- táborokat. Mondván, hogy azok a palesztin fegyveres mozgalmak örökös utánpótlási bázisai, ahol a felnövekvő fiatalokból mindig toborozni tudnak katonákat. Rég volt olyan gépeltérítés, hogy az eltérítők nemcsak fenyegetőztek, hanem cselekedtek is. Most pedig a jelek szerint siita géprablók felrobbantották az Alia légitársaság Boeingjét. Ha utána eltűnhettek, akkor ez csak pótlólagos bizonyítékkal szolgál hovatartozásukhoz. De bármily látványos volt Európai körutazása során Londont is felkereste Miguel de la Madrid mexikói elnök. Képünkön: a királyi család tagjaival látható is ez az eset, nem tudta elterelni a figyelmet arról a tényről, hogy most már a két legerősebb libanoni mohamedán szervezet is fegyveres harcba kezdett egymás ellen! Ezt természetesen bizonyos elégtétellel figyelik Jeruzsálemből, mert az izraeli propaganda hivatkozhat arra: lám, iám, mi történik, ha csapataink kivonulnak? A héten az izraeli egységek nagy része távozott a megszállt libanoni területről. A zűrzavarból igen sokan egyetlen .kiutat látnak: ha az ország egyik részén már jelenlevő szír csapatok kiterjesztik ellenőrzésüket más területekre is. Mindenesetre a héten már tárgyalt Had- dam szír alelnök Nabih Berrivel, az Amal vezetőjével, s ennek eredményeként aztán siita—grúz alkudozások is megkezdődtek. Hogyan tovább Nyu- gat-Európában, miután a „tizek” már tizenketten vannak? Portugália és Spanyolország bebocsáttatást nyert a Közös Piacra; a megfelelő okmányokat aláírták, amelyek alapján a jövő év elején az európai közösség teljes jogú tagjaivá válnak az Ibériai-félsziget országai. Az ünnepélyes aláírási aktusokkal természetesen nem értek véget a viták. A portugál és spanyol csatlakozás főleg a mezőgazdasági termékek piacán okoz újabb konkurrenciaharcot. Amúgy is sok ellentét jelentkezik újra meg újra a „tízek”, illetve most már a „tizenkettek” között. E hónap végén Milánóban csúcs találkozót rendeznek, s a félévenként esedékes állam- és kormányfői szinten szervezett tanácsülés napirendjére épp a legvitatottabb kérdéseket tűzik. Az első téma egy igazi Közös Piac kialakítása, most már az állami megrendelések közös elosztásával. A második az úgynevezett „technológiai Nyugat-Európa” kialakítása, a jövő szempontjából fontos tudományos és technológiai erőfeszítések összehangolásával. A harmadik — s talán a legbonyolultabb feladat ez: konkrét intézkedések hozatala az európai pénzügyi rendszer megerősítésére. Például — a dollárral szemben! A legtöbb nyugat-európai fővárosban polgári politikusok és üzletemberek általában elégedetlenek a közösség helyzetével, fejlődésével. Természetesen ki-ki a maga érdekeit szeretné érvényesíteni — a többiek rovására. A széthúzás ellenében több neves személyiség közös akciót sürget: az „európai akcióbizottságban” olyan politikusokat találni, mint Schmidt, az NSZK ex-kan- cellárja, Heath brit ex-mi- niszterelnök, Joop Den Uyl holland ex-kormányfő, Jacques Chaban-Delmas francia ex-miniszterelnök, és Jacques Delors. a közöspiaci bizottság jelenlegi elnöke. Minid azt hányják a mai nyugat-európai szervezet szemére, hogy döntésképtelen, mert csak egyhangú szavazással határozhat. Űj döntési mechanizmus kell — mondják. Szép, szép. De vajon Milánóban meglesz-e az egyhangúság arról, hogy a jövőben nem kell egyhangúság? Pálfy József
