Somogyi Néplap, 1985. június (41. évfolyam, 127-151. szám)

1985-06-15 / 139. szám

2 Somogyi Néplap 1985. június 15., szombat Az események címszavakban Hétfő: Washingtonban bejeie tették, hogy továbbra tartja magát az USA SALT—II. előírásaihoz. A francia kormányfő, L rent Fabius az NDK-bi tárgyal. — Kínai—ny gatnémet gazdasági me állapodásokat írtak i Bonnban Csao Ce-jai miniszterelnök tárgyalás végén. Kedd: Mihail Gorbacsov nai beszéde Moszkvában gazdasági reformról. Varsóban tárgyal A Sintaro japán külügyit niszter. — A török í lamfő Bukarestbe érk zett. Cvonlit * Ellentétek Reagan Radzsiv Gandhi washin toni tárgyalásain. — Lis szabonban, illetve Mad­ridban aláírták Portugá­lia, illetve Spanyolország közös piaci csatlakozásá­ról szóló okmányokat. — Az amerikai képviselőház megszavazta a nicaraguai ellenforradalmároknak nyújtandó támogatást. Csütörtök: Magyar—svéd kormányfői tárgyalások Budapesten. — Olszowski lengyel kül­ügyminiszter hivatalos lá­togatása Bécsben. — Jász- szer Arafat Algírban. — Craxi—Mitterrand csúcs­találkozó Firenzében. Péntek: Európai körútja során London után Brüsszelben tárgyal De La Madrid mexikói elnök. — Burgl- ba tunéziai elnök párizsi látogatása után Washing­tonba utazott. — A tú­szul ejtett finn ENSZ- katonák ügye. — Soares portugál miniszterelnök lemondott. Lemondott a portugál kormány. Mario Soarez miniszterel­nök sajtókonferecián jelentette be, hogy a szocialista—szo­ciáldemokrata koalíció felbomlása miatt visszaadja megbí­zatását (Telefotó — AP—MTI—KS) TOLLHEGYEN Nem könnyű egy semleges országnak — fegyvereket gyártani. Politikai-erkölcsi korlátád vannak. Kitől fogadhat el meg­rendelést? Ilyen problémák jelentkeznek időről időre a szomszédos Ausztriában. Egyszer Pinochet Chiléje jelentkezett ve­vőként, hogy szívesen vásárolna a Steyr- művek páncélozott járműveiből. No de a semleges Ausztria, amelynek kormányel­nöke akkor a szocialista Bruno Kreisky, a szocialista interniacionálé elnöke volt, éppen a chilei elnyomott, baloldali ellen­zék tüntetéseinek szétveréséhez szállítson páncélosokat? Az üzlet nem jött létre. Most Marokkó részéről futott be meg­rendelés a Steyr-művekhez. A „Iküras- sier”-harckocsi érdekelné őket. Nem mondták Rabat bán, de Bécsben kitalálták: a polisario elleni harcban akarnák bevet­ni az osztrák gyártmányú páncélosokat. Ezit lehet? Amikor az üzleti tárgyalások megin­dultak, a kiindulópont az volt, hogy az utóbbi időben Marokkó és a nyugát-sza- haraiak közötti küzdelem heve már alább­hagyott. Annál hevesebb lett aztán az osztrák parlamentben a vita, amikor kiderült, hogy szó sincs fegyver-nyugvásról a Sza­hara nyugati részén Marokkó és a poli­sario között. Az osztrák honatyák erre elővették a törvényt: háborús feleknek szállítani tilos... Az üzlet megint elmaradt. De valóban nem egyszerű harckocsit úgy eladni, hogy a vevő kötelezze ma­gát : nem veti be harcba sehol, soha... (P.) a gdanski perben Elítélték tegnap a Szolida­ritás három egykori vezető­jét, mert országos sztrájkot akart szervezni. Bogdán Lis re és Wladyslaw Frasy- niukra, a feloszlatott szerve­zet két volt vezetőijére kelt és fél, illetve három és fél évi, Adam Michnilkire, a Szolida­ritás országos vezetőinek egykori tanácsadójára pedig háromévi börtönbüntetést szabott ki a gdanski bíróság. Az ítélet még nem jogerős. E három személyt január­ban Gdanskban tetten érték egy Illegális gyűlésen, ame­lyen épp azzal foglalkoztak, hogy országos általános sztrájkot készítsenek elő feb­ruár végére a márciusi élel­miszeráremelések elleni til­takozásaik A hét három kérdése A magyar nép fájdalommal gyászolja Károlyi Mihályné Andrássy Katinkát, az első Magyar Köztársaság elnöké­nek elhunyt feleségét. Halálával olyan személyiség távozott közülünk, aki a nagy időknek nemcsak tanúja, hanem tevé­keny résztvevője is volt. Andrássy Katinka feleségként és harcostársként egy­aránt követte férjét, vállalva a politikai küldetést, a közös harcot, a száműzetés élvtizedeiben is. Fiatalon vállalt életútja emelte — férjével együtt — osztálya, az egykori magyar arisztokrácia fölé, és ez vezet­te el a haladó eszimék elfogadásához. Mündig az a cél ve­zette, hogy a független, szabad Magyarországot, a nép ügyét szolgálja. NemcSak hirdette, hanem meg is élte a teljes éle­tet, és boldoggá tette, hogy küzdéseinek célját miég látta megvalósulni. „Hittünk a kollektív lelkiismeretiben — írta emlékiratai­ban —, hittünk abban, hogy végső fokon mindenki felelős a világban történt rosszért, és hogy mindenkinek kötelessége enyhíteni az emberi szenvedéseket...” Károlyi Mihállyal közös életüket summázta így, s igazuk mellett immár ma­ga a történelem tanúskodik. Károlyi Mihályné Andrássy Katinkát újkori történel­münk kimagasló személyiségeként tiszteljük. Emlékét örök­ké megőrzi a magyar nép. Az elhunyt földi maradványait, végakaratának megfe­lelően hazai földibe, férje mellé helyezik. A {Magyar (Népköztársaság {Elnöki .Tanácsa A Hazafias (Népfront Országos Tanácsa Bejrútban harcok Miről tárgyaltak Moszkvában a gazdasági tanácskozás résztvevői? Nemcsak a Szovjetunióban kísérte rendkívüli érdeklő­dés azt a tanácskozást, ame­lyet Moszkvában a tudomá­nyos-műszaki haladás kérdé­seiről, a gazdaság legfonto­sabb feladatairól rendeztek. Az ülésen felszólalt Mihail Gorbacsov, az SZKP főtit­kára, aki a pártnak az elkö­vetkező évekre érvényes gaz­dasági stratégiáját vázolta feL A nyugati hírmagyará­zók, akik az utóbbi időben ismételten úgy értékelik Gorbacsov tevékenységét, hogy az elsősorban a szov­jet fejlődés meggyorsítására irányul, ezt a véleményűiket igazolva .látták, amint az SZKP főtitkára az irányítás, az egész népgazdasági mechanizmus átalakításáról szólt, Gorbacsov figyelmez­tetett arra. hogy már nem lehet tovább halogatni a 70-es évek eleje óta a szov­jet gazdaság fejlődésében jelentkező nehézségek ki­küszöbölését. „Az erőgyűjtés ideje elmúlt, most már ha­tározottan lépni kell!” — mondta. A tanácskozáson az SZKP politikai bizottságának más tagjai is sürgették a gazdá­sági irányítási rendszer át­alakítását. a gazdaság minő­ségi megújulásának alapja­ként a tudomány legújabb életét vesztette vagy megse­besült. A zöld vonaltól délebbre, a menekülttáborok környé­kén is föllángoltak a harcok a síita Amal mozgalom és a palesztin fegyveresek között. Satilában és Bordzs el-Ba- radzsneban kölcsönös offen- zíva-kísértletre került sor, de a katonai helyzetben nem következett be lényeges vál­tozás. A Najef Havatme vezette Demokratikus Front Palesz­tina Felszabadításáért köz­leményt jelentetett meg Bej­rútban, amely hangoztatta: szerda este négyórás rendkí­vüli hevességű harc után a satilai palesztin tábor védői visszavetették a hetek óta legnagyobb támadást. Az ost­romlók — így a közlemény — rendkívül súlyos emberi és anyagi veszteségeik után kénytelenek voltak visszavo­nulni. Péntekre virradóan lega­lább fél tucat támadást in­téztek az Amal és a 6. dan­dár katonái ellen a magu­kat Bejrúti Hazafias Erők­nek nevező, a szétvert Al- Murabitun-szervezet marad­ványaiból álló titkos cso­portok. Egyes hírek szerint folytatódik a Haladó Szo­cialista Pánt és az Amal közti villongás is, noha e két legerősebb muzulmán szervezet vezetői stratégiai szövetségüket hangoztatták, s nagy létszámú közös járő­rök felállításáról döntöttek az anarchia megakadályozá­sa céljából. ítélet Heves harcok dúltak csü­törtökön és pénteken a liba­noni fővárost kettéválasztó demarkációs vonal mentén. A nehézfegyverekkel, raké­tákkal vívott tűzpánbaj az éjféli órákiban érte el csúcs­pontját, de még pénteken is élénk lövöldözés hallat- szőtt. A fialamgisita milícia és a muzulmán erőik harca a zöld vonal Uéljes hosszában, azaz a bejrúti kikötőtől Haddatig, 16 km-es sáviban hullámzott. Nem kímélték a sűrűn la­kott polgári negyedeiket sem; mind a muzulmán, mind a keresztény oldalra tucatjával hullottak az ágyúlövedékek és a rakéták, súlyos károkat Okozva szinte egész Bejrút­ban. Sok polgári személy is Dániel Ortega nicaraguai ál­lamfő bejelentette: mivel az Egyesült Államok kongresz- szusa megszavazta az ellen­forradalmárok támogatását, országa kénytelen újra meg­kezdeni fegyvervásárlásait Károlyi Mihálynénak, a HNF Országos Tanácsa tagjának halálára (1892—1985) Az Izrael zsoldjában álló Lahad-milícia fogságba ej­tette a libanoni ENSZ-erők több finn katonáját. Képün­kön a foglyok egyik cso­portja eredményeinek alkalmazását. Tudások szintén szót kap­tak, s például Anatolij Alekszandrov, az akadémia elnöke az alapkutatás meg­határozó szerepére figyel­meztetett. Meggyőző példá­kat is említett: Kur csat övét, az atomfizikusét, akit annak idején megbíráltak, mond­ván, hogy kutatómunkájá­nak semmilyen gyakorlati jelentősége sincs, viszont hagyták, hogy Liszenko tév- tanaival a genetikában meg a növénynemesítésben sú­lyos károkat okozzon. Az ipar és a mezőgaz- daság vezető szakemberei szintén hozzájárultak felszó­lalásaikkal a moszkvai ta­nácskozás sikeréhez: a gaz­daság intenzív fejlesztése napirendre került a hatal­mas szovjet államban. Milyen új fejlemé­nyek vannak a libanoni drámában? Mára úgyszólván teljes lett a mindenki harca min­denki ellen. A palesztinok húzzák a legrövidebbet: most már nemcsak Izrael és a bejrúti jobboldal kö­veteli távozásukat az ország­ból, hanem — s ezt a hét közepén lezajlott repülő­gép-eltérítés is jelezte — a síiták is. (Persze, azok már a Sabra és Szatila elleni ak­cióikkal kifejezésre juttat­ták, hogy legalább is a ma­guk ellenőrzése alá akarják vonni a palesztin menekült- táborokat. Mondván, hogy azok a palesztin fegyveres mozgalmak örökös után­pótlási bázisai, ahol a fel­növekvő fiatalokból mindig toborozni tudnak katonákat. Rég volt olyan gépeltérí­tés, hogy az eltérítők nem­csak fenyegetőztek, hanem cselekedtek is. Most pedig a jelek szerint siita géprab­lók felrobbantották az Alia légitársaság Boeingjét. Ha utána eltűnhettek, akkor ez csak pótlólagos bizonyíték­kal szolgál hovatartozásuk­hoz. De bármily látványos volt Európai körutazása során Londont is felkereste Mi­guel de la Madrid mexikói elnök. Képünkön: a királyi család tagjaival látható is ez az eset, nem tudta el­terelni a figyelmet arról a tényről, hogy most már a két legerősebb libanoni mo­hamedán szervezet is fegy­veres harcba kezdett egy­más ellen! Ezt természete­sen bizonyos elégtétellel fi­gyelik Jeruzsálemből, mert az izraeli propaganda hi­vatkozhat arra: lám, iám, mi történik, ha csapataink kivonulnak? A héten az iz­raeli egységek nagy része távozott a megszállt libano­ni területről. A zűrzavarból igen sokan egyetlen .kiutat látnak: ha az ország egyik részén már jelenlevő szír csapatok ki­terjesztik ellenőrzésüket más területekre is. Mindenesetre a héten már tárgyalt Had- dam szír alelnök Nabih Berrivel, az Amal vezetőjé­vel, s ennek eredményeként aztán siita—grúz alkudozá­sok is megkezdődtek. Hogyan tovább Nyu- gat-Európában, miután a „tizek” már tizenketten vannak? Portugália és Spanyolor­szág bebocsáttatást nyert a Közös Piacra; a megfelelő okmányokat aláírták, ame­lyek alapján a jövő év ele­jén az európai közösség teljes jogú tagjaivá válnak az Ibériai-félsziget országai. Az ünnepélyes aláírási ak­tusokkal természetesen nem értek véget a viták. A por­tugál és spanyol csatlakozás főleg a mezőgazdasági ter­mékek piacán okoz újabb konkurrenciaharcot. Amúgy is sok ellentét je­lentkezik újra meg újra a „tízek”, illetve most már a „tizenkettek” között. E hó­nap végén Milánóban csúcs találkozót rendeznek, s a félévenként esedékes ál­lam- és kormányfői szinten szervezett tanácsülés napi­rendjére épp a legvitatot­tabb kérdéseket tűzik. Az első téma egy igazi Közös Piac kialakítása, most már az állami megrendelések kö­zös elosztásával. A második az úgynevezett „technológiai Nyugat-Európa” kialakítá­sa, a jövő szempontjából fontos tudományos és tech­nológiai erőfeszítések össze­hangolásával. A harmadik — s talán a legbonyolultabb feladat ez: konkrét intéz­kedések hozatala az európai pénzügyi rendszer megerősí­tésére. Például — a dollár­ral szemben! A legtöbb nyugat-európai fővárosban polgári politiku­sok és üzletemberek általá­ban elégedetlenek a közös­ség helyzetével, fejlődésével. Természetesen ki-ki a maga érdekeit szeretné érvényesí­teni — a többiek rovására. A széthúzás ellenében több neves személyiség közös ak­ciót sürget: az „európai ak­cióbizottságban” olyan poli­tikusokat találni, mint Schmidt, az NSZK ex-kan- cellárja, Heath brit ex-mi- niszterelnök, Joop Den Uyl holland ex-kormányfő, Jacques Chaban-Delmas francia ex-miniszterelnök, és Jacques Delors. a közöspiaci bizottság jelenlegi elnöke. Minid azt hányják a mai nyugat-európai szervezet szemére, hogy döntésképte­len, mert csak egyhangú sza­vazással határozhat. Űj dön­tési mechanizmus kell — mondják. Szép, szép. De vajon Milánóban meglesz-e az egyhangúság arról, hogy a jövőben nem kell egyhan­gúság? Pálfy József

Next

/
Thumbnails
Contents