Somogyi Néplap, 1985. május (41. évfolyam, 101-126. szám)
1985-05-03 / 102. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek ! ''''/'u ^-------m Né plap 1 AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA HMM! XLI. évfolyam, 102. szám Ára: 1,80 Ft 1985. május 3., péntek Félidőben a jelölő gyűlések Félidejükhöz érkeztek az országgyűlési képviselő- és tanácsítagjelölések. A Hazafias Népfront Országos Tanácsában összegezték az eddigi tapaszuüatokai, amelyek már lehetőséget adnak az új választójogi törvény társadalmi fogadtatásának értékelésére is. A jelölő gyűlés — a politikai intézményrendszer és az állampolgárok együttműködésének eddiginél fontosabb fóruma — a mostani választási rendszer egyik meghatározó eleme lett. Már most, a félidőben világos, hogy a társadalom élénk érdeklődéssel fogadta a jelölőgyűléseket, s ezzel párhuzamosain a többes jelölés intézményének bevezetését. Sok ember győződhetett meg arról a gyakorlatban, hogy az 1983- as választójogi törvény a szocialista demokrácia továbbfejlesztésének jelentős állomása, mert egyik fontos célja, hogy még inkább olyan embereket válasszanak meg, akik megfelelően tudják képviselni ecv-egv közösség érdekeit a képviselő, népképviseleti — néphatalmi testületekben. A képviselő- és tanácstag- jelölő gyűléseken eddig több mint 915 ezer választópolgár vett részt, s közülük több mint százezer mondta el véleményét az országos és helyi politikáról, valamint a jelöltekről. Országos tapasztalat, hogy a jelölő gyűlések általában jól szervezettek, de előfordul az is, hogy nem hirdetik meg elég széles körben az összejövetelekeí, 0 helyenként nem készítik fel megfelelően a bemutatkozásra a jelölteket sem. A tanácstagi jelölőgyűlések, a terveknek megfelelően jó ütemben haladnak. A részvétel itt is meghaladja az 1980-as jelölő gyűléseken tapasztaltat, s ebben nagy szerepe van annak, hogy minden eddiginél nagyobb hangsúllyal szerepelnek napirenden a város-, illetve községpoliitikai kérdések. Átlagosan 5—6 ember kér szót — a városokban ennél magasabb az arány —, és sokan tesznek konkrét javaslatokat a választókerület különböző gondjainak megoldására, sokszor társadalmi munkát is felajánlva a kommunális ellátás javítására. Mostanáig mintegy 25 ezer jelölő gyűlést tartottak, és iwzjixi un. rnoncívSSzc kell megismételni a gyűlést, mivel nem volt két elfogadott jelölt. Egyöntetű tapasztalat, hogy a választópolgárok és a jelöltek is vallják: már az is nagy társadalmi megbecsülést jelent, ha valaki eljut a jelöltségig. A mezőgazdasági bankszövetség kibővített ülése A Mezőgazdasági Bankok Nemzetközi Szövetsége (CICA) május 6—8 között Budapesten tartja soron következő — kibővített — központi bizottsági ülését. A szervezet csaknem két évtizeddel ezelőtt francia bankok kezdeményezésére alakult. A CICA tagjai időről időre kicserélik tapasztalataikat az agrárpolitika, a hozzá szorosan tartozó pénzügypolitika kérdéseiről, megvitatják a bankok szerepét a mezőgazdaság finanszírozásában. A szervezet az évek során a tapasztalatcserék fórumává vált. A konzultációba egyre több európai és tengerentúli ország bankja kapcsolódott be, számuk ma eléri a 350-et. A Magyar Nemzeti Bank 1981-től tagja a szervezetnek. A budapesti kibővített központi bizottsági ülésen a testület megválasztott tagjain kívül részt vesznek tekintélyes bankvezetők, meghívást kaptak a szocialista országok bankjainak, így a Szovjetunió Központi Bankjának, Csehszlovákia Állami Bankjának, Bulgária Nemzeti Bankjának, Románia Mezőgazdasági Bankjának és az NDK Élelmiszergazda- sági Bankjának képviselői. A háromnapos programban előadások hangzanak el a magyar gazdaságpolitikáról, a gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztéséről, a magyar élelmiszer- gazdaságról és finanszírozásáról, a monetáris politika időszerű kérdéseiről. A vendégek Nádudvaron a Vörös Csillag tsz és a Kukorica- és Iparinövény Termelési Együttműködés (KITE) munkájával ismerkednek. Felkeresik a nemesvámosi termelőszövetkezetet, majd az MNB székházában, a központi bizottság záróülésével fejezik be a magyarországi programot. Moszkvai nagygyűlés a háború ellen A Szovjetunió békeszerető külpolitikáját méltatta a Moszkvában tegnap megtartott háborúellenes nagygyűlés szónoka, Sztyepan Sala- jev, a Szovjet Szakszervezetek Központi Tanácsának elnöke. Rámutatott, hogy a Szovjetunió a béke érdekeit szolgáló gyakorlati lépésekkel támasztja alá külpolitikáját. A Szovjetunió becsületesen és komolyan tárgyal Genf ben. Jóakaratának újabb bizonyítékaként bejelentette, hogy egyoldalúan leállítja ez év novemberéig terjedő hatállyal közepes hatótávolságú rakétáinak további telepítését és beszünteti a többi európai ellen- intézkedéseit — emlékeztetett Sztyepan Salajev, hangsúlyozva, hogy érvényben van korábban tett összes többi békeszerető javaslata is. . A moszkvai nagygyűlésen többek között felszólalt Nagy Sándor, a Szakszervezetek Országos Tanácsának titkára is. Gáspár Sándor Portugáliába érkezett A legnagyobb portugál szakszervezet, az Intersindi- caH meghívására Gáspár Sándor, a Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöke tegnap délelőtt Lisszaboniba, érkezett. A repülőtéren Teixeira da Silva, az Initer- sindica! végrehajtó bizottságának koordinátora és Bob- vos György magyar nagykövet fogadta. Üzemqyqtás Péten Tegnap felavatták a Péti Nitrogénművek új savüzemét és kétszeresére bővített, korszerűsített karbamidgyá- rát. Az ez alkalomból rendezett ünnepi munkásgyule- sien, amelyen részt vett Körtvélyes István ipari miniszterhelyettes is, Kisger- gely Lajos, a nagyüzem vezérigazgatója mondott beszédet. Az új savüzem egymilliárd forint beruházási költségét az Állami Fejlesztési Bank fedezte. A teljesen automatizált — műszerszobából vezérelt — üzem berendezéseit a japán Samitomo cég szállította. Miként minden más szempontból, a környezetvédelmet tekintve is Európa legmodernebb savgyárai közé számít. A megengedettnél hatszorta kevesebb szennyező gáz kerül belőle a levegőbe. A gyár régi, 1970-ben készült karbamidüzemének fejlesztését, bővítését a Közép-európai Nemzetközi Bank finanszírozta. A költségek megközelítették az 1 milliárd forintot. A termelés alaptechnológiája nem változott, a kapacitás viszont kétszeresére növekedett és javultak a külföldön is jól értékesíthető péti kar- bamid fizikai és kémiai tulajdonságai. A korszerűsített üzem a legszigorúbb környezetvédelmi előírások szerint dolgozik, és a hatósági előírásoknál kevesebb nitrogént tartalmazó szennyvizet bocsát ki. ÜLÉST TARTOTT A TOT ELNÖKSÉGE Az állattenyésztés helyzete és fejlesztési lehetőségei A nehézségek ellenére javul a termékek minősége Tegnap Szabó István elnökletével ülést tartott a TOT elnöksége. A testület az MSZMP XIII. kongresszusa határozatának megvalósításéira kiadott TOT állásfoglalást tűzte napirendre. A mezőgazdasági szövetkezetek eddigi eredményei, vállalkozókedve, a tagság fokozódó érdeklődése bizonyítja, hogy a parasztság érdekeivel egybevág pártunk agrár- és s zövetk eze tp olíittik ája — hangsúlyozza többek között a TOT-állásfoglalás. A mezőgazdasági szövetkezetek és társulásaik jövedelemtermelő képességének fokozása nagy horderejű követelmény. A feladat továbbra is az, hogy gondoskodjanak a hazai élelmiszerellátásról és hoz■7P.1 Ó,T*11 l'-í'oir-tioür ot » exportjának további bővítéséhez. A népgazdaság versenyképességiének erősítése érdekében is meghatározó, hogy az agrártermelés természeti adottságait minél jobban felhasználjuk, a mezőgazdaságilag jól hasznosítható földek termőképességét megőrizzük és fokozzuk. A TOT elnöksége megvitatta az. állattenyésztés helyzetét és fejlesztési lehetőségeit is. Az ülésein megállapították, hogy az elmúlt két évtized az állattenyésztésben is a dinamikus mennyiségi fejlődés időszaka volt: a tsz-ek közös vágóállatiterme- lése 2,4, a tejtermelése három, tojástermelése pedig kilencszeresére növekedett. A háztáji gazdaságok fejlődésével együtt mindez lehetővé tette a jó hazai hús- és állati termék-ellátást, s hozzájárult az export lényeges fokozásához is. Az állattenyésztésen belül előtérbe került a kevesebb eszközt, élőmunkát lekötő, a befektetések gyorsabb megtérülését biztosító sertés és barom/f itenyésztés. Mindemellett az állattenyésztés eredményéi, hatékonysága a viilág élenjáró országaihoz, valamint a hazai növénytermeléshez viszonyítva is alacsonyabbak a kívánatosnál. Az egy főre számított hústermelésben a világranglistán negyedik, a tehenienkénti te j hozamban pedig 12., a tojástenmeléSben pedig 17. helyen állunk, miközben növénytermesztésünk az élmezőnybe került A TOT elnöksége ennek okát főként abban látja, hogy a gyors- ütemű fejlődés feltételéinek megteremtését a tsz-éknek csak kiisabb része tudta az állattenyésztésben képződött fejlesztési forrásokból finanszírozni. Kismérvű, az igényektől elmarad az állat- tenyésztői telepek korszerűsítése, a technológiai berendezések cseréje. Az állatférőhelyek jelentős része korszerűtlen, elavult. Á nehézségek ellenére az értékesített vágóállatok és az állati termékejlc minősége — bár a kívántnál kisebb mértékben — de javult. Egyre több, magasabban képzett szakember dolgozik az állattenyésztésben, s több szövetkezetben jelentős eredményeket értek el a közös és á háztáji gazdaságok együttműködésével. A TOT elnöksége a szövetkezeteknek javasolja, hogy fokozottan tartsák szem előtt az állattenyésztésben a munka termelékenységének, a gazdaságosságnak és a termékek minőségének javítását. A rendelkezésre álló eszközök koncentráltabb kihasználásával törekedjenek a takarmánygazdálkodás javítására, ezen belül különösen a keveréktokarmány-gyártás, s >az azt megalapozó ga'bona- raktározás fejlesztésére. A vágóállatok és állati termékek szövetkezeten belüli feldolgozása jelentős mértékben javíthatja az egyes ágazatok jövedelmezőségét, ezért általában indokolt az üzemi feldolgozás bővítése. Az elnökség megállapította, hogy a közös és a háztáji gazdaságok közötti együttműködés, s az így lehetséges munkamegosztás tartalékai nagyrészt még kihaszná■■ ■ lattanok, A kölcsönös előnyökre épüiő iirütókaHiegosz- tás továbbfejlesztése eredményesebbé teheti az ágazatok többségéiben a termelést. Az állattenyésztésben dolgozó vezetők és szakmunkásak szakmai színvonala főként az érdekeltség javításával növelhető. Mivel a szövetkezetek önerőből nem mindenütt tudják megoldani a gondokat, a TOT elnöksége szükségesnek tartja, hogy a szabályozók is elősegítsék a tej- és a vágómarha-termelés, a juh- és baromfiágazatok jövedelmezőségének növekedését, s a szövetkezetek számára vonzóbb és kedvezőbb feltételű pénzügyi források álljanak nyésztés fejlesztésére. A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa és a területi szövetségek mozgalmi eszközökkel is elősegítik a legeredményesebb szövetkezetek tapasztalatainak gyorsabb elterjesztését. A hétvégén befejezik a kukorica vetését a somogyjádi Alkotmány Tsz-ben. 647 hektárt vetnek be az idén, száz hektárral többet, mint tavaly TELJESÍTETTÉK VÁLLALÁSUKAT Elvetették a kukoricát a Kapostájban A nyújtott és éjszakai műszakok, a vasárnapi és ünnepnapi munka a földeken meghozták az eredményt a itoponári Kapostáj Termelőszövetkezetben : a munka ünnepére befejezték a kukorica vetését a közös gazdaságban, s ezzel a veitőbrigád teljesítette versenyvállalásának egyik fontos pontját. Mint arról Bodnár Imre elnök tájékoztatott, az idén a tavalyinál, illetve az erre az évre tervezettnél száz hektárral nagyobb területen, 1100 hektáron került földbe a kukorica magja, s ahogy az utóbbi három évben minden tavaszon, úgy ezúttal <ts sikerült május elsejére befejezniük a vetést. Kukoricát a BKR termesztési rendszer keretében vetnek, s ebben az évben főként külföldi — amerikai — hibrid fajták kerültek a táblákra. A munkát április 17-én kezdték, s azóta nem mindig fogadta kegyeibe az időjá- 1 rás a brigádot: négy napot kellett kihagyniuk, mert a meg-megújuló esőzések tétlenségre kényszerítették a gépeket és a traktorosokat. Most viszont jól előkészített magágyban várja a talaj fölmelegedését a szem, s a szövetkezetiek minden tőlük telhetőt megtesznek azért, hogy az elvetett területről betakaríthassák ősszel a tervezett 7,5 tonnás átlagtermést. Miután a közös gazdaság nagyüzemi tábláin befejez- ték a kukoricavetést, a következő napokban a gazdák háztáji földjein végzik el ugyanezt a munkát a Kapostáj Tsz traktorosai.
