Somogyi Néplap, 1985. május (41. évfolyam, 101-126. szám)

1985-05-03 / 102. szám

2 Somogyi Néplap 1985. május 3., péntek Reagan—Kohl találkozó a tőkés csúcs előtt Ronald Reagan, az Ame­rikai Egyesült Államok el­nöke, tegnap délelőtt Bonn­ban megkezdte hivatalos tár­gyalásait az NSZK vezetői­vel. Reagant és feleségét, vala­mint George Shultz külügy- és James Baker pénzügymi­nisztert Richard von Weiz­säcker, az NSZK államfője, Helmut Kohl kancellár, Hans-Dietrich Genscher kül­ügyminiszter és a nyugatné­met kormány más tagjai üd­vözölték. Ezt követően az amerikai elnök előbb Weizsäcker ál­lamfővel, majd Kohl kan­cellárral folytat megbeszé­léseket az amerikai űrfegy­verkezési programról, a teg­nap este megkezdődött tő­kés gazdasági csúcstalálko­zóról és a kelet-nyugati vi­szonyról. Reagan NSZK-beli látoga­tása és a tőkés csúcstalálko­zó rendkívüli biztonsági kö­rülmények között zajlik le. Bonnban tizenkétezer rend­őrt vontak össze, a lezárt kormánynegyedben öt-tíz- méterenként állnak fegyve­res rendőrök. Helmut Kohl nyugatnémet kancellár „teljes mértékben jogasnak,, nevezte az Egye­sült Államok űrfegyverke- zési programját Ronald Rea­gan amerikai elnökkel való tárgyalásán. Kohl ugyanakkor az NSZK-nak azt a kívánságát hangsúlyozta, hogy a nyu­gat-európai államok dolgoz­zanak ki közös álláspontot az amerikai programban való részvételükkel kapcsolatban. A hét vezető tőkés állam csütörtök este kezdődött gaz­dasági csúcstalálkozója előtt az amerikai elnök és a nyu­gatnémet kancellár egyetér­tettek abban, hogy az álta­lános vámtarifa- és keres­kedelmi egyezmény (GATT) tanácskozás-sorozatát már a jövő év elején össze kell hívni a szabad kereskedelmet akadályozó korlátok leépí­tése érdekében. Mindketten szorgalmazták a tőkés gaz­dasági fellendülés erősítését. Richard von Weizsäcker nyugatnémet államfő és Hel­mut Kohl kancellár köszöne­Konald Reagan amerikai elnök a fejlett tőkés országok csúcstalálkozójának kezdete előtt megbeszélést folytatott Kohl nyugatnémet kancellárral tűket fejezték ki Reagan el­nöknek azért, hogy vasárnap felkeresi a bitburgi katonai temetőt (ahol — többek kö­zött — 44 SS-katona sírja is található). A két fél ezt a — nagy nemzetközi tiltakozást kiváltó — aktust a nyugat­német — amerikai „megbé­kélés” szimbólumának szán­ja. * * * Bettina Craxi olasz mi­niszterelnök csütörtök dél­előtt, Bonnba való elutazása előtt a miniszterelnöki hiva­talban fogadta Nyikolgj Runykov római szovjet nagy­követet, aki Mihail Gorba­csov üzenetét adta át az olasz kormányfőinek. Ezt ma­ga a szovjet nagykövet kö­zölte az újságírókkal közvet­lenül a találkozás után. Kér­déseikre válaszolva elmond­ta, hogy az üzenet a bonni csúcstalálkozóval kapcsola­tos, a béke megőrzésének ügyével foglalkozik, Tegnap délutánig megér­kezett a nyugatnémet fővá­rosba a hét vezető tőkés ál­lam gazdasági csúcstalálko­zójának minden résztvevője. Ronald Reagan amerikai és Francois Mitterrand fran­cia államfőt, valamint Mar­garet Thatcher brit, Brian Mulroney kanadai, Bettino Craxi olasz és Jaszuhiro Na- kaszone miniszterelnököt (közülük Reagant és Naka- szonét már korábban) Hel­mut Kohl nyugatnémet kan­cellár fogadta ünnepélyes keretek között. Reagan elnök csütörtök délután Bonnban találkozott Nakaszone japán kormány­fővel és Mitterrand francia elnökkel. Az amerikai—ja­pán megbeszélésen (hason­lóan az amerikai—nyugatné­met találkozóhoz) megálla­podás született arról, hogy a jövő év elején össze kell hív­ni a GATT konferenciáját a kereskedelem liberalizálá­sáról. Egy magas rangú amerikai kormánytisztviselő bejelen­tette, hogy a hét vezető tő­kés állam jövő évi gazdasá­gi csúcstalálkozóját Tokió­ban tartják meg. A Reagan—Mitterrand-ta- lálkozón — George Shultz amerikai külügyminiszter közlése szerint — Mitterrand ismét szorgalmazta egy nem­zetközi pénzügyi konferen­cia megtartását, Lengyel tiltakozás rülit, hogy közöttük tót ame­A lengyel külügyminiszté­rium csütörtökön jegyzékben tiltakozott az Egyesült Álla- mök kormányánál amiatt, hogy két amerikai diplomata részt vett Krakkóiban a má­jus 1-i ellenfelvonuláson. Mint a jegyzék közli, Krakkóban az ellenfel vonu­lás élén haladó, különösen agresszív csoportból 15 főt őrizetbe vetitek, mert éltem- ellenes jelszavaikat kiabáltak, ellenzéki transzparenseket vittek és röplapokat szórtak, Amikor az őrizetbe vett sze­mélyeiket igazoltatták, kide­riikai diplomata is van; Wil­liam Harwood, az Egyesült Államok varsói nagykövetsé­gének első titkára és David Hopper, az Egyesült Álla­mok krakkói konzulja. Dip­lomáciai mentességükre való tekintettél mindkettőjüket azonnal szabadon engedték, A lengyel tiltakozó jegyzék leszögezi, hogy a két ameri­kai diplomata durván meg­sértette a diplomáciai stá­tust, az alapvető nemzetkö­zi normákat és szokásokat, Reagan* elnök bár tudomá­sul vette, hogy júniusban előkészítő tárgyalások lesz­nek erről a kérdésről, lénye­gében a wllliamsburgi csú­cson elfogadott határozat megerőlsítéisét nevezte szük­ségesnék. Ez azt irányozta elő, hogy rendkívüli valula- árfolyam-’ingadozások esetén a jegybankok nyújtsanak tá­mogatást a bajba került va­lutának. A nyugatnémet békemoz­galom tegnap „A másik Né­metország közös nyilatkoza­ta” című dokumentumában egyebek között élesen bí­rálta a tőkés országok óriási katonai kiadásait, amelyek döntő szerepet játszanak a fejlődő országok gazdasági nehézségeiben és nyomoré­ban, Az embargó Erich Honecker Moszkvába látogat Erich Honecker, a Német Szocialista Egységpárt Köz­ponti Bizottságának főtitká­ra, az NDK Államtanácsának elnöke a Szovjetunió Kom­munista Pártja Központi Bi­zottságának és a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnök­ségének meghívására május 4-én baráti látogatásra a Szovjetunióba érkezik — je­lentették be. tegnap hivatalo­san Moszkvában. Szófiába érkezett Dániel Ortega Csütörtökön Szófiába érke­zett Daniel Ortega nioara­güai elnök. A sandinista vezetőt Tó­dor Zsivkov, az államtanács elnöke hívta meg bulgáriai látogatásra. A nap folyamán bolgár —nicaraguai államfői tár­gyalásók kezdődték Szófiá­ban. Todor ZsiVkov és Dániel Ortega találkozóján kiemelt figyelmet fordítottak Bulgá­ria és Nicaragua egymás kö­zötti kapcsolataira, valamint véleménycserét folytattak a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről, Az Egyesült Államok elnö­ke fnyilvánvalóan hiú ember. Kettős /értelemben is az: ma­gánemberként és politikus­ként. Május első napján en­nek békés bizonyítékát adta a Nicaragua ellen elrendelt teljes kereskedelmi embargó­val. Senki nem vitatja ugyanis, hogy ,ez az igen ke­mény intézkedés válasz volt az amerikai kongresszus múlt heti döntésére, amely megtil­totta „ Ronald Reagannek, hogy pénzt \adjon a nicara- guai ellenforradalmárok ka­tonai akcióinak támogatásá­ra. A honatyák becsukták a pénztárcát, így ,a dacos és sértett elnök meg akarta mutatni, hogy olyan fegyve­re is van, amelyet a vele egyet nem értő képviselők nem üthetnek ki a kezéből. Az lelső kommentárok nem véletlenül azt emlegették, hogy ia kereskedelmi zárlat, amellett, hogy vitathatatla­nul nagy gondokat okoz Ni­caraguának, leginkább a kongresszusnak volt címezve. Annak a kongresszusnak, amelyben mind többen ag­gódnak azért, hogy az Egye­sült Államok belegyalogolhat egy latin-amerikai háborúba, ha tovább erősíti közvetett részvételét egy önálló és törvényes kormányzat elleni gerillaháborúban. Reagan tagadhatatlanul si­keres elnöknek bizonyult ed­dig, hiszen Ikemény és sok­szor kérlelhetetlen politiká­jának odahaza csak igen rit­kán mondtak ellent első négy érében. Éppen ezért |volt szá­mára olyan fájó csapás, hogy a kongresszusban megfenek­lett a nicaraguai ellenforra­dalomnak szánt J4 millió dollár ügye. Politikusi és emberi presztízsveszteségé­nek érezhette ezt Ronald Reagan, s feltűnően kemé­nyen igyekezett visszaütni. A kedve szerinti katonai meg­oldást átmenetileg félre kel­lett fennie, maradt a keres­kedelmi embargó, amely egy nagyhatalom kezében külö­nösen erős fegyver. Mert bármennyire is rossz volt Jmár évek óta Washing­ton és iManagua kapcsolata, azért az amerikai kontinens leghatalmasabb gazdaságá­val mégis jelentős maradt Nicaragua kereskedelme: az ország évi forgalmának 15— 20 százalékát tette /ki. Egy olyan helyzetben, amikor a rákényszerített háborúskodás a isandinista rendszer erejé­nek javát leköti, s a nicara- gucd gazdaság irdatlan ne­hézségekkel küzd, súlyos csa­pás egy ilyen embargó — ez nem vitás. Annál is inkább, mert a Fehér Házból nyil­ván még egyéb hálókat is szőnek Nicaragua megfojtá­sára. Bizonyosan tovább ne­hezítik gz ország hitelfelvé­teleit, sőt /kereskedelmét — finom vagy nyílt zsarolással — más országokkal. A nagy Egyesült Államok, miután a buzdított és gyá­molított ellenforradalmár csapatok nem tudják elsö­pörni a baloldali managuai rendszert, most totális gazda­sági háborúba kezdett a kis Nicaraguával. Érthető, hogy ezáltal különleges súlyt ka­pott Ortega most folyó kör­útja az európai szocialista országokban. A gazdasági fojtogatást túlélni értelem­szerűen csak baráti segítség­gel lehet. S ez jó esély, ame­lyet az is igazol, hogy Rea­gan döntését Amerikában is sokan bírálják, mondván célt nem érhet, csak elzárja gz utat a békés rendezés előtt. Nagyon valószínű, hogy a sértődött elnök célja éppen ez volt, A, K. mmm Május 1-i felvonulás Moszkvában. A szovjet emberek állást foglaltak a leszerelés, a bé­ke mellett (Telefotó — TASZSZ—MTI—KS) Tüntetés volt a washingtoni Fehér Ház előtt amiatt, hogy az NSZK-ban Reagan amerikai elnök koszorút helyez el a bitburgi temetőben, ahol volt SS-katonák sírhelyei is talál­hatók (Telefotó — AP—MTI—KS) A nicaraguai diplomácia lehetőségei Mindaddig nem lehet tár­gyalásos úton rendezni a kö­zép-amerikai válságot, amíg erre az Egyesült Államok nem mutat politikai hajlan­dóságot. Ezt hangsúlyozna Mánaguában Victor Hugo Tinoco nicaraguai külügy­miniszter-helyettes, ügyve­zető külügyminiszter abban az interjúban, amelyet az MTI és a Népszabadság ki­küldött tudósítójának adott, s amelyben a jelenlegi kö­zép-amerikai helyzetet, és a nicaraguai diplomácia lehe­tőségeit elmezte, Ismeretes, hogy a közép- amerikai válságban közvetí­tő Contadora-csoport tag­jai — Kolumbia, Panama, Mexikó, Venezuela — több mint két éve erőfeszítéseket tesznek arra, hogy tárgyalá­sos megoldást találjanak a térségbeli válságra — mon­dotta a nicaraguai politikus. Ezek a kísérletek eddig azért nem hozhattak valódi ered­ményt, mert az Egyesült Ál­lamok nem mutatott politi­kai készséget semmiféle ren­dezési javaslat elfogadására. Washington a katonai erőre helyezte a hangsúlyt, foly­tatta Nicaraguában az ellen- forradalmárok felfegyverzé­sét, a Salvador! hadsereg pénzügyi támogatását, Hon- durast katonai támaszpont­tá változtatta, Costa Ricát igyekszik müitarizélni. Bér az Egyesült Államok nem vesz részt a Contado- ra-folyarnatban, ez mégsem haladhat előre az amerikai kormány jóváhagyása nél­kül, hiszen Nicaraguát le­számítva az összes közép- amerikai országban ameri­kai katonai tanácsadók te­vékenykednek, s mindenütt növekszik az amerikai fegy­verek száma. A Contadora- csoport erőfeszítései ugyan­akkor mindaddig nem hoz­hatnak eredményt, amíg az Egyesült Államok és Nicara­gua között nem alakul ki jó­zan párbeszéd. Ezért ad ag­godalomra okot az, hogy az Egyesült Államok megszakí­totta a kétoldalú tárgyaláso­kat Nicaraguával. A Contadora-csoport és a közép-amerikai országok képviselőinek május 14—Í6-i tanácskozásától sem várható áttörés, mivel az Egyesült Államok politikája nem vál­tozott lényegileg Nicaragua irányéban azután sem, hogy a kongresszus a múlt héten elutasította a Reagan elnök által kért 14 millió dollárt az ellenforradalmárok támo­gatáséra — állapította meg Victor Hugo Tinoco, majd hozzátette; a kongresszus taktikai módosításokra rá­bírhatja ugyan a Reagan- kormányzatot, de az ameri­kai politika változatlan, va­gyis célja továbbra is a ni- caraguai forradalom meg­döntése. A szovjet—amerikai kap­csolatok alakulása befolyá­solja a nicaraguai forradal­mat. Meggyőződésem, hogy a nagyhatalmak közötti alap­vető kérdések, a stratégiai fegyverkorlátozás, vagy az űrfegyverkezés kérdése ugyanúgy visszahat Nicara­guára, mint ahogy a közép­amerikai feszültség sem ma­rad hatástalan a két nagyha­talom viszonyának alakulá­sára — mutatott rá befeje­zésül Victor Hugo Tinoco.

Next

/
Thumbnails
Contents