Somogyi Néplap, 1985. május (41. évfolyam, 101-126. szám)
1985-05-08 / 106. szám
r AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA * '* XLI. évfolyam, 106. szám Ára: 1,80 Ft 1985. május 8., szerda A BÉKEHÓNAP NYITÁNYA Békés jelent, biztonságos jövőt... Politikai demonstráció Nagyatádon A májusi hagyományos béke- és barátsági hónap megyei nyitányaként tegnap délután nagyszabású békenagygyűlést rendezett a népfront megyei és városi bizottsága a Nagyatádi Konzervgyárban. A hatalmas raktárcsarnok széksorait mintegy ötszáz ember, a város és környékének munkásai, az üzemek, intézmények dolgozói, diákok és katonák töltötték meg. Az eseményen részt vett Tóth János, a megyei pártbizottság titkára, Alekszandr Eduárdovics Gribovszkij, a Szovjet Kultúra és Tudomány Házának igazgatóhelyettese, Hafizullah Ebadi, az Afganisztáni Demokratikus Köztársaság budapesti nagykövetségének első titkára, valamint a párt-, a tanács, a tömegszervezetek és -mozgalmak megyei, nagyatádi és városkörnyéki vezetői. A Himnusz elhangzása után Várnai Zseninek Az atomkorszak küszöbén című versével egy diáklány adta meg az esemény alaphangulatát, majd Jámbor Lászlónak, a konzervgyár igazgatójának megnyitója után Bíró Gyula, az MSZBT főtitkára mondott beszédet. A szánok bevezetőként átadta hallgatóságának az Országos Béketamács és az MSZBT országos elnökségének üdvözletét, majd a győzelem 40. évfordulójának küszöbén így kezdte beszédét: — Negyven évvel ezelőtt — és negyven nappal Nagyatád felszabadulása után — elhallgattak a fegyverek Európában. Az antifasiszta koalícióba tömörült szövetségesek legyőzték a hiitler’zmiust. A világ történelmének leg- szégyentelj-esébb rendszere pusztult el; olyan háború fejeződött be az európai hadszíntéren, amelyhez hasonlót sem méreteiben, sem áldozatainak tömegét illetően nem ismert korábban az emberiség. A szónok. ezután ' felidézte a háború borzalmait, a Hor- thy-rendiszer népellenes politikáját, amely mérhetetlen szenvedésbe sodorta az országot, majd az évforduló jelentőségét hangsúlyozva kiemelte tisztelgésünket a felszabadítók, a Vörös Hadsereg katonái, a hősök előtt, és- személyes hangvétellel utalt az akkor kezdődő új korszák egyre gazdagabb krónikájára. — Somogybán születtem, számos szállal kötődöm ehhez a megyéhez — mondta. — Épp ezért elfogultan figyelem a változásokat, a fejlődés útjelzőit. Meggyőződéssel vallom, hogy minden eredmény a somogyi emberek kezemunlkáját, szorgalmát, tehetségét bizonyítja. De ilyen hallatlan változást tapasztalunk az ország más tájain is. Tízmilliós hazánk népe, gazdasága, kultúrája ezernyi szállal kötődik a szocialista közösséghez, földünk más országaihoz. S e kötődés legfőbb eredménye, hogy negyven éve béke van Európában. S hogy minden korábbinál igazságosabb társadalom fölépítéséhez kezdhettünk. Milliók békeakaratáról beszélt ezután a szónok, a békés egymás mellett élés politikáját, eredményeit méltatta, majd leszögezte: — Négy évtized minden pillanatában tettekkel válaszoltunk arra a kérdésre, hogy békében akarunk-e élni vagy háborúban. Döntésünk világos: az életet akarjuk, a békét kívánjuk megőrizni és átörökíteni utódainkra legféltettebb kincsünket. Az előadó ezután hazánk belső életének sikereiről, gondjairól beszélt, a XIII. kongresszus iránymutatásaira emlékeztetett, s azt a következtetést vonta le: — Bennünket a békés építőmunka feladatai foglalkoztatnak, de a békét védeni kell, a békéért harcolni kell! Bíró Gyula óvott az illúzióktól. Figyelmeztetett a szélsőséges imperialista politikusok törekvéseire, a fegyverkezési hajsza következményeire, majd a Varsói Szerződés megújítására utalva kijelentette: — Minél hamarabb sikerül felváltani a fegyverkezési versenyt a fegyverkorlátozásban való versengésre, annál nyugod- tabb lesz az európai népek élete. — A szocialista közösség országai — folytatta az előadó — mindig internacionalista elkötelezettséggel segítették azt a harcot, amelyet az imperializmus által fenyegetett népek vívtak a szabadságért, függetlenségük megszilárdításáért, társadalmi felemelkedésükért. — E gondolatkörön belül megemlékezett az afgán nép’’ hősi küzdelméről, és a magyar nép szolidaritásáról biztosította jelen levő képviselőjét. Bíró Gyula beszédének befejező részében a magyar—szovjet együttműködés és barátság fontosságát, állandó fejlődését hangsúlyozta, a Magyar—Szovjet Baráti Társaság tevékenységéről festett átfogó képet, majd annak a reményének adott hangot, hogy a béke negyvenedik évfordulójára nemcsak a fasizmus felett aratott győzelem miatt emlékezünk majd, hanem azért is, mert ebben az évben közelebb kerülhet az emberiség a tartós békéhez, a biztonsághoz. Ezután Hafizullah Ebadi és A. E. Gribovszkij kért szót. Mindketten népük harcát, békeakaratát fejezték ki nagy tapssal, egyetértéssel fogadott beszédükben. A békenagygyűlés résztvevői ezután — egységes szándékukat kifejezve — tiltakozó levelet fogadtak el és juttattak el az Országos Béketanácshoz. Végezetül Bíró Gyula a konzervgyár közösségének és két személynek béke- mozgalmi kitüntetéseket, illetve oklevelet adott át. A nagyatádi békedemonstráció az Internacionáléval ért véget. Magyar párt- és kormányküldöttség utazott Moszkvába Gáspár Sándornak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, az Elnöki Tanács helyettes elnökének vezetésével magyar párt- és kormányküldöttség érkezett tegnap Moszkvába. Az SZKP Központi Bizottsága, a legfelsőbb tanács elnöksége és a szovjet kormány meghívása alapján a magyar küldöttség részt vesz a fasizmus felett aratott győzelem negyvenedik évfordulója alkalmából megrendezésre kerülő ünnepségeken. A küldöttség tagjai: Czinege Lajos miniszterelnök-helyettes, Klenovics Imre, az MSZMP Somogy megyéi Bizottságának első titkára, valamint Rajnai Sándor, az MSZMP KB tagja, hazánk moszkvai nagykövete. A magyar küldöttséget a moszkvai repülőtéren Viktor Grisin, az SZKP KB PB tagja, a moszkvai városi pártbizottság első titkára, és Sztyepan Salajev, a szovjet szákszervezetek központi tanácsának elnöke fogadta. Moszkva egyik nagyüzemébe, a 23 ezer főt foglalkoztató 1-as számú csapágy- gyáriba látogatott tegnap délután a Gáspár Sándor vezette magyar párt- és kormányküldöttség. A nagy múltú moszkvai gyár megtekintése után Gáspár Sándor a gyári dolgozók kollektívájának képviselőivel találkozva beszédet mondott. Az MSZMP Központi Bizottsága, a Magyar NépközGáspár Sándor és Bazovsz- kij nagykövet a Ferihegyi repülőtéren társaság Elnöki Tanácsa és kormánya, a jubileumi ünnepségre Moszkvába érkezett magyar delegáció nevében tisztelettel köszöntötte a megjelenteket, a vállalat egész kollektíváját. — A közeli napokban ünnepeljük a hitleri fasizmus feletti történelmi jelentőségű győzelem 40. évfordulóját. E világméretű küzdelemben, amely az emberiség békéjéért és jövőjéért folyt, a szovjet nép hozta a legsúlyosabb áldozatokat, vállalta a legnagyobb terheket. Ez olyan történelmi igazság, amit sem elfelejteni, sem elfeledtetni nem engedünk — mondotta Gáspár Sándor. Gáspár Sándor a továbbiakban szólt arról, hogy Magyarországon kegyelettel és megbecsüléssel őrzik azoknak a szovjet katonáiknak az emlékét, akik a hazánk felszabadításáért folytatott harcokban estek el. A magyar küldöttség vezetője felszólalásában kitért arra is, hogy a szocialista világ óriási erőfeszítéseinek eredményeként sikerült megteremteni és megőrizni a Szovjetunió és az Egyesült Államok, a Varsói Szerződés és a NATO közötti katonai erőegyensúlyt. Országaink közös szándéka, hogy a jövőben is mindent megteszünk a fegyverkezési hajsza korlátozása és megfékezése, a leszerelés előmozdítása érdekében. Beszéde végeztével Gáspár Sándor a küldöttség látogatásának emlékéül átnyújtotta a delegáció ajándékát: forradalmi hagyományainkat, a népeink közös harcát jelképező magyar vöröskatoma szobrát. Nemzetközi történészkonferencia Kétnapos nemzetközi történész konferencia kezdődött tegnap Budapesten a Kossuth Klubban. Az MSZMP KB Párttörténeti Intézete és a budapesti Osztrák Kulturális Intézet által rendezett — az 1918—1925 közötti időszak közép-kelet-európai munkásmozgalom történetének kérdéseit megvitató — szimpózionon mintegy 30 neves történész: csehszlovákiai, jugoszláviai, lengyel, magyar, osztrák és román szakember Vesz részt. A tanácskozást Erényi Tibor, a Párttöirténeti Intézet igazgatóhelyettese. Kari Schramek, az Osztrák Kulturális Intézet igazgatója, valamint Rátkai Ferenc művelődési miniszterhelyettes nyitotta meg. Beszédeikben egybehangzóan üdvözölték az egyedülálló és újszerű vállalkozást, amelynek során valamennyi érintett ország szakemberei együttesen tekinthetik át az Osztrák-Magyar Monarchia szétbomlása után önálló életet kezdett társadalmaik első időszakát, a korszak munkásmozgalmát. Hangsúlyozták: a térség országainak mai együttélése szempontjából is fontos, hogy elfogultságoktól mentesen, a tudományos objektivitás igényével vizsgálhassák a szomszéd népek történelmét, hiszen az érintett népek évszázados együttélése olyan gazdasági és politikai realitásokat alakított ki, amelyek az Osztrák—Magyar Monarchia összeomlása után is hatottak, és hozzájárultak az új nemzeti államok arculatának kiallaikításához. Ezen országokban a munkásosztály a monarchia idején nőtt történelemformáló társadalmi erővé, ebben a korban Szerveződtek pártjai, szak- szervezetei, s kezdődtek az egész hatalmi struktúrát megrázó forradalmi mozgalmai. A tanácskozás első napján a résztvevők magyar, osztrák és jugoszláviai történészeik előadásait hallgatták és vitatták meg, amelyek egyebek között az 1920-as évek magyarországi munkáspártjainak tevékenységével, Ausztria 1918—19-as történelmével, valamint a két világháború közötti időszak jugoszláviai munkásmozgalmával foglalkoztak. A konferencia szerdán — jugoszláviai, csehszlovákiai, román és magyar történészek előadásai után — Sipos Péter, a Pánbtörténeti Intézet igazgatója zárszavával fejeződik be.
