Somogyi Néplap, 1985. május (41. évfolyam, 101-126. szám)
1985-05-29 / 124. szám
1985. május 29., szerda Somogyi Néplap 3 Pályaelhagyók Amikor még a munkaerő- mozgás adminisztratív eszközökkel történő korlátozása volt a divat, szakkörökben Okkal tették szóvá, hogy meg kellene végre fontolni: agyonmerewtett munkaerő-állománnyal vajon miként lehetséges a gazdasági struktúra olyany- nyira kívánatos megváltoztatása. S hogy a munkaerőfluktuáció elleni koncentrált támadások vajon nem veszélyeztetik-e a nagyon is kívánatos munkaerőmozgást, ami nélkül semmiféle szerkezeti változtatás nem képzelhető el? Amikor végre érvénytelenítették a munkaerőmozgást korlátozó adminisztratív intézkedéseket — ment illetékes helyeken is belátták, hogy az ezzel kapcsolatos figyelmeztetések nem voltak oktalanok —, rögvest kiderült, hogy a sakkal szabadabb munkavállalási lehetőségek sem segítik a kívánatos mobilitást, mert az a bizonyos „munkaerő- állomány” egyszerűen nem vesz tudomást arról, hogy honnan hová kellene mozdulnia. A munkahelyvál- toztaitások nagyobb részét anyagi érdekekre visszavezethető megfontolások motiválták, viszont a jobban fizető munkaihely nem volt feltétlenül társadalmilag is hasznosabb munkát végző munkahely. Napjainkra pedig már eljutottunk ódáiig, hogy az anyagi megfontolások nemcsak az egyszerű — azonos pályán, illetve szakmán belüli — munkahelyváltozta- tásokat motiválják, hanem egyre jellemzőbbek. Már- már tömeges méretűvé válik a pályaelhagyás is. A legfiatalabbak, a szakképesítést nyújtó felső- és középfokú iskolákat végzettek körében tavaly például 17— 25 százalék volt azoknak az aránya, akik a bizonyítvány, illetve a diploma átvétele -után rögvest más1 pályán helyezkedtek el, mint amire a szakképesítésük jogosította őket. Még inkább figyelmeztető, hogy például a már mimikába állt — de azért még a pályán kezdőnek minősülő — fiatal diplomások öt százaléka tavaly úgy döntött, hogy tanult szakmája helyett inkább fizikai munkakörben dolgozik tovább. S közöttük olyanok is vannak, akik betanított-, illetve segédmunkásként helyezkedtek el... Nagyítsuk ki a kép egyetlen részletét, vizsgáljuk meg ebből a szempontból a pedagógus-társadalmat. Különböző — és mindenképpen hivatalosnak minősíthető — információk szerint évről évre egyre több pedagógus kényszerül a pálya elhagyására. Pedig — mondhatnák sokan — az utóbbi években kétszer is volt központi béremelés; legutóbb 1984 szeptemberében nem kevesebb mint 10 százalék, s ez kiegészült a minden év elején esedékes aktuális béremeléssel. Ez további 5— 6 százalékot jelentett. Vagyis néhány hónap leforgása alatt olyan mértékű volt a béremelés, amit bármelyik szakma megirigyelhetne. No®, a pedagógusokat foglalkoztató iskolák így jutottak el oda, hogy például a következő tanévben már 4500—5500 forintos fizetést is kínálhatnak egy felsőfokú végzettségű tanárnak, feltéve, ha legalább 10—15 éve van a pályán ... Számoljunk csak gyorsan: 15 évi gyakorlat a diploma megszerzése után többnyire a 38—40. életévet jeleníti. S jó esetben máris elérhető a havi 5500 forintos fix. amihez háromévenként további 250 forintos emelésit is garantálnak ... Van persze 'túlóradíj is, maximum 40, azaz negyven forint (annak a nyelvtanárnak is, aki ma már 150—200 forintnál kevesebbért nem vállal magántanítványokat) . A pedagógusok pályaelhagyása azonban nemcsak az anyagiakra vezethető vissza. A Munkaügyi Kutatóintézet állapította meg nemrég, hogy 10—15 évi gyakorlat után is jellemző tünet a pályaelhagyás, mert a pedagógusok egyszerűen elfáradnak és kilátástalannak ítélik további munkájukat. Idézet az intézet kutatási jelentéséből: „...sokan panaszkodnak a rossz munkahelyi légkörre; arra, hogy egyre rosszabb adottságú gyerekek kerülnek az iskolákba, hogy a családok a nevelési tenni vallókat egy re inkább az iskolákra és csakis a pedagógusokra hárítják, akik -viszont semmi érdemleges fegyelmezési eszközhöz nem nyúlhatnak...” S ez még mindig nem elég. Fővárosi adat — de aligha csak Budapestre jellemző —, hogy az általános iskolai tanítók és tanárak munkaidőid1 használtsága ma már 120 százalékos, miközben a kötelező óraszámuk 77 százalékában tartanak csak a szakuknak megfelelő órákat. A többi idő elmegy a szakkörökre, a korrepetálásra, a különböző ügyeletekre stb. S mindezen felül még az otthoni felkészülés a másnapi órákra, az éjszakába nyúló dolgozat- javítások, meg annyi más. Van, aki — már csak szokásból Is — bírja, tűri. Mások meg — és egyre többen — megunják az egészet, és otthagyják a pályát. Számukra a munkaközvetítők inkább csak a könyvtárakat és a művelődési házakat ajánlhatják, semmivel sem jobb fizetési feltételekkel. Ezért aztán — állapítja meg a Munkaügyi Kutatóintézet jelentése — valószínű, hogy sokan egészen más pályákon, a szakmától teljesen idegen munkakörökben helyezkednek el. S tegyük hozzá: e megállapítás már nemcsak a pedagógusokra érvényes. Ha most valaki azit mondja : „No, de, kérem! A pályamódosítással Is együtt járó munkaerő-mobilizáció nemcsak hogy kívánatos, de anyagilag is ösztönzött élet- vezetési forma és módszer ...” Ha valaki ekként vélekedne, válaszként csak annyi jegyezhető meg, hogy igaz. De ez ügyben is ott tartunk, mint évtizedek óta a munfcaerőfluktuációval. Az egyre jellemzőbb pályaelhagyás és -módosítás is tervszerűtlen, befolyásolhatatlan, a társadalmilag és a gazdaságilag kívánatos szándékokkal gyakorta ellentétes folyamat, s értékét és ütemét nem annyira a társadalompolitikai célok, mint inkább a kényszerűség diktálta egyéni elhatározások vezérlik. És ez nem jó. Vértes Csaba KGST tanácskozás az árpanemesítésről Kompölton, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Kutató Intézetében tegnap megkezdődött a KGST árpa- nemesítéssel foglalkozó szakértői bizottságának ülése. A tanácskozáson, amelyen bolgár, csehszlovák, lengyel, magyar, NDK-beli és szovjet szakértők vesznek részt, ismertetik az árpanemesítés terén elért legújabb eredményeket, kidolgozzák és jóváhagyják az 1986—90-es időszakra szóló közös kutatási programot. A résztvevőik megismerkednek a kompoiti Növénytermesztési és Talajvédelmi Kutató Intézet mun kájával, tanulmányozzák a helyi nemesítésű korai árpá termesztésének tapasztalatait. BEMUTATJUK Á KÉPVISELŐJELÖLTEKET A 8-as választókerület jelöltjei KLABUZAI MIKLÓS Gyakorlott közéleti ember. Az előző ciklusban is képviselő volt, a siófokiak választották meg 1975-ben. Most egy másik körzet lakói tartották alkalmasnak arra, hogy jelöltként induljon a választáson. A fo- nyódj Balaton Termelőszö ■ vetkezet elnökének életútja egyenesen vezetett a köz szolgálatához. Akár családi örökségnek is mondható, hogy erejét, energiáját mindig meg kellett osztania a magánélet és a közösség között. Édesapja földműves volt. és tíz évig tevékenykedett a siófoki téesz párttitkáraként. Fia természetesen otthonról kapott közéleti indíttatást. Ő is fizikai munkásként kezdett dolgozni az érettségi után, s csak a kétkezi munka megismerését követően lett egyetemi hallgató Keszthelyen, az agráregyetemen. Diplomásként végigjárta a termelőszövetkezeti munka lépcsőfokait. Először Siófokon lett elnök, majd 1984- ben a fonyódi szövetkezet tagsága választotta meg a téesz első emberének. Eközben — 1967 óta kommunistaként _■— sokféle közéleti megbízatása volt. Tanácstagként szolgálta siófoki polgártársait; a városi pártbizottság, majd a végrehajtó bizottság is tagjai közé választotta. Három gyermek édesapja: a legnagyobb már gimnazista, a legkisebb óvodás. Mint elmondta: nehéz ösz- szehangolni az otthoniakat munkájával és társadalmi megbízatásaival, de családja segíti abban, hogy „több fronton” is helytállhasson. Amikor egy rövid beszélgetésre kértük, főképpen azt fejtegette: a boglárlellei és a fonyódi terület —ahol képviselőjelölt lett — legnagyobb gondja a Balaton vizének tisztasága és a környezetvédetem. Szerinte a megválasztandó képviselőnek ebben lehat sok tennivalója a „tisztelt Házban”. MÉSZÁROS GYŐZŐ A Balatonboglári Mezőgazdasági Kombinát vezér- igazgatója közismert ember a nagyközségben és vonzás- körzetében. Nem csoda, hiszen sokaknak ad munkát a kombinát, amely az utóbbi években szép ívben fejlődött. A vezérigazgató budapesti születésű, csupán néhány éve került a BaLaton-part- ra, de néha a helybelieket is felülmúlva, szinte az ősi- ítakos lelkesedésével munkálkodik a gazdasági eredmények jobbításán kívül azért is, hogy lakóhelye gyarapodjék. 1958 óta párttag, a megyei pártbizottság tagja. Közéleti tevékenységgel tehát jó ideje foglalkozik. Boglánlel- le sport- és kulturális életének virágzása többek között annak, is köszönhető, hogy a kombinát vezérigazgatója nemcsak a gazdasági eredmények növelését tartja fontosnak, hanem azt is, hogy a környék egyik legnagyobb munkaadójának számító gazdaság áldozzon azoknak a településeknek a fejlesztésére, amelyekben munkásai élnek. Akik a kombinátban dolgoznak, azt is elmondják: a munkakörülmények, a szociális ellátás, a jövedelem elosztása — tehát az embereket legérzékenyebben érintő tényezők — a vezérigazgató kinevezése óta közmegelégedésre a javuló gazdálkodással együtt fejlődték. A képviselőjelölt sportemberként is közismert, s mint elmondta: egész embert kívánó munkája mellett egyetlen kedvtelése a teniszezés. Feleségével és gyermekeivel együtt űzik ezt a sportot. Korábban úsztak. Ezzel kapcsolatban szóba hozta: épp itt a parton len ne szükség több uszodára, hogy a vízi élet folyamatos lehessen. A körzet legfőbb gondjaként az infrastruktúra hiányait említette, hangsúlyozva: különösen az ú- és a távközlési hálózat fejlesztéséért tehet sokat a le endő országgyűlési képviselő. BIB-ülés a nyári felkészülésről Örömök és ürömök a Balatonnál üdülők és kereskedelmi egységek felújításéit. A pünkösÉrtékelték a tej- és hústermelési versenyt A szakminisztériumok képviselőinek, valamint a három Balaton-parti megye vezetőinek és szakembereinek jelenlétében dr. Ábrahám Kálmán államtitkár, a BIB elnöke nyitotta meg tegnap Vonyarcvashegyen a Balatoni Intéző Bizottság ülését. Az egyes napirendi pontok kapcsán megoldást sürgető és már megoldott gondokról egyaránt szó esett. Ez utóbbiak közé tartozik huszonegy, néhány éve még erősen környezet- szennyező Balaton környéki állattantó telep közelmúltban bef ejeződött rekonstrukciója. A megoldást hozó MÉM-programot megelőzően naponta 1250 köbméter hígtrágya keletkezett a tó vízgyűjtő területén,. Azóta kevesebb mint negyedére csökkent a mennyiség. Az érintett 13 somogyi telep rekonstrukciójára 100 millió forintot fordítottak úgy, hogy közben a termelés feltételei is .korszerűsödtek. Hat telepen az állattartást részben vagy teljesen fölszámolták. Vajon hosszú távon és népgazdasági szinten nem lesz-e túl drága ez a megoldás? — kérdezte Tóth Károly, a me gyei tanács elnökhelyettese, aki az ülésen Somogy ot képviselte. Szólt a további komplex vízvédelmi beruházások anyagi gondjairól. Mint mondta, a VII. ötéves terv készítése során indokolt volna áttekinteni e feladatok megoldásához szükséges feltételeket. Ezzel kapcsolatban javasolta például a vízvédelmi területen található 1300 hektárnyi halastó hasznosítását. A nyári idényre való felkészülés tapasztalatairól adott számolt Rosta István, a BIB titkára. Mint mondta, a kemény tél Okozta károk és a szükséges fejlesztési erő hiánya egyaránt késleltették a zöldterületek és utak rendbetételét, az di első nagyobb vendeghul- lám is azt sejtette; az idén sem szűnik meg a sorbaállás az üzletek előtt. A kereskedelmi ellátással kapcsolatban ismételten szó esett az ágazat munkaerőgondjairól. Elhangzott: ma a korábbiaknál rosszabb a Balaton-part ellátásával ösz- szeíüggő vállalati és személyi érdekeltség. Ez nem csupán a szükséges fejlesztéseket gátolja, hanem olykor már egyes üzletek fenntartását is kérdésessé teszi. Ennek ellenére is sikerül megszüntetni néhány sokéves panaszt. Nem kell például ezen a nyáron sör- vagy tőkehúshiánnyal számolni a tóparton. Számunk- ra ugyancsak jó hír, hogy a BIB jelentése a déli ' part várható ellátását ítélte kiegyensúlyozottabbnak . Az illetékes vállalatok bérhelyzete miatt álig javul a köztisztaság, s továbbra is számíthatunk a strandok zsúfoltságára. Miközben a meglévők körülményeinek kulturáltabbá tételére sem jut pénz, aligha hozhat megoldást, hogy az üzemeltetők több eddigi szabad strandot be akarnak keríteni. Belépőjegyet mindenekelőtt a szolgáltatásokért, s nem a vízbe lépésért kell szedni! Élénk vita 'bontakozott ki az üdülőhelyi díjak kapcsán. Az ezzel kapcsolatos rendeletét többek szerint nem az élethez szabták. Az eredeti cél szerint a helyi tanácsok így juthattak volna nagyobb bevételhez. A gyakorlatban sok helyen ez nincs így, hiszen a PM e bevételek arányában csökkenti a nyújtott fejlesztési támogatást. Szóvá tették azt isi, hogy az üdülőhelyi díjak körüli bizonytalanság hátráltatja az idegenforgalmi szervek munkáját. B. F. Somogybán csökkent a szarvasmarha-állomány, az idén nyolcvanezer literrel kevesebb tejet dolgozhatnak föl megyénkben', mint tavaly. S ha nem történik változást akkor megérhetjük azt, hogy a fölösleget termelő Somogy önellátása sem lesz biztosított. Minderről sízó esett tegnap délelőtt Kaposváron, a tejipari vállalat székházában, ahol a megyei tanács mezőgazdasági osztályának, a MEDOSZ-nak és a Termelőszövetkezetek Somogy Megyei Szövetségének szervezésében tartatták meg a tej- és hústermelési verseny eredményhirdetését. Kersák Jenő, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának csoportvezetője értékelésében elmondta, hogy ma már az országban több mint 2500 millió liter tejet termelnek, lényegesen többet, mint amennyit a hatodik ötéves tervidőszak végére vártunk. Növekedett a fajlagos tejtermelés is: tavaly 4130 liter volt a tehememlkénti hozam, ez tíz év alatt 2000 literrel emelkedett. Így a KGST-országok között az első helyen állunk, s a fejlett nyugati országok előtit sem kell szégyenkeznünk. A tejipari vállalat vezetői arról számoltak be, hogy a. tej minőségének javulása is hozzájárult ahhoz, hogy újabb termékekkel jelenhettek meg a piacon. Az egy tehénre jutó legnagyobb tejtermelést a siófoki Üj Tavasz Tsiz és a somogysziliek érték el. Ebben a kategóriában második lett a Dél-somogyi Mezőgazdasági Kombinát, miig harmadik helyen a hetesi termelőszövetkezet végzett. Értékelték a mezőgazdasági nagyüzemek laktócdós Itej- zsírtermelését is. Itt a barcsi Vörös Csillag végzett az első helyen, megelőzve a Bárdibükki Állami Gazdaságot és a kéthelyi szövetkezetét. A kistermelők közül a tejtermelésben a sző- kedencsi Merics István megelőzte a somogyjádi Horváth Lászlót. A tejzsírtermelés- ben a drávaszemtesi Halász Imre és a görgetegi Kiss György bizonyult a legjobbnak. Az idei hústermelési versenyre mindössze a bala- tonnagyberekiek és a tabiak jelentkeztek, így elmaradt az eredményhirdetés; a nagy hírű állalmi gazdaság képviselőjének adtak át egy különdíjat.
