Somogyi Néplap, 1985. május (41. évfolyam, 101-126. szám)
1985-05-24 / 120. szám
2 Somogyi Néplap 1985. május 24., péntek VÁLASZTÁSI NAGYGYŰLÉSEK Papi békegyűlés Tatabánya Választási nagygyűlést rendeztek tegnap a tatabányai népházban. Ott voltak a szénbányáik, a gyáraik, a lakónegyedek képviselői, Komárom megye és a bányászváros politikai és társadalmi életének vezetői. Herczeg László, a városi népfronthizottság elnöke köszöntötte a nagygyűlés több mint félezer résztvevőjét, majd Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára mondott beszédet. — A választások előkészületi időszaka — mondta Havasi Ferenc — óhatatlanul számadásra késztet bennünket: mit értünk el, milyen munkát végeztünk az elmúlt ölt esztendőben. Nehéz években kellett helyt állnunk, de ma már nyugodt lelkiismerettel elmondhatjuk, hogy ez sikerült. Hazánk állta és kiállta a vitáig gazdasági és politikai viharait, a megnehezedett körülmények sem tudták kikezdeni nálunk a szocializmus ügyét. Előrehaladásunkat a vártnál sokkal nehezebb külső körülmények sem tudták megállítani. Kétségtelen azonban, hogy sokkal előrébb tarthatnánk, ha nem értek volna bennünket súlyos veszteségek. A Számunkra kedvezőtlen eseteatátty-alákuiásbói és a félvett hitelek után fizetett kamatokból is sok mindeme futatta Volnia. Mindemellett a magyar gazdaság olyan eredményekkel jellemezhető, hogy megállítottuk az eladósodási folyamatot, megőriztük fizetőképességünket, visszanyertük hitelezőink bizalmát, öt esztendő alatt mintegy 1Í5 százalékkal csökkentettük adósságunkat, 'tisztességünk, becsületünk van a világ előtt: ügy tekintenék fánk, hogy Magyarország mindig állja a szavát, s nehéz körülmények kötött is pontos, precíz a kötelezettségeinek teljesítésében. Befejezésül azt kérte a Központi Bizottság titkára, hogy akik majd a Választópolgárok bizalmából megkapják az országgyűlési képviselői, illetve tanácstagi mandátumot: szívvel-lélekkel dolgozzanak e megtisztelő közéleti tisztükben, nemzeti programunk, benne gazdasági feladataink minél eredményesebb valóra váltásáért. Ezután Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára, a Hazafias Népfront országos listáján szereplő képviselő- jelölt szólalt fel. Hangsúlyozta, hogy gazdasági terveink teljesítése döntő mértékben meghatározza jövőnket, ezért feladatainkat nagy felelősségérzettel, közös erőfeszítéssel kell megoldanunk. Éneikül ugyanis a részfeladatoknál sem érthetjük el a kívánt, az eddiginél gyorsabb ütemű fejlődést. Budapest Választási nagygyűlést rendeztek tegnap — mintegy hatszáz ember részvételével — Budapest VII. kerületében, az Állatorvostudományi Egyetem aulájában. A nagygyűlésen jelen voltak a főváros párt, állami és társadalmi szervezeteinek képviselői, a kerület országgyűlési képviselőjelöltjei, valamint több, az országos választási listán induló képviselőjelölt is. A Himnusz elhangzása után Molnár Béla, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára üdvözölte a megjelenteket, majd Nagy- iványi András, a Villanyszerelőipari Vállalat vezérigazgatója és Daruasi ístuátt ttyu- gálmazött főszerkesátö mon- dött beszédet, fezt követően az drszágos iistáh jelölt Salgó László főrabbi emelkedett szólásra. A szóitok ráihUtátött arra, hogy mihdittkább kiteljese- dőben vätl az áz állampolgári és társadalmi egyenlőség, ameiy az országot, a hazát a teljes közmegegyezés felé viszi. a vallás és lelkiismereti Szabadság Magyardtszág minden áilámpolgáráHak alkotmányban rögzített; és jó töfVétiVek által göhdósah őrzött, élidfegetiithfetétlen jöga. Salgó Lásáló HáHgsülyozta ázt Is, itogy áz Utóbbi ivekben hozott törvények jelentős tészéVel a közVélettiétiy még az előkészítés időszakában megismerkedhetett. A táisa- dalini viták során nem egy jogszabály éppen az eszmecserék nyomón nyerte el végső formáját. A nagygyűlés előadója Pozsgay Imre, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára volt. Elöljáróban szólt a választásokat megelőző nagyfokú társadalmi érdeklődésről, majd részletesen elemezte a szocialista nemzeti egység jogrendszerbeli alkotmányos és politikai előfeltételeit. — A jogegyenlőséget, a törvény előtti egyenlőséget szeretném először megemlíteni — mondotta. Magyarországon törvény előtti egyenlőség és ennek megfelelő törvényes rend van, ami az állampolgároknak nemcsak az állammal való kapcsolatukban, hanem egyéb ügyeiben is jogegyenlőséget jelent. Vagyis: az állampolgári lét politikai feltételei mellett az állampolgárrá válás és az állampolgári lét jogi intézményei — a világ szemében is elismerhető módon — megvannak hazánkban. A személyes biztonsághoz és jogbiztonsághoz társadalmi érdek fűződik — ez az elvi kiindulópontunk, ez az elmúlt negyedszázad egyik igazán megbecsülendő értéke. Nagyon fontos, hogy adjuk vissza a kistelepülések önbecsülését. Higgyék el, a főváros, a városok, az egész ország érdeke fűződik ehhez. Egymásra utaltság van a város és falu között, és most a falu bizonyult — a ráható ilyen-olyan okok miatt — gyengébbnek és ezért a kistelepüléseket kell felkarolni. Hazánknak nem kiüresedett és intézményeitől thegfdSz- tott kisközségekre, falvakra, hatlem önbecsülésükben thegerősödött településekre Vart szüksége. Veszprém Választási nagygyűlést rendeztek tegriäp Veszprémben, a Dimitrov Művelődési Központban. Á mintegy 400 résztvevő között ott Váltak Veszprém megye és a város párt- és tanácsi vezetői, a tátsádáiimi szervezetek, üzerhök, gazdaságok, intézmények képviselői. Ítészt vettek a nagygyűlésen a megye országgyűlési képviselő- jelöltjei is. Ä Himnusz elhangzása Után a nagygyűlést Mágor Győző, a Hazafias Népfront Veszprém megyei Bizottságának titkára nyitotta meg, majd Duschek Lajosné, a Magyar Nőik Országos Tanácsának elnöke mondott beszédet. — Történelmi jelentőségű tény — mondotta—, hogy hazánkban megvalósult a teljes foglalkoztatás. Fokozatosan javult a lakosság szociális ellátása, bővült az ellátásra jogosultak köre, a szociális intézmények befogadóképessége. Állampolgári joggá vált a közoktatás és az egészségügyi éllátás. A lakosság majdnem teljes egészére kiterjed a társadalombiztosítás. Szinte valamennyi gyermekes család részesül családi pótlékban, csaknem teljessé vált az óvodai éllátás, amellyel világviszonylatban az elsők között vagyunk. E felsorolás távolról sem teljes, csupán azt kívántam érzékeltetni, hogy szocialista társadalmunk milyen sokirányú intézkedéseket 'tett életkörülményeink javítására — hangsúlyozta Duschek Lajosné. A család szerepéről, jövőjéről szólva elmondta: amikor elődeink évtizedekkel ezélőtt a női egyenjogúság ma is alapvetően érvényes elvi kérdéseit kimunkálták, úgy vélték, a csalód ellátásának szinte minden gondját leveszi majd rólunk a társadalom. Ma már tudjuk: a család életének megtervezését, a gyermeknevelést, a családi harmónia megteremtését semmilyen intézmény nem vállalhatja helyettünk. A szülők felelősek azért, hogy gyermekeik jó családi légkörben nőjenek fél, elfogadják azokat az erkölcsi értékéket, normákat, amelyek szükségesek a társadalmi beilleszkedéshez, a kiegyensúlyozott élethez. KözVéleményühk Hagy egyetértéssel fogadta a kongresszus állásíöglálását, amely szerint a nyugdíj munkával szerzett jog, s célunk az, hogy a pénzügyi fedezet megteremtésével emeljék a nyugdíjakat, fokozatosán elérjük a nyugdíjuk Vásárlóértékének megőrzését. Átn az is szükséges, hogy a család, a gyermekek nagyobb türelemmel, segítséggel gbn- dbSkodjátták idős szüleiktől — mondotta Öüöchek ÍJájós- né. fezt követőén felszólalt Pesta László, a főváráéi tanács nyugalmazott elnökhelyettese, a Hazafias Népfront országos listáján szerepelő képviselőjelölt. A nagygyűlés a Szózat hangjaival ért véget. Papi békegyűlést tartottak tegnap Budapesten a Városháza dísztermében. Az eseményen részt vett és felszólalt Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az országgyűlés elnöke is. A békegyűlés a hagyományos májusi béke és barátság hónap eseményei közé tartozik: immár évek óta rendszeresen találkoznak ebben az időben a magyarországi egyházak és felekezetek képviselői, hogy kifejtsék véleményüket a magyar békepolitikáról. Sarlós István belpolitikai életünk soron következő fontos feladatairól szólt a gyűAz egyiptomi állártibiztön- sági szervek tegnap sajtótájékoztatón számoltak be áz amerikai nagykövetség körüli események ezúttal hitelesnek mondott, legújább változatáról. A földközi-tertgeri kikötőben, Alexandriában, még áprilisban — közölték — külföldiek Egyiptomba juttattak egy autót, amelynek gütiiiabföhfcsäiba és katbssaétiá-eliemeibe robbanószereket rejtették. A tervezett merényiét szervezője az egyiptomi állítás szerint líbiai állampol eár volt, aki most egy bizonyos „harmadik országban” tartózkodik. Az a „terrorista” viszont, akit a merénylet végrehajtására szemeltek ki, titokban már november óta az egyiptomi hatóságoknak dolgozott, öt képezték ki állítólag arra lésen, kiemelve a választásokkal összefüggő kérdéseket. Többek között rámutatott: egész társadalmunk életét szolgálja a párt közmegegyezésen alapuló politikája, amelynek egyik fontos eleme az érdekegyeztetés és a társadalmi demokrácia kiterjesztése. Az egyházak és a felekezetek képviselői hozzászólásaikban támogatásukról biztosították országunk békepolitikáját. Több felszólaló foglalkozott a békére nevelés kérdésével, amely a felnövekvő nemzedékkel kapcsolatos fontos pedagógiai feladatok közé tartozik. égy „Szíriái fennhatóság alatt álló területen”, hogy szerdán a kora délutáni csúcsforgalom idején pokolgépet robbantson fel a Garden Clty-Mék nevezett kö- vetségi negyedben. Az illetékesek aáombán nem közölték sem a líbiai polgár nevét, sem az örszágot, öböl tobst tartózkodik, sfem á „terrorista” ádátáit. Á sajtótájékoztatón nem Vált egészen világossá, högy szerdán tizenhárom órától napnyugtáig miért kellett robámsisakos biztonsági osztagoknak szinte légmentesen lezámiok egy egész városnegyedet, ha már az állítólagos merénylet tervét eleve ismerték és meghiúsították. Ezzel összefüggésben azzal az érvvel szolgáltak, hogy „egy alternatív terv lehetőségét” is ki akarták küszöbölni. „Fantom" terrorista Tüntetés az amerikai támaszpontok és a NATO ellen Döntés előtt Aki az utóbbi időben nyomon követte a görögországi eseményeket, az alighanem arra a következteitésre jutott, hogy Andreasz Papandreu igencsak merész politikus. Huszárvágásaival ellenzékét feldühítette, az ország közvéleményét pedig egyértelmű állásfoglalásra szorítja. A görög kormányfő lépései nyomán március óta belpolitikai ütközetsorozat bontakozott ki Héllasz földjén, amelynek a itétje igen nagy, azt hivatott eldönteni, hogy a következő négy esztendőben tói, melyik párt kormányozza az országot. Papandreu első huszárvágása az volt, hogy megvonta pártja, a Pánhellón Szocialista Mozgalom (PASZOK) bizalmát a konzervatív Konsztantin Karamanlisz elnöktől és Hrisztosz Szárce- takisz személyében — az ország történetében először — baloldali politikust jelölt az államfői posztra. A jobboldali elenzéknek elbben a játszmában saját, ütőképes jelölt híján csak annyi lehetősége volrt, hogy megpróbálja megtorpedózni Szárce- takisz megválasztását, de ez az erőfeszítés hiábavalónak bizonyult. Időközben Papandreu újalbb meglepetéssel állt elő: az államfőnek korlátlan hatalmat biztositó, 1975-ös alkotmány módosítására tett javaslatot. Papandreunak 1981-es választási győzelme óta mindig is gondot okozott, hogy az elnök a neki nem tetsző kormány- és parlamenti döntéseket semmissé teheti. Igaz viszont, hogy ez most a legígéretesebb ütőkártya az újabb választási erőpróbára készülő PASZOK kezében. A szavazók kérdésére, hogy miért nem teljesítettek maradéktalanul 1981-es választási ígéreteiket, azt válaszolhatják: az államfői hatalom áEta útjukat. S ehhez mindjárt hozzáteszik: amint új alkotmánya lesz Görögországnak, olyan, amely lényegesen nagyobb jogkört biztosít a kormánynak és a a parlamentnek, akkor az ígéretek is megvalósíthatók lesznek. Nyilvánvaló, hogy ezzel a PASZOK, s személy szerint Papandreu újabb négy eszr téridőre kór bizalmat a választóktól. És bízik is ennek megszerzésében, amit az is bizonyít, hogy előbbre hozták az októberben esedékes választásokat és már június 2-án az urnáikhoz szólítják a szavazókat. Persze, a választók nem Papandreu merészségét, hanem személyét, kormánya eddigi tevékenységét teszik majd mérlegre annak eldöntésekor, hogy kire, melyik párt jelöltjére adják voksúkat. Kétségtelen, Papandreu személy szerint és pártja, a PASZOK változatlanul igen népszerű a görögök körében. Nagyra értékelik a kormány külpolitikáját, amélynék keretében mind nagyobb szolgálatot tehetnek a béke és a haladás ügyéért, s amely- lyel ismét tekintélyt szereztek hazájuknak. Nagyra értékelik azt is, hogy Pa- pandreuék az örökölt korlátok között előnyösebb szerződést csikartak ki az Egyesült Államoktól az országban lévő négy amerikai támaszpont használatára, s hogy kikötöttek: amennyiben nem kerül sor a megállapodás meghosszabbítására, úgy ezeket a katonai létesítményeket 1988-ban felszámolják. Hasonlóképpen tetszést aratott, hogy a Papandreu-kor- mány megpróbált önállóbb, a nemzeti érdekeket fokozottan mérlegelő politikát folytatni a NATO és a Közös Piac irányában. Ezeket az érdemeket akkor sem kérdőjelezik meg a görögök, ha emlékezetükbe idézik a PASZOK 1981-es választási ígéretet, miszerint kiléptetik az orsziágot a NATO-ból. Kevésbé iáthatók-kézzel- foghatók a Papandreu-kor- mány hazai érdemei —mindenekelőtt a gazdaságiak. A legfőbb probléma a szavaPapandreu — az igazi görög zók szemében az, hogy nem csökkent a munkanélküliség: az állás nélküliek száma 7,8 százalékról 8,1 százalékra nőtt. Az infláció ugyan az örökölt 23 százalékról 18,4 százalékra mérséklődött, de még mindig rasztóan magas. Figyelemre méltó viszont, hogy sikerült megállítani a gazdasági visszaesést: most a PASZOK a tavaly elért 2,5 százalékos növekedés tartósítását ígéri. Csaknem négy éve a PASZOK a változás jelsza- vával-ígéretével hódította meg a görögöket. Most is ezt tűzte a zászlajára, s az emberek hajlanak is arra, hogy higyjenek ebben. Valószínűleg ezért — mégha az ellenzék követelése is ez volt — hozták előre a választásokat. Görögországban a belpolitikai csatározásokban mindig nagy a szerepe a politikusok személyi varázsának. A PASZOK úgy ítéli meg, hogy Papandreu személye változatlanul nagy vonzerő a szavazók számára. Igazi görög, szenvedélyességével, csapongásaival, a hitével, hogy még a megváltoz- tathataiJlant is megváltoztathatja. Szerencsés lépés volt, hogy Száncetakiszt emelték az államfői székbe, azt a jogászt, aki feltárta az 1963-as Lambrakisz-gyilkosság, a baloldal ellen indított hajsza mögöttes pollitikai szálait, érzékeny presztízsveszteséget okozva ezzel Konsztantin Ka- ramanilisznak. A választási hadijáratban a PASZOK jól kamatoztathatja azt is, hogy a portugál & a spanyol csatlakozásért cserében a közös piaci tagállamok megemelt segélyt szavaztak meg Görögországnak. Mindezzel együtt nem tekinthető lefutottnak a küzdelem. A legfőbb ellenzéki erő, az Új Demokrácia Párt, Konsztantin Micotaikisszal az élen, elszánt harcot indított a PASZOK és Papandreu ellen. Ennek során mindent megkérdőjeleztek, befeketítettek, amit a pánhellén kormány csinált. Micotakisz közismerten a NATO híve, Amerika-barát, a nagytőke érdekeinek harcos védelmezője. Most abban bízik, ahogy 1981-ben Papandreu képes volt meglepetést okozni és nyerni, úgy ezúttal ő képes hasonló fordulatra. Kemény küzdelem folyik tehát Görögországban, a döntés joga a szavazóké. K. M.
