Somogyi Néplap, 1985. május (41. évfolyam, 101-126. szám)
1985-05-24 / 120. szám
1985. május 24., péntek Somogyi Néplap 3 Bjelovár Kaposváron BEMUTATJUK A KÉPVISELŐJELÖLTEKET A 4-es választókerület jelöltjei (Folytatás az 1. oldalról.) fémipar, a textilipar, a cipőgyár és bemutatkoznak a nagyüzemi termelést egyre hathatósabban kiegészítő kisiparosok is. Az ünnepi megnyitó után a házigazdák és a vendégeik közösen tekintették meg a kiállítást, amely vasárnap déliig várja az érdeklődőket. Délután szakmai progra ■ mokkái, tanácskozásokkal folytatódott a rendezvény- sorozat. A városi tanács nagytermében a bjelovári és a somogyi párt-, állami és gazdasági vezetők tartottak megbeszélést. Dr. Papp János városi tanácselnök köszöntőjét követően Tóth Károly, a megyei tanács elnökhelyettese nyitotta meg a_ kötetlen eszmecserét. Bu- kovcsan Joszip, a bjellotvári kereskedelmi kamara elnöke rövid tájékoztatót tartott a megye gazdaságáról, a mintegy két évtizedes együttműködésről. Hangsúlyozta, hogy a somogyi kapcsolatokat fontosnak és jelentősnek tekintik, tavaly például tízmillió dollár értékű árucserét bonyolított le a bjelovári terület hazánkkal. Am a mostani találkozó, a beszélgetések is bizonyítják, hogy az eddigieknél sokkal szélesebb lehetőségei vannak az együttműködésnek. Ez a gondolat tükröződött a beszélgetés folyamain is. Erről szólt többek között Dévényi Zoltán, a Balaton Füszérit, Sümegh Nándorné, a Somogyker igazgatója. Dr. Orosz László, a megyei tanács ipari osztályvezetője és Boros József, a Kapos- gép igazgatója a gépipari együttműködés szélesítését szorgalmazta. Fodor János, a Siottour igazgatója pedig az idegenforgalmi kapcsolatokról szólt. Felszólalt a tanácskozáson Szenes Endre, a Lignimpex vezérigazgatója, és a magyar kereskedelmi kamara elnökségének nevében is a kölcsönös előnyöket jelentős lehetőségekre hívta fel a figyelmet. A városi tanácskozáson tartott megbeszéléssel egy- időben a Kaposvári Mező- gazdasági Főiskolán tudományos tanácskozást tartottak. Dr. Mariján Jóst, akri- zevci mezőgazdasági initézet tudományos tanácsosa a bú- zanemesítós helyzetéről és irányzatairól, Joszip Seles az intézet százhuszonötéves történetéről tartott előadást. Dr. Steffler József főigazgató-helyettes a kaposvári főiskola oktató, kutató tevékenységéről tájékoztatta a vendégeket. A kölcsönösen nagy érdeklődéssel kísért eszmecsere után a résztvevők megtekintették a főiskola kutatási objektumait. Ma a szakmai rendezvények sorával folytatódnák a bjelovári napok. Szomszédainktól irányítók, szakemberek látogatnak el a Volán Vállalathoz, a SÁÉV-hez, a nemzeti bankba, az OTP- hez, az Állami Biztosítóhoz, a ruhagyárba, a nyomdába, és nagyszabású gépipari nap Lesz a Kaposgépnél. ENDRÖDI LÁSZLÓ Az emberek a hűséget is számon tartják. A falubeliek elismeréssel beszélnek arról, hogy Endrődi László, a somogysárdi Haladás Tsz harmincnyolc éves növény- termesztési ágazatvezetője akkor is elhivatottan, végezte a munkáját, amikor nem mentek simán a szövetkezet dolgai, sőt többen cserbenhagyták. A marcali születésű fia- - talember a gimnázium elvégzése után a Keszthelyi Agrártudományi Egyetemen folytatta tanulmányait. Ugyanolyan tevékenyen részt vett a a KISZ munkájában, mint a középiskolában. Tanulócsoportot vezetett, tagja volt az egyetemi KlSZ-bizottságnak. Először a marcali tsz-ben dolgozott, majd Somogysárd lett életének következő állomása. Tizenhárom éve dolgozik a Haladás Tsz-ben. Kilenc évvel ezelőtt lett a növénytermesztési ágazat vezetője. Társai mondták el róla, milyen könnyen szót ért a gyalogmunkásokkal, a traktorosokkal, szívesen fog- talfcozik mindennapi gond- j’aikikal. Az egyetemi évek alatt megszerzett közéleti gyakorlatát nagyszerűen kamatoztatta a falvakban. Először szakszervezeti titkárként tevékenykedett, majd hét évvel ezelőtt megválasztották pánttátkámak. Azóta is ő áll az alapszervezet élén. Nem lett hűtlen a KISZ-hezsem, propagandistaként most is számíthatnak rá a társközségek fiataljai. Képviselőjelöltként az az elképzelése, hogy minél több társadalmi munkára ösztönözze az embereket, hiszen ahol többet tesz a falu a saját fejlődéséért, ott nagyobb eredmények születnek. PÁSZTÓHY ANDRÁS Tizenkét éves szakmai pályafutását az jellemzi, hogy mindig szívesen vállalta a néhezebb feladatokat. A mernyeiek, most pedig a szenitgáloskériék ezért becsülik nagyra a harminchat éves Pásztóhy Andrást. Polgáréiban született, Székesfehérváron érettségizett. Somogyot a főiskolai évei alatt szerette meg. 1973-ban szerezte meg az üzemmérnöki képesítést a Kaposvári Mezőgazdasági Főiskoláin. Pályáját gyakornokként kezdte és elnökhelyettesként fejezte be a memyed termelőszövetkezetben. A főiskolán töltött évek aiaitt részt vállalt a KISZ- munkában. Amikor Mernyé- re került, hamarosan ő lett az önálló területi KISZ- csúcsvezetőség titkára, majd beválasztották az akkori járási KlSZ-bizottság- ba. öt évvel ezelőtt megválasztották országgyűlési képviselőnek, ezenkívül tagija lett a memyei községi pártbizottságnak. Nagy elismerést szerzett az egész környéken azzal, hogy több mint másfél évvel ezelőtt vállalta az elnökséget a szent gáloskéri termelőszövetkezetben, amely évek óta egy helyben topogott, és eredménytelenül gazdálkodott. A Béke Tsz azóta felzárkózott a jobbak közé. Az emberek örülnek, hogy az ingázók közül többen véglegesen hazamentek dolgozni. Pásztóhy András szívügye a mezőgazdaság és az élelmiszeripar fejlődése. Első parlamenti beszédében is kiállt mellette, ötévi képviselői munkája során megtanulta, hogy nem lehet „csak utcákban, terekben gondolkodni”, az egész ország érdekét kell mindig szem előtt tartani. A kanizsai kerület ünnepe Negyven éve érzik hazánk határát tehertől szabadíthatja meg a homo sapienst. A vásáron látható ezerféle kis és nagy számítógép, számítástechnikai rendszer a bemutatóra „föl- tupírozvá” sokféle kunszt- tai ejti ámulatba a nézőt. Egyszerű képernyőn pingpongot játszik, bonyolult műszaki rajzokat készít, közlekedést sízervez, kényes műtéteknél segédkezik, újságot szerkeszt, avagy csak szép, színes ábrákat mutogat ... Lehetetlen volna felsorolni, hogy mi mindenre készítették föl a kiállítók ezeket a masinákat, örvendetes, hogy a hazai gyártó és rendszerszervező cégek bemutatói hasonlóképp látványosak és — a szakemberek véleménye szerint — tartalmasak, mint sok külföldi — keleti és nyugati — vállalkozásé. Természetesen az amerikai vagy a japán cégekkel- nemigen kelhettek versenyre a magyar komputerek gazdái, de szégyenkeznünk sem kéül: sokat tudunk — sókat fejlődtünk — már ami a kutatást és a rendszerfejlesztést illeti. Mert a széles körű, gyakorlati alkalmazás szerint... De ne legyünk ünneprontók. Szembetűnő volt a vásáron, hogy a laikus felnőtt- sereg többnyire csodálkozva nézte a kicsinyke és óriási képernyőket, érdeklődve, de egyben kissé idegenkedve bámulta a színes vagy fekete-fehér display-re írt szövegeket, rajzolt ábrákat. Ám a gyerekek, ha megengedték nekik — és többnyire megengedték — értőn és barátságosan próbálkoztáik szóba elegyedni az egyszerűbb programokat is szolgáltató masinákkal. Ilyen jelenetet figyelgettem egy oktatási célokra programoi- zott gép közelében, amikor a stand hangszórója zenét váltott. A jó ritmusú, a helyhez illő modern, elektronikus muzsika után évszázados dallam borította el a környéket: a Tűzi játékszvit. A gépen billentyűző kiskamasz ujjal megálltak, fölemelte a tejét, és — bár a környéken senki sem volt — közölte: „Nocsak, ez Händel!” És néhány percig elméi yülten hallgatta a féktelen örömmel ujjongó rézfúvósokat. Azután visz- szafordult a billentyűsorok- hoz. Luthár Péter 1945. május 22-én alakultak meg Berzencén, Lentiben és Letenyén az úgynevezett határvadász portyázó századok. Ez volt az alapja az azóta Somogy és Zala országhatárainak nagy részét védő, ma Nagykanizsáról irányított határőrkerület megalakulásának. A határőrök kezdetben mostoha föltételek között és rossz fölszereléssel látták el akkoriban nagyon is veszélyes szolgálatukat. Nemegyszer alakult ki áldozatokat is követelő tűzharc. Később folyamatosan korszerűsítették a körülményeket és a fegyverzetet, így könnyebbé, ugyanakkor összetettebbé, s egyre nagyobb felkészültséget kívánó lett a határőrök munkája. Megsokasodtak egyebek közt a határállomásokon végzendő feladatok. A kerülethez tartozó öt határátkelőhelyen többszörösére nőtt a forgalom, s ma csupán Lentinél meghaladja az egymilliót az évente ki- és beutazók száma. A nagykanizsai határőrkerület eredményes tevékenységét példázza, hogy 1978— 84 között egymás után hatszor nyerték el a KISZ KB Vörös Vándorzászlaját, tavaly pedig a szocialista versenymozgalomban nyújtott teljesítményükért az élenjáró magasabb egység címet érdemelték ki. Az évforduló alkalmából tartott ünnepségen Kovács Ernő kerületparancsnok a négy évtized fejlődését áttekintve arról is szólt, hogy ezeket az eredményeket aligha érhették volna el a lakossággal kialakított jó kapcsolat, a határ menti településeken élő emberek cselekvő támogatása és együttműködése nélkül. Az évek során teljes körűvé vált a határőrközségmozgalom. Az önkéntes határőregységek helytállását bizonyítja egyebek közt a gyé- kényesi kavicsbánya és MÁV-csomópont kollektívájának, valamint Bélavár községnek adományozott kiváló határőr kitüntető jelvény. Nem csupán a kerület kap azonban támogatást az ide tartozó hat somogyi határőrközségtől, hanem az egyes őrsök kátonái is sokféle segítséget nyújtanak. Rendszeresen részt vesznek a községfejlesztő társadalmi munkában, az iskolákban segítik a hazafias és honvédelmi nevelést, támogatják az úttörő- és Ifjú Gárda-egységeket. A községekben tartott rendezvényeknek kedvelt résztvevője a határőrség zenekara. E sokoldalú, kölcsönös együttműködés jelképeként az ünnepségen a somogyiak közül a babócsai Határőr Tsz és a csurgói Napsugár.Ipari Szövetkezet képviselői kötöttek szalagot a nagykanizsai csapatzászlóra. Az évforduló alkalmából nyitották meg a kerület négy évtizedes történetét bemutató házi múzeumot. Látható itt a hajdani nagykanizsai vár védőinek a XVIII. századból fennmaradt fegyverzete; az egykori határvadász őrsparancsnokság kaputáblája a negyvenes évek végéről. A táblán látható lövésnyomok is jelzik, hogy a határőri szolgálat gyakran önfeláldozó fegyveres helytállást követelt. A legfrissebb ereklye egy lovas határőr szobra, melyet a BM Határőrség Országos Parancsnoksága ajándékaként Sebők Sándor ezredes, az országos parancsnokság törzsfőnöke adott át az évfordulón a nagykanizsai határőröknek. B. F. Gépesítési tanácskozás Szekszárdin befejeződött az Országos Mezőgazdasági Gépesítési Tanácskozás. Az alkatrészellátásról folytatott kétnapos eszmecsere tapasztalatai szerint mezőgazdaságunk korszerű termeilési színvonala megőrzésének egyik alapvető feltétele az, hogy tovább javuljon az alkatrészellátás. Ennek érdekében mind az alkatrész- gyártást, mind a felújítást szervezettebbé kell tenni. MUNKATÁRSUNK JELENTI A BNV-RŐL Áz elektronika királysága A tavaszi BNV-re látogatóknak alighanem szükséges az idén az utazás előtt egy kis erőnüléti edzés, ment soha ekkora területet nem foglalt még el a vásár, saki mindent meg szeretne nézni, az legjobb, ha két niapöt itölt el itt. Látnivaló bőséggel van, s ami igen figyelemreméltó: a számítógépek éssi számítógéprendszerek mindenhova kiterjesztették unalmukat. A korábbi években sem volt meglepő már, hogy az ilyen csodáikból sokat bámulhat meg a nézelődő, de a totális áttörés valószínűleg az idén történt meg: az elektronika végleg elfoglalta királyi trónusát. A komputer beszél, rajzol, tervez, szervez, rendszerez, adatot gyűjt és közöl, írógépet helyettesít, bonyolult és egyszerű feladatokat old meg, doligpzik csöndben és pontosan, készséggel teljesít minden kérést, aszerint, hogy mit bíznak rá és hogy mire képes. Mire képes? Ennek határát a vele foglalkozó legképzettebb szakemberek sem tudják pontosan megjelölni, legbiztosabb becslésük any- nyi: sokra. rideg, élettélen anyagok hal- A gép persze önmagában maza, érzéketlen, mint egy kődarab, de amint kiagyalója, az ember odaül a szerkezet billentyűjéhez, feltölti és megdolgoztatja a gép memóriáját, a rendszer azonnal meglepően okos, éles elméjű lesz. És rengeteg fölös szellemi és fizikai
