Somogyi Néplap, 1985. május (41. évfolyam, 101-126. szám)

1985-05-22 / 118. szám

4 Somogyi Néplap 1985. május 22., szerda Uszoda az Európa mellett Az idei idegenforgalmi szezont több új létesít­mény átadásával várja a Pannónia Szálloda és Vendéglátó Vállalat Ba latoni Igazgatósága. A szállodák korszerűsítése mellett bizonyára olyan különleges szolgáltatások is vonzzák majd a tu­ristákat, mint a siófoki Európa-szálló udvarán épített szabadtéri uszoda. A képen az utolsó simí­tásokat láthatjuk. A jövő hónapban már választ­hatnak a medence és a Balaton között a vendé­gek. Hűség a tálhoz, hűség a munkához Megtalálni az ismeretlen X-et — A szakmám Missé ha­sonlít a matematikához. Ott az ismeretlen X-et keressük, nálunk pedig leggyakrabban az ismeretlen bűnelkövetőt. S iha Imegtaláljuk, mindkét „szakmában” rendkívül nagy a sikerélmény, mely doppin­golja az embert, s elenged­hetetlen feltétele annak, hogy jó érzéssel, örömmel merül­jünk újra a munkába. Kösz Lajos rendőr őrnagy a Siófoki Városi Rendőrka­pitányság bűnügyi osztályá­nak vezetője és a kapitány­ság vezetőhelyettese. Soha nem élt máshol, csak So­mogyiban. Csurgó közelében, Somogyesicsón látta meg a napvilágot 49 évvel ezelőtt. — Gyönyörű a falu, ott az erdő mellett. Onnan in­dultam paraszti családból. Édesanyám ma is ott él, öcsém pedig Csurgón asz­talos. Amikor tehetem, min­dig visszatérek, meglátoga­tom őket. üharosberénylben népi kol­légistáiként tanult, majd Szentlőrincen mezőgazdasági technikum következett. Hi­ába nevélődött falun, hiába érték a szülői ráhatások, a mezőgazdaság nem vált iga­zi érdeklődési körévé. Ka­tonaság után tehát nem a mezőgazdaságban helyezke­dett el, (hanem Csurgón, a rendőrőrsön kezdte meg a munkát. — Az egyenruhás pálya korábban iis vonzotta. Kato­natiszt sizívasen lettem vol­na, méglsem annak mentem. Közrejátszott döntésemben az a tény is, hogy közben apám meghalt, majd Nagy­atádra, onnan Kaposvárra kerültem. A megyeszékhely­ről azért jöttem Siófokra, mert itt megüresedett egy szolgálati lakás, s nekem ott­honra volt szükségem. 1971- ben ifjúságvédelmi előadó­ként kerültem a bűnügyi osztályhoz. Ezek voltak ed­digi munkám során á leg­szebb évek. 'Fiatalokkal fog­lalkozhattam, s a megyei if­júságvédelmi vonalion egy rendkívül jó közösség dolgo­zott. Csak a saját munká­mért feleltem. Ha elrontot­tam valamit, én álltam a szőnyeg szélére, ha jót csi­náltam, én düllesztettem ki a mellemet. Ez az arany­időszak” 1977-ig tartott, utá­na alosztályvezető, majd 1982-től a bűnügyi osztály vezetője lettem. Kosz Rajosnak lis nagy ré­sze van abban, hogy a sió­foki körzet közbiztonsága a rendkívüli idegenforgalom ellenére is elfogadható, meg­felelő. (Több évtizedes szol­gálata sarán sok-sók bűn­esettel találkozott, de van egy, amelyik kiérdemelte a „leg” jelzőt. — Az egyik nyáron aszán- tódi kempingben történt ez a borzalmas eset: egy zacs­kóban újszülött csecsemőt találtaik. Éjjel-nappal dol­goztunk az ügyön, s az első nyomra csak a második nap este bukkantunk rá: két nő gyorsían elutazott, s közülük az egyik a bűntény éjjelén a gyógyszertárban járt görcsoldóért. Ezután hamar kiderítettük, hogy a nők ba- jaiaik, s az egyik lányanya­ként így akart megszaba­dulni gyermekétől. Még ma is Ibéleborzongok, ha rágon­dolok. Szabad idejében gyakran kiül a Balaton partjára hor­gászni, vagy [csónakból, eset­leg stégről várja a jó sze­rencsét. Egyénli rekordja egy 7,1 Ikg-os fogas volt, ame­lyet hajóról fagott még 1983 szeptemberében. Ezen kívül a 'Balatankiilitiben felépült családi háza körül kertész­kedik, szőlés2lkedik. Felesé­ge szintén a rendőrség al­kalmazottja, már 1953 óta! Huszonegy éves lánya a, fő­városban, a külkereskedelmi főiskolán tanul. l— Néhány társadalmi tisztséggel is (közelebbről megismerkedhettem. Tagja voltam a horgászegyesület vezetőségének, sokáig párt­titkári tisztet is betöltöttem, most pedig tagja vagyak Siáfökan a BM pártbizottság végrehajtó bizottságának. A tanácsi választások során tanácstagnak jelöltek a bala- tonkiliti körzetben. Mind­emellett ,Jhivatásos labdarú- gó-szurlkoló” is vágyók, s aziárt izgulok, hogy jövőre bajnokin fogadhassuk a Fra­dit, az Újpestet, a Video­tont .. . Gyarmati László Holland műszaki napok Holland műszaki napok címmel tegnap háromnapos rendezvénysorozat kezdődött a Duna Intercontinental Szállodában a holland gaz­dasági minisztérium és a Holland Kereskedelemfej­lesztési Tanács szervezésé­ben. A holland gazdasági élet több jelentős iparvállalatá­nak szakemberei előadásokat tartanak egyebek között a mezőgazdasági, a környezet- védelmi és az egészségügyi berendezések fejlesztéséről, gyártásáról, ismertetik ex­portajánlataikat a csomago­lástechnikai és szállítási esz­közökből és tájékoztatják az érdeklődőket az anyag- és energiatakarékos új holland technológiákról is. A holland műszaki napok alkalmából rendezett sajtó- tájékoztatón a szervezők el­mondták, hogy a magyar— holland árucsereforgalom ér­téke viszonylag alacsony, a kooperációk száma sem túl nagy és mindössze egy ve­gyesvállalat működik, a me­zőgazdaság területén. Ennek ellenére jó lehetőségek kí­nálkoznak az együttműködés szélesítésére — holland véle­mény szerint —, különösen az élelmiszeriparban, az ál­lattenyésztésben, a gyógy­szergyártásban és a jármű­iparban. Az árucsere-forga­lom növelése mellett e koo­perációk előmozdítását is se­gítheti a mostani rendez­vénysorozat. Nem lesz a te talpadnak nyugalma 86. Németh böllér a mellét ve­ri. — Hétfőn lesz a napja, hogy megkérvényezem a ne­vem újiranélmetesítéisét! Hangját összetöri a Stagl- házon átdübörgő katonai jár­művek pokoli robaja. A ka­tonák csukott szájjal énekel­nék: ....... die Reihen fest g eschlossen.. — Ezek katonák! — rik­kantja Derr molnár. — A mieink! Sánta Vamk fokhagymás leheletet vicsorog rám a csattogva körbelengő horog­keresztes zászlók közül. — Az ura bűnben van, hogy német katona... A ' maga ura majd szégyellni fogja a hitványságát! De a bengeríbucslkázó re­pülőgépek bugása hurokként fojtja meg a hangját. Az óvóhely-méhből lányarc de­reng elő. — Néniké, ugye maga fél? Buffanrva robbannak a bombák, olyan a hangjuk, mint Binder Willy bandájá­ban a nagydobé. Egyetlen harsány rézhamgszer áriája szárnyal ki a dolbdülbfoené- sek bokrából: Resch Péter társak nélkül fújja a magyar Himnuszt, de valahogy csú- fondárosan. az kísérli ki Er­dősről a németekkel pücoló tizerihét bundisita családot. Az első ponyvás szekér bak­ján sánta Vaink ül. A trombita leolvad Resch Péter szájáról, már nem is ő néz farkasszemet vélem, hanem Nyári Péter. — A Népgomdozó Hivatal ránk bízta, vizsgáljuk felül Erdősön, kli tagadta meg ezt az országot szóban, írásban és tettben. Azokat most mi is kitagadjuk innen, nin­csen számúikra hely éhben az országban! Rosenlbarg Számi bólogat néki, és Vaksin hunyorog rálm a drótszárú ókula üve­ge mögül. — Te vagy az, Mayer Éva? Itt voltál akkor éj­szaka, a programkor, ugye? Láttalak... Felkérhetlek? Milyen szépen muzsikálnak: „Fel a fejjel, Dávid ivadék!” Forog vélünk a világ. Csak egy emlbercövek nem kering körbe Velünk. Kapaszkodik a házunk kapufélfájába. Szánya Dávid, a műfűre fel­vidéki telepes. — Beszédem van magával, álljon meg egy polgári szó­ra. És már búgócsiga hangú rtinglispil karlikáztat körfae- körbe; a hintóm mögötti ru­gókon ringó falovat Nyári ostorozza. — A szérűsikert felé inai­hattak! Apám és anyám előttem kucorognak a körhinta apró famozdonyán. Amikor apám hátrafordul, Varró Gyula­arca van, a hangja is a kér­éséi sorstársunké. — Ez a menetrendszerű kitelepítő vonat. Koch Rudii tülkölő auto­mobilja éppen ellenkező irányba forog, mint a kör­hinta többi ülése. Sebesen közeledik a hintóm felé. — Boch ... Boch, Mecsek- nádasdról! — Én mindenre jól emlék­szem, Koch! — Az uram hangja; Harisom itt ül mel­lettem. Recsegve, ropogva ütkö­zünk össze Koch automóbil- jával, megbillen fölöttünk a ringlíispil küllőé kereke, és zuhanni kezdek a semmibe. Amikor felnyílik a sze­mem, a homály vadkörtefa koronájává sziláidul, a törzs­ből ágak nyúlnak ki, mintha a körhinta küllői kilevele- sedtek volna. Eszméletemet vesztve lecsúszhattam a vac­korfa tövébe. Egy pillanatra sötétedhetett el előttem a vi lág, vagy órákra? Az első gondolatom: „Hans!” Lök­ném négykézi ábra, majd talpra magamat, de tápász- kodássá csúfolja a szándékot gyengeségem. (Folytatjuk.) Sokan vannak táppénzen 250 nyugdíjelőkészítő bizottság működik Cstaknem egy év felt el azóta, hogy az országban elsőként megalakult a me­gyei társadalombiztolsítási tanács, amely önkormány­zati jellegű szervként ál­landóan figyelemmel kíséri a lakosság társadalombizto­sítási elláitásániak helyzetét, annak színvonalát, az ügyek intézését. A tanács a meg­alakulása óta több témáról tárgyalt a jobb ellátás ér­dekében. Guth Józseffel, a megyei társadalombiztosítá­si tanács elnökével arról beszélgettünk, miben sike­rült eredményt elérni, s mit tart további teendőnek. — A testületi üléseken a lakosság egyes rétegeit vagy az egész lakosságot érintő kérdéseikkel foglalkozunk. Sajnos, nem tapasztalitunk lényeges változást a táppén­zes fegyelemben és a foglal­koztatási rehabilitációban. A munkáltatók nagy része nem fordít kellő gondot az ellenőrzésre, még indokolt esetben sem él következete­sen táppénzletiltási jogá­val. Tavaly havonta átlago­san 7035-en voltak táppén­zes állományban, s ez több mint egymillió nyolcszáz­ezer termelésből kiesett munkanapot jelentett. Eb­ben benne van a szociális problémák megoldása is — erre nem a táppénzrendsze­rünk lenne hivatva —, így a beteg gyermekek *és az idős hozzátartozók ápolása, gon­dozása. A foglalkoztatási rehabili­táció legfőbb gátja a köl­csönös érdektelenség a munkáltató és a dolgozó ré­széről. Azt javasoltuk, hogy a munkál tatoknál foglalkoz­tatott, megváltozott munka- képességű dolgozók munka­béréneit 55 százalékát me­gyei vagy városi szinten gyűjtsék össze. Ebből aiz összegből fejleszteni lehetne a már meglevő szociális fog­lalkoztatókat, vagy újakat lehetne létrehozni. Az is elképzelhető, hogy egy-egy vállalatot támogatnánk, amely vállalná a munkahe­lyek, az üzemrészek kiala­kítását nagyobb létszámú, megváltozott munkaképes­ségű foglalkoztatására, esetleg jól működő bedol­gozói hálózat kiépítését ol­daná meg a pénzből. — Egyre többen mennek nyugdíjba Somogybán. Sen­kinek sem mindegy, hogy a munkahelyén intézheti-e el az ügyét. Mekkora a fejlő­dés ilyen szempontból? — Kedvezőek a tapaszta­lataink a kifizetőhelyek szervezését és’ a munkahe­lyi nyugdíjellőkészítést il­letően. Most fejeződik ,be a kifizetőhelyek szervezése ott, ahol száznál több dol­gozót foglalkoztatnak. Ki­emelkedő az érdekképvise­leti szervezetek — a szak- szervezetek, a Teszöv, a Ki- szöv, a megyei társadalom­biztosítási igazgatóság — munkája a szervezésben. Si­került élénni, hogy a somo­gyi dolgozók 95 százaléka a munkahelyén kapja .meg a társadalombiztosítási ellá­tást. A dolgozók a jogvitá­kat ugyancsak a munkahe­lyükön rendezhetik a tár­sadalombiztosítási tanácsok, mint elsőfokú, jogorvoslati szervek útján. Eredményes­nek tartjuk a munkahelyi nyugdíjelőkészítést. A me­gyében működő 250 nyug­díjelőkészítő bizottság ta­valy 5551 dolgozó nyug­díjba menetelét készítette élő, ez pedig az összes nyugdíjigénylő 63 százalé­ka. Ezzel megkímélte az idős vagy beteg embereket a sok utánjárástól és csök­kentette az ügyintézés ide­jét. — Kevesen ismerik azt, hogy a megyei társadalom­biztosítási tanács egyéni nyugdíjemelési és effvéb kérelmeikkel is foglalkozik. — Tavaly a tanács és szakbizottságai 803 felszóla­lást, kérelmet v tárgyaltak. Elmondhatom, hogy 706 dol­gozónak 860 ezer forint se­gélyt adtunk, ez átlagosan 1215 forintot tesz ki. Az emberek egyéni gondjainak megoldása munkánk 80—90 százalékát teszi ki. A fá­radság, a ráfordított idő bő­ven kamatozik, amikor az emberek érzik a segíteni akarást. Természetesen van­nak olyan ügyék, esetek, ta­lán irreális igények is, ame­lyeket nem lehet és nem is tudunk kielégíteni. Sajnos mind több a jogalap nélkü­li nyugdíj, családi pótlék, táppénz és egyéb ellátás föl­vétele. A téves folyósítások, a jogalap nélküli fölvételek gyakran csak évek múlva derülnek ki, amikor a túl­fizetések már több tízezer forintot is meghaladnak. A fizetési kötelezettség alóli részbeni vagy teljes mente­sítés, esetleg részletfizetés megállapítása igen körülte­kintő, a szociális és egyéb körülményeket figyelembe vevő, az egyéni és társa­dalmi érdekek egyeztetését megkívánó döntést igényel. — Miben lenne szükségük segítségre? — Rajtunk kívül még több szerv, testület, intézmény foglalkozik szociálpolitikai kerdesekkel. Mind az anya­gi, mind a szellemi erők ezért igein megosztottak. Indokoltnak tartanám a szociálpolitika egységles in­tézményrendszerének mi­előbbi megvalósítását a ha­tékonyság elvének jobb ér­vényesítése miatt — mond­ta befejezésül Guth József. L. G. Bjelovári községek közössegének bemutatkozó kiállítása Somogybán 1985. május 23-tól 26-ig. Kulturális és sportrendezvények, gasztronómiai napok, a nemzetközi hírű jugoszláv konyha specialitásai Kaposváron a Cser vendéglőben és a Park étteremben, Nagyatádon az Ezüstkancsó étteremben, Barcson a Boróka étteremben. A kiállítás május 23-án 11 órakor nyit, naponta 9—18 óráig tekinthető meg. A belépés díjtalan. Helyszíne: Kaposvár, sportcsarnok. Minden érdeklődőt szeretettel vár a rendezőség. __________ (73916)

Next

/
Thumbnails
Contents