Somogyi Néplap, 1985. május (41. évfolyam, 101-126. szám)

1985-05-22 / 118. szám

1985. május 22., szerda Somogyi Néplap 5 Hangversenykrónika Jephta Fülöp Gileád törvénytelen fia, a retten thet etlen Jephta győztesen térit haza a zsidó hadaik élén a pogány am- moniiták ellen vívott hiálbo- rúbóL Antal György, a Ze­neművészeti Főiskola pécsi tagozata szimfonikus zene­karának és énekkarának karmestere azonban aligha érezhette maigát triumfáms hadvezérnek az után a hangverseny után, amelyre hétfőn kenuit sor Kaposvá­ron, a Latinca Sándor Mű­velődési Központban. An­nak a heroikus küzdelem­nek a tanúi pedig, amelyet Händel: Jephta című ora­tóriumának kottafejeivel vívtak a főiskolai hallga­tók, levonhatják a követ­keztetést : bármilyen rokon­szenves és tehetséges is egy sereg, aligha nyerhet csatát, ha élén csupán egy derék hadnagy áll, s nem „profi” generálás. Igaz, a Jephta zenekarát nem állította túlságosan ne­héz feladat elé a miár az el­múlás rémeivel viaskodó idős Händel, a jórészt szok­ványos barokk áriák, reci­tativók és együttesek kísé­rete azonban hallatlan pon­tosságot követel — s ezt az igényt nem sikerült kielégí­teni. Bár hallottunk —min­denekelőtt a fafúvósoktól, de olykor a vonósoktól is — szép, szolisztikus részeket, bár a hegedűskar hangzása csaknem végig kiegyenlített és kellemes volt, sajnos „hullott a forgács” is: a bi­zonytalan inditásofcnak, a ritmikai csúszásoknak, el­sietett vagy megkésett be­lépéseknek se szeri se szá­ma nem volt, az erőtlen és gyakran hamis énekkari produkció hallatán pedig bi­zony kényelmetlenül fe­szengtünk a széken. S ami elsősorban hiányzott az együttesek teljesítményé­ből, a drámai helyzetek, a szélsőséges érzelmek való­ban drámai igényű bemuta­tása. Ezt az élményt csupán né­hány szólistától — az Ope- nalház művészeitől — kap­tuk meg. Elsősorban Fúlöp Attilától. Igaz, nemzetköz: hírű tenoristánlknak ezút­tal — Jephta szólamának nehézségein kívül — a re­kedtséggel is meg kellett küzdenie, éneklését, mégis az „abszolút” mércével kell mérnünk mind stiláris, mind dramaturgiai szempontból, hiszen nemcsak a győztes hadvezér diadalmas hangu­latát érzékeltette fényes fortékkal, de a leányát Is­tenének feláldozni kényte len apa kétségbeesését is gyönyörű pianókkal a má­sodik felvonásban. Recitati- vo-kultúrája pedig egyene­sen tökéletes. Reter Pears sem csinálhatta volna job­ban ... Méltó párja volt a feleségét alakító Bokor Jut­ta. Szép és árnyalatokban gazdag althang birtokosa, s a „gikszerezés” állandó koc­kázatával járó koioratúrá- kat is bírja erővel — bi­zonyság volt rá mindenek­előtt az első felvonás fuvo­lával és cembalo comtinuó- val kísért szépségles áriája. Pusztulásra kárhoztatott, de — hála Händel jóságos szívének — végül mégis megmenekedett „leányuk” szólamát Péczely Sarolta énekelte pontosan, megbíz­hatóan, de a felső regiszte­rekben elfulladó, „szorító” és gyakran kellemetlenül nazális színezetű szoprán­nal. Élmény volt viszont hallgatni a vőlegény szere­pét vállaló Berczelly Ist­ván baritonját, érzékeny dallamformálását, s jogo­san szerzett általános elis­merést az es eményeket nar rátorként hajlékony bassz- taaritonnal és példás német kiejtéssel ismertető, „kom­mentáló” Kuncz László. Vagyis, amint a Bírák könyve második fejezeté­nek ismeretlen szerzői az Eufrátesz partján, magunk is egy győztes csata tanúi — lehettünk volna. Ha a sereg élén egy Jephta állt volna... Lengyel András Nemzetközi bábfesztivál V A világ legjobb felnőtt bábszínházai és bábegyütte­sei háromévenként Pécsen találkoznak, s fesztiválon mutatják be műsorukat a kö­zönségnek, a szakmának. Ez az egyetlen állandó jellegű pódiuma a felnőtt bábját­szásnak. A sorrendben hete­dik találkozót június 25. és 29. között rendezik meg. Az eseménysorozat házigazdája a Pécsi Nemzeti Színház Bó­bita bábszínháza, védnöke pedig az UNIMA, a Nemzet­közi Bábművész Szövetség. Korábban mindig ősszel tar­tották a bábfesztivált, most és a jövőben viszont lehe­tőség nyílik arra, hogy az előadásokat beillesszék a pécsi nyári színház prog­ramjába. S azért is előnyös a nyárii időpont, mert a nagyszámú hazai és külföldi vendéget — vakáció lévén — kollégiumolkban helyez­hetik el. Pécsen bábművészeti kiállítás nyí­lik. A találkozó alkalmából Pécsen ülésezik majd az UNIMA kiadványszerkesztő bizottsága. Az előadások egyidejűleg öt helyen zajlanak a város­ban, hogy az érdeklődők és a szakemberek közül minél többen láthassák az együtte­sek játékát. Esténként pedig „szabad színpad” lesz, ami azt jelenti, hogy a fesztivál hivatalos műsorán kívül amatőr csoportok is fellép­hetnek a nemzetközi közön­ség előtt. A pécsi óváros egyik hangulatos terén, a Jókai téren, a régi vásári bábjátszás hagyományait fel­elevenítő szabadtéri előadást rendeznek. A külföldi együt­tesek ellátogatnak a bara­nyai nemzetiségi települések­re, s az ott élő németek, il­letve délszlávok anyanyelvü­kön hallhatják a bábműso­rokat. A nyáreleji készülődés je­gyében csinosítják a lakó­házakat, ahova vendégeket várnak. A Siotour turista­szállóján az utolsó simítá­sokait végzi az utazási iro­da felújító brigádja. A Balaton-partra vezető úton csatorna- és közmű­építés folyik, s a múlt év szeptemberében kezdődött meg az orvosi rendelő bőví­tése. Akkor még hihetetlen­nek hangzott a községi kö­zös tanács ígérete, hogy az idén júniusiban átadják a korszerűsített épületet Eme- letráépíitéssel biztosítanak helyet a központi orvosi ügyeletnek, s fizikoterápia­részleget, laboratóriumot, gyermekorvosi és fogászati rendelőt alakítanak ki mintegy négymillió forin­tos költséggel. A munkála­tokat a tanács költségveté­si üzeme végzi. A költsé­gekhez hozzájárult a ter­melőszövetkezet és a helyi áfész is. A berendezkedés után a lakosság segítségére is számítanak a takarítás­nál. Jelenleg a József Attila művelődési házban kapott helyet az orvosi rendelő. Az épületet csak nagyobb ren­dezvények, mozi céljára Júniusban átadják az orvosi rendelőt használják emellett. Ideig­lenes otthonban működik a könyvtár. Mint a tanácselnök el­mondta, a nagyközség soron levő feladata a művelődési ház .eddiginél hatékonyabb kihasználása. Az ifjúsági klub elhelyezése is megol­dásra vár. Céljuk, hogy a könyvtár az eddiginél mél­tóbb körülmények között működhessen. A szárszói változások an­nak is szembetűnnék, aki csak vendégként fordul meg a nagyközségben. A helyi­ek számára azonban az is fontos, hogy javuljon a mű­velődési intézményhálózat, bővüljön a tevékenysége. A művelődési ház vezető­je tiszteletdíjas könyvtá­rosként hetente két alka­lommal látja el feladatát. A kétezer lelkes településen négyszázan iratkoztak be a könyvtárba. Ha az ideigle­nes — a könyvtár céljainak ideálisan megfelelő — épü­letből vissza kell költöznie az intézménynek a művelő­dési házban, továbbra is-egy ötször négyméteres helyi­ségben rendezkedhet be. Arra az épületre, ahol je­lenleg a könyvkölcsönzés fo­lyik, nagy szüksége van a tanácsnak, többféle haszno­sítást fontolgatnak. Ám a művelődés ügye sem kevés­bé fontos. Főfoglalkozású Meszelés, javítás a turista- szállóban könyvtárosra van szüksége a településnek, s otthonra vágynak a fiatalok is. A Jó­zsef Attila művelődési ház korszerűsítésével az épület bővítése jelenthet végső megoldást a helyi igények eddiginél jobb kielégítésére. Szárszó bizonyított a/, orvosi rendelő bővítése, korszerűsítése anyagi fel­tételeinek megteremtésével, a gyors munkáival, az ösz- szefogással. Ilyen elhatáro­zásra van szükség a köz- művelődés terén is. Nem­csak Szárszó, hanem a hat társközség érdekében is. Horányi Barna GÁLAMŰSOR MARCALIBAN Magyarországot hat együt­tes képviseli a nemzetközi rangú művészeti eseményen, továbbá nyolc ország bábosai jelezték részvételüket: Ausztriából, Bulgáriából, Hollandiából, Jugoszláviából, az NDK-ból, az NSZK-ból, Olaszországból és a Szovjet­unióból. Különösen nagy ér­deklődés előzi meg a nyitó előadást: Gogol „Holt lelkek” című regényének bábszínpadi változatát mutatja be a csel- jabinszki állami bábszínház. A fesztivál ideje alatt na­ponta tartanak szakmai ta­nácskozásokat a bábművé­szek a látott produkciókról. A város egyik galériájában Marcaliban rendezték a somogyi művészeti szemle megyei gálaműsorát. A szer­vezők — a megyei tanács, a KIISZ megyei bizottsága és a megyei művelődési központ — a korábbi versenyeken kiemelkedőt nyújtó résztve­vőket hívták meg. A színvo­nalas bemutatón 11 egyéni szereplő, illetve együttes lé­pett fel. A fonyódi gimnázium ta­nulója, Szendrődy Judit er­délyi népdalokat adott elő kulturáltan, szépen. Szabó Mária — ugyancsak a fiata­labb korosztályhoz tartozik — jelentős feladatra vállal­kozott Lorca Siratóénekének előadásával. Horváth Gyön­gyi marcali gimnazista pró­zamondásával aratott sikert. A balatonkeresztúri női kar Tengerdi Győző vezényleté­vel a megszokott magas színvonalat nyújtotta. Dicsé­retes összetételű a berzencei férfikar. A nagyrészt fiata­lokból álló énekkar Peperő Gyula irányításával katona­nótákat, somogyi népdalokat adott elő. A legnagyobb közönségsi­kert a szuloki német nemze­tiségi együttes aratta. Az 1972-ben alakult együttes Vink Gyula vezetésével han­gulatos, színes műsort muta­tott be. Ott Györgyné művé­szeti vezető irányítja az ugyancsak 1972-ben alakult szőcsénypusztai asszonykó­rust. Népdalok, népballadák hangzottak el műsorukban a tőlük megszokott igényes előadásban. A magyar nép­dalok mellett orosz népdalt is előadott a Pintér József vezette gyékényesi népdal­kor. Somogyi népdalokat és a Kállai kettőst játszotta a marcali kulturális központ Baglas citerazenekara. A Méretei János irányításával működő zenekarból kiemel­kedett Pintér József szólójá­téka. A Kinizsi rézfúvós együttes a dzsessz műfajból összeállí­tott műsorral szórakoztatta a közönséget; művészeti veze­tőjük Bogáthy József. A húsz éve alakult Kis-Balaton Táncegyüttes Fodor Iván ve­zetésével két összeállítással szerepelt. Érzelmileg szépen fölépített páros tánccal lépett föl Völgyi Márta és Országh Béla. Záró műsoraként Tí­már Sándor Zempléni leány­táncát adta elő az együttes. B. J.

Next

/
Thumbnails
Contents