Somogyi Néplap, 1985. május (41. évfolyam, 101-126. szám)
1985-05-22 / 118. szám
1985. május 22., szerda Somogyi Néplap 3 A közigazgatás átszervezésének tapasztalatai A megyei tanács végrehajtó -bizottsága egy évvel ezelőtt, amikor a közigazgatási átszervezés tapasztalatairól tárgyalt, kötelezte a megyei tanács vb. szakigazgatási szerveit, hogy szakmailag és módszertanilag segítsék a városi, városi jogú nagyközségi tanácsokat, a három városi jogú nagyközség munkáját és a lakosság területszervezésekre vonatkozó felvetéseit vizsgálják meg. Az átszervezéskor Boglár- lelle körzetéiben |a két tanács tizenegy községének lakossága a közigazgatási beosztását nem fogadta egyértelmű helyesléssel, főleg a nem tanácsi szervektől való távolabb kerülésük miatt. A kezdeti elégedetlenség későitíb fokozatosan csökkent, illetve megszűnt, mivel a nem tanácsi állami szervek sokat tettek — helyszíni ügyintézés, ügyfélfogadás stb. —, hogy a lakosságnak ne kerüljön hátrányba. A lakosság többségének kérésére támogattuk, hogy Táska a lengyeltóti tanácstól Niklá- hoz csatlakozzon. A megyei tanács Fonyód nagyközséget — jellegét, feladatainak nagyságát figyelembe véve — ez év január elsejével közvetlenül megyei irányításúvá nyilvánította. Ezzel egyidejűleg megteremtették a feltételét annak, hogy a nagyközségi egységes szak igazgatási szerv feladatait és (hatáskörét elláthassa, s valamennyi megyei szak- igazgatási szerv közvetlenül, városi közreműködés nélkül irányítsa a szakigazgatási tevékenységet. Az utóbbi több mint egy év Igazolja, hogy a lakosság a járási hivatalok megszűnését nem érezte meg. A közhangulat — melyet a lakosság ügyei intézésének gyorsabbá vadása és javuló szak- szerűsége befolyásolt — ösz- szességélben kedvező. Az e téren még megtevő gondok nem az átszervezésből adódnak. Most még fokozottabb az igény a helyi tanácsok állalmigazgatási szolgáltatásainak, hatósági ellenőrzései 'hatékonyságának további javítására. A végrehajtó bizottság döntésének megfelelően a mólt év második felében megjelentek az új irányítás) rend érvényesülését biztosító szabályozások. A tanácsok módosították szervezeti és működési szabályzataikat. A szabályozással és a feladatmeghatározással összhangban a megyei tevékenység döntően a községeikre irányult. Az irányítási gyakorlatban a közvetlenség túlsúlya a gondokra is felhívja a figyelmet. Nyilvánvalóvá vált, hogy a jelentős községszám és távolság mellett a megyei szakigazgatási szervek közvetlenül nem képesek átfogni valamennyi helyi tanácsot. De ez nem is lehet cél, mivel a városoknál megteremtettük a megyei irányít- tásban való részvételük személyi és egyéb feltételeit. A tanácsi apparátust felkészítették az új irányítási rend követelményeire. Több megyei szakigazgatási szerv tanfolyamot szervezett saját és a helyi tanácsi apparátus részére. Ezenkívül az önképzésnek ás részét képezte az új feladatok megismerése. Az átszervezéssel egyidejűleg nőtt a községi tanácsi szervek hatásköre, az egysé- gies szakigazgatási szervek belső tagozódása jobban igazodott a feladatokhoz. A városok szakigazgatási szervei — Kaposvár kivételével — összevontabbak, négy-, illetve ötosztáüyosak. A szak- igazgatási szerveik számának csökkentése, az összetartozó vagy rokon feladatok összevonása indokolt volt; hatékonyabb munkaszervezést és racionálisabb feladatmeghatározást tett lehetővé. A szakszerűbb község ügyintézést segítik a szakértelmet igénylő egyes területeBEMUTATJUK A KÉPVISELŐJELÖLTEKET ken — építési — közlekedési hatósági tevékenység, árellenőrzés, intézményi revízió — létrejött társulások. Működésük" ténylegesen az előző év második félében kezdték meg- Lényeges gond nem volt, kisebb munkaszervezési hiányosságok előfordultak. Megnőtt a községi testületi üléseken és egyéb rendezvényeken való részvételi arány (a tanácsülések 30,7 százalékán, vb-ülésék 25,3 százalékán volt megyéi képviselet). Gyakoribbá, egyes területeken — például a tervtárgyaláson — rendszeressé vált a községékkél való közvetlen tárgyalás. Jelentősen emelkedett a megyei szakigazgatási szervek által községekben tartott szakmai napok száma. Közvetlenebbé vált a .községékkél az információs kapcsolat. A községi tisztségviselőik munkáját közvetlen figyelemmel kísérjük, segítjük. Több szakigazgatási szerv területi referensi hálózatot működtet. Ez is növeli a közvetlen információt a községi munka segítésiében. A városok és a községek közötti együttműködési kapcsolatok szervezésére megalakultak a város környéki bizottságok. Munkájuk kezdeti tapasztalatai azt mutatják, hogy működésük a mellérendeltségi kapcsolatokat erősíti, és szervezői lehetnek a községek egymás közötti és várossal vélő együttműködésének egyaránt. Több helyen létrehoztak város környéki alapot, nagyságrendje, felhasználásának szabályai éltérőek. Az új irányítási rend a munkában, az új és megnövekedett feladatok végrehajtásában visszaesést nem okozott. A testületi munkában a demokratikus vonások erősödtek, s ez hozzájárult, hogy a testületi tevékenységben nem következett be megtorpanás. A hatósági tevékenységben — a gondok ellenére — a törvényesség biztosítva van, a gyorsaság javult, mind kisebb mértékben tapasztalható lélektelen, bürokratikus ügyintézés. A VI. ötéves terv kiemelt programjainak végrehajtó:- sán a tanácsok eredményesen dolgoztak. A jelentős központi csökkentések ellenére — a lakosság növekvő társadalmi munkájával — a . tervezett fő célok megvalósulnak. Az ellátásban visz- szaesés nem történt, a községek fejlesztésére fordított eszközök nagyságrendje a tervezettet meghaladóan alakult. Több és nagyobb munkát végeztek a tanácsok azért, hogy a lakosság közéleti aktivitása ne csökkenjen. Az új irányítási rend fő formái és módszerei lényegét tekintve kialakultak. Életképes érvényesítése azonban hosszabb folyamat, teljessé válásához hosszabb időre van szükség. Dr Kassai János vb-titkár A 3-as választókerület jelöltjei TÁLASNÉ PANDÚR RÓZSA 1949. augusztus 13-án, Somodorban született. Munkáscsalád gyermeke. Általános iskolai tanul- mányáinak befejezése után a kaposvári Munkácsy Mii- hály gimnáziumban tanult, és ott érettségizett, majd 1971-ben a Pécsi Tanárképző Főiskolán általános iskolai tanári képesítést szerzett. Dolgozott Darányban, majd 1975-től 80-ig a barcsi járási hivataliban mint köz- művelődési főelőadó Ezután ismét tanári állást vállalt és 1982-ig Barcson folytatta pedagógus pályája: 1983-ban került Kadarkútra az általános iskolához. Mint igazgatóhelyettes nagy szorgalommal irányítja az isko-. la nevelő-okitató munkáját. Párton kívüli, élénken érdeklődik a politikai események iránt, és elkötelezetten neveli hazaszeretetre a rábízott ifjú nemzedéket. Szakmai felkészültsége jo, munkáját is ennek megfelelően' végzi. Rendelkezik mindazokkal a ió tulajdonságokkal, amelyek elősegítik magas szintű oktató, nevelő és vezetői munkáját, önmagával és másokkal szemben is igényes, közvetlensége alapján környezete szereti, tiszteli. Tálasné Pandúr Rózsa a közoktatásban és a közművelődésben' egyaránt jártas. Hivatása szerint pedagógus, eszerint élt és dolgozott akkor is, amikor közművelődési főelőadóként tevékenykedett. Hűséges a hivatásához, gazdag tapasztalatait megosztja munkatársaival. Közéleti érdeklődése is hozzájárult ahhoz, hogy a kerületben jelölték. pAl lászlóné 1952. Október 20-án Büs- süben született. Szülei nyugdíjasok. Általános iskolai tanulmányait Igáiban végezte, majd a kaposvári Munkácsy Mihály gimnáziumban érettségizett. A középiskola elvégzése után tanulmányait a Soproni Felsőfokú Óvónőképző Intézettben folytatta, és 1973-ban' képesítést szerzett. Jelenleg a szentba- lázsi óvoda vezető óvónője. Közéleti tevékenységét az ifjúsági mozgalomban kezdte 1964-ben: Tanulmányai idején is aktívan részt vett az ifjúsági szervezetben mint szervező titkár. Jelenlegi munkahelyén 1981-ből! a pedagógus KlSZ-alapszer- vezet titkára, és a Vöröskereszt helyi lakóterületi titkára. Pánton kívüli. A közélet iránt érdeklődő, fogékony, politikailag tájékozott. Bátor, határozott fellépésű, jó szervező és közvetlen, nyílt egyéniség, ezért a kerület lakossága szereti és tiszteli. Többször is sikeresen mozgósította a lakosságot társadalmi munkára, környezetük szépítésére. A gyerekekkel, az apróságokkal szót érteni, őket nevelni, róluk szülő helyett is gondoskodni 'talán a legszebb hivatások egyike. Pál Lászlómét szeretik, kedveli k a gyerekek, munkatársai előtt példamutató. Egy ilyen kis közösségből esett a választás Pálnéra — egy nagyobb közösség érdekednek képviseletére jelölve. Gyakorlott közéleti .ember. Így ismerik falujában, Szentbalázson. Hallgatnak rá az emberek. Vizsgálják a zöldség és a gyümölcs útját a népi ellenőrök A zöldség- és gyümölcstermelés, valamint a forgalmazás napi bosszúságaink forrása. A vásárlók, a piacra járók a kevés vagy rend- szertelen felhozatalt panaszolják. Drága a primőr és ráadásul nem keülendő az áru, mert gyakran fonnyadt. A termelők azt panaszolják, hogy alacsony az átvételi ár, nem tehet fóliát kapni, kevés a megfizethető kisgép, drága a fűtőanyag a fóliasátrakhoz. A felvásárlók nem tudják átvenni bő termés esetén a felkínált zöldséget vagy gyümölcsöt. Éveken át központilag kellett beavatkozni például a meggy átvételébe. Az árak nem igazodnak a kereslethez és a kínálathoz. Az exportra kerülő terméket nem tudják jól és kelendőem csomagolni. Itthon a zöldség- boilltök és a piacok többsége kultúrálatlan. A Gazdasági Bizottság 1984-ben és 1985-ben is foglalkozott a termeléssel és az árelienőrzéssel. A határozat érvényre jutásának, a termékértékesítés és -forgalmazás gyakolati gondjainak és problémáinak feltárására májusiban vizsgálatot indít a népi ellenőrzés. Nemcsak a pillanatnyi állapotot kívánják rögzíteni, hanem három hónapon keresztül figyelemmel kísérik a termék útját a termelőiül a fogyasztóig. A vizsgálat kiterjed a termelés feltételeire, a jövedelmezőségre, az értékesítési lehetőségekre. Választ keresnek arra is, hogy az értékesítés különböző csatornáin a fogyasztóhoz jutó zöldség, gyümölcs miért kerül annyiba, amennyiért kínálják. Az eÜtenőrziés foglalkozik azzal isi, hogy a szerződéses kapcsolatok milyen hatással vannak a termelésre és értékesítésre, és milyen eredménnyel jártak a lánckereskedelem visszaszorítására tett intézkedések. A vizsgálat során a népi ellenőrzési bizottságok Kaposváron és Siófokon a népfront közreműködésével ankétot rendeznek a kistermelők részére. Itt mód tesz a közvetlen, eszmecserére, a problémák megvitatására. A népi ellenőrzés vizsgálata nyomán javaslatok készülnek majd a szükségesnek ítélt változtatásokra. Egyet akarás Másodszor kiváló a Kapostáj Tsz A tegnapihoz hasonló ünnepnap éppen két éve, ez idő tájt voffit a topárrári Kapostáj Termelőszövetkeziet- ben. Akkor a hosszú évek törekvő munkája alapján elnyert kitüntető cím, a kiváló termelőszövetkezet Oklevél átvételekor úgy határoztak, hogy az elismeréshez méltó módon gazdálkodnak. Az elhatározást tettek követték, Olyan munka, amelynek eredményeként tegnap ismét ünnepi küldöttgyűlésre jöhetett össze a szövetkezet tagsága, hogy ebben a tervidőszakban másodszor is átvegyék az országos elismerést. Részt vettek az ünnepségen a városi pártb;zotLság, a városi tanács, a társvállalatok, szervezetek képviselői. Az elnökségben foglalt helyet dr. Takács József, a Központi Bizottság alosztályvezetője, dr. Gyenesei István, a megyei pártbizottság tátikára, dr. Csima Ferenc, a fnegyei tanács Osztályvezető-helyettese, Pfeiffer Elemér, a tsz-szövetség titkárhelyettese, Galabár Emil, a Medosz titkárai. Baranyai Jánosnak, a szövetkezet elnökhelyettesének megnyitója után Bodnár Imre, a szövetkezet elBérmunka hatmilBié forint érfékben Hetven asszonynak ad munkát c hoppányvöi- gye—szorosad! tss varrodája. A Mosonmagyaróvári Kötöttárugyárnak készítenek bérmunkában — évi hatmillió forint értékben — alsóruházati cikkeket. nöke mondott ünnepi beszédet. Megemlékezett az ide tartozók áldozatos erőfeszítéseiről, arról a munkában eltöltött hétszázhatvan- ezer óráról, melynek során tavaly nem egészen háromszáz ember csaknem tizenötmillió forint nyeresége* termelt. Mint mondta, a szorgalom és az egyet alkarás a titka annak, hogy a Kapostáj Tsz-ben a terméshozamok meghaladják az országos és a megyei átlagot, kedvezően alakulnak az önköltségek, élnek — és jól éünek — a BKR és a DIN- TER termelési rendszer segítségével, korrekt, jó kapcsolataik vannak a vállalatokkal. Szinte az ő gondolatát folytatta Zalavári Zoltán növénytermelési ágazatvezető, alki a kilenc-tíz évvel ezelőtti mélypontra emlékeztette a jelenlevőket. Arra az időre, amikor számot vetve minden hibával, közösen határozták el, merre is kell elindulni az itt élők boldogulásáért. Nemcsak a döntési, hanem az azt követő cselekedetek sora is helyes — erre utalt fens zólalásá ba n dr. Takács József, aki a gazdaság tevékenységének méltatása mellett országos áttekintést is adott az ágazat helyzetéről, gazdaságpolitikai feladatainkról. Azzal a gondolattal adta át a kiváló szövetkezet címet tanúsító oklevelet, hogy ez a dokumentum az itt élő, becsülettel, jó szívvel dolgozó emberek elismerése. Ezt követően dr. Takács József és Bodnár Imre kitüntetéseket adott át a szövetkezet dolgozóinak, majd dr. Gyenesei István gratulált a szövetkezet egész közösségének. Hangsúlyozta: olyan időszakban érte el másodszor is ezt az eredményt a Kapostáj Tsz, amikor a gazdasági feltételek a népgazdaság minden ágában nehezebbekké váltak. Ez a körülmény emeli az elért teljesítmény értékét. Az elismerésekért Bőd nár Imre mondott köszönetét.
