Somogyi Néplap, 1985. május (41. évfolyam, 101-126. szám)

1985-05-04 / 103. szám

— AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLI. évfolyam, 103 szám Ara: 2,20 Ft 1985. május 4., szombat Rugalmas gazdálkodás munkaerővel, idővel Köszöntjük az anyákat! összeállításunk az 5. oldalon. Centenáriumi készülődés Jubileumi ünnepségek kezdődnek Zalaegerszegen Termékeink minősége A fogyasztási cikkek vá­sárlására fordított összegek növekedésével együtt jól ér­zékelhetően emelkedik a la­kosság igénye a forgalom­ba kerülő termékek minősé­ge iránt. Ezt állapította meg a Belkereskedelmi Minisz­térium jelentése is, amely a minőségvizsgáló intézetek, a népi ellenőrzés, valamint a szakszervezetek jelzései alap­ján értékelte, hogy a 85 szá­zalékban Ihazai forrásokra alapozott kínálat miként'fe­lel meg a vásárlók igényei­nek. A iKermi a múlt évben csaknem százezer termék­minta minőségét ellenőrizte műszeres laboratóriumi vizs­gálattal s mintegy 1100 bolt­ban végzett hatósági ellenőr­zést. Ezek és a társuló más szervek által végzett vizsgá­latok garantálják, hogy az összegezett tapasztalatok ár­nyalataikban is megfelelnek az országos képnek. Bár ter­mékcsoportonként eltérő ta­pasztalatokra jutottak, abban egységes a „bizonyítvány”, hogy a kapható cikkek túl­nyomó többségének minősége alig változott az utóbbi két-három évben. Holott épp a színvonal ösztönzi a taka­rékos fogyasztást, nem terhe­li a javítókapacitást, csök­kenti a pótalkatrész-igényt s nem kényszeríti a vevőt a termék idő előtti cseréjére ... Miközben a műszaki áruk nagyobb része jó és köze­pes „érdemjegyet” kapott, a vegyipari termékcsaládban vannak kiemelkedő, a nyu­gat-európai márkákkal ve­télkedő gyártmányok is. Egyes területeken — például a kozmetikai és a háztartási­vegyipari termékek kiváló minőségében — az sem oko­zott visszaesést, hogy a tő­kés importot hazai alap­anyagokkal helyettesítették. Azért örvendetes ez, mert jó néhány, korábban kiváló, il­letve jó minőségű cikknél az alapanyagok, alkatrészek, tartozékok tőkés piacokról behozható mennyiségének csökkenése a minőség szem­beszökő romlásával járt. Közepes szintű a szövetek kelmék választéka, a lábbe­lik zöme, s a korszerűbb technológia ellenére sok a gond a bútorokkal. Kifeje­zetten gyengék az építőipari termékek. Csak néhány vállalatra jel­lemző, sajnos, a márkavédel­mi szemlélet. A Videoton, az Orion, a Hajdúsági Ipar­művek és néhány más gyár­tó gyakorlatával szemben sokszor nehézségekbe ütkö­zik a szavatossági és jótál­lási jogok érvényesítése. A vásárlói reklamációk 75 szá­zaléka bizonyult indokoltnak, és gyarapodtak a szerviz- munka minősége, elmulasz­tása vagy megtagadása miat­ti panaszok is. A fogyasztási cikkek mi­nősége alapvetően a gyár­tás során dől el, ezért elsőd­leges feladat, hogy a terme­lők szigorítsák már a gyár­tásközi ellenőrzést is. Min­den rendelkezésre álló esz­közt fel kell használni a nem megfelelő minőségű termé­kek forgalomba hozatalának megakadályozására, a szállí­tás és raktározás közbeni sé­rülések megelőzésére. A gaz­dálkodó szervezeteknek az áruforgalom folyamatának minden szakaszában teljesí­teniük kell a termékek mi­nőségének védelmét szolgáló feladataikat. Hazánkba látogat Daniel Ortega Losonczi Pálnak, az Elnöki Tanácsi elnökének meghívá­sára május 4-ién, ma mun- kalábqgatásra hazánkba ér­kezik Dániel Ortega Saa- vedra, a Nicaraguái Köztár­saság elnöke, a Sandinista Nemzeti Felszabadítási Front Országos Vezetőségének tag­ja. (Daniel Ortega elnök élet­rajzát a 2. oldalon közöljük.) A Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsának elnöksége tegnap ülést tartott, s ezen a vállalati hetedik ötéves tervék előkészítésével kap­csolatos szakszervezeti fel­adatokról tárgyalt. Az elnökség mindenek­előtt azt vizsgálta, hogy a szakszervezeti szervek mi­ként vegyenek részt a vál­lalati középtávú tervek ké­szítésében. Ezzel kapcsolat­ban rámutatott, hogy a vál­lalati tervezés demokratiz­musa jelentős fejlődés előtt áill. A vállalati irányítás új formáinak bevezetése lehető­vé teszi, hogy a jövőben a (kollektívák egész sora köz­vetlenül vegyen részt a ter­vezési döntésekben. Eddig a dolgozóknak a térvek véle­ményezésére volt lehetősé­gük, a jövőben azonban — elsősorban ott, ahol közgyű­lés irányítja a vállaibatot — a kollektívák közvetlenül vesznek részt a döntések­ben. Az elnökség rámutatott: a munkahelyi demokrácia ki­bontakozásának egyik alap- feltétele, hogy a vállalati belső irányítási rendszer to­vább korszerűsödjék. Ahol ez indokolt, a szakszerve­zeti szervek tegyenek javas­latot a gyáregységek, üzem­részek tervezési szerepének növelésére. A szakszerveze­tek igényeljék a munkahe­lyi vezetőktől, hogy hatá­rolják körül a tervből az adott munkahelyekre vo­natkozó feladatokat és el­osztási kérdéseket. Az elnökség nagyon fon­tosnak tartja, hogy jó együttműködés alakuljon ki a vállalati szákszervezeti testületek és az új irányító szervek között. A vállalati tanács által irányított he­lyeken a bizalmi testület a korábban már bevált módon A vállalatok jó része lét­számhiányra panaszkodik, ugyanakkor a különféle felmérésekből kitűnik, hogy még a rendelkezésre álló munkaerővel sem gazdál­kodnak jól. A foglalkoztatás hatékonyságának javításá­ra a vállalatok ma még csak korlátozottan élnek a korábbiaknál rugalmasabb, ésszerűbb munkaerőgazdál- -kodás lehetőségeivel. Lét­számgondjaik közepette is a munkacsúcsokhoz mérete­zik munkaerő-igényeiket, s mereven kezelik a munka­idő-alapot, a napi munka­idő akkor is S um, ha éppen nem tudnak munkát bizto­sítani ; sürgős feladatok ese­tében pedig jöhet a túlóra. Az Állami Bér- és Mun­kaügyi Hivatal útmutatót tett közzé a korszerű, rugal­mas foglalkoztatási formák és munkaidő-rendszerek al­kalmazásáról. Ebben egye­bek között felhívja a figyel­met arra, hogy a részmun­kaidősök célszerű foglalkoz­tatásával a vállalatok mi­képpen egészíthetik ki a teljes munkaidőben dolgo­zók létszámát. Az általános gyakorlat ma még az, hogy a vállalatok kisegítőként ál­talában napi 4, illetve 6 órára keresnek jelentkező­véleményezze a vállalati tervet, amelyet az igazgató — saiát döntése szerint — a vállalati tanács vagy a vállalatvezetés nevében a vállalati tanács döntése előtt terjeszt a bizalmi testület elé. A szakszervezeti szer­vák feladata az is, hogy a vállalati tanács munkástag­jait segítsék felkészíteni a tervezésben Való érdemi részvételre. A jóléti és kulturális jut­tatások között legfontosab­bak: a munkahelyi étkez­tetés, a gyermekintézmé­nyek, az üdültetés, a segé­lyezés, a munkahelyi műve­lődési, a testnevelés és sport, a további juttatások között pedig nagy hangsúlyt kap a lakáshoz jutás segítése. A lakásépítési program végrehajtásához a központi erőforrásokon kívül a műn­ket, pedig a Munka Tör­vénykönyve ennél jóval tá- gábfo lehetőségeket biztosít a részmunkaidőben történő foglalkoztatáshoz. A mun­káltató és a munkavállaló megállapodhat például az éves munkaidőkeretben, s az így meghatározott óra­számot a részmunkaidős ak­ikor dolgozza le, amikor a vállalatnak éppen szüksége van a munkájára. A rugalmas munkaidő formái közül az a legelter­jedtebb, amikor a vállalat a napi törzsidőt határozza meg, amit kötelezőén a munkahelyen kell tölteni, s a dolgozó az ezen felüli néhány órával gazdálkodik, ezt oszthatja be úgy, hogy korábban vagy később kez­di, illetve fejezi be a mun­kát. Mindezek a foglalkoztatá­si formák, illetve munka­idő-rendszerek új munka­szervezési módszerek kiala­kítását is szükségessé teszik a vállalatoknál. A bevezeté­sükkel együtt járó többlet- feladatok azonban bőven megtérülnek, mert a cél­szerűen megválasztott mód­szerrel a munkaidőt a tény­káltatók anyagi áldozatvál - lalása és a lakosság, a mun­kahelyi közösségek önkén­tes társadalmi munkája is szükséges. A dolgozók la­kásépítkezését fokozottan támogathatják a vállalatok tervezés-kivitelezési tanács­adással, kedvezményes fu­vareszközökkel, bontási anyagokkal, kisgépék köl­csönzésével. A Pénzügymi­nisztérium és a SZOT el­nöksége azt is javasolja, hogy vissza nem térítendő lakásépítési támogatásban elsősorban, a nagycsaládoso­kat, a fiatal házasokat és alacsony jövedelmű dolgo­zóikat részesítsék a vállala­tok. A továbbiakban az elnök­ség a szakszervezeti testne­velési és sportmozgalom to­vábbfejlesztésének felada­tairól tárgyalt. Száz évivel ezelőtt nyilvá­nították rendezett tanácsú várossá Zalaegerszeget, az 1885. május 13-án lezaj­lott ünnepélyes aktussal. Ennek keretében megvá­lasztották a város tiszt­ségviselőit és első polgár- mesterét, Kovács Károly ügyvéd személyében. A vá­ros hét és fél évszázados tör­ténetében ákkor új szakasz kezdődött, a mezőváros ön­kormányzatot kapott, s ez megnyitotta a gyorsabb fej­lődés útját. Az évfordulóról ünnepség­sorozattal emlékeznek meg most a szomszédos Zala me­gye székhelyén. Az évfordu­lóról, illetve az ünnepség- sarozátról ma tájékoztatta az újságírókat Zalaegersze­gen dr. Kustos Lajos, a vá­rosi tanács élnöke. Elmond­ta, hogy az ünnepségsorozat hazánk felszabadulásának 40 évfordulójához kapcsolódik, hiszen az utóbbi száz eszten­dő történetét áttekintve kü­lönösen szembeötlő a fejlő­dés. A száz évvel ezelőtti önkormányzat csupán a vá­rosiasodást indította el, de Zalaegerszeg iparosodás hí­ján hivatalin ok város maradt és hatvan évire megrekedt egy kisváros szintjén. A szo­cialista iparosodás révén vi­szont kilépett korábbi kere­teiből és az utóbbi huszon­öt-harminc évben az ország jelentős középvárosainak so­rába emelkedett. Amíg az előző hatvan évben csupán megkétszereződött lakosságá­nak száma, a következő negyven esztendőben már megnégyszereződött. Az évforduló fő eseménye május 10-én este a díszün­nepség .lesz. Együttes ünnepi ülésit tart a városi pártbi­zottság és a városi tanács; ebből az álkalomból adják át a városnak a tavalyi társa­dalmi munka értékével el­nyert jubileumi nemzeti zászlót. Az évfordulón avat­ják föl a dísztéren a cente­náriumi díszkutat, amelyet Szabó les Péter szobrászmű­vész és Petényi Gyula épí­tész alkotott. Az évfordulón helyezik el az új 24 tanter­mes Ságvári gimnázium alapkövét. Az évforduló ün­nepségeknek sorában kiállí­tás nyílik a városi hangver­seny- és kiállítóteremben a város történetéről. Városkö- szöntő ünnepi műsort adnak a Hevesi Sándor Színiházban a város -művészeti együttesei, továbbá brigádvetélkedőre, sportversenyre, ifjúsági ta­lálkozókra kerül sor. Fela­vatják azt a szobrot is, ameflyet a város csapata nyert a Szivárvány televíziós szellemi vetélkedőn. Az évfordulóra 700 oldalas dokumentumkötetet jelente­tett meg a városi tanács; ez a város hét évszázados törté­netének összefoglalása s az utóbibi száz év legfontosabb ddkuimentumiait, Okiratait tartalmazza. Megjelent egy képeskönyv és egy húszper­ces film is készült a város­ról. A Budaprint Pamutnyomóipari Vállalat kelenföldi textilgyárában rekonstrukció kereté­ben Olaszországból vásárolt szövőgépeket helyeztek üzembe. Az új gépeken exportképes alapanyag készül. Hatvan százalékát nyugat-európai piacon értékesítik niosíthatják. A SZOT ELNÖKSÉGÉNEK ÜLÉSE A vállalati ötéves tervek előkészítésének feladatai

Next

/
Thumbnails
Contents