Somogyi Néplap, 1985. május (41. évfolyam, 101-126. szám)

1985-05-04 / 103. szám

2 Somogyi Néplap 1985. május 4., szombat Az események címszavakban Vasárnap: Daniel Ortega, nicara- guai elnök Moszkvába érkezik, s megkezdi a nyolc európai szocialista országot érintő körútját. — Nagyszabású béketün­tetések Kanadában. Hétfő: Győzelmi ünnep Hanoi­ban, a vietnami háború befejeződésének 10. év­fordulóján. — A stock­holmi konferencián részt vevő N plusz N csoport (semlegesek és el nem kötelezettek) külügymi­niszteri tanácskozása. Kedd: Szovjet nyilatkozat Na­míbia ügyében. — Sarney elnök fogadja a brazil kommunisták küldöttsé­gét. — A Challenger amerikai űrrepülőgép út­ja. — NATO-ellenes til­takozások Spanyolor­szágban. Szerda: Világszerte a béke és a szolidaritás jegyében ün­nepük meg május else­jét. — Az általános til­takozás ellenére, Reagan teljes gazdasági embar­gót hirdet meg Nicara­guával szemben. Csütörtök: A hét iparilag legfejlet­tebb tőkés ország veze­tőinek ll. gazdasági csúcsértekezlete Bonn­ban. — Gorbacsov üze­nete uraxi olasz . kor­mányfőhöz, — Argentína GÜile a Vatikánban kicserélj, a Beagle^osa- torna helyzetét rendező szerződés okmányait, Péntek: Újabb súlyos összecsapá­sok Dól-Libanonban és Bejrutban. — Békéltetési kísérletek Irak és Irán között, A hét három kérdése bonni Mi szerepel a csúcs napirendjén? A hét iparilag legfejlet­tebb tőkés állam (az Egyesült Államok, Nagy-Britamnia, O'liaszowszág, Franciaország, Japán, Kanada, az NSZK hivatalosan gazdaságinak mondott csúcsértekezlete az idén tizenegyedik alkalom­mal ült össze — ezúttal Bonnban. Ami az eredeti témát, a világgazdaságot illeti, két témakör került előtérbe, né­miképpen ellentétes módon. Az Egyesült Államok, jelen­tős kereskedelmi deficitjétől szorítva, elsősorban a „ke­reskedelem liberalizálását” sürgeti, magyarán az ame­rikai termékek fokozottabb betörését a japán, nyugat­német és más piacokra. Ám az amerikai áruk, elsősor­ban a dollár túlértékeltsége, s az amerikai valuta bizony­talan árfolyama miatt, nem elég versenyképesek: Wa­shington pedig csak az oko­zatot, s nem az okot akarja megszüntetni. Francia részről ezért javasolnak egy olyan nemzetközli konferenciát, amely új Bretton Woods- ként szolgálna. (A második világháború végén ott ala­pozták meg a tőkés világ új pénzügyi rendszerét, beleért­ve a doLlámák, mint kulcs­valutának vitathatatlan sze­repét.) A két kérdés össze­függ egymással, de szemmel- láthatóan a vitatkozó felek közül mindegyik a maga ér­dekeit kívánja az első hely­re állítani. A fényes keretek között zajló bonni közös étkezések terítékén azonban ott szere­pelnek a politikai kérdések is. Az Egyesült Államok közvetlen célja, hogy kizsa­roljon valamiféle együttmű­ködést az SDI-nek, straté­giai védelmi kezdeményezés­nek nevezett űrfegyverkezesi tervek támogatására. A bon­ni csúcs, minden jel szerint csupán egy állomása lesz a hosszú huzakodásnak. Az űrfegyverkezési ter­vek erősítése azért is veszé­lyes, mert ezek képezik ma az eredményes tárgyalások legnagyobb akadályát. Genf- ben még e hónapban meg­kezdődik a szovjet—amerikai párbeszéd második fordulója. Bécsben, tíz nap múlva Gro- miko—Shultz találkozóra ke­rül sor, s alighanem szóba kerül egy szovjet—amerikai csúcsértekezlet élőkészítése. Nagy érdeklődést váltott ki, jóllehet annak érdemi része nem ismert, hogy Cnaxi olasz kormányfő (egyúttal a közös piaci országok soros elnöke (Bonnba utazása előtt üzenetet kapott Gorba- csovtól, az SZKP főtitkárá­tól. <D. Mit jelent a Nicara­gua ellen elrendelt amerikai embargó? A legutóbbi év során mint­egy 190 millió dolláros szin­Környezet békében és háborúban Szinte mindenütt a világon környezet- védelmi riadót fújnak, és sok dicséretes lépés történik a környezeti károsodások kiküszöböléséért, legalábbis csökkentéséért. Szó van az autók, az erőművek, az ipar, a különböző hulladékok környezetkárosí­tó hatásáról, s mindezt érdemes komo­lyan venni. Egy Svájcban közzétett jelentés azon­ban különösképpen figyelemreméltó. Arról szól, hogy tíz évvel a háború után, Viet­nam még mindig súlyosan szenved azok­tól a környezeti károktól, amelyeket az amerikai hadsereg kíméletlen harci mód­szerei okoztak. Hiszen 72 millió liter lombtalanító, növényirtó szert szórtak az erdőkre (régen az ország 44 százalékát, ma csak 23 százalékát borítják erdők), pusztították a termőterületet, irtották az élővilágot. A környezeti gondokkal még békében is nehéz szembenézni, egy háború tudatos károkozása során pedig lehetetlennek tű­nik ... R. E. A fejlett tőkés országok ve­zetőinek csúcstalálkozója Bonnban. A kép az első munkaülésről készült (Telefotó: AP—MTI—KS) tott döntő' áttörés Managua esetében. A nicaraguai fővárosban fegyverek sokaságát mutatták be, amit az ellenforradalmároktól zsákmányoltak tét ért el a nicaraguai— amerikai kereskedelmi forga­lom, ennék kétharmada az Egyesült Államok exportja, egyharmada Nicaragua kivi­tele volt. Az amerikai em­bargó, amely a kereskede­lem, a légi- és tengeri köz­lekedés leállítását, a diplo­máciai kapcsolatok valószínű felfüggesztését helyezte ki­látásba, érthetően gondokat, egyes területeken súlyos problémákat okozhat a kö­zép-amerikai országnak. Az amerikai remények „Nicaragua összeomlásáról” azonban nem válhatnak be. Ortega nicaraguai államfő éppen most zajló körútja nyolc európai szocialista or­szágban — köztük hazánk­ban — arról tanúskodik, hogy az ország számíthat ba­rátaira. De a nyugati orszá­gok és a latin-amerikai álla­mok többsége sem kívánja Washington eljárását követ­ni. Ha — sokkal nehezebb körülmények között — Ku­bával kapcsolatban sem vált be az embargó, aligha várha­tó az amerikaiak által óhaj­Libanonban változatlanul feszült volt a héten a helyzet. A képen egy békés pillanat: Tyr kikötővárosba az izraeli megszálló katonaság távozása után bevonulnak a libanoni hadsereg erői Hogyan alakult a közel-keleti helyzet? Libanoniban csak a bizony­talanság biztos: újabb súlyos áldozatokkal járó harcok robbantak ki a déli része­ken és Bejrút szívében. A szétesettségre jellemző, hogy nem csak felekezetközi csa­ták dúlnak (természetesen a felekezeti hovatartozás rend­szerint csak a palitikai-itársa- dalnti ellentétek burkául szolgál), hanem a keresztény, illetve a mohamedán tábo­ron belül is harcolnak egy­más ellen. Az újabb részle­ges izraeli visszavonulás csak nehezítette a helyzetet: a területeket nem rendezett módon, a libanoni hadse­regnek adták át, hanem „lég­üres teret” hagytak maguk mögött. Ez elég volt az in­cidensek kirobbanására, a bosszú végtelen folyamatá­nak megindulására, mindenki igyekezett elintézni a régi számlákat. Az egyetlen halvány re­mény, hogy Berri síita és Dzsumblatt drúz vezető négypontos béketervet dol­gozott ki, és a rendezésiben érdekelt Szíria ugyancsak rendkívül tevékeny. Egyelő­re azonban hangosabb a fegyverropogás Libanon kö­rül ... Közben befejeződött Mur­phy amerikai külügyi állam­titkár tizenhatnapos közel- keleti körútja, kilenc állo­mással, s rövidesen Shultz külügyminiszter érkezik a térségbe. A cél életet lehelni a Reagan-tervben. Réti Ervin Ortega életrajza Daniel Ortega Saavedra, a Nicaraguai Köztársaság el­nöke, a Sandinista Nemzeti Felszabadítási Front Orszá­gos Vezetőségének tagja 1945 novemberében született. Ap­ját bebörtönözték, amiért Augusto César Sandino tá bornok felszabadító harcát támogatta. Kiszabadulása után együttműködött a san dinista fronttal. Dániel Ortega fiatal kord­tól aktív mozgalmi életei élt: középiskolásként diák- vezető volt, és 15 évesen be­lépett a frontba. Szervezte a diákok diktatúraellenes har­cát, s irányította a megmoz­dulásokat. Többször elfogták és megkínozták. Egyike a legtöbbet szenvedett és be­börtönzött vezetőknek. Családjának tagjai is is­mert alakjai a nicaraguai közéletnek. Testvére Camilo 1978-ban a monimbói felke­lésben elesett. Fivére, Hum- berto, a nemzetvédelmi mi­niszter tisztét tölti be. Édes­anyja, Lídia Saavedra, a hősök és mártírok anyái szervezet egyik vezetője. Fe­lesége Rosario Murillo, a kulturális dolgozók sandi­nista egyesületének főtitkár Dániel Ortega 19 éves volt. amikor a Sandinista Nemze­ti Felszabadítási Front Or­szágos Vezető tanácsának tagjává választották. E funkciójában 1966-ig tevé­kenykedett. 1967-ben a biztonsági szer­vek elfogták, s hét évet töl­tött börtönben. Éhségsztráj­kokkal tiltakozott fogvatar- tása miatt — ezek közül az egyik 41 napig tartott. Bör­tönéből 1974 decemberében a sandinista front kommandó­jának egyik akciója szaba­dította ki. Daniel Ortega 1975-ben is­mét elfoglalta helyét az or­szágos vezető tanácsban, 1977 októberében a felsza­badító erők északi frontjá­nak parancsnoka lett. 1979- ben a forradalom győzelme után a nemzeti újjáépítés kormánya kormányzó taná­csának tagjává választották, két év múlva pedig e testü­let koordinátora lett. Az 1984. november 4-i választásokon a sandinista front jelöltjeként köztársa­sági elnöknek választották meg, E tisztségébe 1985, ja­nuár 10-én iktatták be. Milliós lopás Bécsben Eddig nem sikerült nyo­mára akadni annak a tol­vajnak, aki pénteken 11 mil­lió schillinggel „eltűnt” az osztrák fővárosban. A re­kord összegű lopás tettese egy páncélozott pénzszállító gépkocsi vezetője volt, akit már régebben, gondos ellen­őrzés után vettek fel bizal­mi munkakörébe. A 23 éves Viktor Rúna egy társával pénteken is milliós összege­ket szállított a Zentralspar- kasé, Bécs város takarék­pénztára fiókjaiba. Az egyik forduló után azonban társa, a bankfiókból visszatérve, csak a páncélozott Mercedes hűlt helyét találta: Rúna a kocsival, amelyben még 11 millió Schilling volt, elhaj­tott. A gépkocsit utóbb meg­találták a belvárosban, majd a tolvaj ruháit, igazolvá­nyait is — de a tettesnek nyoma veszett, jóllehet heli­kopterek bevonásával is ke­resik. 4! I A sztrájkoló brazil autóbuszvezetők egy buszt kővel dobál­nak Sáo Paulóban (Telefotó — AP—MTI—KS) Bajok tömegét jósolják A most közreadott, 1985. évi jelentésben a Stratégiai Tanulmányok Nemzetközi In­tézete, a tőkés ' világ egyik legjelentősebb biztonságpoli­tikai agytrösztje fenntartá­sokkal teli, helyenként sú­lyos aggodalmat tükröző vé­leményt nyilvánított Reagan amerikai elnök „stratégiai védelmi kezdeményezéséről” (SDI) fnásszóval az űrfegy' vétkezésről. Hangoztatta egyebek kö­zött, hogy ha kivitelezhető is •a stratégiai védelemnek az a koncepciója, amelyet a? SDI megfogalmaz, a nemzet­közi viszonyok szilárdsága nem nyerne, hanem veszíte­ne rajta. Mindenekelőtt azért, mert a tűzparancs kiadásához szükséges emberi ítéletalkotás ideje nagymér­tékben lerövidülne. Továbbá azért, mert a ballisztikus ra­kétákkal szembeni védelem eleve ösztönzést adna a stra­tégiai támadó fegyverzetek továbbfejlesztésének. A Londonban működő in­tézet jelentése a továbbiak­ban kétségbe vonta, hogy csak Ronald Reagan vala­mely utódja kerül majd szembe — elvben 1992-től — a laboratóriumi űrfegy­verzetek kipróbálására vo­natkozó döntéssel. Ez már 1987-ben, a jelenlegi , elnök hivatali idejében időszerű le­het — figyelmeztetett. Ugyancsak óivott attól, hogy bárki is tagadja a (negatív) kapcsolatot a genfi tárgya­lások és az amerikai elnök SDI-szerwedélye között. Genfben ugyanis nem lehet megállapodásra jutni anél­kül, hogy meg ne erősíte­nék az 1972. évi SALT—I. magállapodás érvényét. Ha az Egyesült Államok a kí­sérleti szakaszig erőszakolja az SDI-programot, idővel vá­lasztania kell a SALT—1. felmondása — „aminek vég­zetes destabilizáló következ­ményei lehetnek” — és kodi­fikálása között. Ez a választás, hangoztat­ta az intézet jelentése, „ba­jok tömegét hozza majd a NATO és az Egyesült Álla­mok viszonyára”. Ez a vi­szony 1984-ben viszonylag ■nyugodt volt, de „megeshet, hogy már 1985-ben a múlté lesz ez a nyugalom”. Amiben csakis az SDI mondható vét­kesnek. Javaslat marsalli címre Lengyelországban az Egye­sült Parasztpárt - javaslatot terjesztett elő arról, hogy Wojciech Jaruzelski hadse­regtábornok kapja meg a Lengyelország marsallja cí­met. A párt Wloclawekben megtartott értekezlete teg­nap fogadta el az erről szó­ló határozati javaslatot, amelyet az államtanács elé fognak terjesztőn i. A pártértekezletre a fa­sizmus feletti győzelem nap­jának közelgő 40. évforduló­ja alkalmából került sor, Roman Maíinowski, a part elnöke, miniszterelnök-he­lyettes részvételiével. A ja­vaslat indoklása hangsúlyoz­za, hogy Wojciech Jaru­zelski kimagasló érdemeket szerzett a lengyel szocialis­ta állam megerősítésében. Lengyelországnak jelen­leg egy marsallja van: a 95 éves Michal Zymierski,

Next

/
Thumbnails
Contents