Somogyi Néplap, 1985. május (41. évfolyam, 101-126. szám)

1985-05-17 / 114. szám

1985. május 17., péntek Somogyi Néplap 3 Értékelték a tanácsi vállalatok munkáját KÉSZÜLŐDÉS A HETEDIK ÖTÉVES TERVRE BEMUTATJUK A KÉPVISELŐ-JELÖLTEKET Az 1-es választókerület jelöltjei DR. HORN PÉTER KÓSA FERENC A közelmúltban értékelték a megyei tanács ipari osztá­lyának felügyeletével dolgo­zó négy vállalat munkáját. Az értekezleten — amelynek a nyomda adott otthont — a Kaposplast, a nyomdaipa­ri vállalat, a Kaposvill és a Patyolat kisvállalat, vala­mint a tanács illetékes ve­zetői áttekintették 1984 ered­ményeit, az idei tervek vég­rehajtását, és beszéltek a he­tedik ötéves tervre való fel­készülésről is. A négy vállalat tavaly 1158 embert foglalkoztatott és több mint négyszáznegyven­millió forint termelési érté­ket állított elő. A szolgálta­tások értéke 71,6 millió fo­rint volt, ebből harmincmil­liót tett ki a lakossági szol­gáltatás. Az összkép kedvező, ám kisebb-nagyobb gondokkal mindegyik tanácsi vállalat küszködött. A piaci igények­hez ezek a cégek többnyire alkalmazkodni tudtak, de sok alap- és segédanyag be­szerzésének nehézségei mi­att, valamint azért, mert csökken a létszám, néha akadozott a termelés és csak a vezetők és a dolgozó kö­zösségek jelentős többlet­erőfeszítésével lehetett az objektív nehézségeket ellen­súlyozni. A Kaposplast műanyag- termékekből többet is tudna forgalmazni, a kereslet e té­ren növekszik, a természetes alapanyagú gyártmányok iránt viszont csökkent az érdeklődés, értékesítési ne­hézségek vannak. A cég leg­fontosabb feladata 1985-ben, hogy a piaci keresletnek megfelelő termelési szerke­zetet alakítson ki. A Kapos­Pótolták a téli A Beton és Vasbetonipari Művek gyárai május elejére pótolták téli termelési lema­radásukat. A rendkívüli tél és az átmeneti energiakor­látozás ugyanis 110 millió forint értékű termeléskiesést okozott, elsősorban a saját­ház építéshez szükséges elő­regyártott födémgerendák­ból, födémpallókból, áthidaló elemekből. A gyárak a tél végén vállalták, hogy a gé­pek kihasználását javító szervezési intézkedésekkel és többletmunkával, valamint a gazdasági munkaközösségek bevonásával az első félévben törlesztik a téli tartozást. plast exporttervét tavaly is túlteljesítette és erre az idén is megvan a lehetőség. A nyomdaipari vállalat nagy lépést tett előre azzal, hogy munkába állították az ofszet gépet. De az új tech­nikára való áttérés sok gon­dot is okozott, a vártnál na­gyobb zavarok voltak a So­mogyi Néplap előállításában. Az ilyen gondokat azóta megoldották. A nyomda má­sik „betegsége” a szakember- hiány. Ez ellen saját tanuló- képzéssel próbálnak tenni. Az idén az is fontos felada­tuk, hogy az ofszet gép sza­bad kapacitását kihasznál­ják, ehhez a korábbinál ak­tívabb piaci tevékenységre van szükség. A Patyolat a nyomdához hasonlóan szakemberhiány­nyal küszködik, s a kivezető út esetükben is a saját kép­zés. A munkáshiány ellené­re tavaly a hatodik ötéves tervidőszak legeredménye­sebb évét zárta a Patyolat. A hatékonyság jelentősen javult, többek között a szer­ződéses üzemeltetés terjedé­sének és a vállalati gazdasá­gi munkaközösségek megala­kulásának köszönhetően. A Kaposvill kisvállalat nem tudott megfelelni a piac igényeinek. Komoly baj van az alkatrészellátással és ja­vítani kell a dolgozók érde­keltségi rendszerét. Elsősor­ban arra kell ösztönözni a szakembereket, hogy jobb minőségű munkát végezze­nek. A kisvállalatnak föl kell készülnie a videoberen- dezések, a személyi számí­tógépek, a CB-rádiók javítá­sára, mert ilyen igények je­lentkezése rövid idő múlva Somogybán is várható. kiesést A legjobban keresett ter­mékből, a födémgerendából 490 ezer méterrel gyártottak többet az év első négy hó­napjában, mint a múlt év azonos időszakában. Ez a 16 százalékos termelési többlet, átlagosan 100 négyzetméter álapterületű lakásokkal szá­molva, 4900 új otthon építé­séhez elegendő. A téli ter­meléskiesés törlesztése egy­úttal azt jelenti, hogy a kí­nálat lényegesen nagyobb, mint az előző évek elején. Jelenleg mintegy háromszor akkora a gyárak készlete födémgerendából és födém­panelekből, mint egy évvel korábban. Nagyobb elismerés nem érhet egy Budapesten szüle­tett professzort, tudóst és neves kutatót, mint az, amikor munkatársai azt mondják róla: „kaposváribb a 'kaposvárinál”. Pedig dr. Horn Péter véletlenül ke­rült Somogy székhelyére. Egy NDK-beli professzor ajánlására „csábították el” a Kaposvári Mezőgazdasági Főiskola vezetői a kisállat- tenyésztési kar élére a Gö­döllői Kisállattenyésztési Kutatóintézetből. A kaposvári főiskola negy­venhárom éves főigazgatója a családban szerette meg a mezőgazdaságot. Édesapja, Horn Artur akadémikus a magyar agrártudomány élő halhatatlanja. Dr. Horn Pé­ter tevékenysége az állatte­nyésztéshez kapcsolódik. Bábolnán tanulta meg, mek­kora felkészültség, tudatos­ság és határozottság szük­séges a termelési folyama­tok összehangolásához. Csaknem tizenhárom éve dolgozik Kaposváron, olyan légkörben, amely növelte kedvét, gyarapította ered­ményeit. Öt évvel ezelőtt lett főigazgató-helyettes, 1984 óta főigazgató. Egyik eré­nyének tartják, hogy nem szobatudós. Olyan ember, aki érzi-tud ja, milyen fon­tos lehet az apró-cseprő ügy is. Az agrártudományok dok­tora, az Akadémia levelező tagja. Eddig huszonegy könyvvel jelentkezett, több nemzetközi és hazai szakmai bizottságban tevékenykedik. Dr. Horn Péter is hozzá­járult ahhoz, hogy a mező­gazdasági főiskola az ország egyik legrangosabb főisko­lája, s az egyik legjobb - ál­lattenyésztési intézmény ICö- zép-Európában. A kommu­nista főigazgató ennek, to­vábbfejlesztését is szorgal­mazza. A szombathelyi fiatalem­ber szintén Gödöllőn vég­zett, kitüntetéssel szerezte meg agrármérnöki diplomá­ját. ötévi gödöllői kutatói és kutatásszervezői munka után jött a Kaposvári Mezőgaz­dasági Főiskolára. Egy év­vel később került ide, mint dr. Horn Péter, akivel az­óta is együtt dolgozik. Kosa Ferenc rövid idő alatt nagy megbecsülést ví­vott ki magának. Ennek kö­szönheti, hogy a Ka-hyb Szövetkezeti Közös Vállalat igazgató tanácsa benne ta­lálta meg azt a vezetőt, aki képes a már nemzetközi rangú magyar és kaposvári tudományos szellemi termé­ket értékesíteni és tovább­fejleszteni. Tizenegy éves igazgatósá­ga alatt a vállalat nagysze­rű eredményeket ért el, nyolcszor nyerte él a kivá­ló szövetkezeti Itársulás cí­met. A negyvenéves igazgató azt tartja fő művének, hogy a Ka-hyb rendszerré szer­veződött, tenyészanyagát pe­dig ma a világ legnagyobb sertéshibrid állományaként tartják számon. A párton kívüli Kósa Fe­renc nyitott szemmel jár a világban, nemcsak a szak­mai kérdések érdeklik, ha­nem a politikaiak is. Ami­kor az esti egyetem szako­sítójára járt, mindig nagy sikere volt a külföldön ké­szített, kitűnően politizáló filmjeinek. Egy volt tsz-élnök mondta el róla, mennyire tisztelik a Termelőszövetkezetek Or­szágos Tanácsának elnöksé­gében, mert mindig meg­alapozott, önálló vélemény- nyel rukkol elő. Ugyanilyen kezdeményező a hazai és~ a nemzetközi bizottságokban is. A Somber brigádok vállalása A Tanácsköztársaság közgazdásza SZÁZ ÉVE SZÜLETETT LEWIN SAMU Egy év nem nagy idő. A forradalmak idején azonban más az időszámítás. Ilyen­ékor az addig ismeretlen em­berék is bizonyíthatják el­kötelezettségüket, kamatoz­tathatják tudásukat. Ezt bi­zonyítja a jó közgazdásznak tartott Lewin Samu pálya­futása is. 1885. május 16-án született Csabrendeken. A sokgyerme­kes falusi kiskereskedő nagy anyagi áldozatot hozva ta­níttatta tehetséges fiát. A fiatalember 1903-ban, a nagykaniizsai felsőkereske­delmi pályát választotta. Barcson, a Magyar Leszámí­toló és Pénzváltó Bank köz­raktáréinál volt könyvelő, majd az első világháború idején a Strasser és .Kőffig cég kaposvári kirendeltségé­nek főnöke lett. A háború utolsó éveiben Lewin Samu egyre közelebb került a szegényekhez, a munkásokhoz. Ebben mun­káslány felesége is segítette. Először a polgári ellenzéki pártok kulturális rendezvé­nyéin vett részt, később már a politikai demonstrációkon is. Az 1918-as polgári de­mokratikus forradalom nap­jaiban a megyei Nemzeti Tanács, november 25-től az intéző bizottság tagja lett. Az első napoktól benne volt a tíztagú megyei közélelme­zési bizottságban. A megye proletárvezetői: Tóth Lajos, Kovács Miksa, majd 1919 januárjától Latinca Sándor bizalmát is élvezte a nagy közgazdasági tudású férfi. Lewin Samunak döntő szerepe volt 1919-ben a ter­melőszövetkezeti mozgalom első szakaszában. Ezt alátá­masztja Hamburger Jenő visszaemlékezésén kívül a kaposvári államügyész 1920. március'- fr-én kelt bizalmas jelentése, amely szerint az ellenforradalom gyilkos dühe Lewiint azért vette célba, ment „vezető szerepe volt a termelőszövetkezetek meg­alakításában, a földbirtok kommunizátlásában”. Főleg az ő munkássága révén 1919 júniusában a megye közel'lá- tásának reformtervezetét ’s kidolgozták. Amikor a So­mogy megyei Közellátási Hi­vatal létrejött, vezetésére 1919. július 14-én ő és Győrffy Antal kapott megbí­zatást. A Tanácsköztársaság meg­döntése után az elsők kö­zött, 1919. augusztus 7-ón le­tartóztatták, a börtönben többször megkínozták. Szep­tember 16-án az esti órák­ban az előre elkészített terv szerint a fehérfliszték hamis szolgálati jeggyel L atinca, Tóth, Szalma és Farkas Já­nos megyei vezetőkkel együtt őt is elhurcolták a börtönből, s másnap hajnal­ban — miután Latincávatl és vele ásatták meg a sírokat — mindnyájukat kivégezték a Kaposvár határában' levő Nádasd i-ea dőben. A centenárium alkalmából a KISZ-esek tegnap délelőtt lerótták kegyeletüket a Ná- dasdíi -erdőben levő emlék­műnél. Délután négy órakor a kaposvári Lenin szobor­kompozíciónál a vállalatok dolgozói, KISZ-fiatalok, szo­cialista brigádok helyeztek el koszorút a mártír szobra előtt. Újfajta béléselemek Béléselemeket készít a Be­ton és Vasbeton Ipari Mű­vek francia llicenc alap ián , gyártott betongerendái hoc a Pest megyei Állami Épí­tőipari Vállalat csepeli üze­me. A két gerenda közti hézagot kitöltő béléselemek gyártására a vállalat elő­készítő üzemét bővítették. A próbagyártás megkezdődött, S a tövek szerint az év második felében összesen 400 ezer darab béléstesíel készítenek. Naponta 50—55 mázsa vajat gyárt a kaposvári tejüzem. Ennek mintegy 70 százaléka ex­port minőségben a zalaegerszegi hűtőházba, a központi tárolóba kerül. A képen a 25 kg- os kartonokat rakják a hűtőkamionba. A felszabadulás negyvene­dik évfordulója és a párt- kongresszus tiszteletére indí­tott munkaversenyben részt vesznek a Somogy megyei Beruházási Vállalat szocia­lista brigádjai is. Munkájuk érdekessége, hogy — mivel a beruházások előkészítése, tervezése és lebonyolítása hosszú folyamat — tavalyi és idei vállalásaik jó részé­ből csak később lesz való­ság, kézzelfogható ered­mény. A Somiber brigádjai társa­dalmi munkában tervezték meg a nagyatádi iskola épü­lő tornatermét, a jutái KISZ- lakótelep területelőkészítését is ingyen, szabad idejükben végzik el, valamint a ka­posvári sportcsarnok mellett fölépítendő szálló és teke- csarnok terveit is hasonló­képpen ellenszolgáltatás nél­kül készítik el, s az építke­zés lebonyolításáért sem kérnek pénzt. Meglehet, a folyamatos munkaversenyben részt ve­vő dolgozók már újabb ün­nepek és kiemelkedő ese­mények tiszteletére ajánlják föl fizikai és szellemi több­letmunkájukat, amikor a be­ruházási vállalat szákembe­rei még e vetélkedés felsza­badulási és kongresszusi „részihajráiit” fejezik be. De valószínű: ezért a „lemara­dásért” senki sem fogja el­marasztalni őket.

Next

/
Thumbnails
Contents