Somogyi Néplap, 1985. április (41. évfolyam, 76-100. szám)

1985-04-13 / 86. szám

2 Somogyi Néplap 1985. április 13., szómból Az események címszavakban HÉTFŐ: Mihail Gorbacsov mora- tórJumjavaslata rendkí­vüli világvisszhangot vál­tott ki, — Szudánban őrizetbe vették a Nitneri- kormány több miniszte­rit. — Sir Geoffrey ltowe az NDK-ban tár­gyai. KEDD í A KNDK parlamenti szintű tárgyalásokat ja­vasol Dál-Koreának — Bagdadban sem jártak eredménnyel Pérez de CueUar ENSZ-íŐtitkár közvetítési kísérletei. — Japán kilátásba helyezte piacának megnyitását az amerikai áruk előtt. SZERDA; Mihail Gorbacsov meg­beszélést folytatott az amerikai képviselőház küldöttségével. - Szov­jet-holland külügymi­niszteri tárgyalások Moszkvában. — A fran­cia minisztertanács elfo­gadta a választási re­formot. — A brit diplo­mácia vezetője Prágá­ban. CSÜTÖRTÖK: Thatcher asszony dél­kelet-ázsiai körútja so­rán Sri Lankába érke­zett. — Moszkvában be­jelentették: május 14-én Bécsben Gromlko—Shultz találkozó lesz. — Arafat Ammanban tárgyal Husszein királlyal. — Nemzeti tiltakozási nap összetűzésekkel Chilében. — Meghalt Enver Hodzsa. PÉNTEK: Reagan egy Interjúban megismételte a szovjet moratórlumjavaslatot el­utasító amerikai állás­pontot. — Genf ben újra plenáris ülést tartott a szovjet és az amerikai küldöttség. — Sir Geoffrey Howe Varsó­ban. — A Contadora- csoport ülése Panamá­ban. ® Valóban nekilendült-e a tárgyalási gépezet az új szovjet kezdeményezés nyo­mán? A válasz határozott igen lehet. Mihail Gorbacsov mára tóriumjavaslata, ame­lyet a Pravdának adott in­terjúban ismertetett, nem­csak ésszerű, hanem tetsze­tős ajánlat. A nyugati köz­vélemény nagy része egyet­értőén fogadta. Miért is ne lehetne a szovjet—amerikai tárgyalások tartamára abba­hagyni a legveszélyesebb fegyverkezést, illetve még az űrhéborús előkészületeket is, beleértve a kísérleteket? fis hogyan is ne lenne ro­konszenves a Nyugat szá­mára, ha a Szovjetunió azonnal és egyoldalúan mo­ratóriumot hirdet a saját ra- k étatel építési programjára, azaz abbahagyja, novembe­rig felfüggeszti annak vég­rehajtását. Szenátor az űrben Többszöri halasztás után, tegnap délután, elindult út­jára a Discovery elnevezésű amerikai űrrepülőgép a flo­ridai Cape Canaveral űrre­pülőtérről. A rajtot még februárra ter­vezték, de különböző okok, köztük egy, az előkészítés során bekövetkezett szerelé­si hiba miatt kénytelenek voltak elhalasztani. Az űr­repülőgép személyzete egy katonai hírközlési hálózat kiépítésével kapcsolatos fel­adatokat is végrehajt. Mint Kis Csaba, az MTI tudósítója írja az űrrepülő­gép utasai között van egy politikus is: Jaké Garn sze­nátor, aki egyébként a sze­nátus illetékes bizottságának vezetője. Gam korábban re­pülőtiszt volt. Részt vállalt a feladatokból és az út so­rán egészségügyi, biometria' méréseket végez önmagán. A Discovery parancsnoka Karol Bobko. A személyzet tagjai között ismét van női űrhajós: Margaret Rhea Seddon. Az űrrepülőgép a tervek szerint szerdán tér vissza a földre. A hét három kérdése A Nimeri-rezsim bukását ünnepük a szudáni fővárosban Természetesen a Fehér Házban és néhány NATO- tagállam némely politikusa részéről azonnali elutasítás volt a válasz. Washington ismét az „óriási szovjet ka­tonai fölény” frázisaival akar érvelni, mondván, hogy Európában több a szovjet rakéta, tehát az USA nem hagyhatja abba a közepes hatótávolságú rákéták tele­pítését, a „csiLlagháborús előkészületeket” pedig amiúgyis „a béke érdekében valóknak” mondja. De nem minden szövetségese osztja ezt a nézetet. Egészen bizo­nyos, hogy az amerikai kor­mányra többen is megpró­bálnak hatni: menjen bele a tárgyalásokba és legyen kész a kölcsönös engedményeikre, a kompromisszumra. Szovjet részről a csúcsta­lálkozó gondolatával is egyetértenek. Gorbacsov Pravda-interjújában ez elő­ször hangzott el a nyilvá­nosság előtt. Levélváltás amúigyis folyik már a Kreml és a Fehér Ház kö­zött. A héten, amikor Tho­mas O’Neill, az amerikai képviselőház elnöke Moszk­vában járt, átadta Reagan újalbb üzenetét. A csúcsta­lálkozót előkészítő tárgya­lásnak ígérkezik GromitoQ és Shultz bécsi találkozója május közepén: az osztrák államszerződés aláírásának 30. évfordulóján lesznek ott a négy nagyhatalom külügy­miniszterei. Miért éleződik ismét a libanoni válság? Már tíz éve, hogy Liba­nont véres polgárháború emészti. Három fő erő csap össze azóta is: a jobboldali keresztény falang isták., a baloldali mohamedánok és a palesztin csoportok. Kié legyen a hatalom a kicsiny, 10 ezer négyzetkilométernyi területű és 3 millió lakosú országban? Harcukba be­avatkozik s azt a maga ja­vára használja fel Izrael, amely ráadásul Libanon dé­li részén a maga biztonsági érdekeit hangoztatva egy jelentős sávot meg is szállt. Ha kiüríti, akkor is alkal­mat kínál az egymással szemben álló csoportok újabb és újabb megütközé­sére, amint ez Szádon (Sai­da) térségében ezen a héten is bebizonyosodott. A pol­gárháborús összecsapások Libanon déli részén újabb öngyilkos akcióra került sor. A képen látható 16 éves lány robbanóanyaggal megrakott gép­kocsival izraeli katonák közé hajtott Mihail Gorbacsov Moszkvá­ban fogadta az amerikai képviselőházi küldöttségét hírére Karami miniszterei^ nők lemondással fenyegető­zött. Az egymás elleni fellépé­sek köziben, azok mellett egyszer-másszor sor kerül a megszálló izraeliek elleni akcióikra is, amelyek aztán ürügyül szolgálnak az izrae­li hadseregnek, hogy meg­torló támadásokat hajtson végre. Az egiész világ megdöbbe­néssel fogadta egy fiatat li­banoni lány „kamíkaze-ak- ciójának” hírét. Az egykori Öngyilkos japán pilóták pél­dájára saját életét is felál­dozta Szama Nhejtli 16 éves dél-libanoni síita lány, ami­kor nagy mennyiségű rob­banóanyaggal telerakott gépkocsijával izraeli katonai teherautók és páncélos jár­művek közé hajtott. Az iz­raeli veszteségről eltérő adatokat hallani. Az Igazán szenzációs fordulatot a tele­vízió szolgáltatta: a lány előzőleg interjúban jelentet­te be, ,mire készül. S hogy szavai nem csupán üres fe­nyegetőzésnek voltak szán­va, azt később a halálával igazolta. A bejrúti tévé adó­sát a világ minden televí­ziója átvette.,. fordulat volt-e a szudáni puccs? Meglehet, hogy nem lehet államcsínyről beszélni. Nincs kizárva, hogy gondo­san elkészített forgatókönyv szerint peregtek a khantumi események. A nyugati sajtó — az amerikai The New York Times cikke nyomán — egy héttel Nimeri buká­sa után már azt feltételezi, hogy csak a nyugat és kü­lönösen az USA számára kényelmetlenné vált, a szu­dáni nép szemében gyűlölt- té lett vezetőtől akartak ilyen látványos körülmények között megszabadulni. No meg úgy próbáltak ideigle­nes kormányt létrehozni, hogy az megígérje: egy év múlva polgári politikusok­nak adja át a hatalmat. Ilyen alapon kívánták lesze­relni a nyugtalanító sztráj­kokat, a heves tömegmeg­mozdulásokat. Sokan emlé­keztetnek arra, hogy Bush amerikai alelnök nem is olyan régen Szudánban járt (az afrikai éhségövezetekben tartandó szemle címén), s ez alkalommal alighanem kinézhette magának a kö­vetkező, a nyugatnak jobban tetsző vezető személyeket. Nimerít amerikai útján ér­te a hatalomváltás híre. Közben Mubarak egyiptomi államfő is megfordult Wa­shingtonban. A feltevések szerint ő sem csak a jordán —palesztin megbékélésről mondott véleményt, hanem a szudáni helyzetről is, Egyiptom számára mindig nagy jelentőségű volt, mi történik a Nílus forrásvidé­kén. Az USA pedig minden­nél jobban tart attól, hogy Líbiával, Etiópiával ejgy tá­borba kerülhet Szudán. Az elkövelktező napok, he- tek végképp igazolhatják, hogy nem államcsíny, csak — csíny volt, amit Khar- turnban csináltak, Pálíy József Bányaavatás Márkushegyen (Folytatás az 1, oldalról) A nagy teljesítményű bá­nya jelentőségét Varga Al­bert, az Oroszlányi Szénbá­nyák vezérigazgatója mél­tatta. M!int elmondta, a nyolc óv alatt csaknem fi milliárd forintos költséggel kialakít tott üzem máris az ország legtöbb szenet adó mélymű­velésű bányája- Már ebben az éviben 1- millió 600 ezer ionná szenet ad az ország­nak. A következő esztendők­ben tovább növekszik a ter­melése ás így 1889-ben 2,4 millió tonna, 10—17 000 joule fűtőértékű barnaszén kerül belőle felszínre. Ötvenhá­rom millió tonnára becsült teljes szénvagyonát a tervek szerint 30 esztendő alatt ter­melik ki az oroszlányi bá­nyászok. A hazai eocénprogram első bányájának építésében 80 magyar és külföldi vállalat vett részt. Sok hasznos ta­pasztalatot adtak át például a szovjet szakemberek. Egye­bek között ők készítették el a beruházás építésszervezési tervét, bekapcsolódtak a gé­pek beszerzésébe és az al­katrészellátásba is. A nagy számú kivitelező munkáját a beruházás irányítói úgy han­golták össze, hogy már az építkezés kezdetén jelentős időelőnyhöz jutottak. A ter­vezettnél kilenc hónappal ko­rábban — 1978 júniusában — elkészült az első nagy lé­tesítmény, az 1641 méter hosszú lejtős akna. A siker­nek különösen nagy szerepe volt abban, hogy az erede­tileg tervezettnél fél évvel korábban, 1981 áprilisában, tehát az építkezéssel párhu­zamosan megkezdődhetett a termelés. Ez már valóban föld alat­ti gyárnak számító bányában minden olyan eszköz megta­lálható, amely ma a korsze­rű bányászkodást jellemzi. A frontfejtések komplex gépe­sítése 100 százalékos, a vá­gathajtásoké is 90 százalék körül van. Jelenleg 30 kilo­méter, 1989-ben pedig már 50 kilométer hosszúságú nyi­tott vágat hálózza be a bá­nya területén a föld mélyét. Az új bányában az egyik fő követelmény a bányászok biztonsága volt és az lesz a jövőben is, E célból olyan diszpécserközpontot építet­ték ki, amelyből az egész bányát ellenőrizni lehet. Az oroszlányi szakemberek ter­vei álapján készített számí­tógéppel összekapcsolt auto­matikus lélazámeLlenőrző be­rendezés gyakorlatilag sze­mélyenként vigyáz minden egyes bányászra. Azokban a vágatokban, ahol metánfel- szaibadulásra lehet számíta­ni, órzékelőfejeket helyeztek el. megkezdték a diszpécser- központhoz csatlakoztatott szénmonokid mérők szerelé­sét, s jövőben is folyamato­san korszerűsítik a bizton­sági berendezéseiket. Az ország legkorszerűbb bányájának bemutatása után Kapolyi László kitüntetése­ket adott át azoknak, akik különösen kiemelkedő mun­kával vettek részt a föld alatti gyár létrehozásában. Ezt követően Havasi Fe­renc köszöntötte a bánya ter­vezőit, építőit és az orosz­lányi szénbányák dolgozóit. A márkushegyi bányának, mint hangoztatta, rendkívül nagy jelentősége van az iparágat és az egész magyar ipart tekintve is. Ez az eocénprogram első bánya­üzeme és jól példázza azt, hogy miként lehet a hagyo­mányos energiahordozókat a gazdaság szolgálatába állíta­ni úgy, hogy azok költség és korszerűség szempontjából egyaránt jó kiegészítői le­gyenek az egyéb energiahor­dozóknak. Az ország legif­jabb bányaüzeme — muta­tott rá végül a Központi Bi­zottság titkára — a szocia­lista országok széles körű összefogásával létesült, az idős és a fiatalabb bányász- nemzedék elismerést érdem­lő erőfeszítésének eredmé­nyeként jött létre. A fiata­lok közül különösen kitűn­tek azok, akik bekapcsolód­tak a védnökségbe. Az épí­tők becsülettel helytálltak, s mint biztosra vehető a ter­melők sem maradnak el mö­göttük: márkushegyi bánya a következő években a tervek­nek megfelelő mennyiségű szenet ad a népgazdaságnak. Hazánkba érkezik a portugál külügy­miniszter Jaime Gama, a Portugál Köztársaság külügyminisz­tere Várkonyi Péter külügy­miniszter meghívására ápri­lis 14-én, vasárnap hivatalos látogatásra hazánkba érke­zik. „Valami bűzlik Dániában../1 A Shakespeare Hamlet­iéből való mondás jut mostanában sokak eszébe, amikor a heves sztrájkok híreit hallja. A szociálde­mokrácia irégi fellegvárá­ban, a kisparaszti gazda­ságok mintaállamában az utóbbi esztendők során egyre romlott a helyzet. Az infláció elvitte a mun­kások keresetének egy ré­szét, a gazdákét szintén. Most egy konzervatív kor­mány van hatalmon Kop­penhágában, amely amo­lyan „angol módszerrel" próbálta visszaverni a munkásság első sztrájk- mozgalmát. Egyszerűen betiltotta egy, a parla­mentben keresztülhajszolt új törvénnyel. A munká­sok azonban sok helyen fittyet hánytak a törvény­re, s még a mérsékeltebb, szociáldemokrata vezetésű szakszervezeteikre sem hallgattak, hanem úgyne­vezett vadsztrájkokba kezdtek. Kénytelen-kelletlen be­lementek ebbe a szakszer­vezetek is. A kormány nem akar meghátrálni. A munkások sem. A sztráj­kok továbbtartanak. Vas­utasok éppúgy abbahagy­ják a munkát, mint Kop­penhága utcáin az utca­seprők, meg a szemetesek. A végén tényleg „valami bűzlik Dániában..." P. J.

Next

/
Thumbnails
Contents