Somogyi Néplap, 1985. április (41. évfolyam, 76-100. szám)
1985-04-02 / 77. szám
2 Somogyi Néplap 1985. április 2., kedd Művészeti díjasok Ha/zárnk felszabadulásának 40. évfordulója alkalmából Budapesten a Vigadóban itegnap átadták az idei művészeti díjakat. József ÁHila-díj Asperján György író, Fenyő István irodalomtörténész, az MTA Irodalomtudományi Intézet munkatársa, Dr. Nagy Katalin író, Nádas Péter író, Orbán Ottó költő, műfordító, Sándor Isitvátn író, a Film- Színház, Muzsika főszerkesztő-helyettese, Sőtér István író, irodalom- történész, Sumonyi (Papp) Zoltán író, a Magyar Rádió rovatvezetője, Jászai Mari-díj Szilágyi Ákos kritikus, műfordító, Teliér Gyula műfordító, Tóth Endre költő, Ungvári Tamás kritikus, irodalomtörténész, a Színház- és Filmművészeti Főiskola egyetemi tanára, Veress Miklós költő, műfordító, az Élet és Irodalom szerkesztősége főmunkatársa, Zalka Miklós író, a Zrínyi Katonai Kiadó ny. szerkesztője, Básti Juli, a Katona József Színház színművésze, Bubik István, a Nemzeti Színház színművésze, Dunai Tamás, a Madách Színház színművésze, Egri Katalin, a Szolnoki Szigligeti Színház színművésze, Eötvös Kálmán György, a MACIVA artistaművésze, Fekete Gizi, a Zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház színművésze, Géczy Dorottya, a Vidám Színpad színművésze, Kemenes Fanny, a József Attila Színház j el meztervező j e, Kiss Jenő, a Kecskeméti Katona József Színház színművésze, Korcsmáros Jenő, a Debreceni Csokonai Színház színművésze, Körtvélyessy Zsolt, a Miskolci Nemzeti Színház színművésze, Lékay Ottó dramaturg, a Liszt Ferenc-díj Hara László, a Magyar Állami Hangversenyzenekar fagottművésze, Kiss János, a Győri Kisfaludy Színház magántáncosa, Kovács János, a Magyar Állami Operaház karmestere, Pitti Katalin, a Magyar ÁlErkel Ferenc-díj Dubrovay László zeneszerző, a Liszt Ferenc zeneművészeti Főiskola egyetemi tanára, Kalmár László zeneszerző, a Zeneműkiadó Vállalat főszerkesztője, Balázs Béla-díj Békés József, a Magyar Televízió dramaturgja, Bencze Ferenc színművész, a MAFILM filmszínésze. Gazdag Gyula, a MAFILM filmrendezője, Koltay Gábor, a. MAFILM filmrendezője, Marx József, a MAFILM stúdióvezetője, Munkácsy Mihály-i Cserny József ipari forma- tervező, Deim Pál festőművész, Fájó János festőművész, Kemény György álkalmazott grafikus, Kocsis Imre festőművészgrafikus, Kovács Imre grafikusművész, Kovács Péter festőművész, Németh Gábor festőművész, restaurátor, Magyar Rádió Rádiószínház önálló osztályvezetője, Léner Péter, a Nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház igazgató-főrendezője, Lukáts Andor, a Kaposvári Csdky Gergely Színház színművésze, Mikó István, a Thália Színház színművésze, Oszvald Marika, a Fővárosi Operettszínház színművésze, Papp Zoltán, a Katona József Színház színművésze, Sólyom Katalin, a Pécsi Nemzeti Színház színművésze, Szakácsi Sándor, a Vígszínház színművésze, Szántó Judit kritikus, a Magyar Színházi Intézet osztályvezetője, Székhelyi József, a Madách Színház színművésze, Szigeti András, a Nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház színművésze, Tordai Teri színművész, a MAFILM filmszínésze. lami Operaház magánénekese, Szakáiy György, a Magyar Állami Operaház magántáncosa, Szabó Dénes karnagy, a nyíregyházi 4. sz. Általános Iskola tanára. Pesovár Ernő táncfolklorista, koreográfus, szakíró, az MTA Zenetudományi Intézet néptáncosztálya vezetője, Victor Máté zeneszerző, a Magyar Rádió zenei szerkesztője. Mihályfi Sándor, a Magyar Televízió filmrendezője, Neumann László, a Magyar Televízió főoperatőre, Novak Emil, a MAFILM operatőre, Urbán Tamás, az Ifjúsági Magazin fotóriportere, Varga Csaba, a Pannónia Filmstúdió rajzfilm-rendezője. /■ IJ Pauli Anna, a Lenfonó és Szövőipari Vállalat tervező iparművésze, Szabó Albert, a Fékon Ruházati Vállalat ruhatervező iparművésze, Szekeres Mihály, a Csomi- terv belsőépítésze, Székely András kritikus, az Üj Tükör képzőművészeti rovatának szerkesztője. Koszorúzások (Folytatás az 1. oldalról) tanácsok résziéről Horváth Lajos, a Baranya megyei Tanács elnöke és Szép János. Harkány Nagyiközségi Közös Tanács elnöke, a Hazafias Népfront képviseletében Ádám Antal, a Hazafias Népfront Baranya megyei Bizottságának elnöke és Krasznai Antal, a Hazafias Népfront Baranya megyei Bizottságának titkára helyezték el a megemlékezés virágait. Benamenden a hazánk felszabadításáért elesett jugoszláv hősök emlékművénél rendezitek kioszorúzási ünnepséget. Az Elnöki Tanács nevében Pióker Ignác és Vida Miklós, az Elnöki Tanács tagjai, a Minisztertanács képviseletében Somogyi Láiszló építésügyi és város- fejlesztési miniszter, Urbán Lajos közlekedési miniszter és Bényi József külügyminiszter ^helyettes. a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság nagykövetsége részéről Milovan Zidair nagykövet és Marija Mozsgon ezredes, katonai és légügyi attasé koszorúzta meg az emlékművet. Hajdúböszörményben felavatták a hazánk felszabadításáért folyó harcokban elesett román katonák magyarországi (központi síremlékét. A román és a magyar Himnusz hangjai után Juhár Zoltán belkereskedelmi miniszter mondott avató beszédet. Ezután a sírkertben levő emlékmű talapzatára elhelyezték a hála és a megemlékezés virágait. Aláírták a megállapodást (Folytatás az 1. oldalról) Politikai Bizottságának tagja. a Központi Bizottság titkára, Faluvégi Lajos és Marjái József, a Miniszter tanács elnökhelyettesei, Veress Péter külkereskedelmi miniszter, Roska István külügyminiszter nhelyettas és Rajinai Sándor, hazánk moszkvai nagykövete. A küldöttség fogadására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Csehák Judit, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese és Vár- konyi Péter, az MSZMP KB tagja, külügyminiszter. Jelen volt Vlagyimir Bazovszkij, a Szovjetunió budapesti nagykövete. * * * Moszkvában hétfőn került sor Havasi Ferenc, az MSZiMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára és Nyikolaj Rizskov, az SZKP Központi Bizottsága titkárának találkozójára. Meleg, baráti légkörű megbeszélésükön véleménycserét folytattak a gazdasági építés pártirányítása, és a magyar—szovjet gazdasági együttműködés néhány kérdéséről. Marjai József és Nyikolaj Talizin miniszterelnök-helyettesek, a magyar—szovjet gazdasági és műszaki—tudományos együttműködési kormánybizottság tagozati elnökei, hazánk, illetve a Szovjetunió állandó KGST- kópviselője hétfőn megbeszélést folytatott Moszkvában. Marjai József a hazánk felszabadulásának negyvenedik évfordulója alkalmából rendezett jubileumi kiállítás megnyitására érkezett magyar párt- és kormány- küldöttség tagjaként tartózkodott a szovjet fővárosba. Megnyitották a kiállítást (Folytatás az 1. oldalról) Gejdar Aldjev kijelentette: a testvéri Magyarország gazdasági, tudományos, műszaki és kulturális eredményeiből gyakran rendeznek bemutatókat Moszkvában és országunk más városaiban'. a mostani kiállításnak azonban megkülönböztetett, jubileumi jellege van, mert néhány nap múlva Magyar- ország ünnepélyesen megemlékezik nagy nemzéti ünnepéről, a fasizmus alóli félszabadulás 40. évfordulójáról. Magyar barátaikkal együtt széles körben megütik ezt az ünnepet a Szovjetunió és más szocialista országok dolgozói is. A szónok a továbbiakban kiemelte, hogy a szovjet emberek őszintén örülnek a népi Magyarország eredményeinek, amelyekben kifejeződik a Szovjetunióval, és más testvéri szocialista országokkal folytatott szoros, gyümölcsöző együttműködés eredménye is. A továbbiakban rámutatott arra, hogy országaink gazdasági és tudományos- műszáki együttműködése di- ‘ namikusan. és sokoldalúan fejlődik. Szakadatlanul nő kereskedelmi forgalmunk is, amely a jelenlegi ötéves terviben megközelíti a negy- venimiiilliárd rubelt. A Szovjetunióban mindenhol találkozni lehet a magyar gépgyártás, elektronikai, vegyi, könnyű- és élelmiszeripar termékeivel. Országaink gazdasági együttműködésének fejlesztésiében nagyon fontos szerepe lesz a Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság 2000-ig terjedő időszakra érvényes hosszú távú gazdasági és tudományos-műszaki együttműködési programjának. Ez arra a közös törekvésre épül, hogy tovább mélyítsük és tökéletesítsük együttműködésünket, javítsuk hatékonyságát, a küszöbönálló feladatokat a kölcsönös érdekek és lehetőségek számbavételével oldjuk meg. Nagyon fontos, hogy együttműködésünk beleilleszkedik azoknak a döntéseknek a végrehajtásába, amelyek a KGST-országok felső szintű gazdasági értekezletén Sizülietttek — mondotta AMjev. A szónok a továbbiakban néhány külpolitikai kérdésről szólít, hangsúlyozva, hogy az SZKP nemzetközi tevékenységében kiemelt szerepe van a nagy szocialista közösséghez tartozó államok barátsága és egysége szilárdításának. Ezt erősítette meg az SZKP KB márciusi plénumán Mihail Gorbacsov, a párt központi bizottságának főtitkára is. A testvéri szövetség minden lehetséges eszközzel történő erősítésére különösen nagy szükség van a jelenlegi nyugtalanító és felelősség- teljes időszakban. A Szovjetunió és a szocialista közösség országai saembeszáil- nak és minidig a leghatározottabban szembe is fognak szállton e veszélyes tervekkel. A szocialista országok külpolitikájának célja a béke és a haladás — mondta. Az SZKP KB PB tagja, a Szovjetunió minisztertanácsa elnökének első helyettese végezetül leszögezte: meggyőződésünk, hogy a jubileumi kiállítás elő fogja segíteni a szovjet és a magyar nép közöitti testvéri barátság és sokoldalú együttműködés bővítését. Lázár György az MSZMP Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és kormánya nevében köszöntötte a jubileumi kiállítás résztvevőit. — Most, pártunk XIII. kongresszusa után újabb nagy eseményre készülünk — mondotta a Minisztertanács elnöke —; arra, hogy április 4-én, legnagyobb nemzeti ünnepünkön méltó módon megemlékezzünk arról a negyven év előtti napról, amikor a Szovjetunió dicsőséges Vörös Hadserege több mint félesztendős súlyos harcok árán felszabadította hazánkat a hitleri fasizmus és magyarországi kiszolgálóinak elnyomása alól. A felszabadulás utat nyitott, lehetőséget teremtett számunkra ahhoz, hogy hozzákezdjünk egy új, igazságos társadalom felépítéséhez. El nem múló hálával gondolunk a háború terhét viselő szovjet nép hős fiaira, azokra a más nemzetbeli és magyar antifasisztákra, ellenállókra/, akik életüket áldozták szabadságunkért. — A felszabadulás óta eltelt négy évtized alatt — hangoztatta Lázár György — noha az út nem volt mindig sima, hazánkban, évszázadok elmaradását pótolva, mélyreható gazdasági-társadalmi átalakulás ment végbe. Az egykor elmaradt agráripari ország a tervgazdálkodás útjára lépve a közepesen fejlett országok sorába emelkedett. Uralkodóvá váltak a szocialista termelési viszonyok, a nemzeti jövedelem a háború előttinek több mint ötszöröse. Gyökeresen megváltoztak népünk életkörülményei is. A példátlanul gyors ütemű fejlődés népünk szorgalmas munkája mellett annak köszönhető, hogy felszabadulásunk első percétől fogva építhettünk a Szovjetunió önzetlen, internacionalista támogatására. Népünk ezt tudja, számon tartja és soha nem felejti el. — A XIII. kongresszus — összegezte a miniszterelnök — azt a feladatot tűzte elénk, hogy az intenzív gazdálkodás erőteljes és sokoldalú kibontakozásával, a KGST keretében folytatott együttműködés elmélyítésével olyan gazdasági növekedést alapozunk meg, amely lehetővé teszi népgazdaságunk egyensúlyának megszilárdítását, s ezzel együtt a gazdaság anyagi-műszaki alapjainak fokozatos és széleskörű megújítását. Az ipar fejlesztésében erőinket az adottságainknak megfelelő és a szocialista munkamegosztásba jól beilleszthető területekre kívánjuk összpontosítani. Lázár György külön figyelmet szentelt a magyar és a szovjet nép testvéri barátságának, amely a nagy október napjaiban született s a felszabadulás után teljesedett ki igazán. A szocialista országokkal fenntartott testvéri kapcsolatok rendszerében különleges helyet foglal el a Szovjetunió. Örömmel mondhatjuk, hogy kapcsolataink ma már átfogják az élet minden területét és pótolhatatlan szerepet töltenek be szocialista társadalmunk építésében. A kormányfő ezt követően nemzetközi kérdésekről beszélt, leszögezve, hogy „a mai világban, amikor a fegyverkezési hajsza minden eddigieknél nagyobb veszélyt jelent az emberiségre nézve, a béke megőrzésének a Szovjetunió, a szocialista közösség ereje a legfőbb biztosítéka”. Nyereménybetétkönyvek sorsolása Az Országos Takarékpénztár hétfőn Budapesten rendezte meg a nyereménybetétkönyvek Idei első negyedévi sorsolását. Mindazok az 1985. március 29-ig váltott és a sorsolás napján forgalomban volt nyereménybetétkönyvek. amelyek sorszámának utolsó három számjegye (számvégződése) megegyezik az alább felsorolt számokkal, az 1985. első negyedévi átlagbetétjük- nek a számok mellett feltüntetett százalékát nyerték. A nyereményösszeget a betétkönyvet kiállító takarékpésztá- ri fiók, takarékszövetkezet vagy postahivatal április 18-tól fizeti ki. ivégződés: Nyereményszázalék: 078 25 283 100 204 50 3G8 25 380 50 437 25 507 100 562 25 597 25 705 25 713 50 747 25 761 25 767 25 858 25 875 50 876 50 913 25 921 250 966 25
