Somogyi Néplap, 1985. április (41. évfolyam, 76-100. szám)
1985-04-02 / 77. szám
1985. április 2., kedd Somogyi Néplap 3 Választásokra készülünk A z állaimélet és a szocialista demokrácia fejlesztésében az egyik legfontosabb a népképviseleti testületek szerepének és felelősségének további erősítése, az önkormányzati vonások, a tanácsi demokrácia erőteljesebb kibontakoztatása révén. Alkotmányunk, és — mindenekelőtt — a módosított tanácstörvény megfelelő kereteket biztosít a tanácsok önállóságának és hatáskörének növeléséhez a terület- és településifejlesztésben, a lakosság szükségleteinek kielégítésében. A kibontakozás iránya egyértelmű: a gazdaságirányításnak a tanácsi gazdálkodást is érintő továbbfejlesztése nagyobb lehetőség a helyi erőforrások bevonására és a helyi érdekeltség növelése. Mindez vitathatatlanul lehetővé teszi a tanácsi önállóság nagyobb mértékű érvényesítését. Gyakorlatban — mivel igényék összegyűjtéséről, rangsorolásáról, érdekegyeztetésről és döntésről van szó — elsődleges letéteményesek a tanácstestületek. A jelenlegi parlamenti képviselők és a tanácstagok túlnyomó többsége nagy felelősséggel látta el a köz szolgálatát. Megválasztásuk mindig kiemelkedően fontos politikai esemény társadalmunkban. Az új rendszerű választás nagymértékben növeli az állampolgári felelősséget. Cselekvő részvételt kíván a választópolgároktól, a jelöltektől pedlig a demokratikus közakarat teljesítését, a megtisztelő küldetés vállalását. Nemcsak a jelölés és a szavazás kap majd figyelmet. Az eddigi jó gyakorlat az, hogy országos politikai eszmecsere is kibontakozik a választást előkészítő fórumokon. A területi részletproblémák, a szélesebb összefüggések; tehát a helyi és az országos politikai kérdések — az érdeklődés középpontjába kerülnek. A társadalom alkotó beleszólása ez a politikáiba, a népfront-program fogadtatásának valós mércéje és egyben gazdag útnavaló a megválasztandó képviseleti testületek számára. A Hazafias Népfront szerveinek politikai, közjogi tevékenysége érzékelhetően növekedett az elmúlt években az állampolgárok körében. Fölyamaitos részeséi a tanácsi munka fejlesztését célzó elképzelések, döntések kialakításának. Kiemelt szerepet vállaltaik a választójogi törvény előkészítésében a viták szervezésével, a tervezethez kapcsolódó vélemények összegezésével és azok képviseletével. Ez a részvétel felkészülés is volt az idei országgyűlési és tanácsi választásokra, amelynek megszervezéséért és lebonyolításáért a Hazafias Népfront bizottságai az első számú felelősök. Meghatározó jelentőségű a népfront választási felhívása, amelyben a párt politikájára, középtávon a XIII. kongresszus határozatára építve, társadalmunk egésze számára fogalmazza meg a szocialista előrehaladás programját. Ezt képviselik hazánkban a választott képviselőik és tanácstagok, éppen ezért a választási törvény politikai feltételként szabja azt, hogy a jelöltek fogadják el a programot. Választási rendszerünk politikai céljaiban és bevált alapelveiben nincs változás, de a választási törvény mégis több szempontból új. Már -hosszabb ideje jól funkcionál az egyéni választókerületi rendszer. A törvény fenntartotta és megerősítette ezt: az állampolgárok közvetlenül jelölik éis választják képviselőjüket, tanácataigjukat. Ezt az elvet korszerűen kiegészíti az az új megoldás, amely szerint a társadalmi életben kiemelkedő szerepet betöltő személyiségek meghatározott körét országos listán választjuk az országgyűlésibe. Az országos lista bevezetése nem változtatta meg az egyéni képviselői választókerületeik számát: megyénkben — változatlanul — tizenkettő maradt. A megyei tanács tagjainak a helyi tanácsok ülésein történő választását továbbra is fenntartja a törvény. Az élet gazdagon igazolta ennek célszerűségét, hiszen az így megválasztott megyei tanácstagok a helyi érdekék kép- visdlétére a tanácsoktól kapják a megbízásokat, és nekik számodnak be. Az új választójogi törvény alapján a községi közös tanács nem székhely társközségében elöljáróság alakul. Ennék tagja lesz valamennyi társközségi tanácstag. Az elöljáróság saját tagjai közül elöljárót választ, aki egyben a társközség állami vezetője ás. Megyénkben a százhetven társközségben több miimit százezer ember él, sorsúikat, közérzetüket befolyásoló, fontos, új intézmény az elöljáróság. A szocáaliista demokrácia szüntelen fejlődő folyamat, amelynek megszilárdításán és kiszélesítésén rendszere - sen munkálkodni kell. A cél a társadalom önigazgatási formáinak fejlesztésével az egész nép bevonása a politikai haltalom gyakorlásába. A törvény új rendelkezése az országgyűlési képviselők és a tanácstagok többes — pontosabban: legalább kettős — jelölésének kötelezettsége. Ezzel szaros összefüggésben bevezeti a pótmandátum intézményét. Azt jelenti ez, hogy a szavazás során megválasztottak mellett azok a jelölték, akik megkapták az érvényes szavazatok legalább negyedét, pótképviselők, illetve póbtanácstagok lesznek, A kötelező többes jelölés növeli a választások politikai jelentőségét, s várhatóan felélénkíti a megválasztott képvisélőlk, tanácstagok munkáját. Nyilvánvaló, hogy a szavazás során csak a jelöltek egyike kaphat mandátumot, de a jelölés már önmagában is társadalmi elismerést jelent, hiszen a tehetség, a rátermettség, a jellem, tehát az emberi minőség értékelését juttatja kifejezésre. Olyan értékítélet, amelyet a döntési joggal rendelkező és azzal élni tudó közösség fogalmazott meg kinyilvánított bizalmával. Felelős minősítést, amely közéletre való alkalmasságot jelez mindenki számára. Ez figyelmeztet arra, hogy a meg nem választott jelöltek tehetségét, aktivitását a társadalmi tevékenység más területein is jól lehet gyümölcsé ztetrti. A jelölés eddlig is a választási munka egyik legfontosabb aktusa volt; a kötelező többes jelölés miatt pedig megnőtt a jelentősége. Ebből következik, hogy nagyobb lesz az érdeklődés a jelölőgyűlések iránt is. Ez növeli azok szerepét és felelősségét, akik a több mint kétezer jelölőgyűlés előkészítésében, szervezésében részt kapnak és vállalnak. Az új választójogi törvénybe beépített több demokratikus elem önmagában csupán lehetőség. Tartalmi megvalósulása attól függ, hogyan élünk vele! Dr. Túri Imre a megyei pártbizottság osztályvezetője Ősszel kelendőbb az oltvány Tavaszi „nagyüzem” Alsótekeresen Március utolsó napjaiban még nem végezhettek talaj- munkákat a Siófoki Állami Gazdaság alsótekeresi faiskolájában, pedig a vendégmunkások már itt vannak, s dolgoznának. Tavaly március közepén máir javában ültettek, most viszont arra várnak, hogy a sár fölszáradjon. Az alsótekeresi főágazait vezetője, Barabits Elemér mondta: — A tavaszi belföldi forgalmazás alig másfél-két hete kezdődött, korábban ugyanis az időjárás nem engedte a kiszedést, s a fogadókészség sem volt nagy, hiszen a faültetők sem boldogultak a kertjükben. Két- három hetes késésben vagyunk. A múlt évben 800 ezer oltványt állítottunk elő, ebből mindössze 80— 100 ezer törzses oltvány maradt tavaszra, mert ősszel hosszú ideig kedveztek a körülmények a telepítéshez. Dísznövényekből gazdagabb a választék, ez azonban nem jelenti azt, hogy gyümölcsfákból nem törekszünk az igények kielégítésére: ha nem is sokat, de minden fontosabb gyümölcsfajtából adhatunk valamit. Sző- lőoLtványokkail a Badacsonyi Állami Gazdaság lát el bennünket, s ezt szállítjuk a lerakatni nkba. Külföldre előbb indulhattak a rakományok, mert ezeket a tárolókban elhelyezett csemetékből állították össze: hetenként háromnégy kamionlt indítanak útnak most is, ottjártunklkor épp lengyel kamiont raktak meg; ez Finnországba megy. Az alsótekeresi faiskola forgalmából 30—40 százalékkal az export részesedik. s ezen belül az áru csaknem háromnegyede tőkés országokba ikerül. A tőkés piacra nagyobb részt díszfaiskolai, kisebb részben gyümölcsfaiskolád áruk jutnak el. A faiskolai összforgalomnak 18—20 százalékát svéd partnerekkel bonyolítják le. — A skandináv országok NEMES DEZSŐ (1908—1985) Mély megrendüléssel és fájdalommal tudatjuk, hogy Nemes Dezső elvtárs, a magyar «és a nemzetközi munkásmozgalom Ikiemelkedő személyisége, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Párttörténeti Intézet nyugalmazott (igazgatója, Kossuth-díjas, a Magyar Tudományos Akadémia tagja hosszan tartó betegség után 1985. március 30-án elhunyt. Nemes Dezső elvtárs temetése április 10-én, szerdán 14 órakor llesz ;a Mező Imre úti temetőben. Elhunyt elvtársunk barátai, harcostársai, volt munkatársai 13.30 órától róhatják le kegyeletüket, |a Mező Imre úti temető díszravatalozójában. Az MSZMP Központi Bizottsága A Magyar Tudományos Akadémia Tabon először Átadták a KISZ KB vörös zászlaját A Videoton, tabi gyáregységének üzemi KlSZ-bizott- sóga az ifjúsági, mozgalmi munkával elért kiváló eredményéért első ízben nyerte el a KISZ KB vörös vándorzászlaját. A munkahelyi KISZ-közösség az elmúlt években már négyszer kapta meg a Kiváló KlSZ-szerve- zet zászlót. A ma délután megtartott ünnepségen Sár- di Árpád, a megyei K1SZ- bizottság első titkára adta át a magas kitüntetést a Videoton ifjúsági közösségének, a KISZ-tagoknak. Jelenleg a fiataloknak több mint 48 zázaléka tagja a KISZ-szervezetnek, s az elmúlt évben főleg a műszaki értelmiség körében nőtt a szervezettség. A bizottság fokozott gondot fordított a párttaggá nevelésre, évente 1—2 személy kerül KISZ- ajánlással a párt soraiba. A gazdasági munka eredményes megvalósítása érdekében is sokat tettek, jelentős túlórát vállaltak az év végén, részt vettek a Versenyzőink a milliókért országos pályázaton, pályamunkákat nyújtottak be a Baranya megyei KISZ-foizottság energia és anyagtakarékossági felihívására, évente 25—30 újítási javaslatot adtak be. Jelentős, 2200 társadalmi muníkáórát teljesítettek az óvodai, a sportcsarnok és az MHSZ-lőtér építésénél is. Eszmei, politikai nevelőmunkájuk is elismerésre méltó. Az ifjúsági vitakörök terén önálló kezdeményezésként új formákat vezettek be. A kulturális munka során szoros együttműködést alakítottak ki a gyáregység közművelődési bizottságával. 1984-iben megoldódott az a probléma is: a tabi Béka Tsz KISZ-klübjának közös használatáról kötöttek megállapodást. összeségében megállapítható: a KISZ-bizottság az ifjúság szocialista szellemű neveléséit magas szinten valósította meg. A kitüntetési ünnepség az általános iskola zenetagozatának műsorával ért véget. Nemes Dezső 1908. szeptember 6-án született Lőcsén. Az első világháborút követően Budapestre került, és a kárpitos szakmában helyezkedett el. Már ta- none korában beiratkozott az asztalos szakszervezet egyik ifjúmunkás körébe. Szakszervezeti munkája során került kapcsolatba a Kommunisták Magyarországi Pártjával; 1926. szeptemberében lett a párt tagja. 1927 júniusában a KMP Központi Bizottságának megbízásából részt vett a Kommunista Ifjúmunkások Magyarországi Szövetségének újjászervezésében. Ugyanabban az évben a KIMSZ titkára lett, és jelentős szerepe volt abban, hogy 1928 tavaszán megjelenhe- tet a szövetség lapja, az Ifjú Proletár. Letartóztatták, 2 évet töltött vizsgálati fogságban, ezután 3 évre ítélték, 1931 nyarán azonban szabadlábra helyezték. Ezt követően a párt vezetősége Moszkvába küldte, a Kommunista Intemacionálé Nemzetközi Lenin-iskolájára. 1933 júniusában illegálisan hazatért, s a KMP budapesti titkára lett, 1934 márciusában pedig — mint a hazai illegális kommunista mozgalom egyik vezető alakját — bevonták a központi bizottság munkájába. 1936 márciusában a párt utasítására ismét a Szovjetunóba utazott. A második világháború időszakát itt élte át. Beiratkozott a moszkvai Lomonoszov egyetem történelem fakultására. A nagy honvédő háború kezdetekor a kommunista internacio- nálé apparátusába került, s e munkája mellett folytatta egyetemi tanulmányait. 1943- ban, a kommunista interna- cionálé feloszlatását követően a magyar hadifoglyok között végzett munkát; 1945 tavaszán a hadifoglyok részére kiadott Igaz Szó című hetilap imunkaitársa, majd szerkesztője lett. 1945 augusztusában tért haza és a szakszervezeti tanács egyik titkára lett. Ezt a tisztségét 1948 őszéig töltötte be. Ettől kezdve 1950 februárjáig a párt képviselője volt a tájékoztatási iroda kéthetenként megjelenő lapja, A Tartós Békéért, Népi Demokráciáért! szerkesztőségében. 1950—1953 között a népművelési minisztérium egyik főosztályát vezette. 1953—1956 között a párt könyvkiadójának, a Szikrának volt az igazgatója. 1956 tavaszától a pártfőiskola vezetője, 1957-től 1961- ig a Népszabadság fő- szerkesztője volt. 1957 májusában az országos pártértekezleten megválasztották az MSZMP Központi Bizottsága tagjának, s egyben Politikai Bizottságának tagja, emellett 1961 és 1965 között a Központi Bizottság titkára volt. Nemes Dezső azok közé az elvhű, a párt tömegkapcsolatait féltő kommunisták közé tartozott, akik érzékelték az 50-es évek torzulásait, ezek kiküszöbölésére törekedtek. Az ellenforradalom időszakában fellépett az osztályharcos erők tömörítéséért, a párt megújhodásáért. Jelentős része volt az MSZMP politikájának kidolgozásában és népszerűsítésében. Mint a párt vezető testületének tagja, arra törekedett, hogy a proletár internacionalizmus eszméje alapján részt vegyen a kommunista pártok politikai egységének kikovácsolásában. Nemes Dezső a magyar marxista történetírás jeles képviselője volt. 1958-ban a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1964-ben pedig rendes tagjává választotta. 1954-ben Kossuth-díjat, 1975- ben állami díjat kapott. 1965-től 1967-ig, majd 1980- tól 1983-ig, nyugállományba vonulásáig állt a párttörté- neti intézet élén. Emellett tagja volt számos tudományos testületnek, elnöke a Magyar Tudományos Akadémia Történeti Bizottságának, illetőleg a Magyar Történészek Nemzeti Bizottságának. Mozgalmi és tudományos tevékenységéért számos magas kitüntetésben részesült. 75. születésnapja alkalmából megkapta a Magyar Nép- köztársaság rubinokkal ékesített zászlórendjét. Történetíróként érdeklődése elsősorban a magyar és a nemzetközi munkásmozgalom fő fejlődésmenetére irányult. Alig van a magyar munkásmozgalom történetének olyan periódusa, amellyel ne foglalkozott volna. Főszerkesztője volt a Magyar Forradalmi Munkásmozgalom története című nagyszabású összefoglaló munkának, amely 1848-tól 1962- ig tárgyalta munkás- mozgalmunk történetét. Számos tankönyv és tudományos kiadvány szerzője, illetve szerkesztője. Több munkája idegen nyelven is megjelent. Tevékenységének két fő területét szerves összefüggésben látta. Pártmunkás és tudós volt egyszemélyben. A történettudomány művelésével is a párt politikáját szolgálta. élénk érdeklődésit mutatnak faiskolai áruink iránt, a norvégokkal például az utóbbi két évben megsokszorozódott a kereskedelmünk. A faiskola tavalyi 60 milliós forgalmából 25 millióval részesedik az export. A igyü- möJcsfaiiskolából főként az almáira, a meggyre, a bogyósokra és általában a hidegtűrő fajtáikra van naigy kereslet az északi országokban. Ottani vevőink többnyire viszonteladó faiskolák. Norvégiában az állam jelentősen támogatja az importot. Svédországban a katalógusból kiválasztott áru postai küldése bevált szokás, s miután az áru minőségiét az ■eladó garantálja, látatlanban is szívesen vásárolnak gyümölcsfa- és díszfacsemetéket. A szocialista országok közül az NDK és Csehszlovákia gyümölcsfaoitványok- ból állandó vevőnk. Ami az itthoni forgalmat illeti, a Siófoki Állami Gazdaság négy kertészeti áruházát tart fenn a Dunántúlon, s az országnak ezen a részén számottevő kiskereskedelmi hálózattal is rendelkezik. Az' őszi és a tavaszi ültetési idényben tizenöt lerakialtot lát el csemetékkel, s az ország távolabbi részeibe utánvétellel juttatják el a megrendelt árut. Alsótekeresen nagykereskedelmi eladás is folyik: ifit elégítik ki az ország különböző pontjain gazdálkodó termelőszövetkezetek, állami gazdaságok és szakcsoportok igényeit. H. F.
