Somogyi Néplap, 1985. április (41. évfolyam, 76-100. szám)

1985-04-10 / 83. szám

1985. április 10., szerda Somogyi Néplap 3 Somogy hírközlése Megyénk hírközlési rend- nek jobb kielégítését, a régi Kis közösség nagy ereje Az apák nyomdokain nagyüzem csak búzát ter­mel, itt meg a nem egé­szen hétszáz hektár a szö­vetkezet egészét jelenti. Akaratlanul is eszembe jut ez, és nyomban kapcsolódik hozzá a kóndés: hogy sike­rül talpon maradni? — Igen, szorgalmas és a munkában összetartó nép lakik itt — mondja az elnök a hangosan még] ki sem mondott érdeklődésre. A főaigronóm/uis, Nárai Lajos más oldalról közelít. — Tálán éppen a kicsiség miatt — itt .mindenki min­denről tud — valahogy na­gyobb az emberek kötődése a szövetkezetihez. — Miben nyilvánul ez meg? — Főként eleinte, mikor idekerültem, nem egyszer megkaptam: „Te, ez,t az apád másképp csinálta vol­na!” És él kellett fogad­nom! Itt a dolgokon jobban rajjta tartja a szemét min­denki, jobban a sajátjának tekinti. Az apa, akire hivatkoztak, hosszú éveken át elnöke volt ennek a kis szövetkezetnek. Megbecsült, köztisZteleltnek és közszeretetnek örvendő elnöke. Hirtelen és végérvé­nyes eltávozása méltán ren­dítette meg a kis közössé­get. A fiú hazajött — már épül az új otthona —, és folytatja az apa örökét. — Emberileg nem okoz ez nehézséget? — Több mint két év után úgy érzelm, nem minden esetben igaz a szólásmon­dás, miszeriinit: senki sem kapkodja ki a hibás szeme­ket az előtte guruló termés­ből. — Azon a. másik szalagon — szói át a szembe ülő asszony, Dávidiné — jobbára iküliső segítség dolgozik. — Nálunk nincs mellék­üzem, ad nekünk munkát éven át a mezőgazdaság. — Igaz, ez nem olyan ké­nyelmes, miint például egy varroda. Hiába a több réte­gű ruha, a meleg kendő, nyolc óra alatt átjárja az embert a hideg. — Otthon aztán jön a má­sodik műszak, a jószágok. Érdékes adatot jegyeztem fel. Tavaly a szövetkezetben dolgozók valamivel több, minit hatmillió forint jöve­delmet keresltek, a háztáji­ból a község lakói tizenhá­rom millió bevételre tettele szent. Itt még ma is van fejőstehén a legtöbb háznál; évéit óta csemetetermelő szakcsoport működik a szö­vetkezetnék és az ötszáz lel­kes község ötszáz hízósertést ad közfogyasztásra évente. — Sokat kell dolgozni, higgye el — mondja az egyik asszony —, hogy az ember helytálljon itt is, meg ott­hon is. A gépműhelyben a tavasz- szal szüksiéjges gépek javítá­sának a végénél tartanak. Kuminecz Géza műhelyfő- nök tizenkilenc éve irányít­ja itt a munkát. — Igaz, hogy Csokonyavi- sonitáról járók át, de már inkább újlaki vágyók mint visootai, hiszen a napok legnagyobb idejét itt töltöm. Nagy szerencséje ennek a kis szövetkezetnek, hogy igen összetartó a munkás­gárda. Failusizerét et ? Rögs zeretöt ? Azt hiszem; ezeknél a fo­galmaiknál is sókkal gazda­gabb, összetettebb az, ami jellemzi az iittt élők kapcso­latát a településhez és az egyetlen gazdálkodó szerve­zethez, a szövetkezethez. Vörös Márta szerének műszaki színvona­la az országosnál is alacso­nyabb. Jelentős a különbség a Balatan-part és Belső-So- mogy, illetve a megye más területéi között. A Ballaton délli partján a jelentős fej­lesztés hatására a települé­sek 'egy részét bekapcsolták a nemzetközi távhívó háló­zatba is. Miásutt, különösen az apróbb településeken azonban gondot jelent 'az or­vos,, a tűzoltóság és a se­gítség kérése. Somogy hírközlése az utóbbi évek fejlesztésié elle­nére sem tartott lépést a népgazdasági fejlődéssel. A településeknek mintegy a fe­le délután 4 óra után nem híviható, s hétvégieken is csak úgynevezett „berepülőzött” vonalak „élnek”. Megyénkben 19 automata távbeszélő központ működik, a kézi kezelésű központok száma 159. A központok: ka­pacitása 1975 óta majdnem három és fél ezerrel, a be­kapcsolt távbeszélő- állomá­sok száma mintegy kétezer­rel nőtt. A központokra ál­talában a nagy fokú túlter­helés a jellemző. Emiatt te­lefonálás közben a vonalak gyakran megszakadnak, je­lentős az áthallás, a kézi kapcsolású központoknál pe­dig a hang minősége rossz. E gondok Oka elsősorban az, hogy a települések nagy ré­sze -ma ás a korszerűtlen lég­vezetékes kapcsolattal van összekötve. A műszaki álla­potokat jellemzi, hogy télen, rossz időiben nemcsak a fal­vakban, .hanem a megyeirész nagyságú területeken is meg­szakad az összeköttetés. S ez már zavarja az irányítást, hátráltatja mezőgazdasági üzemeidk operatív feladatai­nak -elvégzését is. A segélyhívó telefonok ügyében történt ugyan elő­relépés, ám működésük a je­lenlegi adottságok közepette csak kevés területen bizto­sítható. A siófoki gócközpont 2000-es helyi kapacitású, a balatonföldvári 540 állomás kapacitású és a 200 állomá­sos iha'latanszemesí központ bővítése jelentős előrelépés volt, ugyanúgy a fon-yódi 2000-cs 'kapacitású crossbar- központ építése is. A bala­tonszentgyörgyi 200-as cross­bar központot is üzembe he­lyérték, s a napákban átad­ták a talbi automata közpon­tot. A boglárlellai 2000-es kapacitású gócközpont építő­ipari munkái hamarosan be­fejeződnek, s ezt várhatóan 1986 elején helyezik üzem­be. A Balaton-parton végre­hajtott postai fejlesztések nemzetközi szintű hírközlési rendszer kialakítását ered­ményezik. S a gócközpontok szerelésével együtt végzik az Úgynevezett háttér-települé- sék postai rekonstrukcióját. Másutt — elsősorban a me­gyeszékhelyen -és a városok­ban — a hírközlési rendszer a tűrési határ alatt van. A javításában az első és nél­külözhetetlen elem a Kapos­váron megkezdett új távköz­lési központ mielőbbi üzem­behelyezése. A jelenleg üze­melő Rotary JDU típusú he­lyi központ teljesen telített, az ujj távbeszélő-állomások bekapcsolására nincs lehe­tőség. E központot helyhiány és elavult konstrukciója foly­tán bővíteni sem lehet. ;A kielégítetlen 'igények mi­att aránytalanul sok a mel­lékállomásos megoldás, s az állandó túlterhelés' következ­tében a legfontosabb ügyek­ben sem lehet zavartalanul lebonyolítani a telefonfor­galmat. A régi postaépület mellet­ti távbeszélő-központ építése majdnem egymilliárd forint­ba kerül. A tavaly kezdett kivitelezési munkáik jó ütem­ben haladnák, s megvannak a feltételek, hogy a beruhá­zást 1987 végén üzembe he­lyezzék. A megyeszékhely távközlé­si gondjainak .enyhítésére egy konténerközpontot is te­lepítettek — ez alapvetően a közülietek távhívási igényei­főközpont részleges 'teher­mentesítését szolgálja. A kon­ténerközpont felszerelése folytán lehetőség nyílt egy 400-as PDM típusú mellék- központ csatlakozására is a régi főközponthoz. Ennek telepítése megtörtént, s üzamibdhelyezésére várhatóan ez évben sor kerül. A kaposvári új beruházás elkészítésével lehetőség nyí­lik majd a megyeszékhely nyolc végközpont létesítésé­re. E végközpontakon ke­resztül 27 település kapcso­lódhat be az országos távhí­vóhálózatba. Az új közpon­tok és a korszerű, vezetek nélküli összeköttetésekkel működtetett rendszer lehető­vé teszi a 'kimenő automa­tikus nemzetközi hívásokat is. E körzetben az egyes köz­ségek elavult kézíi kezelésű központjait is automata köz­pontokkal váltják fel. A kaposvári új távbeszélő központ kapacitása 12 000 ál­lomás lesz. Ez több telefon- igény kielégítését iis lehető­vé teszi — mond közületek, mind pedig magánszemélyék részére. Az épülő postamű- szalk'i épület nemcsak az új helyi központ befogadására válik alkalmassá: itt helye­zik üzemibe azt a helyi köz­pontot, amely a megye táv- beszélőforgalmát az országba bekapcsolja. S a műszaki rendszer alkalmas lesz a távlati elléktronikus központ­tal történő bővítésre is. A kaposvári központ meg­valósítása nemcsak a me­gyeszékhely és a 27 kör­nyékbeli település hírközlé­sének gyökeres javítását je­lenti, .hanem lehetőséget te­remt Barcs, Nagyatád, Mar­cali és térségük táviközlési rendszerének korszerűsítésé­re is. Jelenleg a barcsi 1000- es konténerközpont, .i nagy­atádi 2X1000-es konténer- központ telepítési feltételeit vizsgáljuk, ennek a megvaló­sítására a kaposvárli központ belépésével nyílik lehetőség. A megye hírközlési hely­zetéiben tervezett VII. ötéves tervi beruházások időre tör­ténő megvalósítása a megye egész gazdasági fejlődésének nélkülözhetetlen eleme. Ezért is fontos, hogy minden le­hetőséget keressünk meg a beruházások határidő előtti megvalósítására. Szabó Gyula a megyei tanács építési osztályvezetője Alig néhány száz méter választja el a Csokonyavi- somta végét, és Rinyaújlak kezdetét jelző két táblát. A gépkocsival utazó, ha nem figyel, szinte észre sem ve­szi, hogy már egy másik te­lepülésen jár. — Könnyedén mondhatják az itteni legények, hogy a .szomszéd faluba járók ud­varolni — jegyzi meg kollé­gám. — Hiszen egy falun beliül olykor többet kell gya­logolni, mint iitt a szomszé­dos községbe. A szokásosnál is szoro­sabb földrajzi közelség azon­ban nem halványította el Rinyaújlak egyéni arculatát. Csak rá jellemző sajátossá­gai vannak, melyeket nem­csak érdemes, hanem hasz­nos is észrevenni. A cseppnyi településiről nem menekülhetnek az em­berek — a takaros, épülő és megújuló családi házak, még a ítél végi csupaszsá- igukfban is a gomdozottságról valló udvarok, kertiek min­den magyarázó szónál vagy statisztikai adatnál őszin­tébben, meggyőzőbben be­szélnek erről. Több, mint negyedszázada él, működik és nagy erőfeszítések árán gyarapodik itt a megye —és talán az ország — egyik legkisebb termelőszövetke­zete. — Ezerkétszáztíz hektáros a határunk, és ennek alig töhb mint a fele szántó — mondjia Zákányi Sándor el­nök. A mai méretek mellett ekkora területen egy-egy lehet próféta a saját hazá­jában. Lehet! Persze, meg kell dolgoznia érte. Talán keményebben, talán többet, mint ott, ahol nem tudnak párhuzamot vonni az apa és a fiú tevékenysége között Zákányi Sándor szótlanul bólogat. Az elhunyt elnök tisztébe ő lépett, akikor het­venkilencben. Ugyancsak ennek a falunak a szülötte és a szövetkezetét alapító édesapja negyedszázados kö­zös munka után tavaly innen ment nyugdíjba. — Éppen a napokban ke­rült a fiaim kezébe egy húsz éve megjelent riport. Akikor még középiskolás voltam, de nyaranta itthon dolgoztam. Cudar év völit, éjszaka arat­tunk, ón is. így kerültem az újságba. Sohasem jutott eszembe, hogy máshová menjek. Hogy harminchárom éves koromban .elnök leszek a szülőfalumban, arra per­sze nem gondoltam. Sajátos vonása ez ennek a kis szövetkezetnék ? Ügy érzem, feltétlénül! Nemcsak a tagság, az irányítóit is az átlagostól eltérő módon, és ezért talán még szorosabban kötődnek a szövetkezethez. Ha titokról lehet beszélni, a talpon maradásinak való­színű ez a legf őbb titka.. Az alig több, minit száz dolgo­zó szövetkezeti tag változó sikerrel, egy-két millió fo­rint nyereséggel termel évente. A szerkezet egysze­rű: burgonya, búza, kuko­rica, tehenészet és tenyész- siertéS-inevelés. A linyaújiaki adottságok mdlűett látvá­nyos nagy változtatásokra nincs mód. A mi körülményeink kö­zött kis lépésekkel keli és lehet alkálmazikodni a köz­gazdasági körülményeikhez. Mosit például csökkentenünk kell a iburgonyatermelésit, döntően azért, mert kevés a kézimunkáéra. A burgonyiaitárólőban két gépsoron folyik a válogatás. — Fogyunk, a a baj — mondja Margit néni, Hor­váth Jánosné míg gondosan Szolgáltatások és (ki) szolgáltatónak ELVESZETT EGY KABÁT... Egy kabátról írok, egy titokzatos kabátról, amely tizenkét hónapja anyagta­lanná vált. Ezért a holmiért nem kevesebbéit vágyakoz­tak és izgulták, mint ama híres köpönyegért Gogol no- vénájában. S miiként annak, reméljük, e történetnek is megtalálható a mélyebb ér­telme. Dr. Orosz Lászlót, a me­gyei tanács ipari osztályve­zetőjét kérdezem: — Kiélégítő-e ma a szol­gáltatók és a szolgáltatást igénybevevők viszonya? Nincsenek-e hátrányos hely­zetben az utóbbiak e min­dennapos kapcsolatiban ? — A szolgáltatók és a szollgálltaitást igénybe vevő állampolgárok kapcsolatát részletes rendelkezések sza­bályozzák. A. szolgáltatók mindenütt kirakják a válla­lási időt, az árat, s ehhez általában tartják magukat. Viták — a határidőről, a végzett munka minőségéről — mindig voltaik, s lesznek is. — S ha aiz állampolgárt kár éri, van-e a rendezés­re kialakult mechanizmus? .— A jogszabály szerint 30 napon belüli minden reklá­madóra köteles válaszolni a szolgáltató. Mindenütt van egy reklamációs ügyin­téző. A garanciális javítá­soknál a kártérítést eleve előírták. A fizető iavítások- nál vitás esetben független véleményező szerv dönthet (például a KERMI), de ezt nem köteles elfogadni egyik fél sem. Sok ügy ezért a bíróságon dől el. Vajon' a jogszabályok mennyire olajozzák a me­chanizmus kerekeit a kü­lönböző esetekben? Lássunk egy példát! A bábonyme- gyeri általános isikoja tanár­nője, Bognóczky Enikő ta­valy április 3-án adott be egy hasított bőr kabátot a Patyólát siófoki felvevőhe­lyén. Némi lelkiismeratifur- dálássail ment érte szeptem­ber végén, hiszen öt hónap .telt el;, s aggódott, hogy „t'artáisd íjait” fizettet véle a vállalat. Megnyugtatták; a kabátja nincs a raktár­ban, valószínűleg még nem készültek el a tisztítással. Ezután októbertől — amikor már hidegre fordult az idő — gyakran járt Siófokra a tanárnő, kérve, sőt követel­ve a tisztításra beadott 'ka­bátot. A siófokiak széttárt kézzel sajnálkoztak, s min­dent a kaposvári központra hárítottak. Megérkezett a tél, a tisizitított hakni sehol. December 13-án a tanárnő levelet írt a központnak. Választ iaz előírt harmiirac napom belül nem kápott. Szabadságot kért az iskolá­tól, s a .megyeszékhelyre utazott személyesein intéz­ni az ügyet. Mindezt csikor­gó hidegben, az évtized leg­zordabb telének közepén, átmeneti kabátban. Kabát azóta sincs. Való­színűleg elveszett. Előfor­dulhat ez minden vállalat­nál, szövetkezetnél; meg­előzni nagyon nehéz. Bog- nóczky Enikő azt kérte, ha elveszett, kártalanítsa a vállalat, az ár 70—80 száza­lékának megtérítése után a fehruárf téli vásáron még vehetett volna magáinak al­kalmas ruhadarabot. A vál­lalat álláspontja: mivel „pa­naszát nem tudjuk egyér­telműen' rendezni... ké­rem, hogy bírósági úton, ér­vényesítse követelését!” — Korrekt dolognak tart­ja ezt? — kérdezem ismét az osztályvezetőt. — Ezt így nem. De talán más szemszögből is látni kell az ügyet. A vállalatnak — és a többi szolgáltatónak is — a kártérítés költségnö­velő, nyereségcsökkentő té­nyező. Ezért a vállalatok igyekeznek húzni-hallaszta- m a kár kifizetését; ezért hagyják rendszerint, „ hogy az ügy a bíróságon érjen véget. — Ez a kifárasztás takti­kája. .. — Lehet. Van a kártérí- ítési vitákban a vállalatnak kodkázata ,is. Vannak ügyes­kedők, meglovagolják ezt a rendszert, nyerészkedni akarnak. — Ha pontosak a szolgál­tatás vállalásánál a doku­mentumok, ilyentől aligha kell tartani. Ezek azonban nem pontosak, s általában a megrendelőnek hátrányo­sak. A Patyolatnál például akikor is föltüntetilk a papí­ron „kopott”, foltos”, ha vadonatúj ruhát visz az em­ber tisztíttatni. Tapasztal­tam ... — Egyetértek a pontos, de nem bürokratikus doku­mentálással. Van' itt más is. És éppen a Patyolatnál! A textiltisztításra adott ko­rábbi jelentős állami támo­gatás fokozatosan mérséklő­dik, a Patyolat áírali nőnek. Ez sok embert visszatart at­tól, hogy a vállalat, szolgál­tatásait igénybe vegye, erő­sen csökken a forgalom. Ez a tevékenység ’ energiaigé­nyes is, a Patyolat rendkí­vül érzékeny az energiaárak növekedésére. Nagyon ne­héz helyzetben dolgozik a vállalat. A tavalyi 4,2 mil­liós nyereség mellett az évi 150—200 ezer forintos kárté­rítési összeg már tetemes­nek mondható. Ezért vona­kodnak és játszanak — ha játszanak — a „kifárasztás- na”. — Viszont ez elriasztja az ügyfeleket, pedig éppen be kellene csalogatnia őket. Nem gondoljá hogy ez bu­meráng? — Szerintem is az. Ahogy a geológusok egyet­len mélyfúrása pontos képet ad a talaj szerkezetéről, úgy e kabát példáján is világos­sá vált, hogy a szolgáltatók és szolgáltatást igénybeve­vők kapcsolata ma mégnem eléggé állampolgárpárti. Az ügyfél mindemképpen hát­rányos helyzetben' van. Vita esetén, nincs a kezében hat­hatós eszköz igazának érvé­nyesítésére. Fordulhat a KERMI-hez? A megyei ta­nács ipari osztályához? A szolgáltatást igénybe Vevők zöme azt sem tudja, hogyan fogjon a dologhoz, tanácsta­lan, gátlásos. S a szolgál­tató minden eszközzel halo­gathatja, csűri-csaviarja az ügyet. Mert példánknál is csak a kabát elvesztése szá­mít kárnak. És az energiát fölösen apasztó, töméntelen utánajárás!, a sok bosszúság, rossz közérzet, a téükiahát nélküli tél két hónapja? S még a bíróság is? Nem jól van ez így. Csupor (Tibor

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents