Somogyi Néplap, 1985. április (41. évfolyam, 76-100. szám)
1985-04-06 / 81. szám
1985. április 6., szombat 5 TOJÁSFESTŐK A tojásfestés ha>- gyamánya a tavaszi népszdkásokShoz, l>eg- inltóbb a húsvétihoz iklötődik. Díszítőm íivé- szeitéről nevezetes Vi- dékéiinlken gyakorlott népművészeik remekei őrzik gazdag motí- vüimkincsünlket. Ball felső képünkön: húsvét Kazáron. Jobbra: sártközi motívumok. Lent: Tüiina megyei itajásifestők. Orvosi és munkahelyi rehabilitáció Járadék és foglalkoztatás Másfél é|V' állatit huszonheten fördultak a barcsi helyi rehabilitációs bizottsághoz; a csökkent munkaképességűek husizaniöten a járadé- kot választották, ketten a felajánlott munkahelyet A megyei' iterülletii rehabilitációs bizottság minap tartott ülésén; a barcsiak tevékenységét elismerve kiemelte: a város üzemei sokat tesznek a munkahelyi rehabilitáció érdekében, ezért nem fordultak többen segítségért a bizottsághoz. Arnii még a statisztikából kiolvasható, az általános: szívesebben választják a csökkent munkaképességűek a járadékot, irriint a munkahelyi rehabilitációt. Ám az is ismert, hogy a (járadékosak közül sokan otthoni gondozómunkát, illetve alacsony jövedelmük kiegészítésére máshol vállalnak munkát. Barcson rehabilitációs üzem, vagy szociális foglalkoztató, ahol a csökkent munkaképességűek el tudnának 'helyezkedni, nincsen. Ellenben arra törekszenek a vállalatok, hagy a hagyományos portás, őr munkahelyek mellett újabb foglalkoztatási lehetőségéket biztosítsanak a rászorulóknak. A megyei kórház mozgás- szervi rehalbiliitáioiós osztálya arról adott számot, hogy évről évre (több sérültet, beteget kezelnek: 1984-ben 115 579 embert, 29 328-cal többet, mint egy érvvel korábban. A mozgásszervi rehabilitációs osztály a megyei kórházban 1978-ban1 kezdte meg működését. Huszonhárom fekvőbeteg kezelésére van csupán lehetőség, de mihelyst elkészül a kórházban az új műtéti tölmfo, kétszer ennyi hely jut 'az osztályon részükre. Mint ér. Ujsághy Erzsébet, a megyei egészségügyi osztály vezetője, a területi rehabilitációs bizottság elnöke tájékoztatójában elmond-, ta: a megyében több egészségügyi központot fölszereltek fizikoterápiás kezelésre aikallmjas eszközökkel', a kaposvári fürdő rekonstrukciójának a befejezése után ismét (lehetőség nyílik itt is a gyógykezelésre. Nagyatádon úgyszintén'. A megyében vannak olyan rendelők, amélyeket fölszereltek elektroterápiás készülékekkel, ám több helyen nincs szakasszisztens, áki ezeket a gyógyítás szolgálatában használni tudná. A megyei mozgásszervi rehabilitációs osztály szakasszisztensi tanfolyam szervezésével igyekszik ezekre a helyekre szakembereket álilí- tani — állapította meg dr. Mecseki László osztályvezető főorvosa H. B. Vallomások a szülőföldről „Erdőfogta hullámzó sok halom”. Mindenekelőtt a riportalanyok jó válogatásáért illeti elismerés az adás1 készítőit, hiszen nemcsak szű- kébb pátriánk magas beosztású párt- és állami vezetőit — Klenovics Imrét, a megyéi pártbizottság első titkárát és Sugár Imrét, a megyei tanács elnökét — szólaltatták meg, nemcsak országos közéletünk Somogy- ból elszármazott irányítóit — mindenekelőtt Losonczi Pált, és dr. Szirmai Jenőt — sikerült , ^mikrofonvégre kapniuk”, s nem is csupán olyan személyiségeket, mint Takáts Gyula és Kanyar József — de nem hiányzott a színképről a kétkezi dolgozók vallomása, a fővárosból érkezett, a déli tájon gyökeret vert Horn Péter és Ba- barczy László őszinte, és bensőséges megnyilatkozásai sem. Az pedig már szinte bravúrnak számított, hogy Kádár Jánost bírták szóra Kapolyon töltött gyermekkorának emlékeiről, hiszen tudjuk, hogy pártunk főtitkára sohasem keresi a nyilvános szereplés lehetőségét, s módfelett ritkán szól egyes szám első személyben. ízes, szép vallomása élvezetes volt. Bensőséges érzelmek gyertyája világított és melegített ezen az ünnepen. Kétségtelen, hogy ez is az uóbbi évtizedekben kibontakozott társadalmi fejlődés eredménye. Lengyel András Az egészséges ifjúságért Az április 7-i egészségügyi világnap alkalmából az Egészségügyi Minisztérium sajtótájékoztatót rendezett Szolnokon, a Hetényi Géza kórházban. Dr. Hutás Imre egészségügyi minisztériumi államtitkár ismertette a világnap idei programját, célkitűzéseit. Az Egészségügyi Világszervezet az ifjúság nemzetközi évéhez kapcsolódva fogalmazta meg az idei egészségügyi világnap jelszavát: az egészséges ifjúság a legfőbb erőforrásunk. E rokonszenves jelszó igazát tanúsítja az a tény, hogy a ma ifjúságla a valaha élt legegészségesebb korosztály. Mindebben része van a gyermekbetegségek szinte teljes felszámolásának is. Az egészségügy e látványos' munkájában Magyarország élen járt: a járványok visszaszorítása mellett megszűntek a koraibban gyakori reumás gyermekkori 'szívbetegségek, s a csípőficam orvoslásában elért eredményekre is méltán büszkék lehetünk. — Az egészségesen felnövő nemzedék azonban korántsem él veszélyek nélkül. A serdülők szamára — hangsúlyozta az államtitkár — megannyi káros hatás forrását jelenti az urbanizáció, a balesetveszélyes közlekedés, az önpusztító szokások és a korai szexualitás. Az ifjúkorban elszenvedett, balesetek jelentős részét például a veszélyes gépek kezelésében való gyakorlatlanság okozza, de a statisztikái adatok szerint egyenesarányú összefüggés mutatható ki e téren az alkoholfogyasztással is. Mindezek ismeretében az Egészségügyi Világszervezet f elhívjál a tagországok figyelmét : fokozottabb mértékben. óvják, őrizzék a 10— 24 éves korúak testi-lelki egészségét, s így a felnőtté váló _ fiatalok harmonikus fejlődésével a ’ társadalmi, gazdasági gyarapodást segíthetik elő. A felnőtt társadalom a fiatalokat ne problémának, hanem erőforrásnak tekintse. Szépen, hangulatosan, mértéktartóan ünnepeltünk. Az ünnep mindenekelőtt a négy évtizeddel ezelőtti események felidézésére, újraértékelésére adott alkalmat — köszönet elsősorban Karsai Eleknek, akinek hétfőn ért véget „ ... nekem szülőhazám itt e lángoktól ölelt kis ország.. című tizenhárom részes sorozata. Ezúttal a hazánkat felszabadító harcok utolsó fejezete, a balatoni hadmű- vtedét volt a témája a szerkesztő, valamint Korom Mihány debreceni historikus és Borús József had történ ész beszélgetésének, melyet ugyanazok az erények jellemeztek, mint a korábbi adásokat: a legfontosabb tények korrekt csoportosítása, a szűkszavú, mégis élmény- szerű előadásmód és a nagyvilág levéltáraiban összegyűjtött firtiss adatok bőkezű adagolása. A történelmünket 1944. március 19-től 1945. április 4-iig feldolgozó kitűnő sorozat szövegét bizonyára sokán: Olvasnánk szívesen nyomtátásban, hiszen csak elvétve élvezhetjük az ismeretterjesztésnek és a szaktudományos elmélyül tségnek olyan szerencsésen sikeredett elegyét, mint Karsai Elek munkája volt. A somogyi lokálpatrióták nyilván nem csekély büszkeséggel konstatálták, hogy éppen a szerdai ünnepnapon a kora délelőtti órákban hangzott el a Vallomások a szülőföldről című sorozatban Juhász Judit, Asperfán György, Győrffy Miklós és Pintér Dezső tényeszerü, hangulatos műsora szűkebb hazánkról ezzel a címmel: Móringlevél és komaterítő Kincseket rejt a szorosadi porta Szorosad alig pár száz lakosú község a volt siófoki járásban, nem messze Tö- rölkkoppánytól. Az erre járó idegennek bárki megmutatja Bősze Gábor házát. A török- koppányi iskola pedagógusa kincseket őriz otthonában. *— Mióta a faluban lakom, mindig gyűjtöttem a régi tárgyakat — meséli a tanár, ahogy bevezet a múzeumnak berendezett nagy helyiségbe. — Komolyabban úgy tíz-tizenöt éve foglalkozom vele, azóta állt össze ez a gyűjtemény. A környékbeliek már jól ismernek, ha építkezés, vagy szántóföldi munka közben előkerül valami különös tárgy, elhozzák niekem, itt pedig régészek segítenek megállapítani, hogy melyik korból való. Ügy látszik, a környező falvak, tSomogyacsa, Somogy- döröoske, Törökkoppány és Kára gazdag lelőhelyei a muzeális értékű leleteknek. Még. hat-nyolcezer éves koholtakat 'is találtak itt, a rómái korból pedig érmék és cserépraaradványok kerültek elő. (Különösen sok a török korból származó lelet. Tár- latvezetőmk rozsdás fegyvereket, ágyúgolyókat mutat. Persze, ezek a több száz éves leiétek inkább csak kuriózumok. A tárgyi emlékek zöme a közelmúlt paraszti életformájáról vall. Mégpedig nem is akárhogy, ötletesebbnél ötlétesébb célszerszámok. eszközök bizonyítják: eleink Is sok mindent kifundáltak már, hogy a nehéz munkákat megkönnyítsék. — Ezt a különös eszközt összeinsszálónak hívták — magyarázza házigazdánk. — Két orsóról csavarták össze véle a szálakat. Ezt a parányi vasalót az asszonyok használták csipkevasaláshoz, ezzöl a tizenhat kilóssal a szabók dolgoztak. Egy különös forgatható fia- tákolmányről megtudjuk, ezzel keverték régen a nagy komidéiban a sűrű szilvalekvárt. Akad itt mindenféle méretű tutyisámía, amelyen egykor a kedvelt lábbelit készítették. Fagylaltkeverőgép is élőkerült a század elejéről, és egy reges-régi, petróleummal működő csibekeltető lámpa láttán már kénytelen felsóhajtani az ember: nincs új a nap alatt! A tulajdonos felesége asz- szanyszemektet gyönyörködtető holmikat vesz elő: pántot, ürnögöt, zsinóros, posztó svábnadrágot, szalagos vőfélykalapot. A gazdagon hímzett abroszról kiderül, komatarítő: a kisbaba születésekor vitt komátálaf takarták le vele. — No persze, előbb házasságot kellett kötni, és ez nem is vélt olyan egyszerű. — Bősze Gábor 1849-ből származó házassági szerződést mutat, mely szerint a vőlegénynek negyven váltó forintnyi móringgal, a menyasszonynak pedig egy kato- naággyal kellett hozzájárulnia a közös élet megkezdéséhez. Az ilyen mórin gleve- let némelyik örömszülő még a második világháború utáni években is megkövetelte. Az írásos emlékek között egy kétszázéves „javosköny- vet” is átböngészhetünk. Ebből kiderül, hogyan kell orvosolni a beteg lovat, megtudhatjuk, honnan fúj a szél, és akit érdekel, a jövő titkaiba ,is bepillanthat: hány éves korában fog kor- nytadozni, mikor és milyen halálnemmel fog elköltözni az árnyékvilágfoól. A múzeum nagy részét a minisztérium felhívására két szemléltették a kárai kisiskolásoknak. Persze képtelenség lenne itt mindent felsorolni, a soksok látnivalóból csak ízelítőt adhatunk. Szinte minden koriból és mindenféle területről akad Hitt valami érdekesség. És ami talán egyedülállóvá teszii ezt a magán- gyűjteményt a múzeumok sorában: itt minden kézbe vehető, kipróbálható. Bősze Gábor, akit 1982- ben Szocialista Kultúráért kitüntetéssel jutalmazott a minisztérium, természetesen sohasem tekinti befejezettnek művét. — A folyamatos gyűjtés mellett nemrég a szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeumtól fontos feladatot kaptam. Azt tervezik, hogy feltérképezik a népi gyógymódokat, szákértők bevonásával elemezve, mi az, ami hasznos megfigyelés, és mi az, ami csak hiedelem. Ebben a munkában a helybeli hagyományok, kuiruzslási módok, receptek gyűjtésével és feldolgozásával veszek részt. Tertsztyánstzky Krisztina nemrég összeállított iskola- történeti kiállítás teszi ki. A húszas évek kisdiákjaihoz hasonlóan bárki kezébe veheti az agyonhasznált palatáblát. Belelapozhat a múlt századi tankönyvekbe, megoldhatja a Német Grammatika fordítani való példáit, nézegetheti a szemléltető képeskönyvet. — Ezeket a népiskolai egységes vezérkönyveket, azaz tanmeneteket a nagyszü- leink — ők is pedagógusok voltak — még használták az órai munkában — meséli Bősze Gáborné. — Az osztott és osztatlan iskolákra kidolgozott tanmenetei? némelyikét nemrég még mi -is haszonnal forgattuk. Egy régi prédikációs könyvnek az írásmódja utal rá, hogy még az 1700-as óvók végéről származik. A múlt század közepi vaskos imádságoskönyvet óriási betűkkel nyomtatták, hogy az egyszerű parasztnjónik is tudják olvasni. A falakon színes festmények sokasága. A század első évtizedeiben ezek a tanítás részei voltak: a nagy történelmi eseményeNéplap AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA RÁDIÓSZEMLE
