Somogyi Néplap, 1985. április (41. évfolyam, 76-100. szám)

1985-04-06 / 81. szám

2 Somogyi Néplap 1985. április 6., szombat A hét három kérdése Dél-Libanonban változatlanul feszült a helyzet. A képen egy idős jasszany otthona romjai között (Teieíotó — AP—MTI—KS) MUTATVÁNY A dél-libanoni Anszar-táibort végre fel­számolták: a híressé és hírhedtté vált lá­gerben, egy időben több ezer libanoni és palesztin foglyot őriztek az izraeli katonai hatóságok. 152 személy nyerte vissza sza­badságát, de van egy bökkenő: a hivata­los izraeli adatok szerint 1883 személyt tartottak fogságban a szögesdrótok között. Amint kiderült, a „maradék” (illetve ez esetben többséget képező) 1131 személyt Izraelbe hurcolták, újabb táborba, újabb börtönbe. Ezért nem értékelték a „mutat­ványt”, s hangzottak el tiltakozások a vi­lág különböző részein. Nyilatkozott Pérez de Cuellar, a világszervezet főtitkára is, a genfi konvenciók megsértésével vádolva Izraelt. Általános közel-keleti tanulság: az ál­megoldások, félmegoldások, kttlönmegol- dások helyett végre igazi rendezésre len­ne szükség, minden vonatkozásban. <R.) Lázár György, a Minisztertanács elnöke a magyar termékbemutatón, Moszkvában Sok ezren tüntettek Az amerikai főváros sok ezer polgárjogi harcosa tün­tetett Washington diplomá­ciai negyedében, a dél-afri­kai nagyikövetség közelében, A felvonulóik a dél-afrikai fajüldözés, az apartheid rendszere eliten tiltakoztak Martin Luther King, az amerikai feketék polgárjogi mozgalma Noíbel-díjas kitün­tetett vezetője meggyilkolá­sának 17. évfordulóján. A tüntetésen részt vettek a polgárjogi mozgalom ismert harcosai és nagy számban jöttek el a’ főváros tisztvi­selői is, mivel Washington polgármestere, Marlon Barry fajüldöző politikája elleni tiltakozással. Ring egyik volt munkatársa, a polgár­jogi mozgalom mai jelentős vezetője, Jesse Jadkson lel­kész Memphisben vezetett tüntetést, — albban a város­ban, ahol Ring életének vé­get vetett a merénylő go­lyója. Jackson Memphisiből Bostonba utazott, alhol a nagyhírű Harvard egyetem diákjainak tiltakozó gyűlé­sén szólalt föl. New Yorkban a Columbia egyetemen volt nagyszabású tiltakozó megmozdulás. A legnevezeteseb kaliforniai egyetemek egyikén, Berke­— Ring egykori közeli mun­katársa — az évfordulót az apartheid elleni tiltakozás napjának nyilvánította. Bar­ry maga is részt vett a tün­tetésen. A pretóriai rezsim wa­shingtoni ,nagykövetsége előtt november óta mindennap tartanak tüntetést, ez volt azonban eddig a legnagyobb méretű megmozdulás. A rendőrök 78 tüntetőt vettek őrizetbe, mert megszegték azt a szabályt, hogy közvet­lenül a diplomáciai képvise­let előtt tilos a tüntetés. iMartin Luther Ring halá­lának évfordulójáról ország­szerte megemlékeztek, s ezt mindenütt összekötötték a dél-afrikai rezsim gyilkos A washingtoni megmozdulás résztvevői leyben a megemlékezés szó­noka Rosa Parks volt — az a fekete asszony, aki annak idején elsőnek tagadta meg Alabama államban, hogy az autóbuszon megtartsa a faji elkülönítést előíró emberte­len rendelkezéseket. Amerikai költségvetés Megállapodás jött létre a Féhér Ház és a szenátus re­publikánus vezetői között a jövő pénzügyi évre szóló költségvetés tervezetéről. A kormány kénytelen volt elfo­gadni, hogy a katonai költ­ségvetést az eredeti előirány­zathoz lényegesen, csökkent­sék : míg Reagan eredetileg az elkövetkező három évre az infláción túlmenően évi hat százalékkal akarta átla­gosan növelni a Pentagon kiadásait, a szenátorok most csak háromszázalékos növe­kedést irányoznak elő. A közös tervezet, amelyet rövidesen a törvényhozás elé vilsznék, számos fontos szo­ciális program csökkentését irányozza elő. Az események címszavakban Vasárnap: Választások Salvador­ban: a hazafias erők bojkottja következtében alacsony részvételi aránnyal, s Duarte ke­reszténydemokrata párt­jának győzelmével a szélsőjobboldal felett. — Politikai gyilkosságok Chilében. Hétfő: Moszkvában Mihail Gor­bacsov fogadta Lázár Györgyöt. — Miközben NÍmeri elnök Washing­tonban tárgyal, Szu­dánban folytatódnak a zavargások. — Irak és Irán újabb katonai ak­ciókat hajt végre, az ENSZ főtitkára közvetí­tési kísérletekkel pró­bálkozik a térségben. Kedd: A kolumbiai elnök az Egyesült Államokban tárgyal. — Kambodzsá­ban megkezdődik a vi­etnami önkéntesek újabb csoportjának kivonása. Szerda: Joe Clark kanadai kül­ügyminiszter a szovjet fővárosban tárgyalt. — Reagan és Carrington NATO-főtitkár találko­zója, az űrfegyverkezés! tervekről is megbeszélést folytattak. — Izrael fel­számolja az Anszar-fo- golytábort. Csütörtöki Papandreu görög minisz­terelnök a választások előbbre hozatalát java­solja az államfőnek. — Heves politikai csatáro­zások Franciaországban az Ú1 választási törvény körül. — Súlyos harcok Dél-Libanonban. Péntek: , Az SZKP KB Politikai Bizottsága helyeslőleg foglal állást a magyar- szovjet megbeszélések eredményeit Illetőleg. — Thatcher ázsiai körútja. Az apartheid politika ellen 1« előfordulhatnak elszige­telt ellenséges fegyveres ak­ciók, de minden, jel szerint jelentős lépés történt előre a helyzet katonai konszoli­dációjában, Ez pedig köz­vetlenül kihat majd a poli­tikai konszolidáció folyama­tára is, A Kambodzsai Népköztár­saság kormányfője kifejtet­te, hogy Phnom Penh vál­tozatlanul kész a politikai- diplomáciai eszközök Igény­bevételére, s a polpotistákoin kívül kész kapcsolatot léte­síteni a ma még kormány­ellenes erőkkel, akár Sziha- nitlrftw.il is. (A hercegnek azonban szakítania kell pol- potista szövetségeseivel, akiket, a népirtás iszonyú bűnei terhelnek, s nem jö­hetnek szóba tárgyalópart­nerként.) Hogyan értékeljük a legújabb latin-amerikai fej­leményeket? Nem először, és valószí­nűleg nem utoljára, ismét fenyegető üzenetet küldött Nicaragua címére az ame­rikai elnök. Igaz, formailag tűzszünetre hívott fel, de olyan feltételék közepette, hogy a latin-amerikai hala­dó erők nyílt ultimátumot említenek. A harcok jú­niusig tartó felfüggesztése jegyében új választásokat akar a közép-amerikai or­szágra erőszakolni, méghoz­zá a kontrák, az ellenforra- dalmárok részvételével. Ilyen körülmények között nem kísérhette különösebb siker Betancur kolumbiai el­nök washingtoni útját sem, pedig ez az ország egyike a Contadara-csoportbam tö­mörülő négy államnak, s hozzá akar járulni az elfo­gadható békejavaslatok ki­munkálásához. Közép-Amerika mellett a nyugtalanság, és bizonyta­lanság jelei mutatkoznak Dél-Ameriikában is. Tanc- redo Neves-en, a megvá­lasztott brazil elnökön, rö­vid idő alatt az ötödik mű­tétet hajtották végre és ál­lapota válságosra fordult. A nem ritka latinjaiméra kai kérdőjelek közé sorolható, hogy fizikai akadályoztatása milyen politikád következ­ményekkel járhat az éppen- csak „civdlruhát” öltött or­szágban. 1 Réti Ervin Tömegdemonstráció Dél-Afrikában, az áldozatok temetésén fegyverkezési hajsza, a kon­ferencia ne adjon spanyol­falat az újabb fegyverfajiták létrehozásához és rendszer­be állításához. Washington részéről azon­ban éppen ellenkező törek­vések nyilvánulnak meg. Szinte jelképes lehet, hogy a genfi amerikai delegáció vezetőjét, Max Kampelmant hazarendelték, de nem je­lentéstételre, hanem az el­nöki indítvány melletti kor­teskedésre az MX-rakéták kongresszusi ' vitájában. Reagan azzal érvelt, hogy az új (tíz robbanófejjel ellá­tott) interkontinentális ra­kéta afféle adu lehet a Szovjetunióval folytatott tár­gyalásokon. A moszkvai te­levízióban elhangzott véle­mények szerint viszont az MX-prognaim nem „fegyver- letételre” ösztönzi a Szov­jetuniót, hanem megteszi majd a szükséges ellenin­tézkedéseket aiz egyensúly helyreállítására és fenntar­tására. Változatlanul napirenden van az űrfegyverkezés meg­akadályozásának kérdése is. Amerikai lapok közben a szovjet—amerikai csúcsta­lálkozó lehetőségét mérlege­lik, de a jelentésekből is ki­tűnt, hogy gyakorlatilag az előkészítő „tapogatózások­nál” tartanak. Nyilváln az a perdöntő, hogy a két ország viszonyának általános álla­pota, a genfi tárgyalások menete mennyire kínálhat majd kedvező körülménye­ket. Általában nem zárják ki, hogy még az idén létre­jöjjön a csúcstalálkozó. <D, Mi történik Kam­bodzsában? Vietnami önkéntesek ala­kulatait búcsúztatják Kam­bodzsában, ezúttal (negye­dik atka lommal) tizenöt ez­ren hagyják el az indokínai szomszéd országot. A jelen­téseket idézve, ez annyit je­lent, hogy „mintegy harma­dával” csökken a vietnami kontingens létszáma, tehát az a harmíncezres színt kö­rül mozoghat majd. A csapatkivonást kiterjedt katonai műveletek előzték meg, s ezek során a mind hatékonyabbá váló kambod­zsai néphadsereg, valamint a vietnami önkéntesek egy­ségei tizenhét ellenforradal­mi bázist számoltak fel a thaiföldi határon. Megszűnt az az áldatlan helyzet, hogy a polpotistáknak, a Sonn San vezette erőknek, és Szi­ltanuk csapatainak támasz­pont-láncolata volt a határ­ra támaszkodva, s ezen át valósággal áramlottak az or­szágba a külföldi fegyverek, a diverzánsok. Természetesen a jövőben __ Milyen új fejlemé­nyek történtek a kelet—nyu­gati viszonyban? A Genfben immár lassan egy hónapja tartó szovjet— amerikai tárgyalásokról nin­csenek érdemi jelentések, s ez érthető is: a résztvevő felek megállapodtak a teljes titoktartásban. Genfiről szó volt azonban a hét legfontosabb kelet- nyugattá diplomáciai esemé­nyén, Joe Clark kanadai külügyminiszter moszkvai megbeszélésein. Gromikóval történt találkozója alkalmat adott rá, hogy a szovjet külügyminiszter hangsú­lyozza: Moszkván nem mú­lik a genfi tárgyalások si­kere, ám az eredményhez elengedhetetlen, hogy az Egyesült Államok is építő módon közelítsen a napi­renden levő kérdésekhez. A Szovjetunió, minden jel szerint, kulcskérdésnek te­kinti az űrfegyverkezés megakadályozását és a nuk­leáris fegyverkezés befa­gyasztását a jelenlegi szín­vonalon, legalábbis kezdeti lépésként, ameddig nem in­dulhat meg a tényleges csökkentés. Magyarán mond­va, ez annyit jelent, hogy a genfi tárgyalások akár évekig elhúzódhatnak, s ez idő alatt ne rosszabbodjék a helyzet, ne fokozódjék a Iráni küldöttség tárgyalt Moszkvában Pénteken rövid látogatás­ra a szovjet fővárosba ér­kezett az Iráni Iszlám Köz­társaság küldöttsége. A köl­csönös megállapodás értel­mében Moszkvába érkezett delegációt Hoszein Kazem- pur Ardebili külügyminisz­ter-helyettes vezeti. Andrej Gromiko, az SZKP KB PB tagija, a minisztertanács el­nökének első helyettese, kül­ügyminiszter a nap folya­mán fogadta az iráni kül­döttséget és vezetőjét. Ho­szein Kazempur Ardebili külügyminiszter-helyettest; a felek áttekintették a kétol­dalú kapcsolatokat és a köl­csönös érdeklődésre számot tartó nemzetközi kérdéseket. Az iráni—iratai háborúval kapcsolatos kérdések megvi­tatásakor Andrej Gromiko hangsúlyozta, hogy a Szov­jetunió határozottam síkira- száU a viszály mielőbbi be­fejezéséért, az Irán és Irak közötti vitás kérdések poli­tikai eszközökkel történő megoldásáért. — Ez —mon­dotta Gromiko — megfelel­ne mindkét ország népei és a világ érdekeinek. Az iráni küldöttség kifej­tette kormányának ismert álláspontját a háború befe­jezésével kapcsolatos felté­telekről.

Next

/
Thumbnails
Contents