Somogyi Néplap, 1985. április (41. évfolyam, 76-100. szám)

1985-04-30 / 100. szám

6 Somogyi Néplap 1985. április 30., kedd Az alkotó munka öröme KITÜNTETÉSI ÜNNEPSÉG AZ SZMT-BEN Az illegális kommunista emlékei 75 ÉVES VÍGH SÁNDOR Május elseje alkalmából kitüntetési ünnepséget ren­deztek tegnap délelőtt tíz órakor az SZMT-szókház színháztermében. A Himnusz elhangzása után Szummer Márta, a Kaposker dolgozó­ja mondta el Ny ina Zsoszu Emberhit című költeményét. Ezután Tarr Gyula, az SZMT elnöke megnyitójában hangsúlyozta, hogy azokat az aktívákat, tisztségviselőket részesítik szakszervezeti ki­tüntetésben, akik példamu­tató munkájukkal és maga­tartásukkal kiérdemelték. Üdvözölte az elnökségben helyet foglaló dr. Kassai Jánost, a megyei tanács vb- titkáráit. Varga József, az SZMT tit­kára mondott ünnepi beszé­det. Kiemelte, hogy május elseje már 95 esztendeje a munka, az alkotó ember, a béke és a proletár nemzet­köziség egyetemes ünnepe. Hazánkban negyvenegyed­szer ünnepelhetjük szabadon május elsejét. — A szak- szervezeteknek és az összes aktívának szép szerepe, nagy felelőssége azon tevékeny­kedni, hogy a munka min­denki számára életszükség­letet jelentő, alkotó tényke­déssé váljon. Az SZMT titkára ezután azokat köszöntötte, akik az átlagon felüli munkájukkal kiérdemelték a kitüntetést. Dr. Szerényt János, az SZMT vezető titkára adta át az elnökség által adomá­nyozott kitüntetéseket. Dr. Kecskés Rezső nyugdíjas, a megyei munkajogi bizottság tagja a Szakszervezeti Mun­káért kitüntető j elvény arany fokozatát vette át. A megyei bizottságok tisztségviselői kö­zül ugyanezt a kitüntetést kapta Bongor János, a Pe­dagógus Szakszervezet me­gyei bizottságának közneve­lési felelőse, Varga Lajos, a Kaposker szb-tagja, Gaál Istvánná, a balatonmáriai áfész bizalmija, Zalánfi László, a Balaton Fűszért volt szb-titkára. Vállalati ünnepségen vette át az arany fokozatot Bódog Lászlóné, a Tejipari Vállalat TT-elnöke, Budapesten, a központi ve­zetőségek ünnepségein kapta meg ezt a kitüntetést Si- moncsics Dezsőné, a kapos­vári kórház szb-titkára, Bej- czy Gyula, a Köjál munka- védelmi bizottságának tagja, Szentesi György, a Közúti Építő Vállalat szb-titkára, Keresztúri János, a HVDSZ sportbizottságának vezetője, Somos Ferencné, a DRW vszb-elnöke, Bene Sándorné, a Bárdibükki Állami Gazda­ság szb-tagja, Szegény Já­nos, a Csokonyavisontai Gép­javító Társulás szb-titkára, Puskás Zoltán, a Safag szb- titkára, Kocsis Dezső, a Köz- alkalmazottak Szakszerveze­tének megyei titkára, Hor­váth Gyuláné, a KSH me­gyei igazgatóságának szb-el- nöke. Száznyolcvanhatan ezüst fokozatot, oklevelet, emlékplakettot kaptak. Az Internacionálé elhang­zása után műsor következett, amelyben a Kisfaludy iskola kamarakórusa, az 503. sz. Szakmunkásképző Intézet ci- terazenekara, a Latinca mű­velődési központ és a Tóth Lajos iskola nívódíjas gyer- mektánccsoportja lépett föl. Felesége, lánya és fia körében ünnepelte 75. szü­letésnap j át Vigh Sándor, a munkásmozgalom régi harcosa, A Szocialista Ha­záért Érdemrend kitünte­tettje tegnap délben a ka­posvári Béke utca 71. szám alatti első emeleti lakásá­ban. A veteránt dr. Gyenesei István, a megyei pártbi­zottság titkára, Tolnai Sán­dor, a kaposvári pártbi­zottság első titkára kö­szöntötte a születésnap al­kalmából, átadva a két ‘testület jókívánságait és ajándékát. A vendégek külön hang­súlyozták, milyen jó egész­ségben találják Vígh Sán­dort. Ö azonban elpana­szolta, hogy most már ne­hezére esik a járás, jobbá­ra csak az orvoshoz tud elmenni. Amíg tudott, el­járt a taggyűlésre. Tálán a május elseje mliatt is azzal kezdődött, a régi emlékek föleleveníté- se, hogy kilencéves gye­rekként az 1919-es kapos­vári május elsején ivott életében először kakaót és evett zsemlét. Cipészként szabadult fel 1928-ban. Az állását a május elseje miaitt veszítette el: ott volt a töröcskei rendezvényen, s ezt nem nézték jó szem­mel. Ekkor kezdődött a buda­pesti munkásmozgalmi te­vékenysége. Ott volt a gö­di fészekben szemináriu­mokon, az 1930. szeptem­ber 1-i tüntetésen. 1931- ben lett az illegális kom­munista párt tagja. A párt nyomdájának kezeléséért letartóztatták, tíz hónapot ülit. Később szervezte a Vörös Segélyt, még Ka­posváron is. 1936-tól 1945- ig rendőri félügyelet alatt állt. A felszabadulás után Rákoskeresztúron ott vodt a pártszervezet megalakító! között. Közigazgatási tan­folyamra küldték, majd haza Somogyba. 1968-as nyugdíjazásáig pénzügyi és adóvonalon dolgozott a ta­nácsokon. Legtovább Ta­bán élt. huszonnégy évig. 1979-ben költözött Kapos­várra. — Nekünk olyan élmé­nyeink voltak, hogy ha­mar megtaláltuk a pár­tat ... vagy a párt talált meg bennünket — mondta Vígh Sándor. Elhunyt Balogh Andor Balogh Andor, a vései Űj Élet Tsz elnöke, a megyei tanács és a marcali városi pártbizottság tagja életé­nek 55. évében váratlanul elhunyt. Temetése május 3-án, pénteken 10 órakor lesz a szenyéri temetőben. Balogh Andor élete össze­forrt a mezőgazdasággal. Hosszú évekig dolgozott az Állatforgalmi Vállalatnál, majd a bicskei és a böhönyei állami gazdaságban lett üzemegység-vezető. A vései Üj Élet Tsz elnökének 1966- ban választották meg. A marcali városi pártbizottság­nak 19, a megyei tanácsnak 14 évig volt a tagja. A mun­kával teli gazdag életút elis­merését jelzi több kitünteté­se, egyebek között a Munka Érdemrend bronz, illetve ezüst fokozata, a Tegyünk többet Somogyért! kitüntető jelvény. Életében mindig a feladat nehezét vállalta: soha nem adta fel a közösségért foly­tatott harcot. Alapvető része van abban, hogy a kedve­zőtlen termőhely miatt gyen­gének számító gazdaságból nyereségesen gazdálkodó, ex­portra is termelő szövetke­zet lett a vései. Nem ismerte a fáradtsá­got. Munkabírása, szorgalma környezetére is hatással volt. Megfontolt tanácsaira nemcsak Vésén, hanem a többi gazdaságban is figyel­tek, és észrevételeire, javas­lataira igényt tartottak a vonzáskörzet politikai életé­ben is. Mindig a jövővel foglal­kozott. A megyei pártérte­kezleten is a tőle megszo­kott fegyelmezettséggel, nyíltsággal érvelt: „Az ered­ményes gazdálkodás fontos feltétele a fegyelmezett munka. Azzal, hogy konkré­tan és racionálisan vezes­sünk, a legteljesebb mérték­ben egyetértek. Ehhez azon­ban a vezetők kapják meg a szükséges támogatást. Ha mi vétünk az emberi mél­tóság ellen, akkor vonjanak felelősségre drákói szigor­ral, de ne engedjük, hogy az intrikusok, a bajkeverők, a lusta munkakerülők kikezd­jék a rendet, a fegyelmet követelő vezetőket.” A feszített munkatempó, az önzetlenül vállalt több­letmunka nem múlt el nyomtalanul. Tragikus hir­telenséggel ragadta el a ha­lál. Bábolna-típusú terményszárítót építenek Szorosadon a Kop- pány-völgye Termelőszövetkezetben. A munka mintegy 10 millió forintba kerül Somogybán tizenkilencedikként Pártcsoportok az első vonalban Több timföld FÖLDGÁZT GYÚJTOTTAK Javítják a kapcsolatot „Ebben a házban hasz­náltak elsőként földgázt Csurgón, amely a Somogy megyei Tanács, a siófoki KW, a GOV és a KÖGÁZ összefogásával megépült ve­zetékrendszeren 1985. ápri­lis 29-én érkezett ide.” Teg­nap dél óta áll ez az emlék­tábla Csurgón, a Soltra Ala­jos utca 1. számú ház fa­lán. A fáklyagyújtáson részt vett Laklia Tibor, az Ipari Minisztérium főmérnöke, dr. Sarudi Csaba, a megyei tanács általános elnökhe­lyettese. Pápa Imre tanácselnök elmondta: elsőként 1982­ben csillant fel a remény arra, hogy Csurgó is vezeté­kes gázt kaphat. Megkezdő­dött ugyanis a babócsad me­ző és Nagykanizsa közötti vezeték építése. A harminc- hatmillió forintot igénylő beruházás megvalósításáért összefogott az egész telepü­lés. A tanács fejlesztési pénzéhez hozzájárultak a helyi gazdálkodó szervek és a lakosság is mintegy hét­millió forinttal. A siófoki GOV megépítette a 13 kilo­méteres, nagynyomású ve­zetéket az Adria kőolajve­zeték Csurgó melletti foga­dóállomásáig, míg innen a nagykanizsai Kögáz fektette le a csöveket. A helyi költ­ségvetési üzem a 7,5 kilo­méteres belső elosztó háló­zatot csinálta meg. Az épít­kezések során megannyi gond merült föl, de a csur­góiak derekasan helytáll­tak, így kerülhetett sor teg­nap a nagy eseményre: So­mogybán a 19. települést kapcsolták be a vezetékes gázhálózatba. Dr. Sarudi Csaba azt emel­te ki, hogy ennek a veze­téknek a megépítése is pél­dázza: egy-egy helyes cél érdekében mozgósítani le­het az egész lakosságot. — Ma már minden váro­sunkban van gáz: most a városi jogú nagyközségeken a sor. Boglárlelle után Csur­góra is eljutott, csupán Tab van még hátra. Tudjuk, hogy a jelenlegi körülmé­nyek között néhéz annak a településnek az ellátását be­látható időn belül megolda­ni, de nem mondhatunk le róla végleg. Csurgóra meg­érkezett a gáz, s ez jelen­tős lépés a városiasodás felé, megalapozója a jövő fejlődésének. Tegnap még csak hét fo­gyasztó élvezhette a hűvös tavaszi időben a gázt, de a következő napokban újabb családokat kapcsolnak be az ellátásba, s néhány éven bélül szinte egész Csurgó gázzal fűthet. N. J. Egyre nagyobb követel­mények állnaik a kereske­delmi vállalatok előtt a XIII. pártkongresszus hatá­rozatai állapján. A közel­múltban alakult meg a ke­reskedelmi pártbizottság Ka­posváron. E testület most smáir közvetlenül irányítja a megyeszékhely tizenhárom vállalatának tizenegy alap- szervezetét. Az utóbbiak száma azért kevesebb, mert három nagykereskedelmi le­rakat kommunistái egy alap- szervezetben tevékenyked­nek. Zalánfi László, a kereske­delmi pártbizottság titkára a Domus áruház egyik föld­szinti irodahelyiségében szé­kel Innen jár rendszeresen a vállalatokhoz, hogy minél több helyszíni tapasztalatot szerezzen. — Kétszer volt eddig ér­tekezlet az alapszervezeti titkároknak. — A kölcsönös tájékoztatásra törekszünk. Nagyon jó vállalati alap­szervezetek vannak minden­hol, így nem kell változtat­ni. Jól kialakult a munka- módszerük, csak az a fontos* hogy összedolgozzunk. Mindössze négy új titkár van, az Atoméi, a Somogy- kermél, a Balaton Fűszért- nél és a Tritexnél. A kereskedelmi egységek szétszórtsága miatt nagy a szerepe a huszonegy párt­csoportnak a háromszázöt­ven négy kommunista moz­gósításában, fölkészítésé­iben. A pártbizottság titkára szérint fő feladat, hogy nö­veljék a pártcsoportok sze­repét. Az egyik titkári ér­tekezleten már szó volt er­ről, s minden résztvevő egyetértett vele. Most feje­ződik be a pártcsoportbizal- miak megerősítése, s ez is napirenden tartja a témát az allapsze rv e zetekb en, — Szeretnénk minden jó tapasztalatot átvenni, hasz­nosítani. Ez azért fontos, mert a vállalatok egy része tanácsi, másik része a Bel­kereskedelmi Minisztérium, a MÉM irányítása alá tar­tozik. A Kaposkemél a leg­jobb a pártcsoportok tevé­kenysége, éppen ezért a vég­rehajtó bizottság, majd a pártbizottság is megismer­kedik az ottani gyakorlat­tal. Jó alkalmat teremt az ifjúságpolitikai párthatáro­zat feldolgozása arra, hogy a pártesoportok a KISZ-szel karöltve összegyűjtsék az eredményeiket és a gondo­kat, mire ez a téma a tag­gyűlés elé kerül. A kereskedelmi vállala­tok ifjúsági parlamentjei kiemelkedtek a kaposváriak közüli Az ott elhangzott gondok orvoslása* a javas­latok megvalósítása miatt is fontossá válik a pártcsopor­tok ifjúságpolitikai ajánlá­sa. S még egy olyan fontos téma kerül a pártbizottság elé az idén — a szakmun­kásképzés —, amely megkí­vánja az ugyanilyen alapos tapasztalatszerzést a párt­csoportoktól az alapszerve­zetekig. A pártcsoportok sokat te­hetnek azért, hogy a legal­kalmasabb dolgozók kerül­jenek az idén a párt sorai­ba. A gazdasági munka eredményesebbé tetélében a felvilágosító, meggyőző szó is eikél a kisebb és na­gyobb közösségekben. A taggyűlések jobb előkészíté­sét szintén ezektől a közös­ségektől várják. Csak alt­kor lehetnek jól szervezet­tek, jó légkörűek és han­gulatúak a kommunisták legmagasabb helyi fórumai, akkor hangozhatnák el tar­talmas hozzászólások, ha előtte mindenki megismeri a tárgyalni szándékozott té­mákat. — Nagy a bolti pártcso- Dortok nevelő hatása a pult túlsó oldalán állókra — mutatott rá Zalánfi László. — El kell érni, hogy köz­megelégedésre foglalkozza­nak a vevőkkel. Amikor például olyat kérnek, ami nincs, különösen fontos: a nem ne legyen elutasító, ha­nem ajánló, mit vásárolhat helyette, mikor lesz a kere­sett cikk, mikor „szívesked­jen visszafáradni”. A vevők és az eladók kapcsolata ugyanis kihat a politikai hangulatra is. Lajos Géza szovjet megrendelésre A meghosszabbított és ki­bővített magyar—szoyjet tímföld-alumíniumipari egyezmény teljesítéséből az eddiginél nagyobb feladat hárul az Almásfüzitői Tim­földgyárra. Jövőre az idei­nél háromszor több timföl­det szállítanak kohósításra a Szovjetunióba. A szovjet fél kérésére a mennyiség növelésén, kívül berendezkednék a jelenlegi­től eltérő fizikai tulajdon­ságú timföld előállítására is. A szovjet alumíniurmkohók­ban ugyanis fokozatosan módosítják, korszerűsítik a gyártástechnológiát. Olyan eljárást vezetnek be, amely- lyel kevésbé szennyezik a levegőt, csökkentik a por­zást, egészségesebb körül­ményeket teremtenek a ko­hók környékén csakúgy, mint a munkacsarnokokban. E program megvalósításá­hoz a szovjet fél az eddigi­nél durvább, nagyobb szem­cseméretű alapanyagot igé­nyel az Almásfüzitői Tim- földigyáirt.ól is. Az almásfűzítőd gyárban már megkezdték az előké­születeket a szovjet alumí- mumlköhók igényeinek ki­elégítésére, az újfajta tim­föld gyártására. A tervek szerint a jövő év elején már megkezdik a nagyobb szemcseméretű timföld exportálását a Szov­jetunióba.

Next

/
Thumbnails
Contents