Somogyi Néplap, 1985. április (41. évfolyam, 76-100. szám)

1985-04-30 / 100. szám

1985. április 30., kedd 5 Néplap AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Á faeszterga mellett Hull a forgács a véső nyomán. Giszler Fülöp az utolsó kaposvári — de ahogy hír­lik, a megyében sincs párja — faesztergályos. Az Ady Endre utcai műhelyében 1910 óta forog az eszterga­gép. hullik a forgács a vé­ső nyomán. 1892-ben szüle­tett Szalatnokon, s hetvenöt éve él Kaposváron. Már csak emlékszik az egykori szép esztergamun­kákra, rokkákra, fogasokra, amelyeket valaha készített. Gyakran kopogtatnak még be hozzá, de ritkán akad igényes munka. Szép meg­bízatása volt a szennai sza­badtéri néprajzi múzeum épületeibe a függönytartók elkészítése — idézi. Munkabírása csodálatra méltó. Gyerekágy szerkeze­teit esztergályozza nagy tü­relemmel, pontossággal. Közben elkészít néhány sü­teményformát, hordódugót. A műhelyben évtizedek óta pihenő gyékény sem hagyja nyugton; székeket tervez, hogy még fölhasználhassa megmaradt készletét. A gép mellett, ha a keze megpihen, előveszi a vésőt és virágáll­ványokat farag. T V-NEZO Cigányfolklór A héten szerencsés vélet­len vagy tudatos szerkesz­tői törekvés folytán egymás mellé került két olyan mű­sor is, amely a cigányság folklórjával foglalkozott. Mindkét műsor jól szolgálta az ismeretterjesztést és emellett zenei élményben volt részük. A BBC — Harcourt Films Ltd. és a Magyar Televízió közösen készített kétrészes filmet a cigányzenéről. Úti­fűmnek is élvezetes volt a film első részlete: a kame­rák bejárták azt az utat, amelyet a cigányság vándor­lása során megtett Indiából Perzsián, Egyiptomon, Spa­nyolországon, Kelet- és Nyu- gat-Európán át. A zenés utazás főbb állomásai India, Egyiptom, Spanyolország, Franciaország, Jugoszlávia, Magyarország és az NSZK voltak. A szórakozóhelyeken ked­velt cigányzene valóban kommercializálódott válto­zata az eredeti folklórnak. Nincs ugyan egységes ci­gányzene, ám abban min- delhol megegyeznek a zené­szek, hogy saját maguknak, a mindennapi élet része­ként fontosnak tartják a együtt k is — ■ esen a műsor ■dór ren- szerelmi i töltötte •ni, ami­muzsikát. A zenév él a tánc és az ér.e mutatta be érze Cigányzene cíi kedden este. Szombaton a Tv Zenés Színi za bemu­tatta Lakatos Menyhért író szövegkönyve alapján, Fá­tyol Tivadar ze ejével az Átok és szerelem "ímű bal­ladát. Mihályfy L dező a romantik történetet gazdag meg cigányfolkloi hez Lakatos Ménv hért sok segítséget nyújtót, a forga­tócsoportnak. A musicalzene sajátos ötvözete volt a nép­zenének és a műzenének. Megszületett a magyar He­gedűs a háztetőn. Emlékez­zen csak az olvasó, ez a mu­sical vitte először sikerre a népzenén alapuló műzenét. Az Átok és szerelem című zenés ballada' főszerepét a Kaposvárról is ismert Hol- lai Kálmán játszotta szép prózai és zenei megfogal­mazásban. Kővári Judit, Bánsági Ildikó és Szemes Mari, valamint a közremű­ködő művészeti együttesek kellemes estét szereztek a tévénézőknek szombaton es­te. Horányi Barna KAPOSVÁRI NYÁR ’85 Hagyományok és új színfoltok Dalostalálkozó, hangverseny — Gyermekprogram a kicsinyeknek Elkészült a kaposvári nyár idei rendezvénysorozatának ‘terve. A hagyományokhoz hí­ven a rendezvény a zenei programokra énül. Május 23-án Bjelovári na­pok Kaposváron címmel a bjelovári községi közös ta­nácsok háromnapos gazdasá­gi, kulturális és sporitszem- léje, valamint kiállításuk megnyitója várja a vendé­geiket. Várhatóan nagy érdeklő­désre számíthat június 1-én és 2-,án a III. kaposvári da- lostaláillkozó. amely az ország rangos kórusainak nyújt be­mutatkozási lehetőséget. A fall átkozó egytik színfoltja az olasz, saviglianói Mílanol-lo- kórus lesz. Szombaton éjsza­ka tizenegy órától a roman­tikát kedvelők éjféli szere­nádban gyönyörködhetnek. Június 12-től három napig a zeneiskolai tanárok kamara­zenei találkozója ígé színvo­nalas zenéi élményt a közön­ségnek. Két nap múlva pedig Gregor József, Miller Lajos és Tordai Éva közreműködé­sével operaest lesz a Latinca művelődési központban. A komolyzenét szeretők július 7-én megismerkedhetnek a Musikzug Salaburg-Gnigl fú­vószenekarral. 22-én az NSZK-toeld Stíhubert-kórus közös hangversenye a Vi- kár Béla-kórussal előrellá/t- hatólag szép számú érdeklő­dőt vonz majd. A képzőművészetek ked­velői Hjördis Martinsson svéd keramikus, Swiierkie- wdcz Róbert festőművész, Hajnal Gabriella iparmű­vész, Újvári Lajos és El Kazovsztoij festőművész ‘ki­állítását ajánlhatjuk. A zene könnyebb műfaját május 24-én Korda György, augusztus 14-én a Neoton együttes koncertje, valamint július 1-ón az Elvis Presley emlékműsor képviseli. A Mahkas—Nádas-estre jú­lius 16-án, a Nők diadala című zenés játékra augusz­tus 11-én, Sintoovics Imre pó­diumműsorára pedig augusz­tus 26-án kerül sor a Rippl- Rónai-villa parkjában. Sass József műsorának színhelye Kilián György Ifjúsági és Úttörő Művelődési központ lesz július 23-án. Azokra a gyerekekre is gondolták a program össze­állítói, akik megyeszékhe­lyünkön töltik a vakációju­kat: május 24-én a Gyer- mekitülkör képzőművészeti pályázat kiállítása nyílik az ifjúsági háziban, két hét múlva, valamint július 4-én és augusztus 8-án Lakótöm­bök, játszóterek címmel gye­rekprogram várja a kicsi­nyeket a Kinizsi általános iskola, a gyakorlóiskola, illet­ve a Krénusz János általános iskola udvarán. A Szalbadság parkiban és a Latinca téren nyolc alkalom­mal térzenét élvezhet a hall­gatóság. Augusztus 31-én a Margit téri napok műsor­ajánlatát gyermekprogramok, utcaszínház, kézműveslbemu- taitó és -vásár, tándház, va­lamint toronyizene teszik szí­nessé. A hagyományokhoz híven a rendezvénysorozat záróak­kordjaként szeptember 7-ón és 8-án megrendezik a szent- jakabi nyáribúcsúztatót egész napos kirakodóvásárral, sza­badtéri fúvás'hangviersannyel, lovaslbemutatóval, gyenmek- programolkkal és diszkóval. Az utolsó két nap érdekes színfoltja lesz a megyei kertbarátok és kistermelőik bemiutaitója és versenye a Dorottya szálló nagytermé­ben. Felújítják az ótornyof Megkezdték az Alföld egyik legrégibb műemléke, a szegedi Dömötör-torony fel­újítását. A fogadalmi temp­lom előtt álló régi építészeti emléket az utóbbi években főként a nedvesség károsí­totta, veszélyeztetve az épü­let belsejét díszítő Aba No- vák-freskót is. Maga a műemlék a foga­dalmi templom építése előtt lebontott, szent Dömötörről elnevezett belvárosi temp­lomhoz tartozott. Értékét már akkor felismerték és ezért meghagyták az utó­kornak. A későbbi kutatá­sok bizonyították, hogy a kis torony alapfala a XI. századból, alsó, négyszögle­tes része a XII. századból, míg a felső, csúcsíves abla­kokkal díszített, nyolcszög­letes része a XIII. századból való. A szegedi műemlékek gyöngyszemének nevezett Dömötör-torony tetőzetét most megújítják. Csúcsára elhelyezik annak a kereszt­nek a mását, amely régi do­kumentumok rajzaiból is­mert. A 100—140 centiméte­res alapfalakat vegyszerrel szigetelik, az ablaknyílások­ra új zsalukat tesznek. SZÉPEN DOLGOZNI A z új garázs a széjphe- igyti ház udvarán tömfoszerű, zömök 'építmény. Hossza 'négy és fél méter, szélessége majdnem négy. Leginkább azokra a román stílusú kápolnáikra emlékezteit, amelyek a kö­zépkor népi templomépíté­szet: hagyatékaiként itt-ott még ma is föllélhetők. Há­romszoros szentségtörés, amit mondók, tudom. Lgy mali ga­rázst rokonságba hozni a ro­mán kori stílussal, ráadásul a román 'kor templomaival, és még nagyobb ráadásul a népi építészettel. Csaikhogy a szentségtörést nem én követ­tem el, hanem Feri bácsi, aki tervrajz nélkül elgondol­ta és unókaöccsével, Sanyi­val felépítette a garázst. 'Gondoljunk arra, hogy a román kori kismesterek nemcsak kápolnát építettek, hanem istállót is, ugyancsak román stílusban, a mai kor istállója pedig mi más lehet­ne, minit a garázs. Gondoljunk arra is, hogy egy építmény stilárás összha­tása független lehet a céltól, amelyet betolt. Az együk hí­res kecskeméti épület akkor is a hazai zsinagógaépítészet remeke, ha ma már egyálta­lán nem vallásá célokat szol­gál. És gondoljunk arra, hogy népi építészetben nem köte­lező csak a régmúlt hagya­tékát, a falumúzeumok re­mekeit érteni; a népi építé­szet remeke lehet az is, amit ma épít valaki, vagy hói­nál, holnapután. Népi építé­szet az, amit a nép épít. Mint ahogy népviselet az, amit a nép visel; népdal az, amit a nép dalol. Amíg nép lesz — és miért ne lenne az idők végezetéig — népművé­szet is lesz. Ezt a garázst pedig Feri bácsi és Sanyi építette — -letagadhatatlanul a nép gyermekei — ösztö­nös jó ízléssel. És egyáltalán nem ösztö­nös, hanem jól megtanult, tökéletesein begyakorolt, le­leményeikben gazdag mester­ségbelli tudással. Vontaiképp azért jó ránézni most erre a kis épületre, mert jó volt nézni, hogy mások dolgoz­nák. Vállaltam ezt az utála­tos szerepet, mert mi mást tehet egy kézügyatlen újság­író, mint hogy megbámulja és megírja másók tetteit; és mart csak nehezen tudtam elszakadni a látványtól: gyönyörűen dolgoztak. Gazídag irodalma és költé­szete van a munkának, eh­hez képest én csak sután tu­dok beszélni arról az öröm­érzésről, melylet a célszerű munkamozduiatók szépsége kínál. Még egy lapátolós sódor- cemenltkeverésnek is költé­szete van. Annak az egyet­len, biztos villanásnak, amellyel a kőműveskaílapács lesújt a téglára, hogy ponto­san ott törjön el, ahol kell. Az arányérzéknek, amellyel a meszes-homokos malter • készül. A simítókanálínak, ahogy a téglasorra öntött ha­barcsot szétkeni, s az ol­dalra lecsurgott fölösleget egyetlen mozdulattal nem le­felé, hanem fölfelé vakarja, hagy a kanálon maradjon, s ismét a helyére csapódjék. Az ujjak fogásának, amellyel tégla téglára kerül, és a gyöngéd ütésnek a 'téglán a kanál fanyelével vagy a ka­lapács fokával, hogy egy milliméter se hibázzék. A talicskateher súlyelos-ztásá- nak, és tolásánál a 'könnyed nekifaszüiéstmek, amelyben fodyamszalbályozó- és város- tornyozó kubikosok évszáza­dos munkatapasztolatali ösz- ■negződnek. A tetőszerkezet arányos kigondolásának, amelyhez nincs más személyi számítógép, csak egy coli­atok. Az ácsszekeroe villíaná- cainák, a kézifűrésznek, ahogy beleharap a fába. A macska ügyességnek, amely- lyel Sanyi a ferde síkú pa- latetőn mozgott, hogy a rög­zítő palacsavarokat elhelyez­ze. A fandlimlak, ahogy bele­merül a malterc&ládáha, és vakolatot fröccsent a ,tégla­falra. A sdmíltókanál és a si­mítódeszka gyöngéd suhamá- sallnak, amelyektől egyenle­tessé simul a felfiröccsent malter. És a nyírfaseprű ütő mozdulatainak, amelyek me­szes kőport spriccelnek egyen,tetősen hófehérré vará­zsolva a tájba emelt zömök építményt. Megújuló ismeretterjesztés A Tudományos Ismeretter­jesztő Társulat tevékenysége akkor mondható eredmé­nyesnek, ha munkájával tá­mogatni tudja a politikai, gazdasági, társadalmi, kul­turális célkitűzéseinket, s eközben sajátos adottságai­val hozzájárul a szellemi ja­vak gyarapításához. A megújulás és szerepvál­lalás szükségességét felis­merve hozták létre az idén a TIT kaposvári városi és városkörnyéki szervezetét. A megyeszékhely jés környéké­nek ismeretterjesztő tevé­kenységét szervezi és irá­nyítja az új szervezet. A tes­tület összevont ülésén meg­választotta titkárát Hunyad- kürti Ilona személyében, va­lamint a két elnököt, Varga Sándort és dr. Ulrich Ká­rolyt. Hunyadkürti Ilona el­mondta, hogy ez a körzelt a TIT-itagok 60 százalékát fog­laltja magába; ezért a fel­adatokat úgy kell megvá­lasztaná, hogy azok minél több tagót ösztönözzenek az eredményes együtitmunkál- kodásra. Az ülésen javaslat hangzott ell azzal kapcsolat­ban, hogy szeptembertől tart­sanak klubnapokat, melyek­nek nem tiitíkolt szándéka az értelmiség összefogása. A klub rendezvényein rendsze­resen tartanak majd elő­adást helyi és országosan is­mert ellőadók az érdeklődés­nek megfelelően. A foglalko­zások nyitottak lesznek. Együttműködve a -különbö­ző gazdasági intézmények­kel, a TIT ezentúl is vállal­ja a szakmai átképzés fel­adatának egy részét. A csillagvizsgáló alkalmas központul szolgálhat a kü­lönböző kulturális és isme­retterjesztő rendezvények, nyelvi tanfolyamok, szakkö­rök megtartására. A gyermekek részére meg­rendezett nyári idegen- nyel­vi tábor továbbra is működ­ni fog; kiegészítve az óvo­dás korúak részére szerve­zett nyelvoktatással. Bővítik a nyelvtanfolyamok körét, több kihelyezett tagozatot indítanak. Ezekre a tanfo­lyamokra várják az idegen- forgalomban dolgozók je­lentkezését is. tek után persze vala­mi tenuiságfélónek kellene következnie. Vagy erkölcsi intelemnek. Arról, hogy milyen sók a lelketlen, figyelmetlen, slend- rián munlka körülöttünk. És hogy milyen magasra juthat­nánk pedig, ha szépen dol­goznánk. Ha törekednénk ar­ra az örömre, amelyet sem­mi más, csak a jól végzett munka adhat. De én azt remélem, hogy ez amúgylis következik mind­abból, amit elmondtam. Feri bácsi és Sanyi sókkal több van, mlint gondolnánk; ha rosszul dolgoznak, nem is az ő akaratukon múlik, 'hanem munkafeltételeik és megbe­csülésük hiányán. Erkölcsi intelem vagy dörgedelem azokat a körülményieket és személyeket illessem, amelyek és aklilk e hiányért felelősek. Amelyek és akik miatt oly ritkán mondhatják a Feri bádsiik és a Sanyik munká­juk befejezitekor: „Most pe­dig húzzuk be az evezőket. Jáirnli fogunk egy Telekit a vizen”, mint Örkény István egypercesében az író. Faragó Vilmos

Next

/
Thumbnails
Contents