Somogyi Néplap, 1985. április (41. évfolyam, 76-100. szám)
1985-04-30 / 100. szám
4 Somogyi Néplap 1985. április 30., kedd Tudnivalók a választásokról Lépéstartók A forgácsolóüzem. horizontal esztergagépei iszonyúan sivítanak, az ember a saját szavát sem hallja. Csillogó acélforgács tefoeredik a földre -kéken, ezüstösen. A fejem fölött daru mozdul méltóságteljesen. Olajos minden, a munkapad, a falon függő tervrajz, beszélgetőtársaim keze. A bemutatkozás sikertelen, a gépek hangja elnyomja a szót. A művezetői iroda viszonylagos csendjében a Csepel Művek kaposvári ne- hézgépgyárának -két fiatal munkását arról faggatom, mi ösztönözte őket, hogy a szakmunkás-bizonyítvány mellé újabb szakmákat tanuljanak. Farkas Zoltánra úgy -mondanák a régi öregek: sűrű gyerek. Huszonhárom éves, széles vállú, szőke haja nem tűri a fésűt, bajusz legény- kedik a szája fölött. Látszik rajta, egy kicsit bosszantja a kérdés, nem érti, miért kellene erről beszélnie. Az 503-as ipari szakmunkásképző intézetben végzett, köszörűs-marós osztályban. Hivatásos gépkocsivezető forgácsoló technikus és daruvezetői bizonyítványa is van. Ez utóbbira itt a gyárban már csak legyintenek' a fiatalok, szinte mindannyian megszerezték ezt a képesítést, — Az általános iskola után fogalmam sem volt, mi szeretnék lenni — kezdi aztán mégis —, de úgy gondolom, egyetlen tizennégy éves fiatal sem tud felelősséggel dönteni. A szakmaválasztásom tehát véletlen volt. 68. Odabent akárha harang belsejében volnék; kong a lépteim, minden zaj visszaverődik a falakról. Kevesen vannak az állomáson, azok is olyan tétováior- mák. A pénztárnál ketten- hárrnan állják a sort. A padokon sem üldögélnek sokan. Egy család: apa, anya, négy lánygyerek. Szalonnázó öregember. Kártyázó férfiak. Egyik sem lehet messiásom. A tél óta fűtetlen, utasoktól szeméttárolónak használt vaskályha körül cinegeforma takarítóasszony söprögeti a csikkeket: az arca horpadt, korán búcsút mondhatott a fogainak. Amikor lehajol, hogy kiürítse a szeméttartállyá romlott kályha gyomrát, összeszedem a bátorságomat és odalépek hozzá. Háttal a váróteremben lé- zengőknek fagyos szájjal elsuttogom: Megszerettem, jól tanultam, úgyhogy szerencsésnek is mondható a dolog. Az izzóban voltam tanuló, három évig ott dolgoztam, aztán eluntam, hogy ígéret ígéret hátán halmozódott pénzt meg nem láttam. Pedig kiemelt órabért kaptam a jó tanulmányi eredményért, tizennégy forintot! Még az izzóban elkezdtem a gépipari technikumban a dolgozók esti szakközépiskoláját, de semmi távolabbi célom nem vollit vele. Ráértem, lehetőség wlt a tanulásra, miért ne próbáltam volna meg ? Nem is volt különösebben nehéz, a tananyag arra épült, amit már tanultunk az ipariban. Utána elvégeztem a technikusminősítőt is. Haszna volt-e? Persze. Az ipari iskola arra elég, hogy az ember oda tudjon állni a géphez. Én szeretem ezt a szakmát. Az izzó után elmehettem volna gépkocsi- vezetőnek is, tisztább, kényelmesebb munka. Mégis úgy' határoztam, hogy itt, a Csepelben boldogulok. Nincs — Segítsen, jóasszony! Ki kell jutnom innen, nem akarom Németországban megszülni a gyerekemet. Megrezzen, alulról tekint fel rám: két nagy porcelán- gomb a szeme, gölyvás lehet. Most dől el a sorsom. Nyög, ahogy talpra tolja magát. Valamelyik hanyag utas ottfelejtette az újságját a pádon. Ezt emeli fel, szem- magasságban szétnyitva. — Karoljon, és ne nézzen semerre! Vezet. Mintha agyagos sár marasztalná a cipőmet, és a kölönc minden lépésnél nehezülne. Kísérőm szinte vonszol már, úgy szorítja óldalához a karomat, hogy az fáj. Neki még az újságot is tartania kall — mintha olvasná —, takarja az arcomat. Hány magamfajtát kísért már ki így az állomásról? Orromban érzem szúrós, áldott testszagát, merő annál szebb dolog, amikor egy nagy darab vas a kezem munkálja után alakul. A többet tudásra pedig nagy szükség van. A szakmák tagozódnak, kell, hogy az ember az egészet egyben lássa, tudja, mire kell ügyenie, hogy az is jól végezhesse a munkáját, aki majd utána veszi kézbe a munkadarabot. Csiszár Ferenc oldott, könnyen barátkozó természet. Büszkén mondja, hogy ő már törzsgárdatag a gyárban. öt évvel ezelőtt harmadik lett az országos szakmunkásversenyen, így szabadult esztergályosként. — Eredetileg a gépipari technikumba jelentkeztem, de helyhiány miatt nem vettek föl. A szakmunkásképző után csak azért is dacból iratkoztam be az iskolába, és végeztem el. Kitérő volt tehát számomra az ipari iskola, de nem bántam meg. A szakközépiskola után lehet, hogy elméletben többet tudtam volna, szakmailag azonban ugyancsak hátul ballaghatnék még sokáig. Tovább akartam tanulni, főiskolán, egyetemen, olyankor nem új szakmát hajr .ol az ember, hanem magasabbra néz. Így még mindig nyitva előttem az út, jövőre szeretném elkezdeni a főiskolát. Nálunk, a családban természetes dolog ez, én. meg amúgy is nyughatatlan természet vagyok. Állandóan izgat, foglalkoztat valami. Itt a gyárban is sokan tanulnak tovább, nem szeretnék le- maradni. A Csepelben olyan emberek dolgoznak, akikben van ambíció, s ez óriási húzóerő. Nekem is van van hivatásos jogosítványom és most már két szakképesítésem. Megbecsülnek, jól érzem magam a gyárban. Ezek a bizonyítványok biztonságot adnak, köny- nyebben ragaszkodhat az ember ahhoz, amit szeret, mert tudja: nem kerülhet sakk-matt helyzetbe. A lépéstartás nagyon fontos a sikerélményhez, anélkül meg nem érdemes dolgozni. tót. — Arra!... Nehogy rohanjon, csak szépen, lassan. Ott álüdk egyedül, mint éjfél után az első óra. A nevét sem kérdeztem; hogyan foglaljam fohászkodásba esténként? Egész valómban sajgók, mintha egyetlen véres, nyers séb volnék: most szakadt el örökre a köldök- zsinór, mely anyáimhoz kötött. El vonszolód am valahogy az első hirdetőoszlopig, hogy legombolyítsam a fonalat a pénzről meg arról az irka- laptérlképről, melyet Hansom rajzolt a segítségemre. De olyan gyöngeség fog el, hogy néki kell támaszkodnom a plakátoktól vörhenyes oszlopnak. Az állomáson éleset sikolt a gőzmozdony kémén ysípja. A járókelők biztosan nem értik, miért zokog oseimpült szájjal, némán A szocialista demokrácia továbbfejlesztését, a választási rendszer demokratizmusának szélesítését, a népképviseleti testületek tevékenységének hatékonyabbá tételét, a választások előkészítésének és lébonyolításának egyszerűsítését szolgálja a választójog új kodifikéciójaként 1983-ban megalkotott törvény az országgyűlési képviselőik ás a tanácstagok választásáról. Ezt a jogszabályt a gyakorlatban első ízben alkalmazzák most a Népköztársaság Elnöki Tanácsa által június 8-ra kiírt választásokon. A törvény legfontosabb, a korábbiaktól eltérő rendelkezéseiről kért tájékoztatást az Igazságügyi Minisztérium illetékeseitől az MTI tudósítója. Elmondták, hogy az országgyűlési képviselőket és a helyi tanácsok tagjait a választópolgárok, akárcsak eddig, az új törvény rendelkezései szerint is általános és egyenlő választójog alapján, közvetlenül, titkos szavazással választják meg. A jogszabály azonban két fontos új szalbályozást vezetett be. Az egyik az, hogy országos listán választják meg az országgyűlési képviselők mintegy 10 százalékát, elfogadásukról vagy elutasításukról az ország valamennyi választópolgára véleményt nyilváníthat. A másik alapvető változtatás az, hogy az országgyűlési képviselői és a tanácstagi választókerületek mindegyikében legalább két jelöltet kell állítani. Feltétlenül indokólt, hogy a Magyar NéplköztfiárSaság legfőbb népképv iseletti, törvényhozó szervében jelen legyenek az ország politikai és társadalmi életének vezetői, a tudomány, a kultúra, az egyházak kiemelkedő személyiségéi. Az ő tevékenységük hatóköre természetesen túllép a helyi kereteken, így indokolt, hogy megválasztásuk az ország valamennyi választópolgárának véleménynyilvánításával történjék. Ezt a célt szolgálja az országos lista, s azoknak a számát, akik ezen a listán indulnak, a választások kitűzésékor a Népköztársaság Elnöki Tanácsa harmincötben határozta meg. Az országos listára való jelölés jogát — a politikái, társadalmi és érdekképviseleti szervek javaslatai alapján — a Hazafias Népfront Országos Tanácsa gyakorolja. Az egyéni választókerületektől eltérően, az országos listán csak annyi jelölt neve szerepelhet, ahány képviselőt meg lehet választani. Az országgyűlési képviselők túlnyomó többségét és a helyi tanácsok valamennyi tagját egyéni választókerületben, közvetlenül a választók választják meg. A választójog egyenlőségének elve egy terhes falusi asszony, arra a 3 éves terv plakátra hajtva a fejét. 3. Hauser Henrik egész éjjel könmölte az anyakönyvi kivonatokat, enélkül a legények hiába jelentkeztek volna a pécsi kiegészítő parancsnokságon, hogy be akarnák rukkolni magyar katonának. Az a hír tartotta magát, hogy aki a frontra kéri magát, azt azonnal bevonulltatják. A szülök! állomáson, ahol vonatra szálltak, pótvagon várta a szerelvény végén az erdősí legényeket. Köztük volt Mayer Joseph is. A Vólksbund bonyhádi nagygyűlése óta nem volt titok: harmadszor is toborozhat az SS. Basch népcsoportvezető felhívási plakátjait 1944 májusának elején kezdték ragasztani. (Folytatjuk.) jut kifejezésre abban, hogy az ország területén mindenütt megközelítően egyformán 30 ezer lakost képvisel egy-egy országgyűlési képviselő, illetve a településen belül nagyjából azonos számú népességet egy-egy tanácstag. Az új törvény munkaképesebb tanácsi testületek létrehozását kívánta szolgálni azzal, hogy a korábbi gyakorlathoz képest csökkentette a tanácstagi választólkerü- letdk számát. (A választókerületek területi beosztásakor — március közepén — mintegy 42 és fél ezer helyi tanácstagi választókerületet alakítottak ki.) Választási rendszerünk demokratizmusa jut kifejezésre abban, hogy az országgyűlési képviselőik, valamint a helyi tanácstagok jelölésének jogát minden, választókerületben a választópolgárok jelölő gyűlésein gyakorolják. A jélölő gyűlések szervezése a Hazafias Népfront szerveinek • feladata. A helyi tanácstagjának jelölésére választókerületenként két vagy több jelölő gyűlést kell szervezni. A többes jelölésre korábbi választási törvényünk is lehetőséget nyújtott, a gyakorlatban azonban ezzel kevés helyen éltek. A többes jelölés kötelezővé tétele kettős célt szolgál: egyrészt megnöveli a választás politikai jelentőségét, fokozza a választópolgárok aktív közreműködését. A másik cél az, hogy felpezsdítse a helyi közéletet, a választók érdeklődését a megválasztott képviselő, tanácstag tevékenysége iránt, ezzel együtt a megválasztott személy felelősségét a választóktól kapott megbízatásának teljesítéséért. Harmincnyolc somogyi horgászegyesület küldöttei tanácskoztak Kaposváron. Majdnem tizenhárom- ezer horgászt képviselve készítettek számvetést a múlt évi munkáról, megvitatták a MOHOSZ Somogy megyei Imtéző Bizottságának tevékenységet összegező beszámolót, a horgászvizek haltelepítését, illetve az egyesület közgyűlésének tapasztalatait. írásos előterjesztés foglalkozott az IB 1984. évi gazdálkodósával; ezt egészítette ki a felügyelő-, továbbá a fegyelmi bizottság beszámolója. A somogyi horgászmozgalom a legutóbbi küldött- gyűlés óta is számottevően fejlődött; nőtt az egyesületek száma (három új egyesület küldötteit köszöntötte ezúttal az elnök), s az országos átlagot meghaladva emelkedett a taglétszámuk is. A megye horgászmozgalmának legfontosabb felada- dataiit éves munkaterv határozta meg — ennek alapján tevékenykedett az intéző bizottság, jól együttműködve az illetékes párt- és állami szervekkel, segítve a mozgalom céljainak elérését. Munkáját négy szakbizottság támogatta — eredményesen. Megyénk vízkezelő egyesületei — a korábbi évekhez hasonlóan — jól és szakszerűen végzik a hala- sítást, bár az ivadék beszerzésével esetekként sok a gond. • A beszámoló kitért az 1984-ben befejeződött de- sedai „busaprogram” értékelésére. A busa tavalyi értékesítése 374 327 forintot hozott a MOHOSZ-nak; ebből 200 000-et juttatott a Deseda halasítására, továbbá tízezer egynyaras com- pót. A számvetéshez hozzá tartozik: a desedai horgász idény drasztikus csökkentéA lassan félidejükhöz közelgő jelölő gyűlések résztvevői már a gyakorlatban tapasztalhatták, hagy a jelöltekre bármelyik — a jelölő gyűlésen résztvevő — választópolgár javaslatot tehet. A választókerületben képviselőjelöltnek, illetve tanácstagjelöütnek azok tekintendők, akik megkapják a jelölő gyűléseken megjelent válás,ztópölgárok legalább egybairnnadának a szavazatát. A gyűlés résztvevőinek természetesen joguk van a jelölés sarán több jelöltet is támogatni. A többes jelölés kötelező, ezért ha — a jélölő gyűlés lebonyolítása után — a választókerületben nem lenne 'legalább két jelölt, hét napon belül Újabb jelölő gyűlést kell szervezni. Á jelölteknek nyilatkozniuk kell arról, hogy a jelölést ölfogadjják, arról is, hogy sajátjuknak tekintik a Hazafias Népfront programiját és annak megvalósításán kívánnak munkálkodni. Ezzél tulajdonképpen minden jelölt a Hazafias Népfront jelöltjévé válik. A kettős vagy többes jelölés érdemi döntés elé állítja a választókerület választópolgárait, hiszen a szavazás során ők döntik el, ki képviselje érdekeikét az országgyűlésben, illetve a helyi tanács testületéiben. A népfront fontos kötelessége, hogy segítségére legyen a választóknak jelöltjeik megismerésében. A jelölés napját és a szavazást megelőző nap között választói gyűlé- sóket kéll szerveznie a jelöltek és programjuk megismertetésére. E gyűlések célja az, hogy a választók tudják, személyesen is megismerhessék, kire szavaznak. se miatt kevesebben vásárolták területi jegyet, s így a MOHOSZ az utóbbi kéT évben mintegy félmillió forintot vesztett „a vámon”... A jelentést Száler Endre, az IB titkára egészítette ki. Szólt a múlt évi zárás tapasztalatairól, felhívta a figyelmet a balatoni stégek, vízi bejárók felállítását szabályozó új rendeletre, illetve az 1986-os tisztújítás előkészítésére, s összegezte a horgászok társadalmi munkájának eredményeit. Huszonhat egyesület másfél ezer tagja teljesített 8564 társadalmi munkaórát, a balatoni egyesületek 1267-et a tóparti (védnökségi) területen. A vitában több figyelemre méltó felszólalás hangzott el. Giczi Frigyes — a megyei tanács képviseletében — az utóbbi évek fejlődésének tapasztalatairól szólt, számadatokkal bizonyítva az eredményeket. Kurdi János, a MOHOSZ Balatoni Bizottságának elnöke a balatoni horgászat eredményeit, gondjait taglalta, kitérve a Balatoni Halgazdasággal való jó együttműködésre. A vitát, melynek végén a megyei küldöttközgyűlés a határozati javaslatot a kiegészítésekkel együtt elfogadta, dr. Takács László, az intéző bizottság elnöke ösz- szegezte, szorgalmazva a színvonalasabb munkát, a szervezeti élet továbbfejlesztését. A gyűlés végén dr. Gala- bár Tibor, a MOHOSZ elnökségiének tagja A horgászsportért kitüntetést nyújtotta át Száler Endrének. Kiváló társadalmi munkáért kitüntetést kapott dr. Takács László IB-elnök és Horváth János, a gyékénye- si Lokomotív HE titkára K. F. Klie Ágnes ■-----------H Nem lesz a te talpadnak nyugalma víz lehöt ő is. Kilöki az ajHorgászgondok, eredmények Megyei egyesületek közgyűlése
