Somogyi Néplap, 1985. április (41. évfolyam, 76-100. szám)
1985-04-24 / 95. szám
4 Somogyi Néplap 1985. április 24., szerda Segít a genetika Bégető gondok Tavaly 3 milliárd forint árbevételt hozott az országnak a juhok exportja. Ez a jelenlegi számítások szerint további 600 millióval növelhető évente, s ezért már érdemes elgondolkodni azon: miként lehetne még jobbat, még többet szállítani a megrendelőknek. A reklámok selymes fényű, puha gyapjas bárány- kái bizony jóval többet érnek a külhoni piacokon, mint az a köztudatban él. Jóval magasabb áron értékesíthetők mind az élő bárányok, mind pedig a vágott állatok, mint akár a marha vagy a sertés. Itthon nincs keletje a birkának, az exportlehetőségek azonban pillanatnyilag szinte korlátlanok, elsősorban az arab országokban. A partnerek persze válogatósak, nem mindegy, hogy milyen árut szállítanak a gazdaságok. A jó minőség, a szigorú exportkövetelmények teljesítése érdekében az elméleti és a gyakorlati szakembereknek egyaránt van tennivalójuk. A közelmúltban Siófokon rendezett országos juhte- nyésztési tanácskozáson meglepően sokan gyűltek össze. A színhely nem véletlenül volt Siófok. Itt van az 1981-ben alakult juhte- nyésztési rendszer, az Ovis- coop központja, a helyi November 7. Termelőszövetkezet a társaság gesztora. A megalakulás szükség- szerűséget is jelzett: egyre nagyobb érdeklődés mutatkozott egy ilyen jellegű rendszerbe való tartozás iránt. Ezt bizonyítja, hogy jelenleg már 50 taggazdaság tartozik a társasághoz. A tanácsadáson kívül a rendszertől várnak segítséget a tenyészállatok beszerzésében, a takarmányozás meghatározásában, a tartástechnológiában és nem utolsósorban az értékesítésben. A több mint 1000 tenyészállattal rendelkező szövetkezetben minden lehetőséget Alkoholizmus-ellenes intézkedések Az Alkoholizmus Elleni Állami Bizottság tegnap a Parlamentben tartott ülésén megállapították, hogy összehangolt együttműködésre, a család, az iskola, a munkahely és a közművelődésű intézmények közös fellépésére van szükség a fiatalkorúak alkoholizmusának megelőzéséhez. felhasználnak annak érdekében, hogy megfelelő tenyészállatokkal tudják ellátni a partnergazdaságokat, illetve saját kísérletekkel a szülők jó tulajdonságait erősítő hibrid fajtákat tenyésszenek ki. Állandó kapcsolatot tartanak fenn a Kaposvári Mezőgazdasági Főiskola genetikusaival, akik a kereskedelem igényeihez alkalmazkodva végeznek kísérleteket különböző Ovis-hibri- dek előállítására. A program célja olyan állatok ki- tenyésztése, amelyek kettőshármas hasznosításúnk, tehát a hús mellett gyapjú- és tejtermelésük is számottevő. Az elméleti szakemberek szerint a nemesítés az egyetlen járható út a juhtenyésztés fejlesztésében. Ezt alátámasztják kísérleteik élő bizonyítókai is. A juhtartó gazdaságoknak ugyanakkor az a fontos szerepük, hogy a tartástechnológiában új, alapvetően más szemléletet valósítsanak meg. A jó takarmányozás sokat javíthat az értékesítés esélyein, mint ahogy a tartási körülmények is nagyban segíthetik a tag- gazdaságokat a nyereséges állattartásban. A tanácskozáson sok gondról is szó esett. Többek között arról, hogy az idén a tavalyinál kevesebb állatot tudnak exportálni a gazdaságok, mert nem elég nagy az állomány. Pedig a lehetőségeket még a múlt évi másfél millió élő állat kiszállításával sem merítették ki. Kevés lesz tehát a pecsenyebárány, de a korosabb és súlyosabb jerkékből és kosokból is többre lenne igény. Az Oviscoop céljai között éppen ezért az is szerepel, hogy minél több gazdaságot sikerüljön bekapcsolniuk a juhtenyésztés korszerű — és jó gazdálkodás esetén nyereséges — rendszerébe. N. Zs. Jogi szakértőnk írja A fizető-vendéglátás adóztatása A fizető-vendéglátás adóztatásának jelenlegi rendje 1984. január 1-től érvényes. Az egy év tapasztalatai indokolják, hogy a fontosabb tennivalókra ismét felhívjuk a figyelmet. A szabályozás egységesen fizető-vendéglátásról szól, akár az idegenforgalmi* szerveken keresztül adják ki a szobát, vagy közvetlenül jogi vagy magánszemélynek értékesítik. Egységes az engedélyezési eljárás, a bejelentési kötelezettség', a nyilvántartások vezetése, az adó befizetése is. Az adóztatási rendszer kedvező: ezt igazolták a múlt év tapasztalatai is. Az 1983-as évhez viszonyítva (akkor meg a megelőző és jövedelmet szabályozó jogszabályok voltak hatályban) az adót fizetők (bérbeadók) száma 18 százalékkal emelkedett, az adóbevétel viszont 42 százalékkal csökkent és összesen 24,6 millió forint volt. A tételes adó bevezetése a bérbeadásra ösztönöz, az engedély nélküli bérbeadást (figyelembe véve súlyosabb következményeit is) értelmetlenné tette. A jövedelemszabályozás elmaradása azonban érzékelhető feszültségeket okozott. Fizető-vendéglátó tevékenységet az folytathat, akinek engedélye van. Az engedélyt a helyi tanácsok szakigazgatási szerveinél formanyomtatványon kell kérni, s azt — ha jogszabályba nem ütközik — ki kell adni. Fizető-vendéglátás céljára legföljebb csak 6 szoba adható ki, ennél több — kereskedelmi engedéllyel — panzióként működtethető. Az engedélyt attól, akit a fizető-vendéglátással összefüggésben két éven belül három alkalommal szabálysértési bírsággal vagy fölemelt adóval sújtottak, meg lehet vonni. Az idegenforgalmi szerv intézheti a szállásadó helyett az engedélykérést és az adó befizetését. 1984-ben egységesen ez a gyakorlat alakult ki, megkímélve a bérbeadókat az időveszteségtől. A tanács vendégkönyvet is ad a szállásadóknak. Ezt naprakészen kell vezetni, és az ingyenes vendéglátást is be leéli jegyezni. A 14 napos adómentességet úgy kell feltüntetni, hogy a bérbeadás ellenérték fejében történt. A múlt évben nem volt elég fizető-vendéglátó engedély és vendégkönyv, igaz, a kérelmek tömegesen ér63. Gyenge kaparászás hallatszott: valaki vagy valami az ajtót kairistolgatta. Vank meglepő gyorsasággal rántotta föl. — A, te vagy az, kis Peter? Majd máskor... Itt a fizetséged. A szekrényből medvecukrot bűvészkedett ellő, és egy percig úgy lógatta a kopasz fiúcska szája előtt, ahogy a horgász a zsinórját zsákmány reményében. Milyen szolgálatokat tesz Steiner Stefan kisebbik fia a bundásvezér- nek? Mit árulhat ez medve- cUk őrért?! A f'atallasszony szívesen kisurrant volna a Steiner fiú után, de Vank már rárakta pillantásával a kék bilincset. — Megértettél, lányom? A javadat akarom: ha majd jön az elszámolás ideje, te ne áüj üres kötővel, érdemek nélkül. Éva megszívta tüdejét levegővel. — Tudja mit, Vank bácsi? A bolond Gedit, szegényt talán rá tudja venni, hogy ingyen törje magát másért, amíg maguk a Hitler-ünnepükön hapacéroznak! Csönd támadt. Vank Ádám a szája szélét rágta. Üveg törött a hangjában: — Jó szándékkal voltam miaguk iránt, fiatalasszony. Az ura bűnben van, hogy nem német katona. De jód vigyázzon a szavamra: mi átparancsoljuk az összes németet a magyar hadseregből a mienk közé, és akkor megkérdezzük mindenkitől, te édes barátom, miért nem a fekete mundért választottad?! A maga ura majd szégyellni fogja a hitvángyságát! — Az ő dolga, Varuk bácsi. Majd megválaszol, ha kérdezik. — ... Lejjebb a lámpa lángjával, fiatalasszony! Van erőnk hozzá, hogy birodalmi közbenjárással odahassunk a kormánynak, legyen kénytelen a beleegyezését adni a magafajták kötelező népi- ségi munkájához. — Majd akkor üzenjen, Vank bácsi, ha Szigetvárról csendőröket küldenek a maguk ügye mellé karónak, hogy avval hüccsöljenek ki bennünket a más földjeit művelni. Isten áldja! Nem vette észre, hogy kifelé haladtában rálép arra a pecsétes papírra. Rajta maradt tutyitalpánaik olajos lenyomata. A lábnyom nem árulja el, hogy remegett a térd. VII. 1. „A minisztertanács Rajk László előterjesztésére elfogadta a német lakosságnak Németországba való áttelepítéséről, valamint a visszamaradó német nemzetisé- gűekre vonatkozó egyes kérdések szabályozásáról szóló rendelettervezetét. A rendelettervezet a korábbi rendelkezésekkel szemben szűkíti az áttelepítésre kötelezettek számát...” (Somogyv ármegye, 1947. október 13.) 2. Ez az utolsó éjszakánk. Mostanában úgy elsieti a nap a járását. Sokszor úgy érzem, csak annyira nyújtja ki a nappalt, aimennyicskére esténként a zsugori kereskedő lámpázza ki a kirakatát; meg sem ismerkedhetsz a kínálattal. Tegnap délután volt az újabb névsorolvasás. Huszonkét család közül harmadiknak hangzott el a nevünk. Az utolsó stációhoz érkeztünk. Nem merek mozdulni, mert a tavalyi szalma csúnyán zserreg j’uttam minden moccanáskor. Megalmoztak nekünk, mint a barmok alá az istállóban. Valahogy már nem is tekintenek minket embernek. Katonakaszárnya a gyűjtőtáborunk. Hány szállítmány indulhatott már innen ? Anyám csöndesen alszik mellettem, pehely sem leb- benne a lélegzésétől. Azok alszanak ilyen mélyen, akik mindent elvégeztek magukban, és belenyugodtak a sorsukba. Apám mintha hörögne: horkol. Most nem dobok magamon nagyot, hogy ébredjen, s pár percre nyugságom legyen a fűrészelésétől. (Folytatjuk.) keztek. Az idegenforgalmi szervek a megállapodás ellenére nem mindig gondoskodtak az engedélyek beszerzéséről. Ezek jogkövetkezményeit a tanácsok nem hárították át a bérbeadókra, pénzügyi vagy kereskedelmi szabályok megszegése miatt fölemelt adót és szabálysértési bírságot mintegy 60 esetben alkalmaztak csak. Adót akkor kell fizetni, amikor a szálláshelyet pénz vagy más ellenszolgáltatás fejében magánszemélynek használatra engedik át. Az albérlet továbbra is adómentes. Vitatott volt a munkásszállás adóztatása. Ha vállalat, intézmény, szövetkezet stb. dolgozóinak elszállásolásáról van szó, az adókötelezettség fennáll, és az általános szabályokat kell alkalmazni. A fizető-vendéglátó tevékenység után az önadóztatási rendszerben kell fizetni adót. A havonta fizetendő tételes jövedelemadó mértéke: Lakásnál Üdülőnél A település megnevezése " «5 ÍÍ43 >> £* © beO'O v ex n d 43 [ 3 -Üli n J« b fi-u a -vx Sxra l-l Is M O b te kj «3 'O N -2 m 03 ™ .?« © *2 oi JS S GO'Of toc^h '0) '0> s « m .Sfi >>03»© © C rt ifi '0«c fl‘0) 53 <>X Xv C >> fi II "S 3§43i ut n WX 2 V ej "asr aj:© el Üdülőhelyen 300 350 350 400 Városban 250 300 300 350 Egyéb településem 100 150 150 200 A táblázatból kitűnik, hogy az üdülőterületnek szerepe van a tételes jövedelemadó mértékét illetően. Adózás szempontjából üdülőhely az, ahol üdülőhelyi díjat kell fizetni. A fizető-vendéglátó tevékenység tekintetében minden megkezdett naptári hónap egész hónapnak szárait. A bérbeadók érdekeltek tehát a szálláshelyek minél jöbb kihasználásában. Fontos az a szabály is, hogy a havi adót előre kell fizetni legkésőbb azon a naipon, amikor megkezdődött a bérbeadás. Zavart okozott a bérbeadók között, hogy ha fizető-vendéglátó engedély birtokában egy-egy hónapban nem történik hasznosítás., az adót meg kell-e fizetni. Ha van engedély, de nincs a hónapban hasznosítás, akkor nincs adófizetési kötelezettség sem. Az adót az ingatlan fekvése szerint illetékes hely tanács egyenesadó beszedési számlájára kell fizetni. Kértük, hogy a befizetési szelvényen tüntessék fel: „fizetővendéglátás”. Az a tapasztalatunk, hogy ez a jelzés nem mindig szerepel a befizetési szelvényen. Előfordul, hogy a bérbeadó — anélkül, hogy panziós tevékenységet folytatna — étkeztetést is biztosít. Ebben az esetben lakóhelyi- ségenként további 100 forintot kell a már említett módon fizetni. A jogszabály adómentességet is biztosít a bérbeadónak egy évben egy alkalommal, legföljebb 14 vendégnapra, ha fizető-vendéglátó engedéllyel csak egy lakó- helyiséget hasznosít. Magánkemping létesítésére kereskedői engedélyt kell váltani. Engedély nélkül sátor, lakókocsi elhelyezésére beépített .telken 20 négyzetméter, beépítetlen telken 30 négyzetméter területet lehet bérbeadni. Az ilyen bérbeadás nem esik önadóztatás alá, hanem az illetékhivatalhoz kell bevai • lást tenni az elért jövedelemről, s az gondoskodik a progresszív kucsok szerinti jövedelemadó megállapításáról. A fizető-vendéglátással kapcsolatban felmerülő problémákról a helyi .tanácsok nyújtanak részletes felvilágosítást. Dr. Fenyő Árpád a megyei tanács pénzügyi osztályvezető-helyettese Nem lesz a te talpadnak nyugalma Tárgyalt a városkörnyéki bizottság Oktatás és településfejlesztés Tabon a múlt évben alakult meg a ví>oskör nyéki bizottság, hogy a tanácsok együttműködő szerepét növelje. A Karádon megtartott bizottsági ülésen ugyanazt a témát tárgyalták meg a tanácselnökök, mint amelyik az országgyűiés napirendjén szerepelt. A tabi szakközép- iskola és szakmunkásképzés beiskolázási feladatai, illetve a terület- és település- fejlesztés távlati feladatai szerepeltek az ülés napirendjén. Frányó László McoOaigaz- gató az első téma bevezetéseként visszatekintett a beiskolázás tapasztalataira. Elmondta: 1980-tól az 1985-ös tanév végéig változatlan az iskola profilja. A szakközép- iskola mezőgazdasági gépszerelőket, a szakmunkás- képző pedig vasas szakmunkásokat, kőműveseket, nőiruha-készítőket és érettségi után műszerészeket képez. A jelentkezők alacsony száma miatt eddig nem kellett felvételi beszélgetést tartani. A tanulók főleg Tabról és környékéről jelentkeztek. A lányok nem szívesen kötöttek ösztöndíjszerződést. A szakmunkásképzőbe gyenge tanulmányi eredménnyel érkeztek a tanulók. A helyzet szeptembertől megváltozik: beindul az elektronikai műszerészek szakközépiskolai «képzése, amely helyben biztosítja a lánytanulók egy részének a továbbtanulását. A jelentkezések alapján felvételi vizsgát tartottak. Megállapították, hogy az iskoláknak nagyobb propagandát kell kifejteniük a pályaválasztás elősegítése érdekében. Györke Györgyné pénzügyi osztályvezető a terület- és településfejlesztés távlati feladatairól tájékoztatta a bizottságot. Elmondta: a megye hosszú távú területfejlesztési tervében Tab és vonzáskörzete is szerepel. A cél az, hogy mérsékeljék a különböző településeken élő lakosság életkörülményeinek indokolatlan különbségeit. Az előadó hangsúlyozta: az ezredfordulóig minden településen biztosítani kell a lakást, az egészséges ivóvizet, a villamos energiát, a napi cikkek árusítását, az állandó telefonösszeköttetést, a tömegközlekedést. K. J.
