Somogyi Néplap, 1985. április (41. évfolyam, 76-100. szám)

1985-04-24 / 95. szám

1965. április 24., szerda Somogyi Néplap 3 Hatékony takarmány Tanácskozás a gyártásról, a minőségről Képvisalőjelötő gyűlések Együtt a választópolgárokkal Az országban 6786 takar­mánybolt értékesít az álla­tok részére különféle edesé- get — Somogyiban 381. Ná­lunk is a fogyasztási szövet­kezeteké a legtöbb ilyen bolt, de fenntartanak üzlete­ket a háztáji állattartók igényeinek kielégítésére a termelőszövetkezetek is — érdekesség: a 33 tsz-üziet közül ötöt más megyebeliek üzemeltetnek —, s hat ta­karmányboltja van Somogy­bán a megyei Gabonafor- galmi és Malomipari Válla­latnak. Mind több takarmány ke­rül forgalomba a gyárak­ból, keverőkből. Milyen ezeknek a minősége, haté­konysága? — erre a kérdés­re kerestek választ Kapos­váron, a Technika Házában gyártók, forgalmazók, fel­használók és a minősítésre hivatott szakemberek. A ta­nácskozáson részt vett és felszólalt dr. Bagi József, a Gabona Tröszt vezérigazga­tó-helyettese és dr. Barócsai György, az Állattenyésztési és Takarmányozási Minősí­tő Intézet főigazgató-helyet­tese is. A rendezvényen dr. Both E. László, a MÉM osztály- vezetője takarmánygazdál­kodásunk és kereskedel­münk időszerű kérdéseiről tájékoztatta a résztvevőket, majd Dombi Ferenc, az ÁTMI osztályvezető-helyet­tese hazai takarmánygyártá­sunk termékeinek minősé­géről, hatékonyságáról tar­tott előadást. Megyénk múlt évi ipari abrakkeverék- gyártásának minősítési ta­pasztalatait, a gyártási és forgalmazási feladatokat dr. Bárdos Tamás, az intézet főfelügyelője ismertette. A különféle takarmányke­verékek minőségét nagyban befolyásolja az egyes ada­lékanyagok recept szerinti — Az első három hónap csak amolyan bemelegítés volt — mondta rövid gon­dolkodás után Szigeti Mik­lós, a Kaposvári Ruhagyár műszaki igazgatóhelyettese, mikor az idei exportszállí­tások eddigi alakulásáról érdeklődtünk. — Nehéz helyzetben va­gyunk, ha az export látvá­nyos felfutásáról kérdeznek bennünket. Az elmúlt egy­két évben valóban jelentős mértékben nőtt a tőkés ex­portunk és szeretnénk, ha ez a továbbiakban is így lenne, mert ez nemcsak a gyárnak hasznos. A munka­idő, a munkaerő azonban véges, és a tőkés export nö­vekedése azt jelenti: na­gyon kell igyekeznünk, hogy a szocialista és a hazai igényeket is ki tudjuk elé­gíteni. Ezért — egyelőre még a kívánt létszám felé­vel, de remélhetőleg hama­rosan már a tervezett 60 dolgozóval — Nemesviden is készülnek ruhagyári emblémával jelzett termé­kek a hazai üzletek számá­ra. felhasználása. A nagyrészt importból származó, növé­nyi és állati eredetű fehér- jehordozókat jórészt a Ga­bona Tröszt fogadja, s így kerül a szójadara, a hal­liszt és egyéb anyag az ön­álló keverővei rendelkező mezőgazdasági nagyüzemek­hez is. A múlt évben a ha­zai növényolajipard terme­lés meghaladta a 272 ezer tonnát. Az innen kapott napraforgó-, repce- és szó­jadara is segítette a fehér­jeszükségletek kielégítését. Somogybán a múlt évben csökkent a mikrobiológiai minőségi kifogások száma — lényegesen alacsonyabb az országos átlagnál —, né­mi általános javulás azon­ban csak a téesz-keverőknél látszik. Nem válik a gyár­tás javára a túl gyakori receptúraváltás, az állatok­nak pedig nem használ a tápok olykor indokolatlan cseréje — állapította meg dr. Bárdos Tamás. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a keverékek alapanyagait szakszerűen kell tárolni, szükség van a béltartalom rendszeres ellenőrzésére. A kiskereskedelmi hálózatban sok függ a boltvezetők hoz­záértésétől rendszeretetétől — a karáéi és a ságvári tsz- bolt például erről tanúsko­dik, itt a forgalom is jelen­tős. Dunai Imre a Balaton- nagybereki Állami Gazdaság tapasztalataira építve a ke­verőüzemmel való szoros kapcsolat, a feladatait ala­posan ismerő takarmány­gazdálkodási szakember fontosságát méltatta, Balogh Ferenc, a Somogy megyei Gabonaforgalmi és Malom­ipari Vállalat igazgatóhe­lyettese pedig a takarmány- gyártás és -forgalmazás ta­pasztalatait ismertette. A múlt évhez hasonlóan az idén is a nyugati piacon kel el a ruhagyár termékei­nek nagyobb része. De szo­cialista kivitelük sem jelen­téktelen, a Szovjetunióba az első negyedévben 20 ezer női kabátot szállítottak; ez az évi mennyiség 30 száza­léka. — Miként alakult' az első három hónapban a tőkés export? — Az első negyedév első­sorban a készülődés jegyé­ben telik el a ruhaiparban, így nálunk is. A szállítások ilyenkor még kisebbek, az igazi hajrá főleg a második és a harmadik negyedévben várható. Ez többek között azt jelenti, hogy minden bizonnyal túlórákra is sor kerül (majd. — Egy, a vállalatról ké­szült beszámolóban olvasha­tó: „A jelenlegi feszített munkatempó szaporította a neurotikus panaszokat, de rontott a szervi betegségben szenvedők állapotán is. A fluktuációnak ez is egyik oka.” Az exporttervek ké­szítésénél számoltak ezzel a ténnyel ? f n » ‘ tromuvi gépgyártás Nyolcvan évvel ezelőtt kezdődött meg hazánkban az erőműéi gépgyártás, és 50 éve .lépett kooperációs kapcsolatba a Láng Gépgyár és/ a svájci Brown Boveri ét Cié konszern. A kettős ju­bileum alkalmából mintegy 120 magyar és külföldi szak­ember részvételével magyar és svájci vállalatok kedden ünnepi ülést rendeztek a Budapest Kongresszusi Köz­pontban. A magyar energe­tikai gépgyártást ma is meg­határozó együttműködést Tétényi Pál, az ÜMFB elnö­ke méflltaitta az ülésein, amé- lyan ott vóltt Robert Beau- jon, Svájc budapesti nagy­követe is. Az ünnepi ülést megelő­ző sajtótájékoztatón a ma­gyar és svájci partnerválla- latok, valamint a Trans- elektro Külkereskedelmi Vállalat vezetői elmondták: a Láng—BBC kooperáció az energetikai gépgyártásban létrejött egyik legeredmé­nyesebb termelési és keres­kedelmi együttműködés. A közös munka eredmé­nyeként a Láng Gépgyár a hetvenes években 12 komp­lett 210, 215 és 220 mega­watt teljesítményű konden­zációs gőzturbinát gyártott a hazai erőműveknek, s ezek a gépek alkotják most is a magyar villamosenergiai rendszer alapberendezéseit a Gagarin Hőerőműben, a Tiszai és Duna-menti Hő­erőműben. A Láng Gépgyár — közösen a Transelektró- val — turbinákat szállított Finnországba is, Helsinkibe és Esppo városába, ahol a városi távfűtőhálózathoz csatlakoztatták a magyar gépeket. A tájékoztatón arról is szóltak, hogy jelenleg kevés új erőmű épül, beszűkült a piac és sok országban az erőművi berendezéseket elő­állító cégek kapacitása nincs kellően kihasználva. — Valóban vannak ilyen gondjaink, épp ezért egy — más ruhagyárakban már bevált — nálunk még új munkahelyszervezési mód­szert vezetünk ,be a jnáso- dik félév elején. A imozdu- latelemzésen alapuló mun­kahelyek kialakítása számí­tásaink szerint körülbelül 15—20 százalékkal növeli majd a termelékenységet, ezáltal az exportlehetősége­inket is. — Hova és mit .szállíta­nak nagyobb mennyiség­ben? — Az idén is, mint már évek óta, a legtöbb termé­ket Kuvait számára készít­jük. De 'jó ja kapcsolatunk az amerikai, a holland, a nyugatnémet és a svájci partnereinkkel is, nekik el­sősorban sportruhákat szál­lítunk. Minden vevőnk jó minőségű árut kíván. Van­nak a hagyományos formá­hoz ragaszkodó üzletfeleink és olyanok is, akik a leg­modernebb modelleket ren­delik meg, és szinte azon­nal kell szállítanunk. N. Zs. Somogy megye 3. számú képviselői választókörzeté­ben hétfőn Ka dar kúton megtartották az első jelölő gyűlést. A Himnusz hangjai után a kadarkúti általános iskola kórusa rövid műsor­ral köszöntötte az id. Ka- poli Antal művelődési ház­ban összegyűlt választópol­gárokat. Nagy Tibornak, a nagyközségi pártbizottság titkárának üdvözlő szavai után Kálmán Sándor, a ka­posvári városi pártbizottság titkára társadalmi fejlődé­sünk elmúlt négy évtizedé­nek fontosabb állomásaira emlékeztetett beszédében. Ismertette az új választójo­gi törvényt, majd részlete­sebben foglalkozott Kadar­kút és környéke fejlődésé­vel. — Jelentős változások mentek végbe a lakosság, a környező települések életé­ben. A tájegységben nincs veszteséges, eredménytelenül gazdálkodó termelőszövet­Tegnap tartották Kapos­váron, a Tungsram elektro­nikai gyárában a kettes szá­mú választókerület első je­lölő gyűlését. A környező üzemekből, de a város más részeiből is sokan érkeztek az eseményre, végül is há­romszáznegyvenöt választó- polgárt számláltak össze. A jelölő gyűlésen Simkó Antal, a vendéglátó gyár igazgatója köszöntötte a résztvevőket, s röviden is­mertette a gyűlés célját, feladatát, majd átadta a szót dr. Szerényt Jánosnak, a Szakszervezetek Megyei Tanácsa vezető titkárának, a gyűlés szónokának. Dr. Szerényi János először arról szóit, hogy az ország- gyűlés mandátuma lejárt, s a korábbi időszakban a so­mogyi képviselők becsülettel teljesítették megbízatásukat, rászolgáltak választóik bi­zalmára. Rövid világ- és országos politikai áttekintés után a szónok részletesebben be­szélt szűkebib hazánk, So­mogy és elsősorban Kapos­vár fejlődéséről, és fölsorolt jó néhány élő gondot, amelynek megoldásáért töb­bek között a közeljövőben Április 22—23-án tartotta Budapesten nyolcadik ülé­sét a magyar—NSZK gaz­dasági, ipari és műszaki együttműködési vegyes bi­zottság. Melega Tibor külkeneske- delmi miniszterhelyettes és Otto Schlecht szövetségi gazdasági minisztériumi ál­lamtitkár vezetésével átte­kintették a két ország gaz­dasági kapcsolatainak a bi­zottság legutóbbi ülése óta végbement fejlődését. Meg­állapították, hogy 1984-ben a kétoldalú árucsere-forga­kezet, jól dolgoznak a ke­reskedelemben is. A társ­községek gondjainak megol­dása a községpolitikáiban megfelelő hangsúlyt kapott, a célok elérése érdekében a lakosságot is tudták mozgó­sítani — állapította meg. Röviden szólt a soron le­vő feladatokról is: a terme­lés gazdaságosságának fo­kozásáról, a minőségi ter­mékek előállításának fontos­ságáról, majd bemutatta Pál Lászlónét, a szantbalázsi óvoda vezetőjét és Tálasné Pandúr Rózsát, a kadarkúti általános iskola igazgatóhe­lyettesét, akiket a népfront ebben a körzetben képvise­lőjelöltnek javasait A választópolgárok közül többen szólaltak föl. Mezei Béla, az általános iskola igazgatója a tantestület ne­vében szólt Tálasné Pandúr Rózsa érdemeiről, képessé­geiről. Horváth János szent­balázsi iskolaigazgató „Ica óvó néni” helyi kezdemé­megválasztandó képviselők­nek is dolgozniuk kell. Ki­emelte: — Mi, somogyiak, kapos­váriak is tudjuk, hogy a ko­rábbinál többet kell dolgoz­nunk az ország jobbításáért, a gazdaság fejlődéséért és akarunk is dolgozni. De va­lóban jól csak akkor végez­hetjük munkánkat, ha a ko­rábbinál hatékonyabban, szervezettebben tehetjük ezt. Ha látjuk, hogy értelme van annak, amit csinálunk, tehát nemcsak a mi mun­kánk jobb, hanem az azt szervező, irányító tevékeny­ség is javul. Az SZMT titkára ezután Kaposvár iparának, építő­iparának, lakáshelyzetének, közlekedésének, ' kereskedel­mének hibáiról beszélt s ar­ról, hogy a következő öt­éves tervben ezek közül so­kat kell megszüntetni. Ebből a küzdelemből mint a sző­kébb haza szolgálóinak, az országgyűlési képviselőknek is jut majd rész. Ezután a Hazafias Nép­front megbízásából — az említett feladatok megoldá­sára is alkalmas — két je­löltre tett javaslatot: Koszto- lánczi Jánosnét, a ruhagyár lom mindkét oldalon mint­egy tíz százalékkal növeke­dett, és 4,8 milliárd nyugat­német márka rekordösszeget ért el. A két ország vállalatai között 332 kooperációs szer­ződés van érvényben, és az ezek keretében lebonyolított áruforgalom a magyar ex­port 14 százalékát és a ma­gyar import 5 százalékát te­szi ki. Különösen élénk a kooperációs tevékenység a gépiparban. A vegyes bizottság megje­lölte a jövőbeni együttmű­nyezéseire hívta föl a figyel­met: arra, hogy társadalmi munka szervezésével sokat tett az óvodáért. Váradi Lajos, a hedrehe- lyi termelőszövetkezet párt- titfcána mindkét jelölt mel­lett szólva a község kérését fogalmazta meg: törpe víz­mű kell Hedrehelyen és Hencsén. Kovács Ferenc, a csökölyi általános iskolai igazgató azt kérte a jövőbe­li képviselőtől, hogy segít­sen a közlekedés javításá­ban, Kaposvárra közvetlen autóbuszjáratot indítsanak. Kercseligeten egészséges ivó­vízre várnak. A jelölő gyűlésen két- százhetvenhárman jelentek meg, és ott mind a ketten megkapták a szavazatoknak több mint egyharmadát. A 3. számú képviselői vá­lasztókerületben a követke­ző jelölő gyűlést április 25- én 17 órakor Taszáron, a helyőrségi művelődési klub­ban tartják. munka varrónőjét és Metzger Ist- vánnét, a húskombinát ex­portelőadóját ajánlotta kép­viselőjelöltnek. Kosztolán- czinéról elmondta: sok éve országgyűlési képviselő már, így mellette szól a tapaszta­lat és mindaz a közéleti munka, amelyet eddig el­végzek Metzgernét hasonló­képpen dicséri sok társadal­mi megbízatása, amelyet be­csülettel teljesít, és mindig példamutatóan elvégzett munkája, amelyről vezetői, munkatársai is tanúskod­hatnak. öten jelentkeztek ezután szólásra, s mindannyian tá­mogatták a Hazafias Nép­front javaslatát, közelebbi, távolabbi ismerősként, mun­katársként, barátként mond­ták el az ajánlott asszo­nyokról, hogy alkalmasak a jelölésre. A gyűlésen részt vevők mindkét asszonyt elfogadták jelöltjüknek, s ők rövid fel­szólalásban köszönték meg a bizalmat. A kettes számú választó- kerület következő jelölő gyűlését ma délután fél há­romkor a Délviép központ­jának tanácstermében tart­ják. ködés szóba jöhető terüle­teit. Kívánatosnak tartotta a két ország vállalatai közötti, harmadik piaci együttműkö­dés fokozását és a nagyobb aktivitást a közös érdekelt­ségű, magyarországi vegyes­vállalatok alakításában. A tárgyalásokról jegyzőköny­vet írt alá Melega Tibor és Otto Schlecht. A szövetségi áillamtotkánt fogadta Marjai József, a Minisztertanács el­nökhelyettese és Veress Pé­ter külkereskedelmi minisz­ter. H. F. „Minden partnernek egyéni ízlése van" Bemelegítés a ruhagyárban Tapasztalat és jó MAGYAR—NSZK GAZDASÁGI TÁRGYALÁSOK Nőtt az árucsere-forgalom

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents