Somogyi Néplap, 1985. április (41. évfolyam, 76-100. szám)

1985-04-23 / 94. szám

AZ MSZMP SOMOGY l AÍGTÍ 1 BIZOTTSÁGÁNAK LÁPJA XLI. évfol yam, 94. szám Ára: 1,8 10 Ft 1985. április 23., kedd Hűség az elvhez Lenin-emlékünnepség Moszkvában Hazánkba érkezik a román Tegnap Moszkvában ünne­pi megemlékezést tartottak Vlagyimir iijics Lenin szü­letésének 115. évfordulója tisztelieitére. A Kreml kong­resszusi palotájában megren­dezett gyűlésen, amelyen je­len volt Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára, va­lamint a Szovjetunió más párt- és állami vezetői, Géj- dar Alliljev, az SZKP KB Politikái Bizottságának tag­ja, a Szovjetunió Miniszter­tanácsa elnökének első he­lyettese mondott beszédet. Aliijev egyebek közt szólt arról, hogy a Szovjetunióiban döntő fordulatot kell elérni a népgazdaság intenzív fej­lődési útra történő átállításá­ban. Történelmi'leg rövid idő alatt világszinten is a legma- gasább munkatermelé­kenységet kell elérni. Ez nem könnyű feladat, de fel­tétlenül végre kell hajtani, mivel az ország előrehala­dásának számottevő meg­gyorsítására nincs más lehe­tőség. Nemzetközi kérdésekről szólva a szónak megállapí­totta, hogy a kommunisták történelmi küldetésükből fakadóan ma felelősséggel tartoznak az embert civili­záció megmentéséért, a leg­fontosabb embert jog, az élethez való jog érvényesíté­séért. Aliijev felhívta a fi­gyelmet arra, hogy nem volt könnyű az az út, amelynek eredményeként a lenini esz­mék szilárdan gyökeret ver­tek a nemzetközi munkás­mozgalomban. A proletari­átusra és pártjaira ma is az erős és tapasztalt osztályel- lenség nyomása nehezedik, s nehéz körülmények között kell megtalálod a választ azokra a kérdéseikre, amelye­ket az állandóan változó helyzet, egyik, vagy másik ország sajátosságai vetnek fel. Nem mindig, és nem mindenkor sikerül megtalál­ni a tökéletes választ. A ha­talmas életerővel bíró, alkotó lenini elvekhez való hűség azonban lehetővé teszi a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom számára, hogy túllépjen a hibákon és nehézségeken, s tovább ha­ladjon előre. Meggyőződésünk — foly­tatta Gejdar Alijev —, hogy a kellő közös erőfeszítések­kel meg lehet javítani a nemzetközi helyzetet, fel le­het újítani a békés, kölcsö­nösen előnyös politikai és giazdasági együttműködés ki­alakításának folyamatát. A Szovjetunió a fegyverkezési hajsza megszüntetését, a már felhalmozott fegyverek szá­mának csökkentését kívánja. Alapvető jelentőséget tulaj­donít anmák, hogy ne kerül­jön sor a világűr miliiitartzá- lására, befagyasszák a nukle­áris fegyverzetet és megszűn­jön a raikétatelepítés. Válto­zatlan a Szovjetuniónak az a végső célja is, hogy megsem­misítsenek minden nukleáris fegyvert, és ezzel megszün­tessék a nukleáris háború veszélyét. Ezek a szándékok hatá­rozzák meg a Szovjetunió­nak a genfi szovjet—ameri­kai tárgyalásokon tanúsított magatartását Ls. E megbeszé­léseken az előrehaladáshoz arra van szükség, hogy mindkét fél maradéktalanul tiszteletben tartsa a tárgya­lások tárgyáról és céljairól közöttük létrejött megállapo­dást. Megengedhetetlen, hogy a tárgyalásokat olyan álcázó eszköznek tekintsék, amely­nek leple alatt tovább lehet szítani a fegyverkezési haj­szát. Az egyenlőség és az egyénllő biztonlsiág elvének szigorú tiszteletbentar.tása mellett .megvalósuló ésszerű kompromisszumok iránti készségre van szükség. A Szovjetunióban meg is van ez a készség. Ért bizonyította az a ko­moly lépése 'is, amellyel egy­oldalúan moratóriumot hir­detett közepes hatótávolságú rakétáinak telepítésére és más európai válaszlépései­nek végrehajtására. A tár­gyalások megkönnyítése, és a kölcsönös bizalom erősí­tése érdekében javasolta a Szovjetunió, hogy vessenek véget az űrfegyverek, létre­hozását szolgáló tevékeny­ségnek, a földi nukleáris fegyverzet növelésének. A Szovjetunió támogatja azt a javaslatot, hogy a hi- rosimaii atomfáimadás negy­venedik évfordulójától, 1985. augusztus 6-tól kezdődően hirdessenek moratóriumot minden atomfegyver-kísér­letre. Kész arra is, hogy ha- ladéktalanull felújítsa a nuk­leáris fegyverek kipróbálá­sának teljes tilalmáról foly­tatott tárgyalásokat. Az Egyesült Államok ezzel kap­csolatos szándékait pedig tettéi álapján fogja megítél­ni. A Szovjetunió feltétlen híve a politikai párbeszéd és együttműködés fejlesztésé­nek minden országgal, és hí­ve az enyhülés felújításának — mondotta végezetül Gej- dar Ailijev. kermányfő Lázár Györgynek, a Ma­gyar. Népköztársaság Mi­nisztertanácsa elnökiének meghívására kedden hiva­talos, baráti látogatásra Magyarországra érkezik Constantin Dascalescu, a Román Szocialista Köztársa­ság karmányának ellnöke. A román miniszterelnök életrajzát a 2. oldalon kö­zöljük. Bemutatkozó látogatás Kádár János, az MSZMP főtitkára, Lázár György, a Minisztertanács elnöke és Sarlós István, az országgyű­lés elnöke bemutatkozó láto­gatáson fogadta Dangászüren Szaldant, a Mongol Népköz­társaság magyarországi nagykövetét. Elnökök a szomszédból Tapasztalatcserén Nagybajomban Fejér megye termelőszö­vetkezetéinek elnökei tapasz­talatcserére érkeztek tegnap Nagybajomba. Látogatásuk célja: megismerkedni a he­lyi termelőszövetkezettel és a gesztorságával működő fa­gazdasági társaság tevékeny­ségével. A vendégekeit Horváth László, a szövetkezet elnöke köszöntötte, majd Kódúi Ist­ván, a megyei tanács erdé­szeti főelőadója adott tájé­koztatást a somogyi erdő­gazdálkodásról és a megyé­ben megalakult erdőgazdál­kodási társaságökról. Elmondta, hogy jelenleg hat társulás működük, ezek a termelőszövdtkezetek 64 százalékát egyesítik! A 49 tag termelőszövetkezet csak­nem 50 ezer hektár erdővel gazdálkodik. Országosan az első helyen állunk a megyék sorában a termelőszövetke­zetek tulajdonában levő er­dőterületek nagyságát tekint­ve. A hatékonyabb erdőgazdál­kodás érdekében 1979-lben alakult meg az első fagazda­sági társulás, s ezt további­ak követték, körtük a nagy- bajomi, amelynek kezdemé­nyezőkészsége nemcsak az erdőgazdálkodás fejleszté­sében mutatkozott meg. Er­ről és a történeti fejlődésről Horváth László elnök adott áttekintést a mintegy félszáz vendégnek. A 6500 hektáron gazdálko­dó termelőszövetkezet je­lentős eredményeket ért el az elmúlt évtizedekben. A növénytermesztés mellett meghatározó az állattenyész­tés, de fontos szerepe van az erdőgazdálkodásnak is. A szövetkezet erdőterülete 1500 hektár, ebből mintegy 400 hektárt az elmúlt tíz éviben telepítettek. A jobb és haté­konyabb fakitermelés és hasznosítás érdekében 1981- ben gesztorságukkal megala­kult a rftegye harmadik fa­gazdasága, 7 taggazdasággal. Jelenleg 9 szövetkezet tag­ja a társaságnak, amely kez­dettől fogva az egységes szemlélet kialakítását tűzte célul. Ez szabad teret enged a tagoknak elképzeléseik megvalósításában, ugyan- ákkor a közösség ereje, zá­loga a jobb anyagi, gépi és A MINŐSÉGET MÉG KIFOGÁSOLJÁK Változó lakásépítés Somogyi László miniszter Kaposváron tárgyalt Az építési piacon SórnoSy- ban is egyensúly alakult ki — hangzott el tegnap So­mogyi László kaposvári tár­gyalásán. Az építésügyi és városfejlesztési miniszter Sugár Imrével, a megyei ta­nács elnökével és dr. Gyene- sei Istvánnal, a megyei párt- bizottság titkárával az ága­zat helyzetét értékelte, és a soron levő feladatok megol­dási módjáról tanácskozott. Elmondták a tanácskozáson, hogy a kereslet—kínálat glo­bális egyensúlya ellenére az építőipar egyes területein hiány, más területein nedig kapacitásfölösleg van. A pa­nelüzem termelési lehetősé­geit nem tudják kihasznál­ni és nincs elég munkája a mélyépítő vállalatnak sem. Ugyanakkor a befejező szakipari kapacitás keve­sebb a kelleténél. Az építőipar másik nagy gondja a minőség: az egyér­telmű javulás ellenére ne­héz helyzetet teremtett, hogy sok lakásban penészes a fal. Dr. Sarudi Csaba, a megyei tanács általános el­nökhelyettese tájékoztató­jában elmondta azt is, hogy szakintézmények vizsgálták a bejelentéseket, s azt álla­pították meg, hogy az okok között minimális a konst­rukciós tényező. Elsősorban a technológiai előírások megsértése a penészesedé- sek oka, de közrejátszanak üzemeltetési problémák is. Somogyi László art is ki­fejtette, hogy a panellaká­sok hősizigetettlésii előírásai nem a mostanihoz hasonló hideg télre készültek. Ez minden bizonnyal közreját­szott a panaszok megszapo­rodásában, valamennyit azonban nem lehet csak a hideggel magyarázni. A mi­niszter véleménye az, hogy az okok feltárása után — erre egyébként bizottság alakult a minisztériumban — egyértelműen kell intéz­kedni: kijavítani a hibákat — ehhez minden műszaki feltétel adott a vállalatoknál — és intézkedni a technoló­giai lazaságok megszünteté­sére. A megye építőiparában tíz­ezer ember dolgozik, és ta­valy négymilliárd forint értékű munkát végeztek el. A legnagyobb feladat a la­kásépítés.. A hatodik ötéves tervben szereplő lakásmeny- nyiség elkészül, kevesebb lesz azonban a tervezettnél a tanácsi . célcsoportos és több a magánerőből épült otthon. Családi házból első­sorban Kaposváron és kör­nyékén épül az eredetileg tervezettnél jóval több. Az építési kedv növelésében közrejátszott, hogy javult az állami telekkínálat. Telkek kialakítására a megyei ta­nács 30 millió forintos tá­mogatást adott. Ebből ta­valy és tavalyelőtt 300 tel­ket alakítottak ki. A végre­hajtó bizottság döntése alap­ján további 21 millió forint­tal támogatják — pályázat útján — a községekben a telkek kialakítását. Ilyen módon az év végéig 600 te­lek előkészítését, közmű­vesítését végzik el nagyrészt Kaposvár vonzáskörzetében. A családiház-építésben alig vesz részt a megye ál­lami és szövetkezeti építő­ipara: a legtöbb otthon meg­felelő kivitelező és felelős műszaki vezető nélkül épül. Az új lakások döntő többsé­génél alapvető szerkezeti, hő- és hangszigetelési hiá­nyosságokat tapasztaltak. A megye vezetői hangsú­lyozták a tárgyaláson: So­mogybán kevés a célcsopor­tos Lakás. Amióta a lakás­építési program megkezdő­dött, a megye mindig keve­sebbet kapott az országos átlagnál. A gond elsősorban Kaposváron a szanálások miatt súlyos. Elhangzott a tanácskozáson az is, hogy a következő tervidőszakra új Lakásépítési területet kell előkészíteni a megyeszékhe­lyen: a kisgáti városrészt, ahol a következő tervidő­szak közepén lehet legko­rábban az első otthonokat felépíteni. Az átmeneti idő­szakban három területen is épülnek lakások, ahol 100— 150 családi otthont tudnak kialakítani. Szóba került a tanácsko­záson a nagy gond: az épí­tőanyagellátás. A legkriti­kusabb a helyzet az úí hő­szigetelési szabvány előírá­sának megfelelő falazóanya­goknál. A téglaigények fele Kaposváron és környékén jelentkezik, és ide csaknem 100 kilométeres távolságról kell szállítani az anyagot. A megye vezetői tíz éve java­solják, hogy vizsgálja meg a tröszt és a minisztérium, miként lehetne Kaposvár környékén évi 40 millió kis méretű tégla gyártására al­kalmas gyárat felépíteni. A javaslatról nem született végleges döntés. Somogyi László délután Kaposszerdahelyen, a tégla­gyárban járt, majd a tégla- és cserépipari vállalat ta­nácstermében vállalati igaz­gatókkal találkozott. értékesítési lehetőségek meg­teremtésének. Az erdőműve­lési munkák és a feldolgo­zás javítása, a piadi lehető­ségeik bővítése közös érdeke valamennyi taggazdaságnak. Ez nem zárja ki az önálló­ságukat. érdekeik szem előtt tartásával folytathatják az erdőgazdálkodást. A szakemberek kérdéseire többek között Varga György, a fagazdasági társaság szak­vezetőije válaszolt, egyben rövid tájékoztatást is adott a társaság műszaki felké­szültségéről. Ezután a vendé­gek megtekintették a terme­lőszövetkezet legújabb 80 hektáros erdőtelepítését, majd a gépudvarban munka közben is bemutatták a múlt évben vásárolt kérge- zőgépet. Ezen kívül szinte minden, az erdőművelésben és a fakitermelésben haszná­latos géppel is megismerked­hettek a szakemberek. N. Zs. Éljen a szocializmus és a béke!

Next

/
Thumbnails
Contents