Somogyi Néplap, 1985. április (41. évfolyam, 76-100. szám)
1985-04-22 / 93. szám
2 Somogyi Néplap 1985. április 22., hétfő A hét három kérdése Ismét heves összecsapások színhelye volt a libanoni főváros. Már a régi latin mondás is megállapította, hogy tévedni emberi dolog. Ezt a magunk tapasztalataiból is jól tudjuk. A tévedésnek is vannak azonban határai. Ezek kapcsolatban állnak azzal is, ki követi el a tévedést. Ezért nem ül el az amerikai elnök nyugat-európai programja körüli vihar, jólle-' Tévedés hét a Fehér Ház egyszerű tévedésről beszél. A szenvedélyeket az a korábbi elhatározás váltotta ki, hogy Reagan meglátogat egy olyan katonai temetőt, ahol elesett SS-vezetők sírkövei sorjáznak, viszont csak többszörös figyelmeztetés, programmódosítás után keres fel egy volt koncentrációs tábort. „Tévedés”? Ezt még az amerikai közvélemény jelentős része, elsősorban a volt frontharcosok és az áldozatok hozzátartozói sem tartották emberi dolognak. R.E. „Népvándorlás New York továbbra is Észak-Amerika „nagy almája”, de az Egyesült Államok térképe mostanában gyorsan változik: valóságos népvándorlás zajlik, s a déli „napfényövezet” városai növekednek. Los Angeles három éve lekörözte Chicagót: immár Los Angeles az Egyesült Államok második legnagyobb városa, Chicago lakossága fokozatosan csökken. A leggyorsabban növekvő városok ma Houston, Texas déli részén, és San Diego Kalif omiában. Az elmúlt évtizedben gazdasági szerkezetváltás történt: a déli államokban megtelepedett új iparágak — elektronika, űrhajózás — és a hozzájuk kapcsolódó szolgáltatások Réti Ervin Az események címszavakban Hétfő: NATO-ellenes hét kezdődik Spanyolországban. — 0.1abb súlyos összetűzések Dél-Afrikában. — Reagan kampányt kezdeményez Nicaragua ellen. Kedd: Kohl nyugatnémet kancellár fogadja a Zimja- nyin vezette szovjet parlamenti küldöttséget. — Weizman, az izraeli- kormány minisztere Kairóban tárgyal. Szerda * Sadii Bendzsedid algériai államfő Washingtonban. — A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának elnöksége moratóriumot javasol a nukleáris kísérletekre. Csütörtök: Mihail Gorbacsov. az SZKP főtitkára fogadja Kim Jong Nam-ot, a KNDK külügyminiszterét. — A Discovery űrrepülőgép utasainak nem sikerül működésbe hozni a meghibásodott mesterséges holdat. — Heves harcok Libanonban. Karami miniszterelnök lemondása. — Bejelentik a varsói Szerződés tagállamai vezetőinek találkozóját. Péntek: Az el nem kötelezett országok külügyminiszteri értekezlete Új-Delhiben a namíbiai kérdésről tanácskozik. Szombat: Norvégia elutasítja az amerikai űrfegyverkezésben való részvételt. — Szélsőbaloldali merénylet Brüsszelben eay NATO-iroda eUen. Vasárnap: Tömegtüntetés Washingtonban a Reagan-kor- mány közép-amerikai politikája ellen. — A kínai parlament elnöke Tokióba érkezett. GL jelent az új szovjet moratórium-javaslat? Kedden előreláthatólag véget ér a genfi tárgyalások első szakasza. Rövid szünet következik, ám a küldöttségek tagjainak kevés idő jut majd a pihenésre, hazautaznak a szokásos jelentéstételre. A „finisben” felgyorsult a munka, a most záruló héten, első alkalommal, rendkívüli ülésekre is sor került. Miután a konferenciát, a közös megegyezés alapján, teljes titoktartás övezi, érdemi részletek nem szivárogtak ki, de azt a tényt, hogy ezúttal a középhatótávolságú fegyverekkel foglalkozó tárgyalócsoport . több ülést tartott a tervezettnél, összefüggésbe hozták a Gorbacsov által előterjesztett moratórium-javaslattal. Az SZKP főtitkára, több más mellett, indítványt tett az amerikai euro- rakéták további telepítésének, illetve az erre vonatkozó szovjet válaszintézkedéseknek beszüntetésére, s egyúttal, Moszkva gesztusaként, novemberig moratóriumot jelentett be az ilyen kategóriába tartozó szovjet eszközök rendszerbe állítására. Sok szó esik változatlanul egy lehetséges felsőszintű találkozóról is. (Az amerikai sajtóban bizonyos vita alakult ki, vajon találkozóról, tehát inkább ismerkedésről lenne szó, vagy csúcs- találkozóról, amelynek során Gorbacsov és Reagan már bizonyos közös érdekű megállapodásokat is megpróbálna elérni.) Akármilyen forma, helyszín és dátum adódik is, egy bizonyos: a fegyverkezési verseny feszített légkörében nehéz lenne bármiféle haladásra számítani, s egyáltalán a találkozó megtartása is kétségessé .válhatna. A moratórium-kérdés most tovább gazdagodott, jóllehet ez az elgondolás nem közvetlenül a genfi tárgyalások asztalához kapcsolódik. A kormány jövőjét. Nyilván ezért tartották szükségesnek a libanoni konszolidációban érdekelt szíriai vezetők, hogy Damaszkuszban részletes megbeszéléseket folytassanak a politikussal. Egyiptomban tárgyalt Ezer Weizman izraeli miniszter. A képen: Mubarak egyiptomi elnökkel tanácskozik Kairóban. Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának elnöksége válaszolt az amerikai védelmi információs központ felhívására, amelynek egyik aláírója Gene Larocque nyugalmazott admirális volt. Eszerint Moszkva kész augusztus 6-tól, a hirosimai atomtámadás 40. évfordulójától kezdve hozzájárulni mindennemű atomfegyverkísérlet felfüggesztéséhez, sőt ha megállapodás történik, akár előbbre lehet hozni e tilalmi dátumot. A nukleáris kísérletek kérdése nem genfi téma, de ez a moratórium ugyancsak hozzájárulna a fegyverkezési verseny fékezéséhez, s minden bizonnyal kedvező hatást gyakorolna a nemzetközi politika egészére. Ehhez azonban pozitív állásfoglalás kell Washington részéről is. (D Miért mondott le a libanoni miniszterelnök? A napokban emlékeztek meg libanoni polgárháború kirobbanásának tizedik év- forulójáról, ám a jelek szerint a tizenegyedik év sem Ígérkezik könnyűnek. Továbbra is húzódik a teljes izraeli visszavonulás Dél- Libanonból, s eközben ismét kiéleződtek a felekezeti csoportok villongásai. Három vonatkozásban is: a keresztény és muzulmán szervezetek között, valamint a maronita, illetve az iszlám táborban. A sűrűsödő törésvonalak következtében a nemzeti egységkormány sem tölthette be feladatát. Dzsumblatt, a drúzok, és Berri, a síita amal szerveget képviselője hosszabb idő óta távolmaradt üléseitől. Most mindez azzal tetőződött, hogy Karami, a szunnita miniszter- elnök, és még egy miniszter lemondott — így akartak tiltakozni a Nyugat-Bejrút- ban kirobbant újabb válságszakasz ellen. Karami tehát lemondott, azután az államfő felkérésére mégis hivatalában maradt, sőt Damaszkuszba utazott, hogy a szíriai vezetőkkel tárgyaljon. Ügy tűnik, mintha a lemondási szándék nem lenne végleges, inkább tiltakozó fellépés kívánt lenni. Karamit valóban nehéz lenne pótolni, és távozása még inkább kérdésessé tenné az egységAz Egyesült Államokban mind több tiltakozó megmozdulásra kerül sor amiatt, hogy a Reagan-kormányzat támogatja a dél-afrikai fajüldöző rezsimet. A képen: a Kolumbia Egyetem egy hallgatóját hurcolják el az ottani tüntetésről. Mi a helyzet a Nica- ragua-ellenes kampány új szakaszával? Tizennégy millió dollár nagy pénz bárki számára, de alighanem morzsa (a carteri időszak kifejezését használva: „földimogyoró”) az amerikai költségvetésben. Mégis hetek óta vihar- zanak a kedélyek, hogy megszavazzanak egy ilyen összegű segélyt a nicaraguai ellenforradalmároknak. A képviselők azért húzódoznak a kontrák támogatásától, mert újabb „vietnami típusú” kaland kezdetétől tartanak Közép-Amerikában. Az elnök úgynevezett „béketervet” dolgozott ki, amely ugyan 60 napos tűz1 szünetet javasolt, de ez volt a szépségtapasz, valójában ultimátumot nyújtott át a sandinista vezetés címére. Alátámasztására rendkívüli propagandakampányt kezdett, egymásután szólította a Fehér Házba a vonakodó honatyákat. Sőt, számos elnöki hivatkozás történt a nemzetközi egyetértésre, miszerint a pápától Mexikón át Betancur kolumbiai elnökig mindenki helyesli a Reagan-itervet. Annál kínosabbak lehettek a sorozatos cáfolatok, mire Washingtonban végül is módosították az eredeti javaslatot. Igaz, abban változatlanul szerepel az összeg, viszont fegyverek helyett „emberbaráti célokra”. Managua hivatalosan bejelentette, hogy hajlandó sok mindenről tárgyalni, Daniel Ortega még bizonyos lehetséges engedményekről is szólt. De csak abban aí esetben, ha a kongresszusban elutasítják az elnök tervét, amelynek sok köze nincs a békéhez, annál inkább a Nicaragua-ellenes titkos háborúhoz ... El nem kötelezettek felhívása Az el nem kötelezett országok koordinációs irodájának Namibia ügyében Űj- Delihiben összehívott rendkívüli ülése tegnap véget ért. A rendkívüli tanácskozás utolsó napján a résztvevők deklarációt fogadtak el, amelyben a világ országait a Dél-afrikai Köztársaság elszigetelésére szólítanak fel és sürgetik az ENSZ Biztonsági Tanácsának mihamarabbi összehívását Namibia ügyében. .A deklarációt elfogadó, 80 országból érkezett küldöttségek, köztük 28 külügyminiszter, aggodalmukat fejezték ki az ENSZ-lben a nyugati országok által követett szavazási gyakorlat miatt, amellyel megakadályozták az ENSZ Biztonsági Tanácsát a Pretoria elleni hathatós intézkedések meghozatalában. Az el nem kötelezett országok nyilatkozatukban elítélték a dél-afrikai kormányt. Namíbia elfoglalásáért, és a dél-afrikai csapatok azonnali kivonását követelték. Ugyancsak elítélték azt a csütörtökön bejelentett dél-afhikai tervet, amely szerint egy átmeneti kormányt Namihia elfoglalásá- biáfoan. A résztvevők felhívták az el nem kötelezett mozgalom és az ENSZ minden tagállamát, hogy növeljék diplomáciai és katonai támogatásukat a Namibia függetlenségéért harcoló Délnyugat-afrikai Népi Szervezetnek, a SWAPO-nak. Dél-Korea fővárosában, Rzöulban mintegy öt ezer diák vonult fel a kormány ellen az 1960-as véres diáktüntetés évfordulóján. (Telefoto — Reuter — MTI — KS) Tiltakozó tüntetések Washingtonban „Áprilisi akció" Az amerikai főváros a vietnami háború elleni tiltakozó mozgalom csúcspontja óta nem látott még olyan tömegtüntetést, mint ami tegnap vonult végig Washington központján, a Fehér Háztól a törvényhozás épületéig, a Capitóliumág. Még a rendőrség is 26 ezerben adta meg a felvonulók számát» az „Április akció” nevű mozgalom szerint azonban mintegy félszózezren vettek részt a megmozduláson. mány szociális politikája ellen, munkát, a meglevő szociálpolitikai intézkedések megvédését sürgették. Az Április akció nevű alkalmi koalícióban több, mint nyolcvan különböző szervezet vesz részt. A Capitólium előtt megtartott gyűlés fő szónoka lesse Jackson volt, aki felszólította a tüntetés résztvevőit, hogy igaz céljaik érdekében folytassák a tiltakozást. A megmozdulások részvevői tiltakoztak az Egyesült Államok közép-amerikai politikája, különösen nicaraguai intervenciós próbálkozása ellen, követelték a nukleáris fegyverek azonnali befagyasztását és a fajüldöző dél-afrikai rezsim támogatásának megszüntetését. A felvonulók egyúttal tiltakoztak a Reagan-korAz Áprilisi akció számos résztvevője az amerikai fővárosban maradt, ahol ma reggel a Fehér Ház előtt akarnak tiltakozó akciót végrehajtani. Más csoportok a törvényhozás tagjait keresik fel, hogy átnyújtsák nekik az akcióik céljait ismertető leveleiket és mozgalmuk támogatására szólítsák fel őket. az Egyesült Államokban álláslehetőségekkel, magas fizetéssel szinte „elszívják” az embereket a hagyományos iparágak régi északi központjaiból. New York lakossága ma 9 milliós, Los Angelesben 7,4 millióan élnek, San Diegóban pedig 1,8 millióan. San Diegóban vannak ma az Egyesült Államok úgyszólván legjobb oktatási intézményei, és ebben a városban a bűnözés is országosan alacsony szinten van — igen biztonságos hely. Houstonban 3 millió ember lakik. Más hivatalos statisztikákban már Los Angeles vezet. Ott él a legtöbb milliomos, összesen 40 783-an vannak, és a legkevesebb szegény: a lakosság 16,4 százaléka él a hivatalos szegénységi szint alatt. A megfelelő adatok New York-íban: 39 723 milliomos és 20 százalék szegény. New Yorkban évente minden 100 ezer emberből átlagosan 20 válik gyilkosság áldozatává, Los Angelesben 17. A legkevesebb autót San Franciscóban lopják el évente. Az amerikai Észak-Dél új eltérései közé tartozik az is, hogy délen magasabbak a fogyasztód árak. A legdrágábban Kalifornia déli részén lehet kocsit kapni az Egyesült Államokban. Ennek ellenére ezeken a vidékeken vezetnek a legtöbbet: a csúcsforgalmi dugókba Los Angelesben átlagosan 30 százalékkal több kocsi szorul, mint New Yorkban.
