Somogyi Néplap, 1985. április (41. évfolyam, 76-100. szám)

1985-04-22 / 93. szám

2 Somogyi Néplap 1985. április 22., hétfő A hét három kérdése Ismét heves összecsapások színhelye volt a libanoni főváros. Már a régi latin mondás is megállapította, hogy té­vedni emberi dolog. Ezt a magunk tapasztalataiból is jól tudjuk. A tévedésnek is vannak azonban határai. Ezek kap­csolatban állnak azzal is, ki követi el a tévedést. Ezért nem ül el az amerikai el­nök nyugat-európai prog­ramja körüli vihar, jólle-' Tévedés hét a Fehér Ház egyszerű tévedésről beszél. A szen­vedélyeket az a korábbi el­határozás váltotta ki, hogy Reagan meglátogat egy olyan katonai temetőt, ahol elesett SS-vezetők sírkövei sorjáznak, viszont csak többszörös figyelmeztetés, programmódosítás után ke­res fel egy volt koncentrá­ciós tábort. „Tévedés”? Ezt még az amerikai közvélemény je­lentős része, elsősorban a volt frontharcosok és az ál­dozatok hozzátartozói sem tartották emberi dolognak. R.E. „Népvándorlás New York továbbra is Észak-Amerika „nagy almá­ja”, de az Egyesült Államok térképe mostanában gyorsan változik: valóságos népván­dorlás zajlik, s a déli „nap­fényövezet” városai növe­kednek. Los Angeles három éve lekörözte Chicagót: im­már Los Angeles az Egye­sült Államok második leg­nagyobb városa, Chicago lakossága fokozatosan csök­ken. A leggyorsabban növekvő városok ma Houston, Texas déli részén, és San Diego Kalif omiában. Az elmúlt évtizedben gazdasági szer­kezetváltás történt: a déli államokban megtelepedett új iparágak — elektronika, űrhajózás — és a hozzájuk kapcsolódó szolgáltatások Réti Ervin Az események címszavakban Hétfő: NATO-ellenes hét kezdő­dik Spanyolországban. — 0.1abb súlyos összetűzé­sek Dél-Afrikában. — Reagan kampányt kezde­ményez Nicaragua ellen. Kedd: Kohl nyugatnémet kan­cellár fogadja a Zimja- nyin vezette szovjet par­lamenti küldöttséget. — Weizman, az izraeli- kor­mány minisztere Kairó­ban tárgyal. Szerda * Sadii Bendzsedid algériai államfő Washingtonban. — A Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsának elnök­sége moratóriumot java­sol a nukleáris kísérle­tekre. Csütörtök: Mihail Gorbacsov. az SZKP főtitkára fogadja Kim Jong Nam-ot, a KNDK külügyminiszte­rét. — A Discovery űr­repülőgép utasainak nem sikerül működésbe hozni a meghibásodott mester­séges holdat. — Heves harcok Libanonban. Ka­rami miniszterelnök le­mondása. — Bejelentik a varsói Szerződés tagál­lamai vezetőinek találko­zóját. Péntek: Az el nem kötelezett or­szágok külügyminiszte­ri értekezlete Új-Delhi­ben a namíbiai kérdés­ről tanácskozik. Szombat: Norvégia elutasítja az amerikai űrfegyverke­zésben való részvételt. — Szélsőbaloldali me­rénylet Brüsszelben eay NATO-iroda eUen. Vasárnap: Tömegtüntetés Washing­tonban a Reagan-kor- mány közép-amerikai po­litikája ellen. — A kínai parlament elnöke Tokió­ba érkezett. GL jelent az új szov­jet moratórium-javaslat? Kedden előreláthatólag vé­get ér a genfi tárgyalások első szakasza. Rövid szünet következik, ám a küldöttsé­gek tagjainak kevés idő jut majd a pihenésre, hazautaz­nak a szokásos jelentésté­telre. A „finisben” felgyor­sult a munka, a most záruló héten, első alkalommal, rendkívüli ülésekre is sor került. Miután a konferen­ciát, a közös megegyezés alapján, teljes titoktartás övezi, érdemi részletek nem szivárogtak ki, de azt a tényt, hogy ezúttal a közép­hatótávolságú fegyverekkel foglalkozó tárgyalócsoport . több ülést tartott a terve­zettnél, összefüggésbe hoz­ták a Gorbacsov által elő­terjesztett moratórium-ja­vaslattal. Az SZKP főtitká­ra, több más mellett, indít­ványt tett az amerikai euro- rakéták további telepítésé­nek, illetve az erre vonat­kozó szovjet válaszintézke­déseknek beszüntetésére, s egyúttal, Moszkva gesztusa­ként, novemberig morató­riumot jelentett be az ilyen kategóriába tartozó szovjet eszközök rendszerbe állítá­sára. Sok szó esik változatlanul egy lehetséges felsőszintű találkozóról is. (Az ameri­kai sajtóban bizonyos vita alakult ki, vajon találkozó­ról, tehát inkább ismerke­désről lenne szó, vagy csúcs- találkozóról, amelynek so­rán Gorbacsov és Reagan már bizonyos közös érdekű megállapodásokat is meg­próbálna elérni.) Akármi­lyen forma, helyszín és dá­tum adódik is, egy bizo­nyos: a fegyverkezési ver­seny feszített légkörében ne­héz lenne bármiféle hala­dásra számítani, s egyálta­lán a találkozó megtartása is kétségessé .válhatna. A moratórium-kérdés most tovább gazdagodott, jóllehet ez az elgondolás nem köz­vetlenül a genfi tárgyalások asztalához kapcsolódik. A kormány jövőjét. Nyilván ezért tartották szükséges­nek a libanoni konszolidá­cióban érdekelt szíriai ve­zetők, hogy Damaszkuszban részletes megbeszéléseket folytassanak a politikussal. Egyiptomban tárgyalt Ezer Weizman izraeli miniszter. A ké­pen: Mubarak egyiptomi elnökkel tanácskozik Kairóban. Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsának elnöksége vála­szolt az amerikai védelmi információs központ felhí­vására, amelynek egyik alá­írója Gene Larocque nyu­galmazott admirális volt. Eszerint Moszkva kész augusztus 6-tól, a hirosimai atomtámadás 40. évforduló­jától kezdve hozzájárulni mindennemű atomfegyver­kísérlet felfüggesztéséhez, sőt ha megállapodás törté­nik, akár előbbre lehet hoz­ni e tilalmi dátumot. A nukleáris kísérletek kérdése nem genfi téma, de ez a moratórium ugyancsak hozzájárulna a fegyverkezé­si verseny fékezéséhez, s minden bizonnyal kedvező hatást gyakorolna a nem­zetközi politika egészére. Ehhez azonban pozitív ál­lásfoglalás kell Washington részéről is. (D Miért mondott le a libanoni miniszterelnök? A napokban emlékeztek meg libanoni polgárháború kirobbanásának tizedik év- forulójáról, ám a jelek sze­rint a tizenegyedik év sem Ígérkezik könnyűnek. To­vábbra is húzódik a teljes izraeli visszavonulás Dél- Libanonból, s eközben is­mét kiéleződtek a felekezeti csoportok villongásai. Há­rom vonatkozásban is: a keresztény és muzulmán szervezetek között, valamint a maronita, illetve az isz­lám táborban. A sűrűsödő törésvonalak következtében a nemzeti egységkormány sem tölthet­te be feladatát. Dzsumblatt, a drúzok, és Berri, a síita amal szerveget képviselője hosszabb idő óta távolma­radt üléseitől. Most mindez azzal tetőződött, hogy Ka­rami, a szunnita miniszter- elnök, és még egy miniszter lemondott — így akartak tiltakozni a Nyugat-Bejrút- ban kirobbant újabb vál­ságszakasz ellen. Karami tehát lemondott, azután az államfő felkéré­sére mégis hivatalában ma­radt, sőt Damaszkuszba utazott, hogy a szíriai veze­tőkkel tárgyaljon. Ügy tű­nik, mintha a lemondási szándék nem lenne végle­ges, inkább tiltakozó fellé­pés kívánt lenni. Karamit valóban nehéz lenne pótol­ni, és távozása még inkább kérdésessé tenné az egység­Az Egyesült Államokban mind több tiltakozó megmozdulásra kerül sor amiatt, hogy a Reagan-kormányzat támogatja a dél-afrikai fajüldöző rezsimet. A képen: a Kolumbia Egye­tem egy hallgatóját hurcolják el az ottani tüntetésről. Mi a helyzet a Nica- ragua-ellenes kampány új szakaszával? Tizennégy millió dollár nagy pénz bárki számára, de alighanem morzsa (a carteri időszak kifejezését használva: „földimogyoró”) az amerikai költségvetés­ben. Mégis hetek óta vihar- zanak a kedélyek, hogy megszavazzanak egy ilyen összegű segélyt a nicaraguai ellenforradalmároknak. A képviselők azért húzódoznak a kontrák támogatásától, mert újabb „vietnami típu­sú” kaland kezdetétől tarta­nak Közép-Amerikában. Az elnök úgynevezett „béketervet” dolgozott ki, amely ugyan 60 napos tűz1 szünetet javasolt, de ez volt a szépségtapasz, valójában ultimátumot nyújtott át a sandinista vezetés címére. Alátámasztására rendkívüli propagandakampányt kez­dett, egymásután szólította a Fehér Házba a vonakodó honatyákat. Sőt, számos el­nöki hivatkozás történt a nemzetközi egyetértésre, mi­szerint a pápától Mexikón át Betancur kolumbiai el­nökig mindenki helyesli a Reagan-itervet. Annál kíno­sabbak lehettek a sorozatos cáfolatok, mire Washington­ban végül is módosították az eredeti javaslatot. Igaz, abban változatlanul szere­pel az összeg, viszont fegy­verek helyett „emberbaráti célokra”. Managua hivatalosan be­jelentette, hogy hajlandó sok mindenről tárgyalni, Da­niel Ortega még bizonyos lehetséges engedményekről is szólt. De csak abban aí esetben, ha a kongresszus­ban elutasítják az elnök ter­vét, amelynek sok köze nincs a békéhez, annál in­kább a Nicaragua-ellenes titkos háborúhoz ... El nem kötelezettek felhívása Az el nem kötelezett or­szágok koordinációs irodájá­nak Namibia ügyében Űj- Delihiben összehívott rendkí­vüli ülése tegnap véget ért. A rendkívüli tanácskozás utolsó napján a résztvevők deklarációt fogadtak el, amelyben a világ országait a Dél-afrikai Köztársaság elszigetelésére szólítanak fel és sürgetik az ENSZ Bizton­sági Tanácsának mihama­rabbi összehívását Namibia ügyében. .A deklarációt elfogadó, 80 országból érkezett küldöttsé­gek, köztük 28 külügymi­niszter, aggodalmukat fe­jezték ki az ENSZ-lben a nyugati országok által köve­tett szavazási gyakorlat mi­att, amellyel megakadályoz­ták az ENSZ Biztonsági Ta­nácsát a Pretoria elleni hathatós intézkedések meg­hozatalában. Az el nem kötelezett or­szágok nyilatkozatukban el­ítélték a dél-afrikai kor­mányt. Namíbia elfoglalásá­ért, és a dél-afrikai csapa­tok azonnali kivonását köve­telték. Ugyancsak elítélték azt a csütörtökön bejelentett dél-afhikai tervet, amely szerint egy átmeneti kor­mányt Namihia elfoglalásá- biáfoan. A résztvevők felhív­ták az el nem kötelezett mozgalom és az ENSZ min­den tagállamát, hogy növel­jék diplomáciai és katonai támogatásukat a Namibia függetlenségéért harcoló Délnyugat-afrikai Népi Szer­vezetnek, a SWAPO-nak. Dél-Korea fővárosában, Rzöulban mintegy öt ezer diák vo­nult fel a kormány ellen az 1960-as véres diáktüntetés év­fordulóján. (Telefoto — Reuter — MTI — KS) Tiltakozó tüntetések Washingtonban „Áprilisi akció" Az amerikai főváros a vi­etnami háború elleni tilta­kozó mozgalom csúcspontja óta nem látott még olyan tömegtüntetést, mint ami tegnap vonult végig Wa­shington központján, a Fe­hér Háztól a törvényhozás épületéig, a Capitóliumág. Még a rendőrség is 26 ezer­ben adta meg a felvonulók számát» az „Április akció” nevű mozgalom szerint azon­ban mintegy félszózezren vettek részt a megmozdulá­son. mány szociális politikája el­len, munkát, a meglevő szo­ciálpolitikai intézkedések megvédését sürgették. Az Április akció nevű al­kalmi koalícióban több, mint nyolcvan különböző szervezet vesz részt. A Capitólium előtt meg­tartott gyűlés fő szónoka lesse Jackson volt, aki fel­szólította a tüntetés részt­vevőit, hogy igaz céljaik ér­dekében folytassák a tilta­kozást. A megmozdulások rész­vevői tiltakoztak az Egye­sült Államok közép-ameri­kai politikája, különösen nicaraguai intervenciós pró­bálkozása ellen, követelték a nukleáris fegyverek azon­nali befagyasztását és a faj­üldöző dél-afrikai rezsim támogatásának megszünte­tését. A felvonulók egyúttal tiltakoztak a Reagan-kor­Az Áprilisi akció számos résztvevője az amerikai fő­városban maradt, ahol ma reggel a Fehér Ház előtt akarnak tiltakozó akciót végrehajtani. Más csoportok a törvényhozás tagjait ke­resik fel, hogy átnyújtsák nekik az akcióik céljait is­mertető leveleiket és moz­galmuk támogatására szólít­sák fel őket. az Egyesült Államokban álláslehetőségekkel, magas fizetéssel szinte „elszívják” az embereket a hagyomá­nyos iparágak régi északi központjaiból. New York lakossága ma 9 milliós, Los Angelesben 7,4 millióan élnek, San Diegóban pedig 1,8 millióan. San Diegóban vannak ma az Egyesült Államok úgy­szólván legjobb oktatási in­tézményei, és ebben a vá­rosban a bűnözés is orszá­gosan alacsony szinten van — igen biztonságos hely. Houstonban 3 millió ember lakik. Más hivatalos sta­tisztikákban már Los Ange­les vezet. Ott él a legtöbb milliomos, összesen 40 783-an vannak, és a legkevesebb szegény: a lakosság 16,4 százaléka él a hivatalos szegénységi szint alatt. A megfelelő adatok New York-íban: 39 723 milliomos és 20 százalék szegény. New Yorkban évente minden 100 ezer emberből átlagosan 20 válik gyilkosság áldozatává, Los Angelesben 17. A leg­kevesebb autót San Fran­ciscóban lopják el évente. Az amerikai Észak-Dél új eltérései közé tartozik az is, hogy délen magasabbak a fogyasztód árak. A leg­drágábban Kalifornia déli részén lehet kocsit kapni az Egyesült Államokban. En­nek ellenére ezeken a vi­dékeken vezetnek a legtöb­bet: a csúcsforgalmi dugók­ba Los Angelesben átlago­san 30 százalékkal több ko­csi szorul, mint New York­ban.

Next

/
Thumbnails
Contents