Somogyi Néplap, 1985. április (41. évfolyam, 76-100. szám)

1985-04-22 / 93. szám

1985. április 22., hétfő Somogyi Néplap 3 Élen járnak a kezdeményezésben Vállalati tanács alakult a Balatonboglári Mezőgazdasági Kombinátban Rendhagyó tanácskozás színhelye volt pénteken a Balatonboglári Mezőgazda­sági Kombinát szőlőslkií&lafci oktatási központjának ta­nácsterme : itt tartotta ala­kuló ülését a csaknem 3500 hektáron gazdálkodó mező- gazdasági nagyüzem általá­nos irányításának legfőbb szerve, a vállalati tanács. Mészáros Győző vezérigazga­tó köszöntötte a huszonkét tagú testület tagjait és a vendégeiket, köztük Zala Gé­zát, a Mezőigazdasági és Élel­mezésügyi Minisztérium fő­osztályvezetőjét, Hemer Endrét, a megyei pártbizott­ság munkatársát, Büki Já­nost, a boglárlelleii nagyköz­ségi pártbizottság első titká­rát iés Kiss Györgyöt, a Me- dosz megyébizottságának munkatársát. A kombinát vezérigazgató­ja részletesen .ismertette az irányító szerv összetételét, s elmondta: alapos munkát végzett az előkészítő bizott­ság, melynek tagjait iaz szb javaslatára a bizáltmiialk tes­tületi ülésén választották meg. Ugyanez vonatkozik a vt szervezeti és működési szabályzatának tervezetét készítő bizottságra is. A dol­gozók idejében és részletesen megismerkedhettek a válla­latirányításé rendszer korsze­rűsítésének lényegével, így közölhették véleményüket az szb-vel és a vállalat vezetői­vel. A márciusban tairtoti munkahelyi választások so­rán tizenegy egységben egy- egy küldöttet választottak a vállalati tanácsba, a vezér- igazgató — élve jogával — Cziráki Imre vezérigazgató- helyettest, Hegedűs Lajos kertészeti főmérnököt és Vincze Miklóst, a borászati üzem tarmiéléS'i ágazatveze­tőjét delegálta testületbe. A vállalatvezetés képviselői­ként tagjai lettek a vt-nek a hét szervezeti egység vezetői is. A tanács csütörtöki alaku­ló ülésén megvitatta, majd módosító, illetve kiegészítő javaslatokkal együtt elfogad­ta szervezeti és működési szabályzatát. Soós Árpád, a kombinát főmérnöke felszó­lalásában elmondta: élénk társadalmi érdeklődés kísérte a vállalati tanács megalaku­lásának előkészületeit _ a gazdaságban. A dolgozók nagy várakozással tekinte­nek a testület munkája elé. Sok tennivaló vár a vt-re, azt azonban már most tuda­tosítani kell a dolgozóikkal, hc.gy nem veszi — nem is veheti — át a szakszerveze­ti bizottság érdekképviseleti szerepét. Csabai János szb-titkár az előkészítő bizottság nevé­ben javasolta a vállalati ta­nács elnökének Mészáros Lászlónét, a Vitieooip terme­lési rendszer vezetőjét, el­nökhelyettesnek pedig Nagy Sándor köziigazgatási igazga­tót. Miután méltatta mlind­Negyven éve alakult tsz Ünnepi közgyűlésen emlé­keztek meg szombaton a Vas megyei Szelestén a ter­melőszövetkezet megalaku­lásának negyvenedik évfor­dulójáról. A most 3300 hektáron gazdálkodó, három község — ölbő, Pósfa és Szeleste — hétszáznegyven emberét foglalkoztató mezőgazdasági nagyüzemet 1945 áprilisában huszonöt egykori cseléd ala­pította. Akkor 196 holdon, gépek nélkül, néhány igás- állatal fogtak hozzá a közös munkához. Az ünnepségen részt vett Sarlós István, a Magyar Szocialista Munkáspárt Po­litikai Bizottságának tagja, az országgyűlés elnöke és Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter. kettőjük eredményes gazda­sági és társadalmi tevékeny­ségét, a tanács tagjai elfo­gadták a javaslatot. Ezt kö­vetően Mészáros Lászlóné megköszönte a bizalmait és átvette az alakuló ülés elnö­kének tisztét. Ismertette a résztvevőikkel, hogy a rendel­kezéseik szerint az állami vállalat kinevezett veziető- jénék — ebben az esetben a kombinát vezérigazgatójá­nak — az eddigi határozat­lan időre szóló munkaviszo­nyát határozott időre kell átalakítani, s a vállalati ta­nács, mint az általános irá­nyítást végző testület titkos szavazással dönt arról, meg­erősíti-e tisztségében öt évre a vezérgiazgatót. Mlint a szavazás után ki­derült, a tanács tagjai kivé­tel nélkül bizalmat adtak Mészáros Győzőnek. Ezután a testület meghatározta a vezérigazgatóval szemben támasztott, a komlbönát' gaz­dálkodásával kapcsolatos, hosszúbb időre szóló követel­ményeiket. Ezek teljesítésé­vel, összefogva a kombinát dolgozóival a bogiáriak a jö­vőben is élen járhatnak a kezdeményezésben, az ered­ményes munkában. A Biaiatomiboglári Mező- gazdasági Kombinát pénte­ken megalakult vállalati ta­nácsa mindjárt az első ülé­sen a gazdákodás további menetére nézve fontos kér­désben is döntött. Miután az Állami Gazdaságok Országos Központja megszűnők, ezen a héten kerül sor a társasá­gi szerződés megkötésére az állami gazdaságok között, s a vt pénteki döntése szerint a bogiáriak is részt vesznek az együttműködésben. Meg­bízták a vezérigazgatót, hogy az alakuló ülésen írja alá az ezzel kapcsolatos társasági szerződést. Egy hónap múlva nyit a BNV Egy hónap múlva, május 22-én nyitja meg kapuit az idei tavaszi BNV, a beru­házási javak szakvására. A kiállításon a magyar válla­latokon és szövetkezeteken kívül nyolc szocialista or­szág és tizenkilenc tőkés ál­lam, valamint Nyugat-Ber- lín cégei mutatják be gyárrt- mányújdonságai-kat. Az iparcikkek 14 árucsoport­ban, mintegy 90 ezer négy­zetméternyi fedett és szabad területen láthatók majd. A kiállítási terület 4 százalék­kal nagyobb, mint tavaly volt, a jelentkezők nagy száma miatt a vásárszerve­zők több belső parkolót ki­állítási területté alakítottak át. Az idei BNV legnagyobb kiállítói a Szovjetunió, Len­gyelország, Ausztria és az NSZK. A múlt évihez ké­pest számottevően növeli kiállítási területét Bulgária, Japán és az Egyesült Álla­mok, s a tavalyinál több csehszlovák és lengyel vál­lalat vesz részt a vásáron. Kuba az idén másodszor állít ki, s kétszer akkora területet igényelt, mint 1984- ben. A magyar vállailatok­nak ezúttal valamivel kisebb területet biztosítottak, ezért a szervezők azt szorgalmaz­zák, hogy a hazai kiállítók mindenekelőtt újdonságokat mutassanak be a szakembe­reknek és a nagyközönség­nek. A Hungexpo bővíti a BNV idejére a vásár körüli par­kolóhelyeket, néhány más vállalattól kölcsönvett terü­lettel. A MÁV ezúttal is 33 százalékos utazási kedvez­ményt biztosít a vidékről érkező látogatóknak. A vá­sárváros gyorsabb megköze­lítését szolgálják majd a Keleti pályaudvarról és most először a Kelenföldi pályuadvarról is induló vá­sári különvonatok. Programadó javaslatok Marcaliból, Pusztaková­csiból, Nikiéről, Meszteg- nyőről és Kéthelyről csak­nem kétszáznyolcvanan gyűltök össze a marcali mű­velődési központ nagyter­mébe. A gimnázium énekkara el­énekelte a Himnuszt, majd dr. Ress Zoltán városi ta­nácselnök megnyitotta a 9- es számú választókerület el­ső jelölő gyűlését. Az elnök­ségben ott volt dr. Túri Im­re, a megyei választási el­nökség eilnötoe, Garai István, a Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsának főmunlkatár- sa és Stadler József megyei népfron telnök. Tanai Imre, a megyei pártbizottság titkára a Ha­zafias Népfront választási felhívásában megfogalma­zott programról elmondta: reálisan számba veszi az eredményeiket és feltárja a gondokat. A jövőben is bi­zalmat, áktív cselekvő rész­vételt és támogatást kér a társadé lom minden rétegétől azért, hogy megvalósíthas­suk a kongresszus határoza­tait s a VII. ötéves tervet. Van értelme a meggyőzésnek Pozsár Istvánt amolyan mozgó embernek ismerik a Somogyi Erdő- és Fafeldol­gozó Gazdaságban. A nap­tára mindig mutatja, hogy az ellenőrzési osztály mű­szaki ellenőreként éppen melyik erdészeti gépműhely­be látogatott. — Eredetileg is erdész? — kérdeztem az egyenruhában levő ötvennégy éves, barát­ságos férfit. — Azzá lettem... So­mogyszili parasztszülők gyermeke vagyok. Érettségi után dolgoztam állami gaz­daságban, a faluban, a föld­művesszövetkezeti mozga­lomban. Az erdészet, a ter­mészet, a Balaton szeretete vonzott 1960-ban Zamárdi- ba, az akkori Észak-somogyi Erdőgazdaságba. Munka mellett végeztem el az er­dészeti technikumot, aztán az esti egyetemet. Zamárdi- ban, majd a Sefag megala­kulása után Kaposváron személyzetisként dolgoztam 1975-ig, utána kerültem a mostani beosztásomba. Az energikus férfi már a Táncsics Mihály gimnázium egykori növendékeként be­kapcsolódott az ifjúsági mozgalomba. Kerékpárral járt Csurgóra, Tab környé­kére. Fiatalon, húszéves korában lett párttag. — Egy öreg hidász köz­vetlen hatására kerültem kapcsolatba a kommunis­tákkal. Tímár János, akit kiemeltek, s a marcali álla­mi gazdaság igazgatója volt, igényt tartott arra, hogy a közelében levő fiatalok if­júsági és pártfeladatokat kapjanak. Én az érettségi után és a bevonulás előtt bérelszámolóként dolgoztam ott, s 1951-ben lettem párt­tag. Nem tudom, hogy él-e, hal-e Tímár János, de ma is szívesen gondolok rá. Ö is örülne, hiszen később odahaza, Somogyszilban pártitkár voltam, majd fmsz-elnök Igáiban. Onnan kerültem az erdészethez. Pozsár István elismert propagandista a vállalatnál. Két év híján négy évtizede gyakorolja a meggyőzés, vi­lágnézetünk terjesztésének e szép hivatását. — Már az ifjúsági moz­galomban is végeztem agi- tációs és propagandamun­kát, a honvédségnél szintén feladatosa volt ez. Leszere­lés után somogyszili párt­titkárként is folytattam. — Most milyen tanfolya­mot vezetett? — A nemzetközi kérdések tanfolyamát fejeztük be ti­zenként hallgatóval. Sok estéje elmegy a fel­készülésre, jegyzeteket ké­szít. Sokat olvas, fehasznál- ja a rádióban hallottakat, a tévében látottakat. Olykor­olykor diafilmet, saját ké­szítésű hangdokumentumo­kat is felhasznál a foglal­kozásokon. A felesége és a három lánya — a nagyob­bik szintén párttag — fel­hívja a figyelmét egy-egy cikkre. — A bevezető után mag­nóról felidézem Kádár Já­nos vagy Németh Károly beszédének egy-egy részle­tét, ez színesíti a foglalko­zást, az emberek felkapják a fejüket. Filmet is jó len­ne vetíteni, de én nem va­gyok mozigépész. Itt szük­ség volna az együttműkö­désre. Arra gondoltam, hogy egy-egy tanfolyam összes kaposvári hallgatója mond­juk a Táncsics gimnázium­ban vagy az Oktatási Igaz­gatóságon megnézhetné az ajánlott filmeket. Ö is azok közé a propa­gandisták közé tartozik, akik szeretik lemérni, milyen a foglalkozások hatása. S nem­csak az előadásokon. — Odakint a munkahe­lyeken szintén érdemes megnézni, hogyan _ viszik tovább a foglalkozások ér­telmét, lényegét a munka­helyi beszélgetésekbe, az ér­tekezletekre, sőt a döntések­be is. Csak egy példát mon­dok: a takarékosság. Észre- veszik-e a feladatot, s tesz­nek-e érte? Ha igen, akkor ez nagy öröm. Ugyanolyan, mint amikor a kétkezi mun­kásak, elsősorban a nők, akiket különösen nehéz megszólaltatni, elmondják az első egy-két mondatot. Pozsár István nem pa­naszkodhat arra, hogy nem Jegyeinek a munkájára. Megkap minden segítséget, elküldték bulgáriai jutalom- útra is. Kapott már okleve­let és tárgyjutalmat a me­gyei pártbizottságon. A leg­nagyobb elismerésben azon­ban most, Lenin születésé­nek 115. évfordulóján volt része. Harmincnyolc éves eredményes propagandista tevékenységéért a Munka Érdemrend ezüst fokozatá­val tüntették ki a Központi Bizottság székházában pén­teken rendezett ünnepségen. Lajos Géza Az előadó megállapította, hogy az új választójogi tör­vény kedvezőbb föltételekét teremtett a népképviseleti testületek tartalmasabb munkájához. A kettős jelö­léssel tovább szélesedik a szocialista demokrácia, bő­vül a közéletben résztvevők köre. Tanai Imre ezután a Ha­zafias Népfront megyei bi­zottságának nevében Sugár Imrét; a megyei tanács 55 éves, párttag elnökiét és dr. Borsos Sándort, a marcali kórház 45 éves, pártttag bel­gyógyász osztályvezető fő­orvosát javasolta képviselő­jelöltnek. A felszólalók a két jelölt emberi, közéleti portréjának teljesebbé tételén kívül út­mutatást is adtaik. Budafai László marcali könyvtár- igazgató a személyes isme­retség alapján azt mondta el, miilyen nagy segítségei adott Sugáir Imre Marcali várossá válásához. Ezt a tá­mogatást várják tőle a to­vábbi feladatok megoldásá­hoz is. Jó érzés, hogy a má­sik jelölt marcali születésű lokálpatrióta, aki eddig is sokat tett a kórházért, az egészségügyiért, a városért. Kovács Zoltán kétbelyi tsz- elnök azt kérte a jelöltektől, hogy többet törődjenek a me­zőgazdasági üzemekkel. Gu­lyás Ferenc, a pusztakovácsi iskola igazgatóhelyettese ki­emelte, hogy a két jelöltnek gazdag az élettapasztalata és kiváló a közéleti tevékeny­sége. Varga László mairaali tsz- elnők nagy nyereségnek tartotta, hogy Sugár Imre tisztában van Marcali gond­jaival, Borsos doktort pedig a környék apraja-nagyja is­meri. Fontosnak ítélte az ál­lattenyésztés helyzetének javítását. Mezei Ferenc, a Mechanikai Művek gyáregy­ségének műszaki osztályve­zetője arra kiért választ: mi­lyen fejlődésre számíthat az ipar. Lángi János marcali dos tah ivaba 1 -ve ze t ő az el­avult hírközlésre panaszko­dott. A jelölő gyűlésen részt­vevők ezután szavazataikkal támogatták a jelöltéket. Ez­után őlk ismertették a prog­rami ulk.at. Dr. Borsos Sándor a gyógyítás érdekében ha­laszthatatlannak tartja a kórház rekonstrukcióját. Sugár Imre megígérte, hogy többet fognak az iparral fog­iák ózni. Az előadásiban, a felszólalók véleményében elhangzott: miit lehet a je- löltékitől várni. Ez a program majd a VII. ötéves tervben testesül meg. A gyűlés a Mikszáth Kál­mán utcai iskola irodalmi színpadának műsorával, majd a Szózattal fejeződött be. A 9-es számú országgyűlé­si választókerület második jelölő gyűlése ma délután 5 órakor lesz a balatonszent­györgyi, a harmadik pedig holnap délután 5 órakor a böbönyei művelődési házban. Emlékeink Hazánk felszabadulásának negyvenedik évfordulóját ünnepelte nemrég az ország népe. Hosszú, embert for­máló évek teltek el és vál­tak múlttá az idő rokkáján. Voltak, akik munkával töl­tötték az ünnepet, de lel­kűkben végigpergették az eseményeket, gondolkodva a múlt nehéz évein, eredmé­nyein, örömein, elképzelve a jövőt, amely már gyer­mekeink, unokáink jövője lesz. A mi falunkban is volt ünnepély április 3-án este 19 órakor. A műsor szerve­zői figyelembe vették a tv- adás és az esti etetés idő­pontját, gondolom azért, hogy minél többen vegye­nek részt a közös megemlé­kezésen. Volt ünnepi be­széd, műsor, melyet a KISZ- fiatalok adtak. Egyszerű volt és kedves. Méltó az ünnep­hez. Arra is méltó lett vol­na ez a műsor, hogy kö­zönség, mégpedig együtt ér­ző közönség előtt kerüljön színre. Igaza volt az ünnepi szónok megállapításának: ezt a nagy érdektelenséget főleg azok szégyenük, akik itt vannak, eljöttek. így igaz, szógyelni kell. Nem szegény falu a mi községünk: lakói dolgos, rendes emberek. Egymás után épülnek a modem há­zak, nagyon sok autó van. Volna miért megköszönni sokunknak ezt a negyven évet, nem is kerülne pénz­be, csak egy félórába. Oly sok ez? Községünkhöz új falut csatoltak annak idején, ide körzetesítették az iskolákat. Szóval vezető szerepre, pél­damutató helytállásra ren­deltetett a település. És mi van ma? Közöny, pedig az anyagi jólét csak akkor ad teljességet, ha ahhoz szel­lemi igény is társul. Meg kellene tanulni olyan' hasz­nosan dolgozni a közössé­gért, mint ahogy a magunk javára tesszük azt. Nem voltunk mi mindig ilyen közönyösek! A felsza­badulást követő első kará­csonyon még zsúfolásig megtelt a templom meg­könnyebbült és egymás dol­gai, gondjai iránt érdeklődő emberekkel. Az idén húsvét hétfőjén a templom is kon­gott az ürességtől. Divat a nosztalgia — most én is ezzel gondolok a régi színjátszásokra,, közös ki­rándulásokra, színházba já­rásra Barcsra, gyalog, mo­torral, ahogy jött, évekig állandó bérlettel. Mindez a múlté már. Talán máskép­pen kellene közös dolgaink­hoz viszonyulni, újra kelle­ne tanulni és tanítani veze­tőknek, a falunk lakóinak, mindenkinek az egymásra találás útját azért, hogy munkás hétköznapjaink mellett együtt tudjunk ün­nepelni is, örülve békés, boldog életünknek. • . Kappant Béláné

Next

/
Thumbnails
Contents