Somogyi Néplap, 1985. április (41. évfolyam, 76-100. szám)
1985-04-19 / 91. szám
2 Somogyi Néplap 1985. április 19., péntek Tanácskozik az országgyűlés tavaszi ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról) megbízók. A javaslattétel joga továbbra is az egyetemeiké és a főiskoláké, ® ezt a velük együtt a beterjesztett módosítás szó szerint is kimondja — hangsúlyozta Köpeczi Béla. Erősíteni kívánjuk az oktatási intézmények és a külső világ közötti kapcsolatokat. A törvényjavaslat meghatározza az irányítás alapvető szabályait. — Az oktatás ágazati felelőse a művelődési miniszter, ami azt jelenti, hogy biztosítja az oktatáspolitika egységes érvényesülését, a nevelés és az oktatás tervszerű fejlesztését, elvi egységét. Az irányításban a szakmai oktatás szempontjából osztozik közép- és felsőfokon más miniszterekkel. Minden szakminiszternek egyetértési joga lesz a szakoktatás tartalmi kérdéseiben és a szakmunkásképzési alap megfelelő részének felhasználásában; a szakok, szakmák, a szakmai követelmények meghatározásában. Űj mozzanat, hogy a szakminiszter dolgoztatja ki a szakmai tantárgyak tanterveit, tankönyveit, meghatározza a vizsgáztatás és a képesítés szakmai követelményeit. A középfokú szakoktatás irányításában a szakminisztériumok és a vállalatok együttműködése az egyik alapfeltételé annak, hogy az oktatás és nevelés munkája megújuljon. A minisztertanácsi végrehajtási rendelet lehetőséget nyújt arra is, hogy vállalatok szakmunkásképző iskolát tartsanak fenn. A felsőoktatási intézmények irányítása megoszlik, mert több miniszter közvetlenül irányít felsőoktatási intézményeket. Irányító jogkörüket önállóan gyakorolják, abban a művelődési miniszter csak az egész oktatást érintő fő kérdésekben kap egyetértési, illetve véleményezési jogot. A szakképzési célok meghatározásában, a tantervi irányelvek kidolgozásában az eddiginél nagyobb szerepet kap a Magyar Tudományos Akadémia. A szakmai viták szóvá tették az oktatás ingyenességének kérdését. A Magyar iNépköztársaság Alkotmánya arról rendelkezik, hogy az állam a művelődéshez való jogot — többek között —az ingyenes és kötelező általános iskolával valósítja meg. A javaslat az ingyenesség fogalmát fenntartja, feltételezve, hogy az állam az iskoláztatás költségeiből a jelenleginél többet vállalhat .magára, ha a népgazdaság teherbíró képessége ezt lehetővé teszi. Á javaslat fenntartja azt a gyakorlatot, hogy minden gyermek a 16. életévéig tanköteles. A tankötelesek 95 százaléka végzi el az általános iskolát, és a végzettek ugyanennyi százaléka továbbtanul középfokú iskolában. Akik nem jelentkeznek középfokú oktatásra — a javaslat alapján, engedéllyel — más oktatásban való részvétellel is teljesíthetik tankötelezettségüket, tanfolyamokon és gyakorlati foglalkozásokon vehetnek részt, illetve indokolt eset ben felmentést kaphatnak. A Minisztertanács a fillesztési program elfogadása kapcsán vállalta: a közoktatás fejlesztésére társadalmi-gazdasági programot dolgoz ki, amelynek feladata — többek között — biztosítani a megfelelő számú tantermet, mo6t már nemcsak az általános iskolában, hanem a középfokon is. Gondoskodni kell arról is, hogy legyen elegendő pedagógus: ennek érdekében már most jelentősen növeltük a beiskolázási létszámokat a pedagógusképző intézményekben, és igyekeztünk javítani a pedagógusok élet- és munkakörülményeit, erkölcsi, társadalmi megbecsülésüket. A kormány vállalta a felsőoktatási intézmények rekonstrukciójának folytatását, a kutatáshoz és az oktatáshoz is szükséges gép- és műszerbeszerzés javítását, a kollégiumi férőhelyek növelését. Nem a törvény feladata az, hogy konkrétan meghatározza a feltételeket, de a törvény kimondja, hogy a feltételek biztosítása az állam feladata. Köpeczi Béla végezetül a következőket mondotta: a tavaly elfogadott fejlesztési program és az erre épülő jogi szabályozás alkalmas arra, hogy a magyar nevelés és oktatás tovább fejlődjék a pedagógusok, szülők, a társadalom aktív közreműködésével. A miniszter kérte az országgyűlést, hogy mindezt figyelembe véve fogadja el a törvényjavaslatot. Á képviselők hozzászólásai Gárdái Zoltánná (Komárom m. 8. vik.) az esztergomi Hell József szakközépiskola igazgatója a törvényjavaslat bizottsági előadója arról a megkülönböztetett társadalmi figyelemről beszélt, amely a felnövekvő nemzedék nevelésének és oktatásának kérdéseit kíséri. — Az együttes bizottsági ülés úgy foglalt állást, hogy az oktatásról szóló törvény- javaslatot — a beterjesztett módosításokkal együtt — elfogadásra ajánlja az ország- gyűlésnek. Szurgyi Istvánná (Szolnok m. 3. Vk.), a rókócziüalvi általános iskola igazgatója nagy jelentőségűnek értékelte, hogy a magyar oktatásügy történetében élőszó r emeli jogi normává a törvényjavaslat a nevelés-oktatás alapelvéit s azt, hogy a jogszabályok következetesen építenek az iskolák társadalmi kapcsolataira. Szabó Imre (Hajdú-Bihar megye 15. vk.), a megyei tanács elnöke felszólalásában többek között arról beszélt, hogy napjainkban a társadalmi, gazdasági igények változása miatt egyre nagyobb szükség van a korszerű képzettségű szakemberekre. Czibere Tibor (Borsod m. 3. vk.) akadémikus, egyetemi tanár, a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem rektora kiemelte a nevelési oktatási intézmények működésének azt az alapelvét, miszierint féladataikat a tanulók és hallgatók cselekvő részvételével, azok közösségéivel együttműködve látják el. Így érhető el — mondotta —, hogy a nevetésben, oktatásban részesülők ne csak befogadói legyenek az ismeretközlésnek, hanem képesek legyenek önálló Ismeretszerzésre, önművelésre, tehát alkotó közreműködésre a nevelő-oktató folyamatban. Dr. Vámos Marietta (Pest m. 5. vk.) tóalmás! körzeti orvos véleménye szerint a törvény egyik legnagyobb értéke, hogy egységben szemléli az oktatási rendszert az óvodától a felsőoktatásig. Pál József (Győr-Sopron m., 1. vk.), a Rába' Magyar Vagon- és Gépgyár lakatosa elsősorban a törvénytervezetnek a szakemberképzéssel, a szakember-utánpótlással, a vállalati tanműhelyi oktatással kapcsolatos részével foglalkozott. Ráger Antal (Pest m., 25. vk.), a Magyar Rádió főossr tályvezető-helyettese, a Magyarországi Németek Demokratikus Szövetségének alelnöke megállapította, hogy a nemzetiségek továbbélésének, fejlődésének, a művelődési esélyegyenlőség maradéktalan megvalósulásának egyik legfőbb eszköze, — s egyben biztosítéka — a tartalmában és szervezetében korszerű, hatékony nemzetiségi oktatás. A képviselő véleménye szerint nemzetiségi politikánknak egyetlen, tartósan kritikus pontja éppen az oktatás vollt. Puskás Andrásná (Békés m. 3. vk.) a Mezőgép Me- zőberényi Gyáregységének betanított lakatosa elsősorban megyéje gondjairól szólt. Elmondta, hogy a megye lakosságának iskolázási szintje az átlaghoz viszonyítva alacsony. Ennek oka az iskolahálózat történelmileg kialakult elosztása. Orlovácz György (Tolna m„ 8. vk.) általános .iskolai tanár örömmel nyugtázta, hogy viszontlátja a törvényjavaslatban azokat a javaslatokat, amelyek az előzetes szakmai viták során az őszi nevelési értekezleteken hangzottak el a pedagógusok részéről. Kdli Ferenc (Fejér m„ 13. vk) a bicskei Vajda János gimnázium igazgatóhelyettese kiegészítést javasolt a törvény szövegéhez. Mint mondta, javaslata azt acélt szolgálná, hogy a törvény jogszabály korlátokat állítson a tanulók túlterhelésének egyik lényeges forrása efé. Vágh György (Zala m., 5. vk.), a Keszthelyi Agrártudományi Egyetem tanszék- vezető egyetemi tanára kiemelte: a törvényjavaslat helyesen fogalmazta meg az iskolatípusok oktatási célját és feladatait. Nagyon fontos, hogy az egyes osztályok számára meghatározott tananyag kövesse a mai kor tudományos-technikai szintjét, kellően szelektált legyen, s messzemenően vegye figyelembe az érintett korosztály befogadóképességét. Reidl János (Somogy m., 5. vk.), a Videoton tabi gyáregységének meó-cso- portvezetője a szakmunkás- képzés gondjairól szólva szorgalmazta: az üzemek az eddiginél sokkal nagyobb propagandamunkát fejtsenek ki annak érdekében, hogy megszerettessék a gyári munkát, a szakmákat. Aktívvá, élőbbé kellene tenni az üzemek részvételét a toborzásban, a gyerekekkel szervezett, rendszeres, jól előkészített találkozókon. Ennek kapcsán az üzemeket jobban be lehetne vonni az alkalmasság megítélésébe is. — A gyakorlat az — mondotta —, hogy az alkalmasság vizsgálatára csak ott kerül sor, ahol többszörös a túljelentkezés, vagyis a divatszakmákban. Egyes, kevésbé vonzó szakmát oktató iskolákban viszont nem tanulnak elegen. Éppen ezért ösztönözni szükséges a megyék közötti jobb koordinációt, hogy eredményesebb legyen a tanulók irányítása az Ilyen nem divatszakmát oktató intézményekbe. E szakmák vonzóbbá tételére a jobb és több propaganda mellett nagyobb anyagi ösztönzés is kellene — tette hozzá. Rámutatott: célszerű pontosítani az ágazati minisztériumok szerepét, eszköz- és pénzben i támogatásuk mértékét a szakmunkásképzés segítésében. S a szűkös eszközök miatt effajta támogatásra rászorulnának a megyei szakigazgatási szervek is. A továbbiakban Reidl János az idegennyelvi oktatás kérdéséről szólt. Hangsúlyozta: az idegennyelvi oktatás fejlesztése egyben a magyar gazdaság fejlesztése is. Az idegen nyelvek tanítását már 15—20 évvel ezelőtt olyan nemzetek is programjukká tették, akik nem egy ritka nyelvet, hanem valamely úgynevezett világnyelvet beszélik. Még inkább szükséges tehát nekünk magyaroknak az idegennyelvi képzés programjának mielőbbi megfogalmazása és megvalósítása. Gyúrkó László (Budapest, 47. vk.) író felszólalását a békéhez kapcsolódó gondola- tokira építette. Minit mondotta: az iskoláinak, a pedagógusoknak, egész nevelési-oktatási rendszerünknek törekednie kell arra, hogy a fiatalokéit a békére neveljük. A törvényjavaslathoz több hozzászóló nem jelentkezett. A vitában elhangzottakra Köpeczi Béla válaszolt. A rriiiriiszter örömmel fogadta azt az egyetértést, hogy a nevelésit a képviselők is az iskola, egész iskolarendszerünk fontos tényezőjének tartják. Ezután arra hívta föl a figyelmet, hogy a nagy változások után egy bizonyos stabilitást igyekeznek érvényesíteni az oktatásiban. Szólt arról is, hogy a VII. ötéves terv előkészítése kapcsán már sor került azoknak a koncepcióknak a kidolgozására, amelyek az általános és középiskolai tantermek számának gyarapítását tűzik ki célul. Ezután határozathozatal következett: az országgyűlés előbb a kulturális, valamint a jogi, igazgatási és igazságügyi! bizottságának a törvényjavaslathoz tett módosító indítványát egyhangúlag majd az oktatásról szóló törvényjavaslatot általánosságban és — a már megszavazott módosításokkal — részleteiben, egy tertózkodás mellett, elfogadta. Ezután a napirendnek megfelelően Faluvégi Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese, az Országos Tervhivatal elnöke emelkedett szólásra. Á terület- és településfejlesztés A terület- és településfejlesztés hosszú távú feladatainak kijelölésében, ebben az igazi nemzeti ügyben okvetlenül szükség van a legszélesebb körű társadalmi egyeztetésre és a legfelsőbb népképviseleti testület állásfoglalására. Ebből kiindulva szerepelnek önálló napirendként most — első ízben — a magyar ország- gyűlés ülésszakán a terület- és településfejlesztés kérdései — mondotta bevezetőben a kormány elnökhelyettese. — A kormány a tudomány eredményeire támaszkodva készítette elő azt a dokumentumot és határozattervezetet. A munka szoros összhangban folyt az ezredfordulóig kitekintő hosszú távú népgazdasági tervezéssel. Faluvégi Lajos ezután az elmúlt évek változásainak a jövőt megalapozó és a jövőre érvényes tanulságairól szólt. A korszakos társadalmi változások nyomán a hatvanas évek bégére jelentékenyen csökkentek — bár a különféle településtípusok között továbhra is számottevőek maradtak — a gazdasági fejlettség és az élet- színvonal területi különbségei. Erőteljessé vált a népesség koncentrálódása. Meggyorsult az, urbanizációs folyamat. Az eredményeket az expozé adatokkal is érzékeltette, amelyekből az a fontos tanulság adódik: bár számottevő eredményeket értünk el az elmaradott térségek és települések felzárkóztatásában, e folyamatnak még korántsem jutottunk a végére. A felzárkóztatás tehát időtálló célunk, azt a jövőben is folytatnunk kell. — A területek és a települések fejlesztése, amely magába foglalja a különféle országrészek, a főváros, a megyék, a városok és a községek jövőjének, formálását, csakis arra épülhet, hogy a termelőerők és a gazdasági alapok erősödnek — mondotta a Minisztertanács elnökhelyettese. — Amilyen mértékben előbbre tudunk jutni munkánk hatékonyságának javításában, s ahogyan a nemzetközi gazdasági viszonyok alakulása megengedi, olyan mértékben fejlődhetnek városaink és falvaink, s javulhatnak a lakosság életkörülményei. Kiemelte: — Társadalmunk óhajaihoz igazodóan a jövőben is nagy figyelmet kell fordítanunk a város és a falu viszonyára. A jövőben nagyobb hangsúlyt kap a községek fejlesztése, és ez majd az állami és a megyei fejlesztési eszközök elosztásában is kifejeződik. Reálisan abból indulhatunk ki, hogy a következő évtizedekben folytatódik az urbanizációs folyamat, esetenként a nagyközségek várossá válása. De érdekünk, hogy a jövőben a városokba költözés folyamata lassuljon. a várossá válás tervszerűbbé. irány ítottabbá váljon. Az ésszerű városfejlesztés közepette azért is kell segítenünk a kisebb településeknek népességük megtartását erősítő képességét és kommunikációs rendszert, a települések közötti közlekedést és távközlést. A hosszú távú feladatok között — mint mondotta — az évtized végéiig kiemelt figyelmet kell kapnia az alapfokú ellátás fejlesztésének. Így annak, hogy meny- nyiségileg tovább csökkentsük a lakáshiányt, településeinket egészséges ivóvízzel lássuk el, arányosan bővítsük a csatornahálózatot, megteremtsük a nagy létszámú korosztályok oktatásának föltételeit, továbbá javítsuk az időskorúak helyi egészségügyi és szociális ellátását A lakosságot is szolgáló termelő infrastruktúra fejlesztésében az elemzések azt igazolják, hogy elsősorban a távközlést és a vízminőség védelmeit kell kiemelnünk. — Céljaink megvalósításának fontos föltétele, hogy a döntéseket azok hozzák meg és végrehajtásukról azok gondoskodjanak, akik a szükséges ismeretek birtokában vannak, illetőleg akik a döntéseket a legjobban tudják végrehajtani. Evégett növeltük meg a vállalatok önállóságát,1 s ezért korszerűsítjük most a tanácsi .gazdálkodást is. — Nagyon is tudatos — mondotta — ,hogy közvetlenül az MSZMP XIII. kongresszusa után ilyen gazdag az országgyűlési ülésszak napirendje. Az oktatásiról szóló új törvényt szellemi jövőnk- rő! és az utánunk következő nemzedékekről való gondolkodás jegyében fogadtuk el; a terület- és településpolitikáról születendő határozat a jövőbeli életföltételeinket, a bennünket körülvevő környezetet formáló cselekvésnek kíván irányt mutatni. A napirenden szereplő három törvénymódosításra tett javaslat pedig szorosan kapcsolódik gazdálkodási rendszerünk átfogó korszerűsítéséhez, a reformfolyamat továbbviteléhez. — Valamennyi előterjesztett javaslat tehát arra irányul, hogy segítsen megvalósítani a kongresszusa határozatban megszabott politikai programunkat — mondotta Faluvégi Lajos, és a Minisztertanács nevében kérte, hogy a beterjesztett javaslataikat Vitassák meg és fogadják el. Lljabb felszólalások Horváth Lajos (Baranya m. 3. vk.), a Baranya Megyei Tanács elnöke az országgyűlés terv- és költségvetési bizottságának titkára, a javaslat bizottsági előadója beszámolt arról, hogy az előterjesztést három bizottság — a jogi, igazgatási és igazságügyi, az építési és közlekedési, valamint a terv- és költségvetési bizottság — együttes ülésén vitatta meg. A tervezet elkészítése jelentős társadalmi és szellemi tennialkarást hozott felszínre; érdemes ezt együtt tartaná, és a feladatok megvalósítására is igénybe venni. Végül a javaslatot elfogadásra ajánlotta. A Minisztertanács elnökhelyettesének expozéját követő vitában elsőként Bibók Istvánná (Osongrád m. 7. vk.) a mórabalimi Vörös Október Tsz kertészeti szakmunkása szólalt fel. Hangsúlyozta: a helyi tanácsok mellett a jövőben a termelőszövetkezeteknek is közvetlenebb módon kell bekapcsolódniuk a településfejlesztési politika alakításába és gyakorlásába. Szurdi István (Budapest 2. vk.) nyugalmazott miniszter az előterjesztésnek azon megállapításával foglalkozott, hogy a terület- és településfejlesztésiben megkülönböztetett módon kell kezelni országunk speciális adottságú területeit. S. Hegedűs László (Pest m. 24. vk.), a Hazafias Népfront Országos Tanácsának alelnöke a terület- és településfejlesztés hosszú távú feladatairól szóló előterjesztéssel a népfrontmozgalom sok tízezer aktivistája és a HNF Országos Tanácsa nevében egyetértését fejezte ki. Gyulavári Pál (Békés m. 1. vk.), a Békés megyei tanács elnöke jelentősnek tartotta, hogy a gazdaságirányítási rendszer már korábban megkezdett decentralizációjához kapcsolódva most a terület- és településfejlesztés szemléletében is lényeges változás következik be. Ügy foglalt állást, hogy a koncepció számos ponton előrelépést jelent a korábbiakhoz képest, s ezért javasolta elfogadását. Ezzel az országgyűlés tavaszi ülésszakának első munkanapja — amelyen Csar- venka Ferencné, Péter János és Sarlós István felváltva elnökölt — befejeződött. A tanácskozás ma a terület- és településfejlesztés hosszú távú feladatairól szóló javaslat feletti vitával folytatódik. Á Varsói Szerződés tagállamai legfelsőbb szintű párt- és állami vezetőinek találkozója Az előzetes megállapodás- felsőbb szintű párt- és állanak megfelelően a Varsói mi vezetői április végén Var- Szerződés tagólllamai leg- sóban találkozót tartanak.
