Somogyi Néplap, 1985. április (41. évfolyam, 76-100. szám)

1985-04-17 / 89. szám

2 Somogyi Néplap 1985. április 17., szerda NATO-ellenes hét kezdődik Spanyolországban KIK IS AZOK A ZÖLDEK ? A környezetvédők Hamburgiban a vállasokat mindinkább szennyező gépkocsik számának csökkentésiét követelik Spanyolországban hétfőn este „A NATO ellen — a népszavazásért” gondolat je­gyében egyhetes eseményso­rozat kezdődött. A békeszer­vezeteket és mozgalmakat tömörítő NATO-ellenes bi­zottság szervezésében az or­szág nagyobb városaiban ki­állításokat rendeznek, vita­esteket tartanak. Felhívják a figyelmet arra, hogy az at­lanti szövetség korlátozza az ibériai ország nemzeti füg­getlenségét, külpolitikai moz­gásszabadságát. A gyárakban, hivatalok­ban, egyetemeken sorra ke­rülő rendezvényeken azt kö­A reformok melletti kiál­lás dominált azon a beszél­getésen, amelyet a keddi pe­kingi sajtó beszámolója sze­rint Teng Hsziao-ping, a központi tanácsadói bizott­ság elnöke folytatott Peking- ben Ali Hassan Mwinyi tanzániai aleinöktoel. Mint Teng kifejtette, a kínai re­formok arra az eltökélt szán­dékra épülnék, hogy ki kell elégíteni .az ország több mint egymifiárd lakosának anyagi igényeit. 1957 és 1978 között Kínát „balos ideoló­gia” sújtotta — állapította meg a kínai vezető. — A termelőerők fejlődését gúzs­ba kötötték. Kína azonban tanúit a múlt hibáiból, a de­mokrácia szélesítése mellett vételik a kormánytól, hogy az ország NATO-béli jövőjé­vel kapcsolatos, beígért nép­szavazás kérdése legyen egy­értelműen világos. Kérdezzék meg a választóikat: akar­ják-e, hogy Spanyolország tagja maradjon a NATO- nak? Az andalúz békébizott- ság hétfő esti sevillai nagy­gyűlésén a résztvevők a kor­mányihoz küldött táviratuk­ban azt követették, hogy a kabinet még Reagan május eleji látogatása előtt mondja ki a népszavazás időpontját. A legújabb közvétamény- kuitaitási adatok szerint a spanyolok 80 százalékának az gazdasági és más területe­ken reformokat hajt végre. „A termelőerők fejlesztése és az életszínvonal emelése nélkül nem lehet szoaialista építésről beszélni” — húzta alá Teng Hsziao-jping. Kína vezető politikusa a városi—ipari reformokat, a gazdasági szerkezet átalakí­tásait bonyolultnak és bizo­nyos mértékig kockázatosnak mondotta. A reform melletti elkötelezettség azonban tö­retlen, a felmerülő problé­mákat pedig gyorsan orvo­solná kell — hangsúlyozta Teng Hsziao-ping, és isimét kifejtette azt a meggyőződé­sét, hogy a reformok sikere három-öt év múlva bizonyí­tott llesz. a véleménye, hogy a kor­mánynak be kell tartania a népszavazásra vonatkozó ígé­retét. A megkérdezetteknek mindössze 24 százaléka véle­kedett úgy, hogy az ország­nak a NATO-ban kell ma­radnia. A NATO-ellenes hét ese­ménysorozata vasárnap, a madridi városligetben béke- fesztivállal zárul, amelyen neves spanyol és külföldi művészek is részt vesznek. A háború és a NATO-ellenes nagygyűlés szónoka, Marceli- no Camacho a Munkásbi- zotitságok főtdltíkáira lesz. A belügyi helyzet Cseh­szlovákiában A szocialista társadalom következetes védelme az el­lenséggel és a bűnöző ele­mekei szemben, illetve a bűnüldöző szerviek minden tagja részéről a törvények feltétlen betartása a szocia­lista törvényesség egymással diallektük/us összefüggésben levő két oldala — így fog­lalta össze a cséhszlovák bel­ügyi szervek tevékenységét megszabó alapelvet Vratislav Vajnar belügyminiszter a keddi Rudé Právoban megje­lent cikkében. A miniszter rámutatott, hogy az utóbbi években Csehszlovákiában a bűnözés növekvő tendenciát mutatott. Kedvező irányzat viszont, hogy az elkövetett bűncse­lekmények mintegy nyolc­van százalékát sikerült ki­nyomozni. Ezen belül a tár­sadalomira nézve legveszélys- sebbék: az erőszakos cselek­mények és a gazdasági bűn­cselekmények felderítésének aránya — 95 százalékos. A belügyminiszter rámuta­tott, hogy Csehszlovákiában a bűncselekmények 13 száza­lékát, a meghiúsult kísérle­tek 20 százalékát fiatalok követik el. Részarányuk az utóbbi időiben valamelyest csökkent. Tavaly hatezer ká­bítószeres szerepelt a hivata­los nyilvántartásokban, főleg harminc év alatti fiatalok, akik leggyakrabban szinteti­kus illóanyagok belélegzésé­re, vagy egyes hozzáférhető gyógysz-arfcomponensék ártal­mas fogyasztására kapták rá. A fiatal kábítószeresék nyil­vántartása évente 500 új névvel bővül. A belügymi­niszter szerint ez aggasztó fejlemény, bár Csehszlová­kiában — ellentétben a tőkés országokkal, a kábitószerf-o- gyasztás továbbra sem tö- megjelnség. Ennek ellenére fokozni kell az erőfeszítése­ket a megelőző munka javí­tása és a hatékonyabb gyó­gyítás érdekében Már több mint negyed- százada, hogy egy Rajna- parti kisváros lakói — ma­gúk is úgy vélték, hogy kü­lönös bátorságról tesznek tanúságot — tiltakozó meg­mozdulásokat kezdeményez­tek. Eltville poilgárai úgy döntöttek, hogy nem enge­dik “megzavarni a nyugal­mukat, s egyben megvédik a történelmi városképet is. Megítélésük szerint ugyanis az a terv, amely a városon keresztül haladó autóút épí­téséről döntött, mindezt ala­posan fenyegette. Az ötvenes évek végén, a hatvanas évek elején több nyugatnémet város lakossá­ga lépett fel hasonló módon. Ezeket az akciókat akkori­ban „állampolgári kezdemé- nyezések”-nek nevezték, s nem nehéz felfedezni ben­nük napjaink zöldjeinek előtörténetét. Voltaképpen mindegy, hogy honnan is származtatjuk azokat a mozgalmakat, illetve több- helyütt már párttá szerve­ződött tömörüléseket, ame­lyeket zöldeknek, alternatí­voknak, környezetvédőknek nevezünk. Tény: léteznek, egyre inkább számolni kell velük, nem lehet — mint azt sokáig a tőkés világ hagyományos pártpolitiku­sai tették — egy kézlegyin­téssel elintézni őket. Amikor a zöldek mozgal­mát, a kialakulás előtörté­netét vizsgáljuk, kétségtele­nül első helyen az emberi környezet védelmét, az Úgynevezett ökológiai célo­kat kell említenünk. Ezek a kezdeti időkben még nem voltak politikai tartalmú mozgalmak, így pártállástól függetlenül tagjaik között megtalálhatók voltak abai- és a jobboldali pártok kép­viselői éppen úgy, mint a politikával szemben közöm­bös személyek. Már kezdetben is jellem­ző volt a mozgalomra „a nukleáris szorongás”, pon­tosabban az atomenergia bármiféle felhasználása el­leni tiltakozás. A környe­zetvédők nem csupán a nukleáris energia katonai célokra való felhasználása ellen tiltakoztak, hanem el­ítélték békés célú alkalma­zását is, s ez jellemzi őket ma is. Ez a követelés so­kakban ébresztett gyanút, hiszen egyre világosabbá vált, hogy a Föld hagyomá­nyos energia-készletei nem végtelenek, sőt jelentős ré­szük kimerülőben van, te­hát ezek pótlásáról gondos­kodni kell. Az atomenergia békés célú, ellenőrzött fel- használását sokan tartották és tartják az emberiség jö­vője szempontjából elen­gedhetetlennek. Így az ily módon gondolkodók hamar elváltak a zöldektől, he­lyenként szembekerültek velük. Emlékezetes, hogy a hat­vanas évek derekán, végén kibontakozott diákmegmoz­dulások kezdetben javarészt egyetemi ügyekkel foglal­koztak, csak később tűzték zászlajukra társadalmi célo­kat is. A haltaimon lévők hamar felismerték a ve­szélyt, s felszámolták a diákmozgalmakat. A hetve­nes évek derekán a már egyre jobban és eredmé­nyesebben szerveződő zöl­dek nyitott kapukkal vár­ták mindazokat, akik a di- dáíkmozgalmak kudarca után közösséget, fórumot keres­tek a maguk számára. Ez a folyamat is hozzájá­rult ahhoz, hogy a zöldek szerte a világon, de külö­nösen Nyugat-Európában az elmúlt tíz esztendőt a ki­bontakozás, a sikerek évti­zedének tekintik. Nemrégi­ben az angliai Doverben tartották meg az európai környezetvédő, zöld moz­galmak és pártok második nemzetközi találkozójukat, kongresszusukat. Ez alka­lommal indokolt önbizalom­mal állapították meg, hogy mozgalmuk kontinensün­kön fellendülőben van. Megállapításukat igazol­ja, hogy gyakorlatilag Nyu- gat-Európa valamennyi or­szágában jelen vannak. A legerősebbek a Német Szö­vetségi Köztársaságban és Ausztriában, de képviselőik ott vannak az úgynevezett Európa Parlament üléster­mében is. A doveri tanács­kozás résztvevőinek önbi­zalmát nyilván növelte a nyugatnémet zöldek siker- sorozata. Hiszen ott a kör­nyezetvédők immár párttá szerveződtek, s a velük ro- konszenvezők — munkások és értelmiségiek — száma messze meghaladja bejegy­zett tagjaikét. A tartományi parlamentekben éppen úgy ott vannak képviselőik, mint 1983 márciusa óta a szövet­ségi gyűlésben, a Bundes­tagban. Az NSZK-ban a ha­gyományos pártoknak már nem csak számolniok kell velük, hanem tisztázniuk kell a hozzájuk fűződő vi­szonyt, a velük szembeni magatartást. Mindenképpen egy új, baloldali színezetű mozgalom kialakulását kell regisztrálniok a tőkés világ pogári demokráciáinak. Az NSZK-ban a 13 évig kor­mányzó szociáldemokraták, ha nem is hangoztatják, de tisztában vannak vele, hogy a hatalom esetleges vissza­szerzéséhez szükségük lehet a zöldek támogatására. A zöldek sokat hangozta­tott célja, mely szerint meg kell teremteni a nukleáris fegyverektől mentes világot, egyértelműen találkozik a Föld lakói döntő és megha­tározó többségének elképze­léseivel. Népszerűségük s folyamatos előretörésük tit­ka alighanem ebben rejlik. Thurtzó Tibor Mihail Zita jamyinnak, az SZKP KB titkárának vezetésével szovjet parlamenti delegáció tárgyal az NSZK-ban. A képen a politikus Hamburgban beírja nevét a heliyi parlament ven­dégik’önyvébe (TeiafíX.ó — AP—(MTI—KS) Teng Hsziao-ping a kínai reformokról Háborús bűnösök Amerikában IVAN (JOHN) GYEMJANUKOT KIADJÁK IZRAELNEK Ellső ízben döntött úgy egy amerikai joghatóság, hogy egy, az Egyesült Államokban működő háborús bűnöst ki­adnak Izraelnek. A 64 éves, ukrán származású volt SS, Iván (John) Gyemjanuk a trefoliimlkali megsemmisítő tá­bor gázkamráját irányította, s sokezer ártatlan ember ha­láláért felelős — jelentette Kiils Csaba, az MTI tudósító­ja. Bár a hatóságok már ré­gen feltárták tartózkodási helyét, és Izrael kérte kia­datásét, csak hosszadalmas vizsgálat, eljárás után ren­delte el hétfőn egy clevelandi bíróság a háborús bűnös el­leni eljárást. Az elmúlt évek­ben az amerikai hatóságok nem adtak ki más országok­nak háborús bűnösöket, ha­nem csupán eltávolították őket az országból, megvon­ták tőlük az amerikai állam­polgárságot. A tréblimkai hóhér azt ál­lítja, hogy nem azonos a ke­resett háborús bűnössel, de számos tanú teljes bizonyos­sággal azonosította. Védői azzal js megpróbálkoztak, hogy tetteit „az Egyesült Államokban nem üldözendő eljárásként” tiintestsék fel. Münt ismeretes, az Egye­sült Államokban igen nagy számú — becslések szerint mintegy tízezer — olyan egykori náci él, aki háborús bűnök elkövetője volt. Fel­kutatásuk igen lassan hal ad, felelősségre vonásük kivéte­les eset. Az amerikai jobbol­dali körök és különböző szél­sőséges emigráns szervezetek most akciót indítottak az igazságügyminlisztérium e kérdéssel foglalkozó csoport­ja ellen, arra hivatkozva, hogy „kommunista országok­tól” fogadnak el nyomozati adatokat, amelyek szerintük „tisztességes” embereket — például a treblinkaii hóhért — rágalmazzák meg háborús bűnök elkövetésével. Ugyancsak hétfőn egy seattléi bíróság elrendelte 26 amerikai újnáci vád alá he­lyezését. Az „Árja Nemzet” nevű fasiszta szervezet „Rend” nevű katonái cso­portjának tagjait gyilkosság­gal, bankrablással, pénzszál­lító autók kirablásával, kor­mányellenes szervezkedéssel vádolják. A vád alá helyezett személyek közül hatan buj­kálnak, közülük egy éppen hétfőn gyilkolt meg egy rendőrt. Az „Árja Nemzet” nevű szervezet azonban to­vábbra is működök az Egye­sült Államokban, fajüldöző programját nyíltan hirdeti. Josef Meng ele, aki a má­sodik világháború alatt az auschwitzi koncentrációs tá­borban embereken végzett kísérleteket, jelenleg Pa- raguayban tartózkodik — je­lentette ki hétfőn az Észak­német Rádiónak adott nyi­latkozatálban Hans-Eberhard Klein, Frankfurt város fő­ügyésze. Erről a TASZSZ hírügynökség számolt be a DPA-na hivatkozva. Mangele tartózkodási helyére vonat­kozólag van számos bizonyí­ték, amelyet a város ügyésze a Paraguayba látogató nyu­gatnémet állampolgároktól és ottamli lakosoktól kapott. Béleletlen melltartók most óriási uálasztékban r a Somogy Áruházban

Next

/
Thumbnails
Contents