Somogyi Néplap, 1985. április (41. évfolyam, 76-100. szám)

1985-04-17 / 89. szám

1985. április 17., szerda Somogyi Néplap 3 » Megkezdődtek a tanács­tagi jelölőgyűlések Hétfőn este megkezdőd­tek a tanácstagi jelölőgyű­lések a megyében. A válasz- tópolgár'k két vagy több je­löltet állíthatnak, s közülük a legalkalmasabbnak tartot­tat támogatják majd szava­zataikkal június 8-án. Az eddiigi jelölőgyűlése­ken szóba került a telepü­lések fejlődése, gondja is. Ez útravalót ad a jelöltek­nek is a további munkájuk­hoz. Vita a csendről Családias volt a hangulat hétfőn este a kaposvári Pe­tőfi iskolában. Sok széket kellett bevinni a tanterem­be, hogy az ötvenöt jelenlé­vő mindegyike leülhessen. Az úttörők műsora Után Tóth István körzeti nép­front elnök elmondta, hogy Kaposváron hetvenöt helyen lesz tanátastagi jelölőgyűlés. Itt az 55. választókerület első jelölőgyűlése akkor végez eredményes munkát, ha legalább két tanácstag­jelöltre javaslatot tesz. Mike Ferenc, a nyomda­ipari vállalat igazgatója méltatta azt a munkát, ame­lyet á városi tanács Kapos­vár jelenének, s jövőjének alakításáért végzett. El­mondta: a lakosság egyre nagyobb részt vállalt a vá­rosfejlesztésben, s tavaly több mint 45 millió forint értékű társadalmi munkát végzett. Kiemelte: a jövő­ben még több lehetőséget kívánnak teremteni arra, hogy a lakosság beleszóljon a városfejlesztésbe. A körzeti, a városi nép- frontbizottság nevében Schmidt Bélánét, a nyomda gyártáselőkészítőjét, aki ed­dig is tanácstag volt és Tóth Józsefet, a DRW üzemigaz­gatóságának műszaki veze­tőjét ajánlotta tanácstag­jelölteknek, elmondva, hogy eddig is tevékenyen részt vettek a közéletben. A választópolgárok közül többen is elismeréssel be­széltek a két jelölt eddigi közéleti tevékenységéről, Kovács Gyula általános kö­vetelményként azt is el­mondta: a tanácstag min­dig legyen készen az ügy­felek választói fogadására. Skiba Miklós azt kérte, hogy a Léva-köz maradjon zsákutca, mert csak így őrizheti meg a csendet. Ma­gyar Gyuláné vitába szállt azzal a véleménnyel, hogy ne építsenék kockaépülete­ket a mostani földszintes házak helyére az Arany János utca északi oldalán. Szerinte le kell bontani a régi házakat, bejelentette, ő arra szavaz majd, aki ezt az álláspontot képviseli. Schmidt Béláné és Tóth József megköszönte a bizal­mat, majd a gyűlésen részt­vevők szavaztak, elfogadva a jelölésre tett javaslatokat. A bodvicaiak javaslata A vasúton túli Bodvlca valamikor önálló település volt, ma szerves része Nagyatádnak. Gondjaik vá­rosi gondok. A hétfő esti jelölőgyűlésen a bodvicaiak — Nagyatádon elsőként — jöttek össze, hogy tanács- tagjelölteket állítsanak. Csaknem ötvenen voltak ott a klubkönyv,tár egyik ter­mében. A Hazafias Népfront vá­rosi bizottsága nevében Vu- kics József köszöntötte a megjelenteket, majd Mohári Jenő, a szakmunkásképző intézet igazgatója szólt a város gyarapodásáról, a fej­lesztési elképzelésekről, be­mutatva Sánta Máriát, a cémagyár üzemvezetőjét, és Tozsa Lászlónét, a céma­gyár kiszerelő üzemrészé­nek dolgozóját. A bodvi­caiak mindkettőjüket alkal­masnak találták, hiszen olyan emberekről van szó, akik közöttük élnek, isme­rik mindennapjaikat. Jócs­kán ellátták azonban a je­löltek útravalóval. Elmond­ták, hogy a közvilágítás ál­lapota tovább már nem tartható, a járdák, a temető kifogásolható állapotban van. A jelölőgyűlés után Sánta Mária elmondta a. külterü­letek fejlesztése mellett kardoskodna, ha megválasz­tanák. Tozsa Lászlóné sze­rint társadalmi munkában kellene megásni a vízveze­ték helyét. A tanács ugyan­is adna csöveket, de pénze nincs a munka megcsinál­ta tására. Őszintén Tab fejlődéséről Hétfőn este a tahi tanács földszinti nagytermében csaknem 40 választópolgár jelenlétében tartották meg az 1-es számú tanácsi vá­lasztókerület jelölőgyűlését. Somogyi György, a Ha­zafias Népfront nagyközségi bizottságának titkárának is­mertetője után Teleki Sán­dor, a városi jogú nagyköz­ségi pártbizottság első tit­kára beszélt a település el­múlt ötévi eredményeiről, gondjairól. Javult a közúti tömegköz­lekedés, megszűnt az idő­szakos ivóvízhiány, meg­épült a crossbar-rendszerű telefon-központ, kialakítot­tak egy 100 személyes óvo­dát, 1000 adagos napközi­otthonos éttermet, 60 sze­mélyes bölcsődét. Elmondta azt is, hogy a tabi közúti átkelési szakasz rekonstruk­ciója elmaradt, nem való­sult meg a gáz bevezetése, nem sikerült megszervezni az öregek napközi otthonát, illetve bővíteni a nagyköz­ség kereskedelmi hálózatát. A népfront bizottsága ne­vében az 1. számú választó- kerület tanácstagjelöltjé- nek, Farkas István tanács­elnököt, valamint Szakály Csaba termelési főmérnököt ajánlották. A két jelölt köz­életi tevékenységét- ismer­tetve megtudták a választó- polgárok: Szakály Csaba 1975-től dolgozik a tabi Béke Tsz-ben, munkáját eredményesen végzi, szak­mai és emberi szempontból is alkalmas tanácstagjelölt­nek. A tanácselnök elmúlt öt évi vezetői munkáját ugyancsak jól ismerték a je­lenlévők. A jelölő gyűlés elfogadta a két jelölést. Képviselői jelölőgyűlések Somogybán ma kezdődnek a képviselői jelölőgyűlésék. 14 órakor Zákányban a párt­bizottság tanácstermében, 16 órakor Siófokon a mozite­remben, és Balatonszárszón a művelődési házban, 17 orakor pedig Kaposváron az ifjúsági házban és Barcson a sportcsarnokban rendez­nek jelölőgyűlést. 18- án 16 órakor Balaton- föMváron a művelődési ház­ban, 17 órakor Memyén az iskola tornacsarnokában, és BoglárlelJén a művelődési háziban lesz jeüölőgyűlés. 19- én 12.30 órakor Ka­posváron a Mezőgépnél, 15 órakor a csurgói, 16 órakor a marcali, 17 órakor pedig a homokszenitgyörgyi művelő­dési házban tartanak képvi­selői jelölőgyűlést. 22- én 15 órakor Nagyatá­don, 16 órakor Siófokon a művelődési házban, 16.30- kor Fonyódon a szakmun­kásképzőben, 17 órakor Ka- dariiútani és Ballatonszent- györgyön a művelődési ház­ban, 19 órakor Karádon a községi tanácsházán vár­ják / jelölőgyűlésne a válasz­tópolgárokat. 23- án 14.30 órakor Kapos­váron a Tungsram gyárban, 15 órakor Lálbodon a műve­lődési házban, 17 órakor a böhönyei művelődési ház­ban lesz jelölőgyűlés. 24- én 14.30 órakor Kapos­váron a Déliviép központjá­ban, illetve Tabon a műve­lődési házban. 25-én 17 órakor Taszáron a helyőrségi klubban, Nagy­bajomban és Lengyeltótiban pedig a művelődési házban rendezik meg a képviselői jelölőgyűléseket. Vasút- vilSamosítás Dombóvár és Pécs között A MÁV budapesti villa- mosvezeiek-építési fő­nökség dombóvári épí­tésvezetőségének szak­emberei tovább folytat­ják a pécsi vasútvonal villamosítását. Budapest­től Dombóvárig — 163 km — már villanymoz- donyok vontatják a sze­rel vényeket. A szerelők az első negyedév végéig újabb 14 kilométeren végzik el a felső ve rete­kek szereléséi és besza­bályozását. Képünkön; Munkában a felsőveze­ték-szerelők, (MTI-fotó — Fehér József) Tanácskozott a Kiosz megyei választmánya Kisiparosok a kis falvakban Százféle fehértermék Egy év alatt csaknem megkétszereződött, az olcsó élelmiszerek közé tartozó „fehérárú”-csaiád választé­ka — ez tűnik ki a fehér- termékek gyártására, for­galmazására tavaly kiírt MÉM-pályázat mo6t elké­szült összesítőjéből. Esze­rint jelenleg megközelítően 100 féle olyan hús-, tej-, édes- és konzervipari ké­szítmény tartozik e kategó­riába, amely magas bioló­giai, élvezeti értékkel, ám mérsékelt áron kerül forga­lomba. A külföldön is ismert fe­hértermékek általában a hasonló cikkekkel azonos ér­tékűek, de szerényebb, dí­szítés nélküli csomagolás­ban jelennek meg, s — fő­ként emiatt — olcsóbbak is. Nálunk 4—5 évvel ezelőtt kezdték meg forgalmazásu­kat, s a gyártás tavaly ka­pott nagyobb lendületet. A harmadik alkalommal kürt pályázatra benevezett ter­mékeknél — örvendetes mó­don — már az új gyártási szemlélet jelentkezett. A pályázatot az idén is kiírja a MÉM. A miniszté­rium szakemberei arra szá­mítanak, hogy az eddigiek­nél nagyabb számban vesz­nek majd részt a versengés­ben az üzemek, annál is inkább, mert a piaci jelzé­sek szerint a vásárlók mindinkább keresik a fe­hértermékeket. A mindennapi létezés cse­lekvéssorai között vannak olyan apróságok, hogy az ember elballag a suszterhoz cipőjét talpaltatni, nyakába nőtt hajzatát a borbélynál megstuccoltatja, vagy fölke­resi az asztalost háromlábú ülőkét csináltatni... De valóban ott vannak-e csele­kedeteink között az ilyen apróságok? Ott is meg nem is. Akis­ipari szolgáltatások gyűjtő­névvel meghatározható dol­gokhoz még a nagyobb vá­rosokban sem mindig köny- nyű hozzájutni, a kis fal­vakból pedig hosszú évek óta el-elmegy egy-egy ipa­ros, újak letelepülése pedig ritkaság. Hajat vágatni, szé­ket készíttetni — a sor vég­telen. — pedig még a legel­dugottabb helyen is kell né­hanapján. S ekkor az elvi­leg apró cselekvéssor ko­moly, napokat, esetleg hete­ket igénybe vevő fontos programmá lényegül át, el­idegenedik önmagától, uta­zássá, kilincseléssé, nyűg­gé válik. Miképpen lehet az ellen tenni? Erről tanácskozott tegnap Kaposváron a kis­iparos-szövetség megyei vá­lasztmánya. Két fontos pont körül örvénylettek a megoldást kutató gondolatok. Az első: megéri-e az iparosnak, hogy falun dolgozzék? A máso­dik: ha megérné is, lesz-e utánpótlás, ifjú ember, aki megmenekíti a kihaló ipar­ágakat? A választmány tag­jai úgy látják: akkor lehet a kis falvakban dolgozó ipa­rosnak tisztességes munkajá" ért tisztes haszna, ha a kisiparosokra vonatkozó gazdasági szabályozás a ko­rábbinál következetesebb lesz, s némi enyhítéséket is hoz. Fölemlegették: volt év, amikor háromszor változ­tak a szabályozók, s önma­gában e tény bizonytalan­ságérzetet akozott. A képzés pedig szinte csak a nagy­iparra összpontosít, így még ha akad is „apró” szak­mára jelentkező gyerek, ha­mar elmegy a kedve az egésztől. Az országos szabályozás réseit kellene kitölteni — vélték a részvevők. Különö­sen ott, ahol sok az apró­falu — Somogybán például — rengeteg a -nagy lépték­kel láthatatlan, az egész or­szágra kiterjedő „igazgatási háló” szemein áthulló, s mégis valamiféle szabályo­zást igénylő gond. Tehát mind a működő iparosok te­vékenységét, mind a kép­zést akár egy-egy falura, egy-egy emberre kiterjedő érvénnyel helyben kellene irányítani: a tanácsoknak, az iparos alapszervezetek­nek kellene több lehetőség és jog az egyedi esetek egyedi — akár az országos­tól eltérő — elbírálásához. Adómentességet, adóked­vezményt ma is sokhelyütt kapnak, avagy kaphatnának az iparosok, de ez a lehető­ség — úgy tetszik — ke­vés. Egy-egy „szórványtanu­ló” ma is beiskolázható esetleg többszáz kilométer­rel távolabbi intézménybe, de erre nemigen van vállal­kozó, a szülők szeretik ma­guk mellett tudni a gyere­ket. Vajon rá lehetne-e bízni egy falu tanácsára, la­kosságára, hogy szeretett iparosát a maga belátása szerint támogassa a nagy egész szempontjából szokat­lan, de ott helyben esetleg természetes kedvezmények­kel? Vajon rá lehetne-e bízni egy évtizedek óta be­csületesen dolgozó mester­re, hogy egy-egy tanulót elméletre, gyakorlatra, tisz­tességre egyedül ő oktasson magántanulóként, s csak vizsgázni küldje? Bizonyá­ra. Ha kételkedünk is eb­ben. legalább meg kellene próbálni, hátha ... Az egységes és szükséges országos szabályozáson ha lehet, a mainál követke­zetesebben és jobban — kí­vül ahhoz is kellene bátor­ság, hogy a szintén szüksé­ges egyedi megoldásokat is lehetővé tegyük. Többek kö­zött ezt fogja jelezni a „felsőbb lépcsőknek” — e. tegnap elfogadott határozat szerint — a kisiparos vn lasztmány. Egy sor ered­mény már eddig is születeti szűkebb hazánkban. A kis­települések kisipari ellátása némiképp, ha nem is lát­ványosan, javult. Remélhe­tő, hogy a további jobbító szándék híre meghallgatásra talál. L. P. Javítják a téü útkárokat A kemény tél rendkívüli megpróbáltatásoknak tette ki útjainkat. Több, mint 60 na­pon áit voltak síkosak az utak (a megelőző télen 45 napig tartott a síkosság), s a szokásos 30—40 centiméter helyett csaknem egy méter vastagságban átfagyott a tallaj. Emiatt az ódén főkép­pen az úgynevezett olvadási kár volt jelentős. (A kezdő­dő enyhülés hatására a ta­laj felső rétege felenged, ugyanakkor azonban a mé­lyebben fekvő rétegek még hosszabb ideig fagyottak maradnak. így a járművek nyomása és az alsó jégréteg éiieniállásának hatására az utak felső, már felengedett része szétnyomódik.) Különösen ott történtek nagy károk:, ahol az útbur­kolat vastagsága, minősége nem kielégítő. Ilyen sajnos még bőven található Ma­gyarországon. A fagy által okozott károk értéke megközelíti a 2 mil­liárd forintot, ezért szükség van' más útfenntartási cé­lokra szánt pénzeszközök át­csoportosítására . A közúti igazgatóságok, valamint az útfenntartással foglalkozó tanácsi vállala­tok nagy erőkkel fogtak hoz­zá az utak kijavításához. Je­lenleg mintegy 20 ezren vég­zik ezt a munkát, sokan vállalnak nyújtott műszakot, túlórái], s dolgoznak a hétvé­géken is, hogy mihamarabb zavartalanná válhasson a közlekedés. A kátyúzással (a kisebb lyukaik befoltozásá­val) a tervek szierint május végére készülnék él.

Next

/
Thumbnails
Contents