Somogyi Néplap, 1985. március (41. évfolyam, 50-75. szám)
1985-03-09 / 57. szám
6 Somogyi Néplap 1985. március 9., szombat részt vevő intézmények zavartalan működésének feltételeit. A változó körülményekhez azonban lassabban alkalmazkodtak. Egy részüket ma is a beruházási és nem a komplex ellátási felfogás jellemzi, összpontosítottak a kiemelt programok megvalósítására. Sikerült megoldani a legsürgetőbb feladatokat. A középtávú terv szeA lakosság életszínvonalának megőrzése, életkörülményeinek javítása érdekében kiemelt társadalompolitikai programként fogalmaztuk meg a lakásépítés, a közoktatás, az egészségügy és a vízellátás fejlesztését. összességében eredményesen valósítottuk meg e feladatokat. Korszerűsítettük a megye településhálózatát. A városközpontúság helyébe arányosabb településfejlesztési politika lépett. Hatására mérséklődött a városokba - elsősorban a Kaposvárra - áramlás. A kisvárosok és a nagyközségek népessége a megyeszékhelyénél dinamikusabban növekedett. Előreléptünk a városkörnyék és a vonzáskörzetek fejlesztésében. A korábbinál több pénz jutott a községeknek népességmegtartó erejük növelésére. Az aprófalvak lakosainak száma - bár a korábbinál lassúbb ütemben — tovább csökkent, korösszetételük fokozatosan romlott. Részesedésünk a célcsoportos lakásépítés központi forrásaiból - a megyék többségéhez képest - rendkívül alacsony mérvű. Az elmúlt négy évben 9000 lakás épült fel. Ez a központi források mérséklése és a lakások drágulása ellenére alig marad el a középtávú tervtől. A központi források, a hitelezés és a támogatás gyakorlatának változása következtében fellendült a magánerős, csökkent az állami és a telepszerű többszintes lakások építése. Országosan elsőként kezdeményeztük a családi házas építkezés feltételeinek javítását. 1984-ig több mint másfél ezer állami‘telket alakítottunk ki. Ezzel az intézkedéssel a lakótelepi építkezésben mutatkozó lemaradást nagyrészt sikerült pótolni. A feszültségek - elsősorban a megyeszékhelyen - alig eny- hültek, a szociális lakásépítésnél kiéleződtek. Az átlagosnál rosszabb a pályakezdők és a családalapító fiatalok lakáshelyzete. Eredményesen folytattuk a javítást célzó megyei program végrehajtását. A nagycsaládosok lakásigényének kielégítését kiemelten kezeltük. Felgyorsult a lakásvagyon korszerűsítése, megóvása; javult a lakásgazdálkodás. Kedvezőbbek lettek az alsó fpkú oktatás tárgyi feltételei. A demográfiai hullám emelkedése, a tanulók létszámának növekedése nagy erőfeszítésre és társadalmi összefogásra késztette a párt- és tanácsi szerveket. Az építési költségek drágulása ellenére - intézkedéseink nyomán - a tanterem-fejlesztési tervnek közel kétszerese valósult meg. Csaknem 200 tanteremmel gyarapodott a megye. Kaposváron és körzetében öt új általános iskola épült; a tantermek 94 százalékában egy műszakos a tanítás. Bár terveinket túlteljesítettük, gondot okoz, hogy tovább növekedett a szükségtantermek aránya; nem tudtuk befejezni a kastélyiskolák pótlását, megoldatlan maradt az iskolák jelentős részének bővítése tornateremmel, étkezővel, szakköri helyiségekkel. ütemesen halad a kaposvári megyei kórház műtéti tömbjének építése. Rövidesen befejeződik a mosdósi gyógyintézet bővítése, korszerűsítése. Elkészült a barcsi rendelőintézet új szárnya. Megépült több egészségház, javult a körzeti orvosi rendelők felszereltsége és műszerezettsége. Nőtt a vezetékes ivóvízzel ellátott és a közcsatornába bekapcsolt lakások és intézmények száma. A közegészségügyileg veszélyeztetett falvak ivóvízellátása a tervezettnél gyorsabban haladt. Megoldottuk a palackos vízellátás szállítási gondjait. Fejlesztettük a városok vízellátását. Az intézkedések ellenére gondot okoz Kaposvár biztonságos vízellátása, a tervezett tározók megépítése és a hálózat rekonstrukciójának elhúzódása. A balatoni szennyvíztisztítási és -elvezetési program megvalósítása a tervezettnél gyorsabb ütemű. Életszínvonal, életkörülmények A kiemelt társadalompolitikai célok sikeres megvalósítása nyomán javultak az életkörülmények, s ez jelentős hatással volt rény fejlesztési elképzelései azonban csak részben teljesültek. Javult a terület- és településfejlesztés. Bővült kapcsolatuk a nem tanácsi szervekkel. Elképzeléseik jobban igazodtak a területi célokhoz. A fejlesztésekben jelentősen nőtt a lakosság hozzájárulásának összege és a társadalmi munka értéke. az életszínvonal alakulására. A lakosság reáljövedelme és fogyasztása emelkedett. A reálbérek csökkentek. A kisebb keresetű és jövedelmű rétegek megélhetése nehezebbé vált. Az átlagbérek és átlagkeresetek 26—30 százalékkal emelkedtek, de továbbra is jelentékeny mértékben elmaradnak az országos átlagtól. A keresetek ágazatonként és vállalatonként eltérőek. Dinamikusabban növelték dolgozóik keresetét az eredményesebben gazdálkodó vállalatok, szövetkezetek, általában a kísérleti bérszabályozásban részt vevő egységek, valamint az export növelésével járó bérpreferenciában részesülő üzemek. A központi intézkedések enyhítették az egyes ágazatok közötti bérfeszültséget. A termelő ágazatokban foglalkoztatottak jövedelme egyes ipari és építőipari vállalatoknál a tényleges teljesítménynél nagyobb mértékben nőtt. A kisvállalkozásban résztvevőké jelentősen meghaladta a legjobb átlagot is. Meggyorsult a jövedelmek differenciálódása, s ez a korábbinál élesebb politikai visszhangot váltott ki. A bérszabályozás rendszere nem ösztönzött eléggé a hatékonyabb, fegyelmezettebb munkára. A lakosság pénzbevételein belül csaknem másfélszeresére növekedtek a társadalmi juttatások. Ez fontos szerepet játszott a jövedelmek reálértékének alakulásában. A szociálpolitikai intézkedések nyomán nőtt a nyugdíjra, a táppénzre és a családi pótlékra kifizetett összeg. A népesség korösz- szetétele, az alacsony nyugdíjjal rendelkezők nagy száma miatt a helyzet rosszabb az országos átlagnál. Jelentékenyen emelkedett a legjobban rászorulóknak adott szociális segély. A lakosság egyes csoportjainál a munkából származó jövedelmek és a társadalmi juttatások növekedése nem ellensúlyozta a fogyasztói árak és a szolgáltatói dijak emelését. Nehezebbé vált a több gyermekes családok, a pályakezdő fiatalok, valamint a csak alacsony bérből és nyugdíjból élők helyzete. Életszínvonal-politikai céljaink megvalósítását elősegítette a kereskedelem javuló munkája. Az áruellátás nagyrészt igazodott a lakosság igényeinek változásához, bővült a választék. Az élelmiszer-ellátás volt a legkiegyensúlyozottabb. Visszatérő gond a termelők és a forgalmazók közötti összhang hiánya, ami sértette a fogyasztók érdekét, és kedvezőtlen visszhangot keltett. Időnként akadozott a hús-, a kenyér- és a tejellátás; indokolatlanul magasak voltak a zöldség- és gyümölcsárak. A vegyesiparcikkek körében nőtt a hiány. (Építő- és tüzelőanyag, konfekció, gyermekruházat, bútor stb.) A kiskereskedelmi forgalom korábban emelkedett, az utóbbi két évben stagnált. Erőteljesebben nőtt a vegyesiparcik- kek, átlagosan az élelmiszerek forgalma, csökkent a ruházati termékek és a vendéglátás iránti igény. A fejlesztési elképzelések többsége megvalósult, az üzlethálózat bővült. Elkészült a Balaton Fűszért kaposvári raktárháza, a Domus Áruház raktára, a marcali ABC és a lengyeltóti áruház; megnyílt a fonyódi és a kaposvári Házépítők Boltja, valamint több kisvendéglő. Épül a kaposvári Fészek Áruház. Felújítottak több kereskedelmi és vendéglátó egységet. A kistelepüléseken megkezdődött a bolthálózat rekonstrukciója, a feszültségeket azonban nem sikerült megszüntetni; sok az elavult bolt. A kereskedelem szervezeti rendszerében, üzletpolitikájában pozitív változások kezdődtek. A hiánycikkek számának csökkentése és az ellátás javítása érdekében általánossá vált a több csatornás árubeszerzés, nőtt a termelőktől való közvetlen felvásárlás. Az árualapok bővítését szolgálta a kötvénykibocsátás, a szövetkezeteknél a célrészjegy-vásárlás. Az új formában működő kereskedelmi egységek és vendéglátó helyek kedvezően befolyásolták a vállalati eredményeket. A szerződéses üzemeltetés a vendéglátásban terjedt el a legjobban. A kereskedelemben a változások ellenére nem megfelelőek az érdekeltségi viszonyok; gondot okoz a munkaerőellátás; több az etikailag kifogásolható jelenség. A lakossági szolgáltatás szakágazatonként és területenként eltérően fejlődött, anyagi eszközök hiányában elmaradt a tervtől, és a javulás ellenére sem tudta kielégíteni a megnövekedett igényeket. A nagyobb településeken biztosítva van az alapvető szolgáltatás. Ebben növekvő szerepet töltenek be a magánkisiparosok. Ugyanakkor az állami és a szövetkezeti szektor aránya — érdekeltség hiányában - csökkent. A központi intézkedések hatására a kisiparosok száma jelentősen nőtt; a városokban és a Balaton-parton a differenciáltabb igényeket is kielégítették. A falvakban viszont alig volt fejlődés. Továbbra is gondot okoz a gyenge minőség és a hosszú átfutási idő. Az állami szektorban végrehajtott szervezeti változások hatása alig érzékelhető. Az egészségügyi ellátás több területen fejlődött. A megye lakosságának egészségi állapota kielégítő. Aggasztó azonban, hogy az egyéni, a családi és a közösségi életvitelben, a lakóhelyi, a munkahelyi körülményekben és a fogyasztási szerkezetben nem mérséklődtek eléggé az ártalmat okozó jelenségek. Az alapellátás színvonala a terhelés arányosabbá tételével, a szakmai fel- készültség javításával, modernebb eszközök biztosításával, a fokozott segítéssel és ellenőrzéssel emelkedett. A nagyközségekben megkezdődött az egészségügyi központok kialakítása; a körzetek jobban - bár nem mindenütt egyformán - alkalmazkodtak az emberek igényeihez, utazási körülményeihez. A lakosság komplex szűrése eredményesnek bizonyult. A legdinamikusabban az üzemegészségügyben léptünk előre. A munkaidőn kívüli betegellátást javította az ügyeleti rendszer korszerűsítése. A fekvőbeteg- és a szakorvosi ellátás tovább fejlődött. Kialakultak a keringési rendszer betegségeinek gyógyítását szolgáló részlegek. Javultak a baleseti ellátás feltételei. Kiépült az onkológiai gondozóhálózat. A korszerűbb módszerek bevezetése lehetőséget teremtett a diagnosztikai vizsgálatok meggyorsítására. Bővültek a krónikus betegek ellátásának adottságai. Az integráció érezteti kedvező hatását. A fejlődés ellenére időnként feszültségek tapasztalhatók. A betegellátás színvonala változó, helyenként nagy a zsúfoltság, a hangnem esetenként nem megfelelő, s előfordultak etikai problémák is. Növekedett az egészséges életmódra nevelés jelentősége. A Vöröskereszt szervezetei sokirányú és eredményes munkát végeztek. Szervezettebbé vált a közegészségügyi és járványügyi munka. Gyógyszertáraink száma elegendő, állapotuk miatt azonban fokozott karbantartást és felújítást igényelnek. A gyógyszerellátás gondjai megyénkben is tapasztalhatók. A hiánycikkek száma növekedett, a gyógyszerek drágultak. Javultak a szociális körülmények. A bölcsődei elhelyezés iránti igényeket kielégítettük. A barcsi egészségügyi gyermekottAz elmúlt időszak kül- és belpolitikai sajátosságai a megyei pártbizottságot sokrétűbb ideológiai munkára késztették. Növekedtek a szocialista tudatformálás és a kulturális fejlesztés feladatai. Szocialista közgondolkodás Tovább nőtt megyénk lakosságának érdeklődése a gazdasági, a politikai és az ideológiai kérdések iránt. Reálisabban ítélik meg a társadalmi fejlődés kérdéseit. Előtérbe került a döntések jobb elméleti, ideológiai megalapozottsága. Érvényesült a marxista-leninista világnézet hegemóniája. A klasszikusok ismeretének elmélyítéséhon építésének első üteme befejeződött. A második ütem kizárólag társadalmi összefogásból valósul meg. A népesség csaknem egynegyede túl van a nyugdíjkorhatáron. Sok az idős, a magára hagyott ember. A szociális otthonokban több mint ezren kapnak teljes ellátást. Növekszik a beutalást kérők száma, több százan várják elhelyezésüket. Az ápolásra szorulókat a házi szociális gondozás rendszerében segítik. Az ellátottak köre évről évre növekszik, a jogos szükségleteket mégsem tudtuk kielégíteni. Szociális étkeztetésben 1600-an részesülnek, s erre is egyre nagyobb az igény. Az öregek napközi otthoni hálózata fokozatosan bővült. Gond, hogy míg egyes helyeken kihasználatlanok az otthonok, másutt a szabályozás, illetve az idős emberek csekély száma miatt nem lehet napközit létrehozni. A környezetvédelmi munka szervezettebb lett, tartalmi és szervezeti keretei kialakultak. Nőttek a vele szemben támasztott követelmények és a feladatok. Gyümölcsözőek voltak az élővilág és a táj, a termőföld, valamint a települési környezet védelmére kifejtett erőfeszítések. Az összehangolt intézkedések eredményeként 1984-ben nem romlott tovább a Balaton vízminősége. A kulturált pihenést szolgáló város környéki parkerdők és mesterséges tavak javították a turizmus, a természetjárás feltételeit. Nincs megoldva a veszélyes és a háztartási hulladékok tárolása. Értékeink megmentése, felújítása, részben hasznosítása, a műemlékvédelmi munka eredményesen haladt. A megye testnevelésének és sportjának helyzetét a lassú fejlődés jellemzi. A pártós tanácsi testületek társadalmi jelentőségének megfelelően foglalkoztak a sporttal. Elismerésre méltó társadalmi összefogással és áldozatvállalással épültek sportlétesítmények. Egyes helyeken az iskolai tornatermek, sportpályák hiánya kedvezőtlenül érezteti hatását. A megyei célokat nem elég következetesen valósították meg. A sportmozgalom az előrehaladás ellenére sem tudott lépést tartani a növekvő követelményekkel. A tárgyi és a személyi adottságok javulását nem követték minden területen jobb eredmények. Az iskolai testnevelés és diáksport fejlődött, de nem tudta minden fiatallal életre szólóan megkedvelteim a testedzést. A tanulóknak csak egy kis része sportol rendszeresen. Sok helyen lebecsülik a testnevelést. E helytelen szemlélet és gyakorlat miatt nem kielégítő a fiatalok állóképessége. A tömegsporttal kapcsolatos szemléletben sem következett be lényegbevágó változás. A hagyományos formák szervezése eredményes, de a megnövekedett szabadidő ellenére sem emelkedett még érdemlegesen a rendszeresen sportolók és túrázók száma. A versenysport céljainak csak egy részét sikerült elérni. Javult a helyzet a csapatsportokban, szervezettebbé vált az utánpótlás nevelése, nőtt a minősített sportolók száma. Az alapsportágakra hozott határozatok végrehajtásában szerény az előrelépés. A legnagyobb érdeklődéssel kísért labdarúgás Kaposváron különösen kritikus helyzetben van. A versenysport több területen anyagi nehézségekkel küszködött, ugyanakkor a ráfordítások felhasználásában gyakran nem voltak igényesek, nem támasztottak megfelelő követelményeket. Több egyesületben fordult elő kirívó fegyelmi, etikai probléma. örömünkre szolgál, hogy egyre nagyobb figyelmet fordítanak a diákversenysportra. Az úttörő-olimpia, a középiskolai bajnokságok igazolják e megállapítást. re következetesebben törekedett a propaganda és a pártoktatás. Nagyobb lett az igény a pontosabb, a gyorsabb politikai reagálásra. E követelménynek nem mindig tudtunk megfelelni. A meggyőződés formálásának, a tudományos világkép alakításának vannak kihasználatlan tartalékai. Az élénkülő viták során találkoztunk az ideológiai munkát féltő, eltúlzó vagy lebecsülő nézetekkel. Észlelhető a fokozott antimarxista propaganda hatása is. Az őszinte beszéd, a nyílt helyzetértékelés és feladatmeghatározás előnyösen befolyásolta a közgondolkodást. A lakosság igényelte a megye gyorsabb ütemű fejlesztését, elképzeléseink céltudatosabb megvalósítását. Az észrevételek nagyobb része gyakorlati érzékenységről tanúskodik, más III. Társadalompolitika IV. Ideológia, művelődéspolitika
