Somogyi Néplap, 1985. március (41. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-07 / 55. szám

AZ MSZMP SOMOGY HEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLI. évfolyam, 55. szám Ára: 1,80 Ft 1985. március 7., csütörtök Megvitatták az ifjúsági törvény végrehajtását A konferencia második napja Iparunk negyven éve — szekcióüléseken és plenáris tanácskozáson Várkonyi Péter Londonban A KISZ Központi Bizottságának ülése Szerdán Hámori Csaba első titkár elnökletével ülést tartott a KISZ Köz­ponti Bizottsága. Az ülésen részt vett és felszólalt dr. Csehák Judit, a Miniszter- tanács elnökhelyettese. A Központú (Bizottság Szandtner Iván titkár elő­terjesztése alapján állást foglalt az ifjúsági törvény végrehajtásáról szóló minisz­tertanácsi előterjesztés terve­zetéről. A testület időszerű­nek tartja a törvény végre­hajtása tapasztalatainak ösz- szegzését. E munka alapját az MSZMP Központi Bizott­ságának 1984. októberi ifjú­ságpolitikái állásfoglalása adja, amely elemzi az ifjú­ság körében végzett munka tapasztalatait, az ifjúság tár­sadalmi helyzetét és megha­tározza az időszerű felada­tokat. Az elmúlt 14 évben az if­júsági törvény alapelvei ösz- szeségében beváltak a gya­korlatban, jól szolgálták if­júságpolitikai céljainkat, a feladatok megvalósításához megfelelő jogszabályi kere­teket adtak — állapították meg az ülésen. A (testület Vanga-Sabján László titkárának előterjesz­tésiében megvitatta és jóvá­hagyta a KISZ KB mellett működő honvédelmi neve­lési tanács funkciójára, fel­adat- és hatáskörére, műkö­désű rendjére és személyi összetételére tett javaslatot. A központi bizottság végül szervezeti és személyi kérdé­seket tárgyalt. Nagy Sándort és Szábó Tibort érdemeik el­ismerése mellett fölmentette központi bizottsági ás intéző bizottsági tagságuk alól. A testület Arga'lász Kálmánt, a Honvédelmi Minisztérium politikai főcsoportfőnöksége ifjúsági osztályának vezetőjét kooptálta a kb tagjainak so­raiba és megválasztotta az intéző bizottság tagjává. Szerdán a Budapest kongresszusi központban szekcióülésekkel folytatta munkáját a magyar ipar 40 éves fej­lődését áttekintő, kedden kezdődött konferencia: Az eszmecserék tegnap véget értek; tapasztalatait a konfe­rencia résztvevői plenáris ülésen ösz- szegezték. Ipari konferencia. Az első napon Kádár János találkozott a konferencia résztvevőivel Az MTA ipargazdaságtani kutatócsoportjának igazga­tója, Román Zoltán, a gaz­dasági növekedés és az ipar kapcsolatát elemző szekció­ülés vitájáról számolt be. A hozzászólók jelentős ered­ményiként értékelték, hogy a magyar gazdaság az elmúlt negyven évben került köze­lebb a legfejlettebb orszá­gokhoz, s a növekedés mo­torja — a jól ismert gon­dok ellenére — kétségtele­nül az ipar volt. Hangsú­lyozták azonban, hogy a gazdasági növekedésnek, az életkörülmények javításá­nak egyaránt lényeges fel­tételét jelentő infrastruktú­ra háttérbe szorult" s fej­lesztésére a jövőben na­gyobb figyelmet kell fordí­tani. El'hangizott a hozzá­Anyag- és energia­takarékossági pályázat szólásokban az is, hogy a fejlődést nem szabad csu­pán a növekedés alapján megítélni, hiszen az elmúlt évtizedek gazdasági eredmé­nyeit még jelentősebb tár­sadalmi változások kísér­ték. Az ipar teljesítményét a szekcióülésen szigorúan ér­tékelték a hozzászólók, s megállapították, hogy a kí­vánatos dinamizmus eléré­séhez jobb minőségre, haté­konyságra, rugalmasabb szerkezetváltási készségre van szükség. Ezekben egy­aránt megvan a szerepe a nagy- es a kisvállalatoknak. Miután azonban a tőke je­lentős hányada a nagyvál­lalatoknál koncentrálódik, kívánatos lenne, ha a maga­san képzett szakemberek ott fejtenék ki átlagosnál érté­kesebb teljesítményüket. Vámos Tibor akadémikus, az MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutató- intézetének igazgatója a mű­szaki haladásnak az ipar­ban betöltött szerepét érté­kelő vita tapasztalatait osz- szegezte. Egyöntetű volt a hozzászólók véleménye: a magyar ipar műszaki szín­vonalát gyorsabban kell nö­velni ahhoz, hogy a fejlett országokhoz mért elmara­dásunk tovább csökkenjen. A műszaki fejlesztés gyorsí­tásának alapvető feltétele az általános technológiai re­konstrukció. Ez azonban csak akkor lehet eredmé­nyes, ha megfelelő gazda­ság-, iparpolitikával és szabályozással párosul. Na­gyon fontos a hazai felté­telek, az ipar által eddig el­ért eredmények reális érté­kelése — enélkül aligha kez­dődhet meg a megújulás. Az ipar az elmúlt négy évtized során forradalmi át­alakuláson ment át, s a je­lenlegi ipari bázison már adottak a gyorsabb műszaki fejlődés feltételei — mutat­tak rá a szakemberek. A harmadik szekció az ipari tervezés, szabályozás és a szervezés kérdéseivel foglalkozott. Csikós Nagy Béla, a Magyar Közgazda­sági] Társaság elnöke össze­foglalójában arról szólt, hogy az 1985—90-es évek­ben a hazai ipar valószínű­leg kedvezőbb feltételek kö­zött fejlődhet, mint az el­múlt években, ez azonban az eddigiektől eltérő, új tí­pusú rugalmasabb iparirá­nyítást igényel. A hozzászó­lásokat egyfajta óvatos de­rűlátás jellemezte, amit arra alapoztak, hogy a követke­ző években az iparvállala­tok munkáját sokkal in­kább ösztönzőkkel kívánják segíteni az irányító szer­vek, s feltehetően jónéhány kényszerintézkedésként be­vezetett korlátozást meg­szüntetnek, enyhíthetik a szigorításokat. Szinte vala­mennyi felszólaló lényeges­nek tartotta, hogy a jövő­ben a jól, jövedelmezően gazdálkodó vállalatok a ter­melés során megtermelt nyereség nagyobb hányadát használhassák fel, mint ed­dig. A vállalatoknak sokkal jobban kell élniük önállósá­gukkal, s mindenekelőtt át­fogó, marketing-szemléletű üzletpolitika kialakítására kell törekedniük. Ma még kevés helyen ismerték fel ennek jelentőségét. Elhang­zott az is, hogy ha a ma­gyar ipar gyorsabb növeke­dési pályára akar lépni, akkor jobban fel kell hasz­nálnia a KGST-együttmű- ködésben rejlő lehetősége­ket. A magyar ipari export nagyobb hányada erre a piacra kerül, ezért számuk­ra különösen fontos az együttműködés rendszeré­nek további javítása, hogy mindig időben lehessen dön­teni a közös fejlesztési, be­ruházási, termelési és érté­kesítési kérdésekben. A szekcióvezetők beszá­molójával befejeződött a kétnapos konferencia. A szekcióülésekkel párhu­zamosan került sor a köny- nyűipari ágazati tanácsko­zásra, amelyen részt vettek a lakossági ellátásban és az export tejesítésében elsősor­ban érdekelt ipari és kül­kereskedelmi vállalatok ve­zetői. E megbeszélésen részt vett Marjai József minisz­terelnök-helyettes, Kapolyi László ipari miniszter, Beck Tamás, a Magyar Kereske­(Folytatás a 2. oldalon) A hivatalos látogatáson Londonban tartózkodó Vár­konyi Péter külügyminiszter programja tegnap délelőtt a brit kereskedelmi és ipar­ügyi minisztériumban kez­dődött, ahol Norman Tebbit miniszter fogadta őt. Kette­jük háromnegyedórás esz­mecseréjén a kétoldalú gaz­dasági és kereskedelmi kap­csolatokról volt szó. Meg­vitatták, hogy a brit, illetve a magyar kormány milyen módon bátoríthatja és se­gítheti a gazdasági kapcso­latok szálainak erősítését, illetve a k» •reskedelmj for­galom bővítését. Várkonyi Péter ezután sir Geoffrey Howe brit kül­ügyminiszterrel tárgyalt, vendéglátója hivatalában. Őszinte és szívélyes hangu­latú eszmecseréjük tárgya a nemzetközi helyzet volt, ezen belül a kelet—nyugati kapcsolatok problémaköre, az enyhülés és a fegyverzet­korlátozás. Bár a feíek rög­zítették, hogy a nemzetközi feszültség okait eltérően íté­lik meg, a regmsrzettkoiiá- tozás számos kérdését ille­tően más a megközelítési módjuk, és másképp érté­kelik a genfi tárgyalások előtt kialakult helyzetet, ne­vezetesen az Egyesült Álla­mok „stratégiai védelmi kez­deményezésének’' kérdését is. Reményüknek adtak hangot, hogy a Szovjetunió­nak és az Egyesült Álla­moknak Genfben sikerült lépést tennie azoknak a cé­loknak az elérése felé, ame­lyeket a szovjet és az ame­rikai külügyminiszter janu­ári találkozójáról kiadott közös közlemény tartalma­zott. Várkonyi Péter és sir Geoffrey Howe végül meg­elégedéssel állapította meg, hogy a brit—magyar kap­csolatok az elmúlt két év­ben jól fejlődtek, s az együttműködés további bő­vítésére való készség mind­két oldalon megvan. A kétoldalú kapcsolatok részletkérdéseit szerdán dél­után Várkonyi Péter Mal­colm Riffcind brit külügyi államminiszterrel vitatta meg. A magyar külügyminisz­ter programjain részt vett Domokos Mátyás, hazánk londoni nagykövete is. Kevés az ellenőr, sok a szabálytalanság KAPOSVÁRON ÉS KÖRNYÉKÉN Országos anyag- és ener­giatakarékossági pályázat ki­írásáról (tartottak szerdán sajtótájékoztatót az MTESZ székiházában. Müller István, az OMPB elnökhelyettese, az MTESZ alelnöke elmondta: az MTESZ, az Országos Anyag- ás Árhivdtal, az OMFB, az Országos Tervhi­vatal, valamint több minisz­térium és társadalmi szerv által kiírt pályázat célja, hogy újabb anyag- és ener­giatakarékossági technoló­giák, eljárások kidolgozásá­ra ösztönözzön, segítse a kormányprogramok megvaló­sítását. A korábbi években az anyag- és energiatakaré­kosságra külön-küllön kiírt pályázatokra több mint 1800 pályamunka érkezett, a már megvalósultaikkal mintegy 5.5 milliárd forint megtaka­rításit sikerült eddig elérni. A mostani pályázatot az anyagtakarékosság, az ener­giatakarékosság, valamint a hulladékok újra hasznosítása témájában összevontan hir­dették meg. A népgazdaság valamennyi ágazatát érin­tően lelhet új, megtakarítást eredményező eljárásokkal nevezni. A pályamunka le­het már korábban kidolgo­zott és egy helyein — 1984- nél nem hamarább — már megvalósítotlt, de más válla­latoknál még be nem veze­tett műszaki — technológiai megoldás, illetve részben, vagy egészben új, eddig még nem ismert javaslat. A bírálat során előnyben részesülnek azok a pályamű­vek, amelyek vátlalatti szin­ten saját eszközökkel megva- ■ isi ihatok; amelyek 1985-ben vagy ezt követően rövid időn bélül számottevő beruházás nélkül — felhasználhatók és amelyek viszonylag hamar — néhány év alatt megté­rülőnek. Kedvező elbírálásra számíthatnak azok a pálya­munkák, amelyek konverti­bilis impontmegitakaríltást, il­letve exportárualap-bővítést eredményeznék. A pályázatok beküldési határideje 1985. szeptember 4. Az eredményhirdetésre ez év december 20-ig sor ke­rül: a művek díjazására több minit félmillió forint áll rendelkezésre. Részletes felvilágosításit az MTESZ Szákértő Iroda nyújt, itt ve­hetők át a nevezési lapok is. A kereskedők és a kisipa­rosok többsége becsülettel és a lakossági érdekek szem előtt tartásával dolgozik. Hogy a kivételek, vagyis a kisebb-nagyobb szabályta­lanságot elkövetők ’ száma mégsem kevés, azt jól pél­dázta a Kaposváron és kör­nyékén végzett árellenőrzés tapasztalatait összefoglaló előterjesztés, amelyről teg­nap tanácskozott a városi tanács végrehajtó bizottsá­ga. Az árellenőrzés tapaszta­latait legutóbb öt évvel ez­előtt tárgyalta a végrehajtó bizottság. Azóta az új vál­lalkozási formák — többek között a gazdasági munka- közösségek — kibontakozá­sával egyre nagyobb fel­adatot kell megoldani az ár- ellenőrzéssel foglalkozó szakembereknek. Tevékenységük korszerű­sítésére a múlt év január­jától átszervezett államigaz­gatás adott lehetőséget. Kaposvár városkörnyéké­hez 18 községi tanács és 72 település tartozik. Szüksé­gessé vált egy árcsoport lét­rehozása, amely 1984. júliu". 1-el alakult. A múlt év ellenőrzéseinek tapasztalatai szerint a kis­üzemi termelőik még min­dig hiányosan ismerik, il­letve használják a rájuk vonatkozó rendelkezéseket. Árvetéskészítési kötelezett­ségüknek többen nem tet­tek eleget, anyagbeszerzési bizonylataikat csak részben őrizték meg. A leggyakoribb termékek és szolgáltatások díját sokan nem függesz­tették ki. Az ellenőröknek sok esetben kellett a hiá­nyos csomagolások és a mérleg pontatlansága miatt eljárniuk. A maigiánvendég- látóknál például az étel­ital árjegyzék kifüggesztésé­nek, az osztályba sorolás feltüntetésének hiánya sze­repelt a jellemző szabályta­lanságok között. A magán- kereskedőknél az árak fel­tűntetésében, a haszonkul- csok aránytalanul magas megállapításában, a pontat­lan mérésben és számlázás­ban állapították meg a leg­több hiányosságot. Az új elszámolási formá­ban vaíó tájékozatlanság az építőiparban volt a legjel­lemzőbb. A megrendelőket többen pontatlan számolás­sal károsították meg, anyag­beszerzési bizonylatot is csak kevesen tudtak felmu­tatni. Nemcsak számát, hanem gyakoriságát tekintve is ke­vésnek ítélték meg az ellen­őrzéseket a vb tagjai. A kü­lönböző hiányosságok miatt 74 személy ellen szabálysér­tési feljelentést tettek, 216- ot pedig figyelmeztetésben részesítettek az árellenőrök. A tervezett 832 ellenőrzés helyett 919-et folytattak le. Ennek ellenére még min­dig csak a harmadát vizs­gálták a hatáskörükbe és ellenőrzésük alá tartozók­nak. Ez azt jelenti, hogy minden harmadik évben van csak lehetőségük ugyanan­nak a személynek az ellen­őrzésére.

Next

/
Thumbnails
Contents