Somogyi Néplap, 1985. március (41. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-07 / 55. szám

2 Somogyi Néplap 1985. március 7., csütörtök Gondra gond a fagyok miatt Téli körkép Romániából Romániában rég nem volt olyan hosszú és kemény tél, mint idén, amikor a minden­napi életben, a munkában ennyii megpróbáltatást kellett elszenvedniük az emberek­nek. Január óta tart a fagy; mínusz 38,2 fokot mértek Csíkban. Mindennaposak voltak a mínusz 40 fok kö­rüli hidegek is, és az ener­giaellátás óriási gondot okoz mind a mai napig. A tél az utóbbi években mindig ne­héz volt; tavaly már nagyon szigorú korlátozásokat lép­tettek életbe, de az idei gon­dok miinden eddigi elképze­lést „felülmúltak”. Állandó kérdés a beszélgetésekben; „Hány fok van nálatok?” A gázszolgáltatás, az ener­giaellátás, a távfűtés és az áramszolgáltatás ezekben a hetekben óriási problémát okozott, s mint az RKP KB PVB is miegál lapította: a tél a termelésben is súlyos ne­hézségeket támasztott. A po­litikai végrehajtó bizottság eddig három ülésén foglal­kozott a téli problémákkal. Január elején vezették be a rendkívüli műsaakrendet, amelynek alapján számos üzemben korlátozták a ter­melést, sók üzemrész pedig leállt. Január végén a po­litikai végrehajtó bizottság ismét foglalkozott az ener­giamérleggel, s ékkor már a kapacitások százszázalékos kihasználását sürgette. Most, március 3-án a testület azt sürgette, hogy haladéktala­nul lássanak hozzá a le­maradások pótlásához, a tervelőirányzatok maradékta­lan megvalósításához. Egyelőre még nem közöl­ték, hogy mekkorák a vesz­teségek, de bizonyos, hogy a termeléskiesés tetemes. A januári és februári fagyban a külszíni bányákban nem­igen tudták a - tervezett mennyiséget kitermelni, emiatt az erőműveikben sem tudták működtetni az összes áramfejlesztő b erendezés t; sók helyen a rossz minőségű szén miatt meghibásoditak az erőművek gépei. Az energia­szolgáltatás ingadozásai, ki­maradásai természetesen nagy veszteségeket akoztak a termelésben, s többször még az exporttermelés is csök­kent. A politikai végrehajtó bi­zottság legutóbb az ütemes termelés kialakítását szorgal­mazta, főként az exportáló ágazatokban tartják elsőren­dű fontosságúnak a tervek teljesítését. Az energia tehát minden eddiginél fontosabbá vált Romániában. A közel-keleti kőolajimport lehetőségeinek beszűkülése óta Románia egyre jobban épít a Szovjet­unióból származó kőolajra. Ám a leglényegesebb — ahogy ezt az RKP KB PVB is hangsúlyozta — a belső tartalékok mind jobb feltá­rása. Az energia nagyon drá­gává vált, s ezt egyre jobban érzik az egyéni fogyasztók. Szinte mindenki arra kény­szerült, hogy kiegészítse vagy pótolja a távfűtést, a köz­ponti fűtést 'mindenféle elektromos melegítővel. Ezt persze külön meg kell fizet­ni, amellett, hogy téríteni kell a rendes távfűtési díjat is. Persze volt megtakarítás is a családi költségvetések­ben: január óta tilos a ma­gánautók használata, tehát nincs benziniköltség. B. VY'alkó György Bukarest. Az elegáns gépkocsik gyors tempóban suhantak el Űj- Delhi széles, pálmákkal öve- zétt sugárútján, a Rajpathon, s egymás után kanyarodtak a Parlament fellobogózott épülete elé. Az út mentén, csakúgy, minit a város több más, az előkelő vendégek ál­tal érintett körzetében útle­zárásokkal tisztították meg a máskor oly zsúfolt, teher­autókkal és ökröskordékkal egyaránt teli utcákat. Hiába, az indiai fővárosiban az el­múlt hónapokban érthetően hozzá kellett szokni a biz­tonsági intézkedések megszi­gorításához ... A delhi deklaráció Január végén ugyancsak tekintélyes vendégek gyűl­tek össze Üj-Delhiben: az Indiai főváros adott otthont a nukleáris leszerelés érde­kében síkriaszáUó, úgyneve­zett „Hatok” újabb csúcsér­tekezletének. A konferencián az állam- és kormányfők is­mét kezdeményezéseket fo­gadtak el az egyre fenyege­tőbb fegyverkezési hajsza, mindenekelőtt a minden határon túllépő atomfegy­verkezés továbbvitelé­nek megakadályozására. Nyilatkozatuk, a világsaj­tóban hamar „delhi dek­laráció” néven ismertté vált manifesztum nemcsak a fegyverzetkorlátozási megbe­szélések hatékony.áhbá tóté1 le és az atomfegyver mentes övezetek kliiaílakítása érdeké­ben szállt síkra, bainem a fegyverzetcsökkentést és táv­latilag a leszerelést is sür­gette. A „Hatok” csúcsértekezlete e Világpolitikai jelentőségű dokumentum elfogadása mel­lett még egy szempontból elsőrendű fontosságú volt az Űj-Delhiben összegyűlt sok száz újságíró, s közvetve persze minden külpolitikai megfigyelő, Indiával foglal­kozó szakértő számára. Ez volt ugyanis az első olyan alkalom (legalábbis ha elte­kintünk az Indira Gandhi temetésén folytatott, s óha­tatlanul korlátozott hatókörű eszmecseréktől), amelyen Radzsliv Gandhi — mint a föld második legnépesebb ál­lamának beiktatott kor­mányfője — a nemzetközi diplomácia színipadára s így közvetlenül a világközvéle­mény elié lépett. Ezért érthe­tő, hogy a zárt ajtók mö­gött tarltott tárgyalások után a sajtó képviselői messze­menően kihasználták a vá­ratlan sajtókonferenciát és a fegyverlke zéselilen es témákon kívül általános külpolitikai KB-titkárok tanácskozása pesti pártbizottság első tit­kára és Gál Lászó, a SZOT titkára. Kapalyj László egyebek között elmondta, hogy az ipar az elmúlt négy évben az alapvető gazdaságpolitikai célokat elérte, eközben azonban kedvezőtlen gazda­sági folyamatok is kibonta­koztak. A termelés 9 száza­lékkal nőtt, de az egyes ágazatok fejlődésében erős a differenciálódás. összességében az iparvál­lalatok múlt évi nyeresége 13 százalékkal meghaladta az előző évit; a bányászat­ban és a könnyűiparban csökkent, a villamosenergia- iparban, a kohászatban és Moszkvában szerdán meg­tartották a szocialista orszá­gok kommunista és munkás­pártjai propaganda és ideo­lógiai kérdésekkel foglalko­zó központi bizottsági titká­rainak tanácskozását. A tanácskozáson Mihail Gorbacsov, az SZKP KB PB tagja, a KB titkára mon­dott megnyitó beszédet. A tanácskozáson részt vetít a Magyar Szocialista Mun­káspárt részéről Óvári Mik­lós, a Politikai Bizottság tag­ja, a KB titkára. A résztvevők véleménycse­rét folytattak az ideológiai, valamint a tájékoztató és propagandamunka időszerű kérdéseiről, mindenekelőtt a fasiszta Németország és a militarista Japán fölött ara­tott győzelem közelgő 40. év- fordullójával összefüggésben. A tanácskozás baráti lég- ködben, a megvitatott kérdé­sekben tanúsított egység je­gyében zajlatit le. Külpolitikai körkép A konferencia második napja Változatlan alapelvek Milyen összkép tükröződik hát az indiai fővárosban? Hogy ítélik meg 1985 elején szűkebb és tágabb környeze­tük eseményeit? Nos, kiin­dulópontként minden bizony­nyal az el nem kötelezettség hangsúlyozása adódik, ami eílső számú alapelvként az ország szinte teljes nemzet­közi szereplését meghatároz­za. Maga, Radzsiv Gandhi ezt így fejtette ksi: „Olyan következetes külpolitikai vo­nalvezetést örököltünk, amely nemzeti érdekeinket szolgálja. Mindig is hittünk és hiszünk a béke ás a fej­lődés ügyének szolgálatá­ban ... Baráti kapcsolatokra törekszünk az összes állam­mal, El nem kötelezett po­litikánk töretlen és megvál­toztathatatlan ...” Más kérdésékben ugyanak­kor a kormányfő sókkal ki­élezettebb hangot volt kény­telen megütni, mindenekelőtt a Pakisztánhoz fűződő vi­szonnyal 'kapcsolatban. (E két ország 1947, vagyis füg­getlenné válása óta három ízben vívott háborút egy­mással.) Itt kért tényező okoz elsősorban súrlódásokat: egy­részt az a meggyőződés, hogy Iszlámábád támogatja a pandzsábi szélsőséges, el­szakadásért küzdő saiklh cso­portokat; másrészt a pakisz­táni fegyvervásárlások ma­gas szintje és az ország nuk­leáris ambíciói. Az elmúlt hetekben elő­térbe került másik vitatott kérdés a Sri Lankával fenn­álló kapcsolatrendszer volt. KLnntartóZkodásom heteiben szinte naponta jelenitek meg új, egyre forróbb han­gú jelentések az Indiától megértéséhez tudni kell, hogy a Sri Lankán kisebb­ségben élő, autonómiáért harcoló tamil népesség etni­kailag azonos eredetű az In­diában élő sok miilliós ta­mil lakossággal.) Üj-Delhi a szigetországban uralkodó válság megoldását minden­esetre tárgyalások útján kép­zeli el. Párhuzamos útitervek Fontossága miatt feltétle­nül külön kéül tárgyalni In­dia és a nagyhatalmak vi­szonyát, már csak azért s, mert. Indira Gandhi halála után megszaporodtak a fel­tételezések, hogy (párhuza­mosan a gazdasági elmara­dottság leküzdését erőtelje­sebben szorgalmazó, a kor­szerű. ipairágák, technológiák fejlesztését pántoló Radzsiv hatalomra kerülésével (eset­leg sor kerülhet valamifaj­ta „fordulatra” az Egyesült Államok irányában. Az új kormányfő eddigi megnyilat­kozásai semmiképp nem tá­masztják alá ezt a találga­tást. Annál több a jele, hogy az Üj-Delhiit és Moszkvát összekötő, hagyományosan jó viszony jelentőségét továbbra is elismerik. Végül néhány szót megér­demel a Kínával fenntartott viszony is. E két ország szin­tén szomszédos, és a hat­vanas évek elején történt háborús cselekmények óta — Pakisztánhoz hasonlóan — lezáratlan területi ellentetek árnyékolják be kapcsolatai­kat. Az mindenesetre leszö­gezhető, hogy Indiát a jó szándék és a békés megol­dások pártolása vezérli. Szegő Gábor (Folytatjuk.) jaikhan megegyeznek a nép- gazdasági tervvel, de a vállalati elgondolások több területen elmaradnak a szá­mítottól. Különösen egyes gépipari és könnyűipari vál­lalatok terveztek a vártnál jóval alacsonyabb exportot, s ez azért is érdemel külön figyelmet, mert közülük több üzem tavayi exportkö­telezettségeit sem teljesítet­te. s azok pótlása még hát­ra van. Ugyanakkor a bel­földi szállítások várhatóan kielégítik a hazai iparcikk­igényeket; általában javul maid a kínálat, de néhány tartós fogyasztási cikkből továbbra sem lesz elegendő az üzletekben. Kapolyi László ezután ar­ról szólt, hogy az iparvál­lalatok jó része már bekap­csolódott az új keresetsza­bályozási rendszerbe, s a vállalatok mozgásterét nö­velheti az is, hogy ezentúl rövid lejáratú kereskedelmi hitelt, illetőleg előleget ad­hatnak egymásnak a vásár­láskor. Megkezdődött az új vállalatirányítási formák kiépítése, az iparvállalatok 60 százalékában a jövő év végéig vállalati tanácsok alakulnak. A miniszter végül arról szólt, hogy a következő évekre szólóan töibb iparfej­lesztési javaslat is készült, eddig mintegy 270 vállalat, intézmény . véleményezte ezeket. Az ipari miniszter beszé­de után több vállalat veze­tője mondta el véleményét az ágazat helyzetéről, ten­nivalóiról. Az iparvállalati igazgatók értekezlete Kapolyi László zárszavával ért véget. (Folytatás az 1. oldalról) delmi Kamara elnöke, Mé­száros Vilmos, az OKISZ elnökhelyettese; ott voltak az ágazati szakszervezetek főtitkárai, valamint az irá­nyító szervek képviselői. Délután a Budapest kong­resszusi központban az ipar- vállalatok vezetői igazgatói értekezleten vitatták meg az idei év legfontosabb terv- feladatait, és egyúttal érté­kelték a VI. ötéves terv ed­dig élteit időszakának ered­ményeit. A tanácskozáson megjelent Maróthy László. az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja, a Miniszter­tanács elnökhelyettese, Bal­lal Lászó, a Központi Bi­zottság gazdaságpolitikai osztályának vezetője, Grósz Károly, a KB tagja, a buda­töfob gépipari ágazatiban emelkedett. 1984-ben 9 alap- hiányot) vállalat pénzügyi problémáit sikerült véglege­sen rendezni, további 16 gyár gondját csak átmene­tileg enyhítették a központi intézkedések. Hét iparvál­lalat összesen mintegy 900 millió forintnyi veszteséggel zárta az évet. Az idén az ipar termelése mintegy 3 százalékkal kell hogy növekedjen, az export pedig ennél két-két és fél­szer nagyobb mértékben. A múlt évinél 3 százalékkal nagyobb beruházási lehető­ségekkel a technikai fejlő­dés és a versenyképesség fokozását kell elérni. A minisztérium áttekin­tette a vállalati tervprog- ramokat, amelyek főbb cél­A tanácskozás résztvevőinek egy csoportja KAPOSVÁRON, A VÁROSI SPORTCSARNOKBAN 1985. március 12-én 19 órakor O M E G A-koncert Jegyek a jegyirodában kaphatók. Kaposvár, Május 1. u. 8. Telefon; 11-103. (73234) kérdések sorát szögezték a fialtál miniszterelnölknek. Az ott hallottak és számos más. indiai pártvezetőkkel folytatott beszélgetés alap­ján viszonylag egyszerű a hatalmas dél-ázsiai állam külpolitikái irányvonalának áttekintése. A körkép felvá­zolását két tény is megköny- nyíti: a korábbi vonalveze­tés folyamatosságának ígére.- te és figyelemre méltó az is, hogy a tucatnyi, nemegyszer igen heves csatározásba bo­nyolódó indiai párt program­jában talán, a külpolitika az egyetlen olyan terület, ahol többé-kevésbé egyetértés unálkodik. Nekem sem ákadí egyetlen olyan beszélgető- partnerem sem, aki ne emel­te volna ki: alapvető diplo­máciái kérdésékben nincs vitájuk a kormányzattal. délre fekvő szigetországban, az egykori Ceylonban zajló polgárháborús jellegű össze­csapásokról, a tamil és szin- galéz ellentétek kiéleződésé­nek tragikus eseményeiről, illetve a két ország viszo­nyának romlásáról. Kisebb­fajta vihart kavartak pél­dául egyes indiai halászha- jők feltartóztatásáról, sze­mélyzetük megtámadásáról szóló hírek. (Az összefüggés A munkaerő olcsó... Felső képünkön jelleg­zetes életkép Bombay- ből. Alapvető gond a demográfiai robbanás. Alsó képünkön: csa­ládtervezési előadás asz- szonyoknak. INDIA 1985

Next

/
Thumbnails
Contents