Somogyi Néplap, 1985. március (41. évfolyam, 50-75. szám)
1985-03-23 / 69. szám
1985. március 23., szombat Somogyi Néplap 3 A XIII. kongresszus küldötteinek készült előzetes jelentés rövid ismertetése Az MSZMP Központi Bizottságának előzetes jelentése a XIII. kongresszus küldötteinek című dokumentum nyolc fejezetben adatokat és tényeket ismertet a két kongresszus közötti pártmunka és társadalmi élet áttekintésének megkönnyítésére. Az I. fejezet a Központi Bizottság tevékenységéről szól. A testület a XII. kongresszustól ez év március 1- ig 23 ülést tartott. Tanácskozásain rendszeresen foglalkozott a nemzetközi helyzet, a gazdaságpolitika, az állami élet, a belpolitika, a párt belső élete és a társadalmi élet időszerű kérdéseivel. A Politikai Bizottság és a Titkárság tagjai öt év alatt összesen 810 munkalátogatást tettek Budapesten és a megyékben, a Központi Bizottság tagjai pedig rendszeresen részt vettek különféle párt-rendezvényeken. A párt tevékenységének néhány területét ismertető II. fejezet élén az a közlés áll, hogy a párt taglétszáma 1985. január 1-én 870 992 volt, öt év alatt 59 159-cel (7,3 százalékkal) nőtt. A párttagság több mint 25 000 alapszervezetben tevékenykedik. A párt propagandamunkájának fontos feladata', hogy a jelenlegi tanévben a pártoktatásban 684 373-an vesznek részt, közöttük 371 721 a párttag. A XII. kongresszus óta a párt 10 jelentős országos elméleti tanácskozást rendezett, a Politikai Akadémián pedig öt év alatt 11 előadás hangzott el. Az agitációs tevékenység jól bevált eszközei közé tartoznak a politikai vitakörök; a pártszervezetekben jelenleg több minit 9000 ilyen kör működik, összesen 158 ezer résztvevővel. A Népszabadság és a megyei pártlapok együttesen naponta csaknem 2 millió példányban jutnak el az olvasókhoz. A fejezet — a pártintéz- mények munkájának számbavétele után — a párt nemzetközi tevékenységének áttekintésével zárul. Az MSZMP képviselői a XII. kongresszus óta 85 kommunista, illetve marxista—leninista párt küldötteivel 429 alkalommal folytattak magas szintű tárgyalásokat. Tovább szélesedtek az MSZMP kapcsolatai a nemzeti felszabadítási mozgalmakkal és más haladó szervezetekkel, a szocialista, szociáldemokrata és más pártokkal. A társadalmi fejlődésről szóló III. fejezet közli, hogy az ország népessége az 1980. évi 10 millió 710 ezer főről 1985. január 1-ig 10 millió 658 ezer főre csökkent, a születésék számának visszaesése és a halálozási arány növekedése miatt. Az aktív keresők száma az utóbbi négy év alatt 95 ezerrel, az eltartottaké 155 ezerrel csökkent, az inaktív keresőké 193 ezerrel nőtt. A munkásosztályhoz 1985 elején 2 millió 731 ezer fő, az aktív keresők 55,5 százaléka tartozott, kevesebb mint 1980-ban. A munkásosztályhoz tartozók 46 százaléka falvakban él. A szövetkezeti parasztság számának és arányának korábban tapasztalt csökkenése 1980 után nem folytatódott. A szellemi foglalkozásúak száma mérsékelten tovább nőtt. A kisárutermelők, kiskereskedők szánna némileg Az Előzetes jelentés szövegét a Népszabadság mai száma teljes terjedelmében közli. növekedett, de arányuk továbbra sem jelentős (az aktív keresők 4,2 százaléka). E- fejezet befejező része a társadalmi szervezetekkel és mozgalmakkal foglalkozik, ismerteti többek között a szakszervezetek, a KISZ, a Hazafias Népfront, az Országos Béketanács, a Nőtanács, az MSZBT és a szövetkezeti mozgalom tevékenységének fő jellemzőit és eredményeit. A munkamozgalmakról szólva közli, hogy a mostani kongresszusi és felszabadulási versenyben a dolgozók nagy többsége tett felajánlást; a 132 ezer szocialista és munkabrigádban több mint 1,6 millió munkás, mezőgazdasági dolgozó és értelmiségi tevékenykedik, az újító- és feltaláló mozgalomban pedig évente átlagosan 215 ezer dolgozó vesz részt. A IV. fejezet a „Népképviselet, közigazgatós, fegyveres erők és testületek, törvényesség” címet viseli. Közli, hogy az 1980. évi választások alkalmával a lakosság 59 270 helyi tanácstagot és 352 országgyűlési képviselőt választott meg. A jelentés méltatja az országgyűlés, az Elnöki Tanács, a Minisztertanács, a tanácsok és a népi ellenőrzés sokrétű és eredményes tevékenységét, majd megállapítja, hogy hazánk védelmi képessége a követelményeknek megfelelően fejlődött, országunkban a közrend és a közbiztonság szilárd. 8.4 százalékkal nőtt ci nemzet A gazdasági építőmumká- ról tájékoztató V. fejezet rámutat, hogy a népgazdaság a XII. kongresszus határozatában megjelölt gazdaság- politikai irányvonalnak megfelelően fejlődött. A fő célok — a feltételezettnél nehezebb világgazdasági feltételek mellett is — a tervezetthez közelálló mértékben megvalósulnak. A nemzeti jövedelem az utóbbi négy évben együttesen 8.4 százalékkal nőtt, belföldi felhasználása pedig valamivel több mint 3 százalékkal csökkent, s megszűnt a nemzeti jövedelem termelése és a belföldi felhasználás között korábban kialakult jelentős egyensúlyhiány. Az ország eladósodása megállt, az adósságállomány valamelyest csökkent. A szocialista szervek beruházásainak volumene 1984-ben 19 százalékkal kisebb volt az 1980. évinél. A fejlesztési forrásokat — főként az utóbbi két évben — nagyobbrészt a folyamatban levő beruházások befejezésére fordították. A gazdálkodás 'hatékonysága nőtt ugyan, de a lehetségesnél és szükségesnél kevésbé. Az utóbbi négy évben a kiviteli árak 15 százalékos növekedése a behozatali árak 25 százalékos emelkedését csak részben ellensúlyozta, így a külkereskedelmi cserearányók 7,5 százalékkal romlottak. A népgazdaság energia- és anyagellátása alapvetően kiegyensúlyozott volt. Az ipari termelés 1980 óta — a kisszervezetek termelésével együtt — évi átlagban mintegy 2,5 százalékkal nőtt. A termelés 91,7 százalékát az állami, 5,6 százalékát a szövetkezeti ipar, 1,4 százalékát a magánkisipar, 1,3 százalékát a különféle, újabban alakult kisszervezetek adják. Az iparon kívüli népgazdasági ágakban (elsősorban a mezőgazdaságban) végzett ipari .tevékenység meghaladta az összes ipari termelés egyti- zedét. A VI. ötéves terv első négy évében a mezőgazdasági termelés számottevően emelkedett. 12,4 százalékkal haladta meg az 1976—1980. évek átlagát. A mezőgazdasági termékek 65 százalékát nagyüzemekben, 35 százalékát háztáji és kisegítő gazdaságokban állították elő. A mezőgazdasági és az élelmiszeripari termékek exportja 36 százalékkal nőtt. Megőriztük az ellátás színvonalát Szélesítettük külgazdasági kapcsolatainkat. Külkereskedelmi forgalmunk nagyobb hányadát, 53 százalékát a szocialista országokkal, ennek több mint felét a Szovjetunióval bonyolítottuk le. Kapcsolatainkban meghatározó szerepet játszanak a KGST tagországai. A fejlett tőkés országokra jut külkereskedelmi forgalmunk egyhanmada, a fejlődő országokra 11-12 százaléka. Az „Életszínvonal, szociálpolitika” című VI. fejezet megállapítja: a teljes foglalkoztatottság — amely a létbiztonság alapfeltétele — változatlanul érvényesült. A lakosság összes jövedelme (a munkajövedelmek, valamint nyugdíjak, társadalmi juttatások együtt) az elmúlt négy évben mintegy 37 százalékkal nőtt. A fogyasztói árak 30 százalékkal emelkedtek. így a lakosság egy főre jutó reáljövedelme átlagosan négy év alatt 5,8 százalékkal nőtt. A társadalom egyes csoportjainak reáljövedelme csökkent. Az alapvető társadalmi rétegek jövedelemszintje közeledett. egymáshoz. a munkásosztály és a parasztság egy főre jutó átlagos jövedelme — az 1982. évi fölmérés szerint — lényegében azonos. A nyugdíjak, társadalmi juttatások összességükben a munkajövedelmeknél gyorsabban növekedtek, arányuk a lakosság jövedelmében 1984-ben 33—34 százalék volt. A nyugdíjasok és járadékosok száma 1985 elején megközelítette a 2,3 millió főt, a részükre kifizetett összeg havi átlaga az 1980. évi 2267 forintról 1984- ben 3110 forintra nőtt. A legialacsonyabb (2000 forint alatti) nyugdíjaik reálértéke — az évi automatikus nyugdíj emeLósek és az áremelésekhez kapcsolódó intézkedések hatására — emelkedett, az átlagos és annál magasabb nyugdíjaké viszont csökkent. A nyugdíj a nyugdíjasok összes jövedelmének háromnegyede. A természetbeni társadalmi juttatások szerepe a lakosság jövedelmében valamelyest nőtt. Egyharmad részük az egészségügyi és szociális ellátást, 40 százalékuk az oktatást, a többi a kulturális. a sport- és az üdülési célokat szolgálta. A lakosság egy főre jutó fogyasztása az utóbbi négy évben megközelítőleg 6 százalékkal növekedett (a hatodik ötéves terv a fogyasztás 7—9 százalékos emelkedésével számolt). A lakossági vásárlóerő és a fogyasztói árualapok egyensúlyát, az ellátás színvonalát a nehezebb külgazdasági feltételek ellenére alapvetően sikerült megőrizni, de a növekvő fogyasztói igények és a differenciálódó kereslet kielégítése csak részben valósult meg. Az utóbbi négy évben a XII. kongresszus határozatában és az ötéves népgazdasági tervben elfogadott cél-ókkal összhangban 297 ezer lakás épült. Az egészségügyi és szociális ellátás fő mutatói javultak. A jelentés VII. fejezetében a tudomány, az oktatás, a közművelődés, a művészetek fontos és érdekes, adatai olvashatók. Hazánkban 1983- ban a tudományos kutatóhelyeken 78 000 fő dolgozott. A társadalom 1983-ban a kutatásra és fejlesztésre 23,5 milliárd forintot fordított. Az állami oktatási intézményekben — az óvodákat is beleértve — 1984ben összesen 2,4 millióan tanultak. Az országban jelenleg 10 010 közművelődési könyvtár működik. A művelődési otthonok száma 1983-ban 2524 volt. Az egyesületekben 294 ezer igazolt sportoló versenyez. 130 országgá A dokumentum VIII. fejezete — „Külpolitika, nemzetközi kapcsolatok” címmel — ismertetést ad a Varsói Szerződés tagállamainak 1980 óta lezajlott fontosabb tanácskozásairól, valamint a KGST-együttmű- ködés fejlődéséről. A fejezet ezután kétoldalú államközi kapcsilataink alakulásáról tájékoztatva egyebek között szól arról, hogy 1980 óta azoknak az országoknak száma, amelyekkel hazánk diplomáciai kapcsolatot' tart fenn, 126- ról 130-ra emelkedett. Országunk csaknem ezer kormányszintű és nem kormányközi nemzetközi szervezet munkájában vesz részt. Hazánk 1984-ben 74 országgal működött együtt kormányközi kulturális és tudományos egyezmény, munkaterv vagy más megállapodás alapján. A dokumentum befejezésül felsorolja azt az 1980 óta lezajlott csaknem 30 legjelentősebb nemzetközi konferenciát, amelyen a magyar társadalmi szervezetek és mozgalmak is részt vettek. Korszerűsítés Néhány évvel ezelőtt úgy tetszett: a téglaipar sorvadása megállíthatatlan. Ámde azóta alapvetően megváltozott a helyzet. A téglaiparnak fejlődnie kell, mivel a panelre, betonra alapozott programok lelassultak, ugyanakikor a téglát igénylő családilház-építési és város- rekonstrukciós munkák ugrásszerűen megnövekedtek. A Somogy—Zala megyei Tégla- és Cserépipani Vállalat is igyekszik megfordítani a szekeret. Zaccomer János, a vállalat igazgatója mondta: — Jó néhány negatív folyamatot sikerült megállítanunk. A legfontosabb eredmény: a munkaidő és a valóban munkával töltött idő mind közelebb kerül egymáshoz. Több a munka, több a tégla ... Grafikonok igazolják, hogy 1981 óta a vállalatnál fölfelé megy a „lift”. A cég termelési értéke 414 millió forintról 464 mállóra nőtt, nyeresége 47,5 millióról 48 millió forintra emelkedett. Ezek az 1981-et és 1984-et összevető adatok „tiszták”, nem tartalmazzák az áremelkedést. Négy év alatt 223 millió darabról 243 millióra nőtt az összes termelés, a vállalat létszáma 1500-ról 1400-ra csökkent. így az egy dolgozóra jutó termelési érték 276 000 forintról 380 000 forintra nőtt. Nem kell több bizonyíték: a vállalat jobban, hatékonyabban dolgozik, mint néhány évvel ezelőtt. — Hogyan lehet folytatni fezt a fejlődést? — kérdeztük Szerecz László főmérnöktől. — A mennyiségi növekedés nem lesz ilyen gyors. Mai teljesítőképességünknek körülbelül a csúcsán vagyunk. Az alagú tkemencés gyárakban a karbantartás idejét a lehető legrövidebbre csökkentettük, van több olyan gyárunk — például a balatonszentgyörgyi —, amelyik folyamatos üzemben dolgozik. Egy mérsékeltebben növekvő tenmelésmeny- nyiségre számítunk úgy, hogy közben a minőség lényegesen javul, és a termelés a mainál gazdaságosabb lesz. — Tizenöt gyárunkból tíz még minidig hagyományos üzem, nehéz fizika munkával, elavult gyártási módszerrel. Ennek elenére bizakodóak ? — A hagyományos gyárakban is gépesítettünk mindent, amit lehet. Ezekben az üzemekben a nehéz fizikai munkát még nem sikerüli teljesen megszüntetni, de egyre kevesebb az emberfölötti erőfeszítést kívánó munkahely. Tabán az idén termelni kezd az új automata téglagyár. Néhány éven belül megszűnik a bőszónfai, a kaposmérői és a kaposszer- dahelyi öreg gyár, helyettük a simonfai új téglagyárat építjük föl a következő ötéves tervben. A hagyományos gyárakban is folytatjuk a gépesítést. A következő ötéves tervben évente egy-egy rekonstrukciót terveznek a téglások. Szívós, következetes munka lesz ez. A munikáslétszám az idén is lassan növekszik. A belépők között sok olyan ember van, aki régi téglás, csak néhány éve elhagyta a szakmáját. Tudják, hogy hova mennék vissza ... Luithárl Péter Á HÉT SOMOGYI KRÓNIKÁM Kíváncsian lestük, hogy Sándor, József, Benedek, meghozza-e a melegeit? A meteorológiai tavasz első napján hidleg érkezett. A hét második felére a mezőgazdászok fölléllegezhették, amint szárad a föld, kezdődhet a tavaszi vetés. A fóliák alatt pedig kelnek a magok. Hiánycikk a fólia panaszolták a termelők. A kaposvári Agroker osztályvezetője elmondta: még decemberiben fölmérték az igényeket, de a Tiszai Vegyi Kombinát nem tudta leszállítani a szükséges ötszáz tonnát. Különösen azokban a termelőszövetkezetekben sürgették, a fóliáit, ahol tavaly jégkár pusztított. A településfej lesztésá terveikről társadalmi vitát rendezett a Hazafias Népfront és az SZMT. Egy megállapítás a tervekből: a város és a falu arányos fejlesztését szolgálják a tervek. Az eddiginél csaknem tíz százalékkal több fejlesztés jut a megye falvainak, mint korábban. A balatoni településeknél figyelembe kell venni a nyári idényben sokszorosára megnövekedő iélekszámot — ezzel is számol a fejlesztési terv. A fiatalok lakásgondjának enyhítése fontos társadalmi feladat. Az Országos Takarékpénztár kedvezményes hitellel segíti őket. Somogybán a húszmillió forintos támogatásból csaknem tizenkétmilliót a megyeszékhelyen lakók vehetnek igénybe, ezt osztják el száztízsnhét család között. A hitelkedvezményre hároméves megyei programot dolgoztak ki, az alacsony jövedelműek tehát továbbra is számíthatnak a támogatásra. Egy szenzációs sportesemény is a hét krónikájába tartozik, igaz, nem somogyi sikerről, hanem a Videoton ragyogó győzelméről beszéltek a sportrajongók szerdán estétől: a fehérvári csapat, nagy küzdelem árán megverte a Manchester United csapatát. Remek játék volt! A közelgő ünnepekre fölkészült a kereskedelem. Az április elsejével kezdődő héten a húsipar háromezaröt- száz-négyezer tonna sertéshúst, hétszáz tonna marhahúst és mintegy ezernyolcszáz—ezerikilencszáz tonna • húskészítményt szállít a boltokba. Ez a mennyiség a szövetkezetekből beszerzett termékekkel együtt várhatóan elegendő lesz. A füstölt húsok árusítását már országszerte megkezdték. A hagyományos húsvéti termékekből mintegy háram-ezer- háromszáz tonna kerül a boltokba — azaz több, mint tavaly. A Tanácsköztársaság évfordulójára emlékezett az ország csütörtökön. Kaposváron, a hagyományokhoz híven, ünnepséget rendeztek Laitinca Sándor szobránál, a hősökre emlékezve a hála virágait vitték a Nádasdi- erdőbe, az emlékműhöz a fiatalok. Ünnepi KlSZ-taggyűlése- ken vették át a nagyatádi és a fonyódi fiatalok s megérdemelt elismerésként a KISZ KB vándorzászlaját. A hét végén1 fokozott figyelemmel várják szerte az országban a jövő hét elején kezdődő pártkongresszust, mely számot ad a XII. kongresszus óta eltelt időszak eredményeiről, s kijelöli a következő évek feladatait. Horányi Barna
