Somogyi Néplap, 1985. március (41. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-20 / 66. szám

2 Somogyi Néplap 1985. március 20., szerda Grisa Filipov Moszkvában Szovjet—bolgár tárgyalások Űjabb ülés Genfben A Genfben egy hete el­kezdődött, az atom- és űr­fegyverzettel foglalkozó szovjet—amerikai tárgyalá­sok újabb teljes ülésére ke­rült sor tegnap délelőtt a szovjet ENSZ-misszió épüle­tében. A megbeszélésen megvitatták, miként lehetne elindítani az érdemi vitát munkacsoportok keretében. Szokolov— Raul Castro találkozó Szergej Szokolov, a Szov­jetunió marsall ja, honvédel­mi miniszter tegnap Moszk­vában találkozott Raiul Cast­ro Ruzzal, a Kubai Kommu­nista Párt KB mósodtitkárá- vai, az államtanács és a mi­nisztertanács elnökhelyette­sével, a kubai forradalmi fegyveres erők miniszteré­vel A szívélyes, baráti légkö­rű eszmecsere során a közös érdeklődésre számot tartó kérdésekről cseréltek véle­ményt. A megbeszélések résztvevőiekén t szovjet rés z - ről jelen volt Szergej Ahro- mejev, a Szovjetunió mar­sall ja. Nyikolaj Tyihonov az SZKP KB Politikai Bizott­sága tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnöke tegnap Moszkvában tárgyalt Grisa Füipovval, a BKP KB Politikai Bizottsága tagjá­val, a Bolgár Népköztársa­ság miniszterelnökével. A találkozón elégedetten álla­pították meg, hogy a szov­jet—bolgár kapcsolatok ered­ményesen és dinamikusan fejlődnek, jól szolgálják a két nép és a szocialista kö­zösség érdekeit. A két ország közötti gaz­dasági és tudományos-mű­szaki együttműködés széle­sítésének és tökéletesítésé­nek lehetőségeit áttekinve nagy figyelmet fordítottak az együttműködés hatékony­ságának növelésére. Fontos­nak nevezték, hogy maximá­lisan kihasználják a nemzet­közi szocialista munkameg­osztás nyújtotta lehetősége­ket, amelyek a gazdaságpoli­tikai egyeztetésében, a két ország gazdasági integráció­jának elmélyítését szolgáló stratégia közös kidolgozásá­ban rejlik. Elkészült a Szov­jetunió és Bulgária kéteze­rig szóló gazdasági és tudo­mányos-műszaki együttmű­ködési programja. Jóváhagy­ták a két ország népgazdasá­gi tervezéssel foglalkozó szerveinek az 1986—1990 kö­zötti népgazdasági tervek koordinálása terén végzett tevékenységét. Nemzetközi kérdésekről folytatott eszmecseréjük megerősítette a Szovjetunió és Bulgária nézetazonossá­gát a külpolitika alapvető kérdéseiben. Hangsúlyoz­ták, hogy a nagyon bonyo­lult nemzetközi helyzetben — amelynek kialakulásáért az imperializmust és elsősor­ban az Egyesült Államokat terheli a felelősség — külö­nösen fontos a szocialista or­szágok biztonságának, gaz­dasági és védelmi erejének erősítésével, a Varsói Szer­ződésen belüli együttműkö- sével összefüggő kérdések. A genfi szovjet—amerikai tárgyalásokról szólva kife­jezték reményüket, hogy az Egyesült Államok építő jel­legű és realista magatartást fog tanúsítani. A szovjet kormány a Kremlben villásreggelit adott a bolgár miniszterelnök tisz­teletére. Ezen Nyikolaj Tyi­honov és Grisa Filipov po­hárköszöntőt mondott. A tárgyalások befejeztével a bolgár kormányfő hazauta­zott. Washington blöffje Peter Thomsen NSZK-beli újságíró cikket irt a hamburgi Stern 1985. 10. számában arról az amerikai állításról, hogy a világűr-fegyverkezés megakadályozza majd az atomháborút a Földön. A cikket az alábbiakban ismertet­jük. „Ez az az eszköz, amely csökkentheti az atomháború veszélyét”, majd „új remény­ség gyermekéinlk számára a XXI. százaidban” — ígérik nekünk. Az atomfegyvereket „el akarja törölni a Född szí­néről”. Ronald Reagan ame­rikai elnök olyan világét he­lyez kilátásba, amelyben egy világűrben állomásozó raké- taelhárító rendszer visszave­ri a meglepetásszerű atomtá- madást. Helmut Kohl és Franz Josef Strauss szemé­lyében már talált is két szö­vetségest éhhez a látomás­hoz. A bajor miniszterelnök mindenesetre „a világűr mi- lítarizálása” helyett a szeb­ben hangzó „a világűr a bé­kéért” elnevezést ajánlja. Politikusak, akik idáig az atomelrettentést, egész népek kiirtásával való fenyegetést magasztalták legalkalmasahb eszközként a háború elkerü­lésére, -most hirtelen felfe­dezték az atomf-egyvermen- tes világ -előnyeit. Valóban így gondolják? Vagy belees­tek Washington blöffjebe? Az amerikaiak kétségtele­nül komolyan gondolják vi­lágűrterveiket, a szovjetek pedig félismer-ték ezt. A Pentagon máris megrendelt egy kisébb atomerőművet, amelynek feladata az lesz, hogy energiával lássa el a jövőbeli ralkétaélhárító rend­szert. Tegyük fél, begy az amerikaiak ténylegesen lét­rehoznak egy ilyen fegyver­rendszert, (amiben kompe­tens kritikusok egyelőre ké­telkednek), -ükkor az — Rea­gan szavad szerint — meg­semmisíti azokat a fegyvere­ket, amelyek az amerikai kontinenst jelenleg a legjob­ban fenyegetik: a szovjet in­terkontinentális rakéták. Ezek a „ballisztikus repülő- testek” ez esetben „'hatásta­lanok -és feleslegesek” len­nének. Tegyük fel, hogy így van. De Reagan „stratégiai védel­mi kezdeményezése” egyet­len bombát sem tort fel, s egyetlen -katonát sem, ame­lyik a hátán atomaknával egy hídhoz osan. Éppígy nem -tud ártani egy naikéta- elh-árító' rendszer -egy ki-lőtt 155 milliméteres gránátnak. Csak a Bundeswehrnek 580 ilyen taradkja van, amelyek ilyen atomlövedékeket 18 kilométeres távolságra tud­nak vetni. A távolabbi jövőben nincs kilátás arra, hogy ez a lá­tomásszerű Világűr-légvéde­lem ezeket a földközeli atomfegyverhordozókat cél- bavöhetné. Így tehát vala­mennyi -elképzelt lézerelem, részecskesugárzó és fény- ágyú, amely -az ameriika'iak előtt l-ebeg, csupán a légüres világűrben képes kifejteni rombolóerejét. Egyszóval: az atomháború fenyegetése változatlanul fennáll majd — csak rakéták nélkül, SS— 18-asok és Minutemanek nél­kül, SS—20-asok és P-ershin- gek nélkül. Ez a cinikus játék a re­ményekkel és ígéretekkel kí­sértetiesen -emlékeztét az atomf-egyverkezés kezdetére. A második világháború után az amerikai katonák hason­lóképpen érveltek: az „atom- kalapács” feleslegessé teszi a hagyományos hadseregeket. Minden parancsnok, minden hadihajó-kapitány, mm den vadászbamlházó pilóta meg­kapja a maga atomfegyve­rét, és a hadosztályok haza­mehetnek. Akkoriban a ha­gyományos fegyverek lesze­reléséről és milliárdos meg­takarításokról beszéltek. Hogy azóta mi történt, tudjuk. Az amerikaiak hozzá is fogtak, hogy az egység­parancsnokokat -és pilótákat atomfegyverekkel lássák el, — a „Davy Crocett” nukleá­ris grán-á-tv-etők-től a „Genie" elnevezésű 1-égiharc-rak-étáig. De Koreában és Vietnam­ban rá kellett döbbenniük, hogy az atomfegyverek nem helyettesíthetik a hadosztá­lyokat. Végül is az adózók nyakát mindkettő szorongat­ja: drága hadosztályok és drága atomfegyverek. Most is pont ugyanígy történik. Romáid Reagan és utódai — esetleg nyugatné­met támogatássál — had­rendbe állítják világűr-tüzér- ségükeit és -egyidejűleg to­vábbfejlesztik azokat az atomfegyvereket, amelyekét a világűrből nem lehet tá­madni. Végül is nem marad más, mint egy növekvő fegy­verkezési verseny: atomfegy­ver (majdnem) ugyanannyi, mint korábbam és hozzá a világ űrfégyvenek. Még mindig titok Mi okozta a spanyol tömegmérgezést? Egy madridi klinikán meg­halt a ,12 éves Nuria Cidon- ohla. az 1981 májusában kez­dődött titokzatos spanyolor­szági tömegmérgezés egyik áldozata. Három és fél év alatt 352 személy vesztette Ily módon életét, húszezer fölött van a megbetegedet­tek száma. Sokuk sorsa még ma is bizonytalan. Négyszáz kutató Eddig még nem sikerült kideríteni, hogy tulajdon­képpen mi okozta a mérge­zést S miután nem ismerik a kórokozót, nem tudnák ha­tékony gyógyszert sem adni a betegeknek. Négyszáz spa­nyol kutató igyekszik fényt deríteni az ügyre, eddig min­den eredmény nélkül. Mad­ridban a múlt nyáron egy orvosi kongresszusom megál­lapították, hogy a toxikus szindrómának elnevezett be­tegséghez -hasonlóval eddig még nem találkozott az or­vostudomány. Elóbb arra gyanakodtak, hogy v-egyianyagokkal vagy szennyvízzel mérgezett eper. paradicsom vagy saláta'okoz­ta a bajt. A következmény: senki nem akart többé fő­zeléket és gyümölcsöt enni. Majd egy, a tyúkok, macs­kák és kutyák között terje­dő vírusra gyanakodtak, mi­re Madridban és Ókasztíliá- ban, ahol a legtöbb megbe­tegedés fordult elő, tömege­sen irtották a háziállatokat. Amerikai vegyifegyver Később elterjedt, hogy a vírus, amely elsőként a tü­dőt támadja meg, a Madrid közelében fekvő Torrejon amerikai támaszpont titkos vegyifegyver-raik tárából származik. A spanyol ható­ságok tagadták . bármiféle vírus létezését, ezért jár­ványkorlátozásokat sem ren­deltek el. Több mint egy hónapja terjedt már a vész, 6400-ra emelkedett a betegek száma, amikor arra a megállapítás­ra jutottak, hogy valószínű­leg hamisított repceolaj a kórokozó. A spanyol mező- gazdasági minisztérium nem sokkal korábban arra biz­tatta a gazdákat, növeljék a repcetermelést, hogy meg­törjék az Egyesült Államok­ból származó szójaolaj mo­nopóliumát. A tömegmérge­zés óta a spanyolok hallani sem akarnak a repceólöjról, s az ország változatlanul ki­szolgáltatottja az amerikai szójának. A mezőgazdasági miniszter így kesergett: „A megmérgezett emberek .drá­májához most. mezőgazdasá­gunk drámája csatlakozik.” Pancsolt olaj?­Valószínűnek látszik, hogy a dráma mögött a gátlásta­lan olaj kereskedők manipu­lációja áll. Az ipari célra anilinnal élvezhetetlenné tett repceolajat vegyileg Iskolai oktatás a kórházban a beteg gyerekek részére mosták, és mint tiszta olíva­olajat feketén hozták forga­lomba. E feltevés ellen szól azonban, hogy a hamisított olajat fogyasztók közül nem mindenki betegedett meg. Más oldalról pedig olyanok­nál, akik diétájuk miatt olajait egyáltalán nem, vagy osak minimális mennyiség­ben fogyasztottak, hasonló mérgezési tünetek jelentkez­tek. Még furcsább, hogy az állatkísérletek semmiféle bi­zonyítékkal nem szolgáltak. A pancsolt olajjal etetett patkányoknak például sem­mi bajuk nem lett, sőt — híztak az olajtól. A hatóságok annakidején elrendelték a gyanús olajak azonnali begyűjtését. Nem különítették el a betegek háztartásából származó ola­jat, hanem a begyűjtött több minit hárommillió litert egy- beöütötték, így a vizsgálat eredménytelen maradt. Fertőzés? A közvélemény és az ér­dekeltek egyre türelmetle­nebbek. Tudósok serege ku­tatja azóta is a valódi okot, miközben olyan Hírek ter­jednek, hogy nem is az olaj volt az ok, hanem a fertő­zés egy nyugatnémet vegyi- konszern spanyolországi te­lepéről származik. A sevillai egyetem igazságügyi orvosi intézetének vezetője nyilat­kozott így a „Cambio 16” című lapnak. Később nyi­latkozatát módosította, azt állította, hogy ő nem neve­zett meg sem céget, sem terméket... A mérgezés f er- tőzéses eredetét az Egészség­ügy! Világszervezet sem zár­ta ki, de később ezt a fel­tevést mégis elejtették. Pedig ebben reményked­nek azok az olajkereskedők. akik több mint három éve vizsgálati fogságban ültnek. Ha ugyanis a vizsgálat meg­állapítaná, hogy az általuk hamisított olaj mérgezett meg tízezreket, a legmaga­sabb büntetésre számíthat­nak, s emellett milliárdos nagyságú kártérítésre is kötelezik őket. Ha kide­rülne, hogy mégsem az olaj volt a bűnös, a kereskedő­ket minden valószínűség szerint szabadon bocsátják. G. I. Fernando Bengocrhoa. letartóztatott olajnagykereskedő A Badacsonyi Állami Gazdaság értesíti kedves vásárlóit, hogy szőlőoltvány-lerakatait 1985. március 23-tól üzemelteti A LERAKATOK HELYE: Aszófő, rendszerközpont, Balatonaliga, ÁG-központ NYITVATARTÁS: 1 órától 16 óráig VASÁRNAP: 7 órától 16 óráig (73385) i A DÉL-SOMOGYI ÁLLAMI GAZDASÁG LAKATOSÜZEME, Nagyatád, Ötvöskónyi út jó kereseti lehetőséggel fölvesz LAKATOS, HEGESZTŐ szak- és betanított munkásokat. Jelentkezés: a műhelyvezetőnél. (45210) A NAGYKANIZSAI ÁLTALÁNOS SZOLGÁLTATÓ SZÖVETKEZET rövid határidővel vállalja síremlékek készítését. Megrendeléseket a Nagykanizsa, Ady E. u. 17—19, sz. alatti központi telephelyünkön veszünk fel. (73275)

Next

/
Thumbnails
Contents