Somogyi Néplap, 1985. március (41. évfolyam, 50-75. szám)
1985-03-14 / 61. szám
4 Somogyi Néplap 1985. március 14., csütörtök Munkásokból középvezetők Véget ért a nyúlháború Többet kapnak a tenyésztők Lépésről lépésre Csurgóra nem özönlenek az iskolapadokból kikerült fiatal szakembereik. A Somogyi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság gyáregysége azonban nem mondihat le a jól képzett vezetőkről. — Kétségtelen, ihogy nehezebb és valamivel hosszadalmasabb is a középvezetésnek nálunk alkalmazott útja, de tapasztalataink szerint nagyon sok előnnyel is jár — mondja Németh Jó- zsefné személyzeti és oktatási előadó. — Azok a fiatalok, akik nem kész szakemberként, hanem betanított vagy segédmunkásként, szakmunkástanulóként itt kezdték és munka mellett tanultaik tovább, sokkal több gyakorlati 'ismeretre tesznek szert, jobban attilatják a különböző munkafolyamatokat, mint a hasonló képzettségű, de a gyakorlatból kevesebbet tapasztalt társaik. Mivel túlnyomórészt saját erőből kéll megoldaniuk a középvezetőik utánpótlását, ezért évről évre nagy gondot fordítunk az ifjúság és felnőttképzésre. Gondolók itt az átképző tanfolyamokra, a középiskolai és technikusi beiskolázásokra. A dölgozóink közül húszan-tharmincan mindig tanulnak. Gál Gyöngyi hat évvel ezelőtt, az általános iskola éj- végzésé után került a fűrészüzembe. Most éppen lazít, ami annyit tesz, hogy „csak” dolgozik. A tervéit ismerve azonban ez csak egy szusszanásnyi idő a követ„Nem népszerű foglalkozás a mienk...” 34. j— Hitler, (jöjjön el a te országod, terjeszd ki kezedét fölénk ils itt a Dunántúlon ! — Ezek katonák! — villantotta fogsorát a szomszédaira Derr. — A mieink... Ez ugyanaz a Derr Matthäus volna, aki — amíg a malom lejárta a kis búzájukat — mindig megkérdezte Szépít, hogy tudja-e már mi a molnár legfontosabb műszere? A gyerek meg mérgében félfuvalkodott, mint a pulyka, hogy ostobának nézik, áki egyszeri elmondásra nem tud,ja megjegyezni a választ: „A bal kezének ujjal, mert azokkal ellenőrzi dörzsöléssel a liszt finomodását.” Derr csak nevette a fiút: „Mostál-e fület, Szepi? Mert azt ugye tudod, hogy süket emberből nem lehet molnár ... ? Olyan mesterség ez, öcskös, (hogy álmodban is meg kéll hallanod, ha a búzát lejárták a kövek és egymást kezdik enni!” Jámbor •Eta Volk, ein Recih, ein Führer! — nemzetiszocialista Jelmondat. kező jelentkezésig és vizsgákig. — A szüiledm is itt dolgoznak, a nővérem és a férjem is, ezért természetes volt, hogy én is idejövök — meséli az alig 20 éves, csöndes, ám elképzeléseiben nagyon is határozott, újdonsült normás. — Először a ládaüzemiben voltam segédmunkás, emellett gimnáziumba jártam. Időközben kineveztek meósnaik a csarnoki anyagátvevőbe, s bevallom, először nagyon furcsa volt, hogy olyanok munkáját is nekem kell ellenőrizni, akik nálam idősebbek, és már régóta itt dolgoznak. — Hogyan fogadták el a többiek? — Ügy érzem, be tudtam illeszkedni. Igyekeztem már a munka közben is f igyelni ki, mit csinál, és ha kellett, még időben szóltam, mi a hiba. Nagyon sok segítséget kaptam a kollégáimtól is. Ez a segítség egyébként még most is elkél, annál is inkább, mert tegnap óta új munkakörben dolgozom, normás lettem. Gyöngyi gyorsan átugrotta az éveket, pedig bizonyára nem volt könnyű a nonmás- ságig vezető út. 1983-ban az érettségivel egyidőben vizsgázott a házi szakmunkásképző tanfolyamon is. A Szegeden kiadott faipari technikusi minősítésen pedig még alig száradt meg a tinta, olyan friss. A múlt év végén kapta meg az oklevelet. — Most megint van bennem egy kis félsz, mert még nem tudom pontosan, mi is lesz a feladatom. Művezető akarok lenni, bár ehhez még túl fiatal vagyok. Normásként, úgy érzem, egy kicsit elszakadok a gyakorlattól, de bízom benne, hogy az itt szerzett tapasztalatok a későbbekben még hasznosak lehetnek. Gyöngyiéhez hasonló — lépésről lépésre végigjárt — út jellemzi az üzem másik dolgozóját, Gombor Ferencet is. Még nincs fél éve, hogy magára öltötte a rend ész uniformist. Rendészként még a fiatalok, az itt dolgozók között azonban már az idősebbek közé tartozik. — 1963-ban kerültem a gyáregységhez, 'illetve ennek jogelődjéhez. Alighogy kitanultam az általános lakatos szakmát, bevonultam katoember hírében állt a malmos; ítélen odaszdktatta a mailamház ablakára a cinkéket, vörösbegyeket, hogy éhen ne vesszenek. Szürkében járt — mint a többi, ■környékbeli molnár —, az ünneplőjét sem fekete bársonyból szababta-varratta; a szürke szöveten nem látszik meg annyira a liszt. Szürke volt az ember 'is. S most magából kifordulva élteti Hitlert. Hány ember lakik ugyanabban a bőrben? Éva — !ha megkérdezi tőle valaki —, nem tudta volna szavakba önteni, mint olyan sokan. Talán, mert a mozdulat olyan széles, nőietlen ... Látta, hogy a túloldalra szorult apósa sem tornáztatja a (kezét. Mintha megáradt, sebes patak sodrában víz fölé hajló fűzfa lombja kínált volna neki, a fuldoklónak kapaszkodót. Egy Volkswagen típusú katonai személyautó nem messze fulladt le tőlük. A sofőr kipattant a kocsiból, és felrántotta a imotorház fedélét. Sapkáját tarkóra tolva matatott a szerkezetiben. A hátsó ülésről keselyűarcú tiszt kászálódott ki, erősen becsapva maga után az ajtót. Antikor már a Volks„Nem titkolt vágyam, hogy művezető legyek” nának. 1970-ben szereltem le, rá egy évre mór ív- és lánghegesztő szakvizsgát tettem. Akkoriban nem volt hegesztő, úgy éreztem, szükség lenne a munkámra, ezért végeztem el. Ugyanilyen oknál fogva jelentkeztem a faipari szakközépiskolába, majd ezt követően a faipari technikusi miinősítő vizsgára is. Gombor Ferencet 26 évesen nevezték ki művezetőnek. Először a gépüzembe, aztán a rönktérre került, végül a fenyőcsamokban dolgozott. E három helyen ösz- szesen kilenc évet töltött el, egészen tavaly őszig, amikor is újabb megbízást kapott; üzemnli rendész lett. — Nem népszerű foglalkozás a miénk, de úgy gondolom, az elmúlt két évtized személyes kapcsolatait, a gyáregységben folyó munka részletes megismerése sokat segít abban, hogy jól lássam el a feladatomat. Ebben még az is segítségemre van, hogy tagja vagyok a KISZ-nek, öt éve a pártalapszervezet titkári és az MHSZ kerületi klubtitkári tisztét is betöltőm. Elégedett ember vagyok, s ezt a gyárnak is köszönhetem'. Ügy érzem, az eddigi munkámat elismerték, szeretnék a továbbiakban, az új munkakörömben is úgy dolgozni, hogy a személyes példamutatás, a kedvvel végzett munka a kollégáimat is követésre ösztönözze. Nagy Zsóka wagen mellett állt, szinte valószínűtlennek tűnt, hogy ez a két méter fölötti vékony óriás elfért az autóban. Jégkék szeme fagyot árasztott; a közöny hidegét. Még két tiszt került elő a 'kocsiból. A tömegből váratlanul Bolond Gedi kelebócált elő, szájával motorberregést utánozva — báránybőr sapkája csálén állt izzadt fején, nadrágja ráhanmonikázott bakancsára —, és egyenesen a keselyűarcú őrnagynak tartott. A karját lendítette volna, ahogy az erdősiektől látta, de valahonnan — Éva nem látta honnan — egy ro- haimsisakos tizedes pattant oda, iés mellbevágta a nyomorultat Schmeisser-gép- pisztollyával. Éva, aki minden erőszakos cselekedet látványától iszonyodott, mintha reccsenést is hallott volna az ütéskor; Erdős félkegyelműjének szemében a zuhanás pillanatában értelem fénye villant. Lang Anton és a fialtál Frey Jakob emelte föl és cipelte 'hátrébb a reszkető, vinnyogó fiút. A tizedes hanyag — inkább figyelmeztető, mint fenyegető — mozdulattal járatta meg a Schmeisser csövét a közelében állókon. És Derr molVéget ért hazánkban a nyúlháború: nem a vadászok tették le a fegyvert, hanem a felvásárlók kötöttek békét. Agt állítják az illetékesek: ádáz küzdelem vollt, ami sokait ártott a nyúltenyésztés- nek. Mi okozta a nyúlháborút? Az elmúlt években egyre gyarapodott a nyúltenyész- tők tábora: jó piaca volt külföldön. A feldolgozó üzemek igyekeztek minél több állatot felvásárolni. Ez az árak emelkedésével járt. verseny alakult ki a felvásárlók között: egymásra licitálva járták a falvakat, gyakran már hajnalban útra kelve, hogy megelőzzék a konkurrenciát. A nyúl átvételi ára emelkedett, de a külföld nem fizetett érte többet. Válságba (került az export. Csökkenteni kellett az átvételi árat. és ez mérsékelte a kistermelők tenyésztési kedvét. A helyzet az idén megváltozott: február elsejétől 49 forintról 52 forintra emelték a fehér húsnyúl felvásárlási árát, amit exportfelár is megtetézhet. Az áremeléssel befejeződött az áldatlan nyúlháború az országban. Minden remény megyan arra, hogy a kisál- lattenyésztsének ez az ága újabb fellendülés előtt áll. Az értékesítés és a feldolgozás gondja a nagyüzemeké, a tenyésznyúlállomány- nak több mint 90 százaléka a háztájiban található. A szervezés a nagyüzemek feladata. Egy-egy szövetkezet vállalja is ezt a szerepet; tenyészanyagot, felszerelést, ketreceket ad ki a falvakban a kistermelőknek, koordinálja a termelést, gondoskodik a nyúl átvételéről, értékesítéséről. Eddig nagy gondot jelentett a nagyüzemi környezetből kikerülő nyúlálkxmány gyakori pusztulása, megbetegedése. Azzal magyarázták ezt a kutatók, hogy a nagyüzemi környezetet megszokott nyuszi nem bírta a megváltozott körülményeket, a hidegebb, ridegebb környezetet a háztájiban, mivel túl érzékeny. nár, Binder Willy meg mások is alázatosan — -pillantásukban az ütés jogosságát elismerve — mosolyogtak a géppisztoűyos katonára! Az egy doboz cigarettát ügyeskedett elő szabad kezével és közéjük 'hajította. Majd leverték Évát a lábáról, hogy megkaparinthassák az ajándékot. — Egy nép, egy birodalom, egy vezér!" — kiáltotta valaki a túlóldálon. Éjjenre tágultak a torkok. Éva még látta, ahogy Zwuk doktor és Bürger Ottó — mintha tojáson lépdelnének — a keselyűarcú őrnagy fellé közelednek, hogy az emelvényre 'invitálják tiszittársai- val. Mindketten napkerekes 'karszalagot viseltek. — Hétfőn lesz a napja, hogy megkérvényezem a nevem újranémetesítését — fogadkozott valaki a tömegben olyan hangon, mintha templomban meakulpázna a mellét verve. A Franz Deutsűhból lett Német Ferenc kívánkozott újra Deutsdhnak szólíttatni magát. Gyerekek szaladtak végig az utcán a bámészkodók sorai közé fúrva magukat. (Folytatjuk.) A problémát most úgy igyekeznek megoldani, hogy a nagyüzemek kisüzemi jellegű szaporítótelepeket létesítenek. A kisüzemi szaporító te- nyészhálózat központja Gödöllőn van, az Állattenyésztő Kutatóközpontban végzik a genetikai munkát. Nagyszabású kísérletek folynak, ezek igen eredményesek, ami rövidesen érezteti hatását a termelésben is. Elsősorban azzal, hogy javul a minőség. És ez igen lényeges szempont, mivel a piac egyre jobb minőséget követel. Legnagyobb mennyiségben a húsnyulat tenyésztik, bár van hazánkban hobbi- tenyésizet is. A piac húsnyulat vár, ezek közül is a fehér szőrűt. A fehér nyúl átvételi ára mindig magasabb, mivel ennek a bőre is jobban értékesíthető. Reneszánszát éli az an- goranyúl tenyésztése is hazánkban!. A háború után 1978-ban kezdték ismét Magyarországon az angórát tenyészteni, de először inkább csak 'kedvtelésből. Ma már nagyszerű üzleti lehetőséget kínál az angónanyúl. A hazai állomány az NSZK-ból került hozzánk, és jelenleg annyira elszaporodott, hogy évente 60 tonna angóra- gyapjút termelünk. Ennek igen kedvező a világpiaci ára, egy kiló első osztályú A kora délelőtti órákban meglepően sok vásárlót találunk Nagy told ipusztán, a karódi áfész vegyesboltjában. — Kenyérért jöttünk, ilyenkor hozzák — mondja Karsai Ferencné, aki negyven éve költözött a pusztára. — Ügy hallottuk, hogy baj van az ellátással itöbb, árut nem lehet kapni. — A kenyér még meleg, naponita rendszeresen hozzák TabróL Sajnos kifliit most nem szállítottak. Ám a napi cikkekből, élelmiszerből, fűszerből, mosószerből van eliég. A polcok nem roskadoznék ugyan, de meglepően gazdag a kínáM az üzletben, s megfelelő mennyiségű a tartalék, számítva a rossz közlekedési viszonyokra. Az egyszemélyes kis vegyesboltnak 180—200 ezer forintos árukészlete van. — Vasport — kályhafényt — hetek óta nem kapunk ... — én Tabon tudtam venni. Egy hónapja hiáiba keresek cirokseprűt, nem hoznak. Többször kéritém, hogy szállítsanak ide ruszlit, nagyon szerettem, de hiába. Dél'igyü- möltesbő! is adhatnának gyakrabban s többet. Keszeg Ferenc és a puszta legöregebb lakója, Csordás Ferenc, valamint Karsai Ferencné, Mészáros József _so- roljók a panaszoikat, a hiányokat. Elmondták: többször kérték, hogy a bejárati ajtó fölé szereltessenek egy lemezt, hogy ne essen' be az eső, a hó. Ráférne az üzletre, a rUktánbővítés,, a tatarozás, jó llenne a választókat mirelitáruval1 bővíteni. angóragyapjúért 70—90 dollárt fizetnek. Nyugatnémet és japán piac az angóra- gyapjú felvevője. Nincs is annyi nyuszink, hogy ki tudjuk elégíteni a keresletet, olyan nagy iránta az érdeklődés. Az angóragyapjúból divatos textilféléket készítenek, meg gyógyfehérne- műt. Az űrrepülők alsóne- műje is ilyen anyagból készül. Egy-egy angóranyúlról évente átlagosan 800 gramm gyapjút lehet lenyírni, de nagyobb nyulak megadják az egy kilogrammot is. Érdemes tehát velük foglalkozni, mert kifizetődő a tartásuk. Partnereink hajlandók tőkével is finanszírozni a magyar angóranyúi- tenyésztést. Magyarországon új állat- tenyésztési ágazatnak tekinthető a prémtermelés. Egyelőre még vannak körülötte gondok, de máris 25 nagyüzem foglalkozik vele, s mellettük természetesen számtalan kistermelő. Az egyik nagyüzem, a sződi Virágzó Tsz például sarki rókát, nyércet, prém-görényt és csincsillát tenyészt. A prémállatok között a nutria vezet. Remény van arra, s a lehetőség is adott, hogy a jövőben a prémállatok tenyésztése iránt megnövekszik hazánkban az érdeklődés, és prémexportunk is hozzájárul külgazdasági mérlegünk javításához. Illés Sándor Sebestyén Lászlóné boltvezető, miközben a vásárlóikkal beszélgetek, megállás nélkül dolgozik. Havonta 170 ezer forint a forgalom, s ezért sokat kell fáradoznia. A vevők vele és a bolt kínálatával is elégedettek. Azt már Karádan tudtam meg Czink Györgynétöl, az áfész főkönyvelődétől és Ráncsik József párttiítkántól, hogy a Nagytoldipusztán lakó csaknem háromszáz család állatai részére a takarmány-, illetve a tápellátás hónapok óta nincs megoldva. Korábban ugyanis a gazdaság biztosította azt helyben részükre, de tavaly megszüntették, s azóta Andocson kényitefllenek beszerezni a tápot. A gazdaság tárgyalt a fogyasztási szövetkezettel erről a múlt éviben, a megállapodás ellenére sem történt változás. A napokban ismét tanácskoztak, s remélhetőleg hamarosan helyben vásárolhatnak tápot a pusztán lakók. Egy másaik megállapodás szerint az állami gazdaság a szövetkezet rendelkezésére bocsát egy lebontásra szánt épületeit. Oda telepítik át a pusztai vendéglőt, a vegyesboltot, s felvásáriöhelyet is nyitnak, ahol a tápot árusítják majd. A karádi áfész tervszerűen korszerűsíti üzlethálózatát. Nagytoldi pusztára ebben az évben mindenképpen sor került volna. Tervezik, hogy hűtővitrinnel1, mirelit hűtőládával, új berendezéssel látják el vegyesboltjukat. A jobb körüllimények Lehetővé teszik majd a mostaninál valamivel nagyobb áruválaszték biztosítását. Szalai László LESKÖ LÁSZLÓ Nem lesz a te talpadnak nyugalma Korszerűsítik a boltot, a vendéglőt Friss tabi kenyér Nagy toldipusztán
