Somogyi Néplap, 1985. február (41. évfolyam, 26-49. szám)

1985-02-13 / 36. szám

1985. február 13., szerda Somogyi Néplap 3 A pártról mindenkinek A szervezeti alapelvek Vezető szerepét a párt csak úgy töltheti be ered­ményesen, ha soraiban ma­gas fokú szervezettség és egység uralkodik. Elenged­hetetlen, hogy a párttagság eszmeileg és politikailag egy­séges legyen, vagyis azonos elveket valljon, s egyazon módon ítélje ímeg ia fő po­litikai tennivalókat. Nem kevésbé fontos, hogy a párt- szervezettek, a párttagok egy­ségesen cselekedjenek, s a szervezeti életben is érvé­nyesüljön az egyöntetűség. Épp ezért — a polgári pár­tok jó részétől eltérően — a kommunista pártokban, így az MSZiMP-foen sem létez­hetnék csoportosulások, irányzatok, frakciók. Ez azonban nem azt je­lenti, hogy a párton belül nem lehetnek viták. EMen- kezőleg, a pártszervezetek­ben, a választott testületek­ben minden előterjesztett kérdésről' szabad Vita foly­hat, s nagyon gyakran fo­lyik is. E vitákban minden párttag, illetve választott testületi tag ugyanazokkal a jogokkal rendelkezik, nem a vitázó személye, hanem ér­velnék ereje a mérvadó. A vitákban nem a hatalmi szó dönt, hanem a többségi elv: az az álláspont emelkedik határozattá, amelyet a több­ség elfogad. A (határozat elfogadása után Viszont már valóban nincs helye a vitának. Ez- uitán már minden párttag­nak az elfogadott határozat szerint kell cselekednie. A nyilvánosság előtt is ezt kell képviselnie — bármi volt előzetesen a véleménye, a határozattal ellentétes felfo­gást nem hirdethet, nem ter­jeszthet. Különvéleményét fenntarthatja 'és pártfórumon adott esetben újra előter­jesztheti, de ez nem mente­síti a (határozat végrehajtá­sának kötelezettsége alól. Kí­vülálló számára ez szigorú követelménynek tűnhet (vannak, akik éppen emiatt nem vállalják a párthoz tartozást), de ennek érvé­nyesítése nélkül a párt nem tudna egységesen cselekedni, s ez lefékező, kritikus hely­zetekben megbénítaná mun­káját. Az egyöntetű cselekvés biztosítéka az is, hogy a pártban érvényesül a cent­ralizmus elve, vagyis a fel­sőbb szervek határozatai kö­telezőek az alsóbb szervek számára. A legfelső vezető testületek (határozatai min­den pártszervezetet és párt­tagot köteleznek. Egyetlen alapszervezet határozatai sem állhatnak ellentétben az őt irányító magasabb párt­szervek állásfoglalásaival. Ilyen értelemben a pártban következetesen érvényesül az alá- és fölérendeltség elve. A centralizmus ugyanak­kor széles körű demokratiz­mussal párosul. (Ezérjt is ne­vezzük a párt szervezeti alapelvét demokratikus cent­ralizmusnak.) Ez a demokra­tizmus nyilvánul meg az előbb már említett többségi elvben. De ugyanígy ónvény­re jut a vezető testületek megváliasztásának rendjében is. A párt minden szervét alulról felfelé demokratiku­san választják vagy közvet­lenül, vagy pedig 'közvetve, küldöttek útján. Egyetlen ve­zető testület tagjait sem ne­vezik ki, valamennyi párt­szerv választás útján jön létre. A taggyűlés választja az alapszervezet titkárát és a vezetőség (tagjait, valamint a felsőbb pártértekezlet kül­döttéit. A pártértekezleten választják meg az adott szin­tű pártbizottság tagjait és a magasabb szintű értékezlet küldötteit, egészen a kong­resszusig. A .kongresszusi kül­döttek választják meg a párt legfelső irányító szervéit. A pártbizottság választja meg saját soraiból a szőkébb kö­rű irányító 'testület,, a párt- végröhajtóbizottság tagjait és a titkárokat. A választás minden szinten titkos, s gyakran több jelölt közül vá­lasztják ki a legalkalma­sabbnak ítélteket. A demokratizmus meg­nyilvánulása az is, hogy a vezető testületek kötelesek tevékenységükről számot ad­ni az őket megyállasztőknak. Az alapszervezeti vezetőség például minden taggyűlésen tájékoztatást ad az előző tag­gyűlés óta született dönté­sekről, évente egyszer, il­letve megbízatása lejártakor pedig átfogóan beszámol éves, illetve ötéves tevé­kenységéről. Sérthetetlen szervezeti elv a pártban a kollektív veze­tés, a testületi vezetés el­ve. Ez azt jeleníti, hogy a pártban a határozatokat kol­lektiven hozzák, minden lé­nyeges politikai kérdésben a döntés joga a 'testületeké. A mindennapi munkában ter­mészetesen elkerülhetetlen, hogy a tisztségviselők sze­mélyesen foglaljanak állást a végrehajtást érintő napi kér­désekben, de ezekben a tes­tületi döntésekből kell kiin­dulniuk, beszámolással tar­toznak és felelősek .is intéz­kedéseikért a testület előtt. Sehoil nem jelentheti a „pár­tot” egy személyben a párt­titkár — a párt álláspontját mindig az illetékes vezető testület fejezik ki, végső fo­kon maga a kommunista kollektíva. Gyenes László (Folytatjuk.) Negyven éve szabadult fel Budapest A Lánchíd és környéke 1945 tavaszán Nyíkolaj Lebegyev ezredparancsnok A Margit-híd építése 1947 őszén Szovjet tüzérek fasiszta repülőgépekre tüzelnek Sok a viharkár-bejelentés HÁNY GYERMEK AZ IDEÁLIS? Országos vizsgálat a nagy családoknál A nyolc és fél ezer hektá­ros, négyszáz embert fog­lalkoztató háromifla—nagy­atádi 'termelőszövetkezet a termőhelyi adottságok rossz kihasználása, a személyi el­lentétek miatt 1979-iben mélypontra jutott, tizenhét- millió forintos veszteséggel zárta az esztendőt. Váltani kellett. Noha Horváth István és új mun­katársai már 1979-ben ide­kerültek, valójában csak 1980. január elsejével kezd­hették meg terveik valóra váltósát. Az elnök akikor azt ígérte, hogy néhány év allatt talpra állnak. Sike­rül t-e nekik? Az idei zárszámadó köz­gyűlésen erről is számot kell adni. Lejárt a vezetőség mandátumai, új választáso­kat keli .tartani. 1984-et 11,4 millió forintos nyereséggel zárták, pedig aiz elmúlt öt évben megnőttek a .költségek, voltak aszályos és esős éveink, ugyanakkor haltmiWió forinttal nőtt a kifizetett bér is. Az elnök, Horváth István úgy mondja-, hogy támoga­tás nélkül aliglha állhatták volna' lábra. Persze kelllett egyebet is tenni, például feltárni a tartalékaikat. Hogy ez sikerült, aizt bizo­nyítja az elmúlt év is. — A nyolcvanhármas ősz — mondja az elnök — nem kedvezett az őszi vetések­nek. Korán, jött a hideg, de szerencsére a múlt tavasz kedvezett a fejlődésnek. Nálunk még negyven má­zsánál' nagyabb búzatermés nem volt, most igen, pedig nehéz aratásunk volt. Szé­Az Állami Biztosítóhoz még mindig folyamatosan érkeznek a bejelentések a február eleji, országszerte pusztító orkán okozta ká­rokról. A vállalatok és a szövetkezetek eddig csak­nem 1200 káresetet jelentet­tek be, s ez mintegy 10 ezer sérült létesítményt jelent. Egy-egy jelzés ugyanis — főleg a mezőgazdaság terü­letén — olykor 60—80 épü­letkárra is vonatkozik. A károk zömét korábban főként Bács, Békés, Csong­Számítógép a Mikroszámítógépes rend­szerek a közúti fuvarozás­ban címmel .kezdődött két­napos konferencia kedden a székesfehérvári technika házában, a Volán vállalatok, valamint a legnagyobb autó­közlekedési és fuvarozó vál­lalatok szakembereinek rész­vételével. Amint a tanácskozáson- el­mondták, a 24 volán válla­lat mindegyikénél működik már — a nagy teljesítmé­nyű központi számítógépet kiegészítő és részben kiszol­pen hozott az árpa és a zab is. A napraforgóval volt né­mi gondunk. 110 heiktárról kellett ki szán tani a vetést, mert a sok eső tönkretette. Vetettünk a helyébe kuko­ricát. A-Z viszont nedves volt s csak jelentős ráfize­téssel .lehetett szárítani. Azért nem kell nagyon pa­naszkodnunk, ment növény- termesztésünk százezer fo­rinttal hozott .többet a .ter­vezett nyereségnél. — És az állattenyésztés? — Kétmillióval volt nye­reségesebb, mint a megelő­ző évben. Ez főiképpen a sertés .kihelyezésének kö­szönhetjük. Csökkent a fel­használt takarmány önkölt­sége, szervezési intézkedé­sekkel javítottuk a munkát, s ’ ez félmillió forintnyi többletet jelent. Többek ko­rád és Szolnok megyében jelentették be, a legújabb adatok szerint azonban Pest, Somogy és Zala megyében is sok létesítményt megron­gált a vihar. A lakossági kárbejelenté­sek száma jelenleg mintegy 31 ezer, s a vihar okozta kár meghaladja a 200 mil­lió forintot. Ez az adat azon­ban még mindig nem vég­leges, mivel a nyaralókat, hétvégi házakat ért sérülé­sekről egyelőre kevés infor­mációja van a biztosítónak. fuvarozásban gáló — mikroszámítógépes rendszer. Jelenleg azonban még főként csak a vállalat- vezetésnek. szánt informá­ciók kidolgozására, adat­nyilvántartásra, különféle részleges optimalizálási fel­adatok megoldására hasz­nálják őket. A közvetlen termelésirányításba az idén kapcsolóidnak be. Egyebek mellett a személyforgalom és a .teherfuvarozás szerve­zésében, gazdaságosságának javításában szánnak nekik fontos szerepet. zött új juhhodályokat épí­tünk, ezzel1 elértük, hogy kevesebb takarmány megy veszendőbe és még va latoi. Ma, már elképzelhetetlen egy-egiy mezőgazdasági üzem .talpon maradása a melléküzemágaik nélkül. Ne­künk is lépni keltett, de ez már az idei év krónikájá­hoz tartozik. Január else­jén egy rak lap készítő üzem­ágat hoztunk létre. Szüksé­ges újabb melléktevékeny­ségek kialakítása is, hiszen ezék .nyeresége pótolhatja a növénytermesztés esetlege­sen rossz éveit. 1985-ben a szabályozók változása miatt a nyereségünkből három­millió forint megy majd el. Ezt valahonnan ellő kell [te­remteni. Ügy számolunk, hogy a juhászaiban most kedvezőbbek a lehetőségek, mint eddig. Szeretnénk, ha a februári küldöttértekezle­tünkön elfogadnák a tagok az új bérezési elképzelésün­ket, amely a dolgozót jobb munkára ösztönzi. Nagy Jenő A több gyermekes csalá­dok társadalmi, demográfiai helyzetének megismerésére készül a Népességtudományi Kutató Intézet. Miiként Pong- rácz Tiborné és S. Molnár Edit, e kutatás irányítói az MTI munkatársának elmond­ták : reprezentatív vizsgála­tot végeznek-az év második felében az ország .valameny- nyti megyéjében. Egészség- ügyi .védőnők közreműködé­sével mintegy 3500, három- és több gyermekes család életkörülményei, sorsa, prob­lémái iránt érdeklődnek majd. Az intézet megbízott­jai megkérdezik a szülőktől: kezdettől több gyermeket akartak-e, véleményük sze­rint hány gyermek az ideá­lis a mai magyar családok­ban. Tájékozódnak arról is, mennyi a havi fizetésük, van-e más rendszeres jöve­delmük, részesülnek-e kü­lönféle juttatásokban. E helyzetüket vizsgálva külö­nösen azt szeretnék tudni: mennyivel többet költenek eleiemre, ruházkodásra, az elemi szükségletek kielégíté­sére, mint a kis családok, jut-e pénzük üdülésre, szó­rakozásra, megtakaríthat­nak-e, s ha igen mennyit, megfelelőnek vélik-e anyagi ellátottságukat. A kérdések között szere­pel az is: mikor jutottak el­ső ízben lakáshoz, elégedet­tek-e lakáshelyzetükkel, a helyi szervek, munkaadóik segítették-e lakáshoz jutásu­kat, részesültek-e a nagy csa­ládokat megillető gondosko­dásban. A család egészségi állapo­tát vizsgálva arról is érdek­lődnek, hogy betegség vagy fogyatékosság miatt szen­ved-e a család egy vagy több tagja, s ez mekkora terhet ró rájuk. A felmérés kiter­jed arra is, hogy gyerme­keik otthon, bölcsődéiben, óvodában nevelkedtek-e, az iskoláskorúak tanulnak-e, s hányadik osztályba járnak. Arra lis választ kér tőlük az intézet, .hogy különbözik-e az egy-fcét, valamint a három- és a több gyermekes csalá­dok helyzete a .társadalmi megbecsülés, a családi lég­kör, az életszínvonal, a gyer­mekek egyéniségének fejlő­dése, továbbtanulása, jövője szempontjából, s voltak-e konfliktusaik a munkahelyen vagy a lakóhelyen gyermeke­ik miatt, illetve melyek azok a problémák, amelyek meg­oldásához szükséges lenne a társadalom segítsége. Az első ilyen jellegű vizs­gálat eredményeit, a válaszo­kat számítógéppel összegezik majd, js a vizsgálatban részt­vevők véleményét értékelve képet alkothatnak a kutatók a többi nagy család helyze­téről, megoldandó problé­máiról is. Megtudhatják: mi­ért vállalják kevesen a har­madik gyermeket, bár házas­ságuk kezdetén sdkan ter­veztek népes családot. Je­lenleg ugyanis különösen szükséges, hogy növekedjék a születések, száma, mivel a hetvenes évek végén, a nyolcvanas évek elején lé­pett szülőképes korba a hat­vanas években született kis számú korosztály. Nekik kel­lene termékenyebbnek lenni­ük azért, hogy a következő nemzedék létszáma megfele­lő legyen, fokozatosan növe­kedjék a magyar népesség. A kutatók adatokat szol­gáltatnak a szociálpolitikai szerveknek, amelyek hivatot­tak elősegítem a családok, mindenekelőtt a több gyer­mekesek megfelelő támoga­tását. Tulajdonképpen ez a felmérés célja: megismerni a további tennivalókat, előse­gíteni egyrészt a szociálpo­litikai, másrészt a népesedés­politikai intézkedéseket. VÉGRE EGYENESBEN Támogatás nélkül is talpon kell maradni

Next

/
Thumbnails
Contents